NN (ING) BIZTOSÍTÓ - JÓ HÍRNÉV PERANYAG - FELLEBBEZÉS (2013. 12. 20)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Szegedi Ítélőtábla

részére

 

a Kecskeméti Törvényszék

útján

 

 

Bírósági ügyszám: 8.P.21.192/2013/7.

 

Tisztelt Ítélőtábla!

 

Alulírott, dr. Zelles Zoltán ügyvéd (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, 1021 Budapest, Szerb Antal u. 3.) Placz József (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) alperes képviseletében eljárva az ING Biztosító Zrt. (1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. épület) felperes által személyiségi jog megsértése iránt indított peres eljárásban a Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.192/2013/7. számú ítéletével szemben az előírt határidőn belül az alábbi

 

f e l l e b b e z é s t

terjesztem elő:

 

Elsődlegesen kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság 8.P.21.192/2013/7. számú ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés II. fordulata alapján teljes egészében megváltoztatni és a felperes keresetét elutasítani szíveskedjen.

 

Amennyiben a t. Ítélőtábla elsődleges kérelmemet nem találja megalapozottnak, abban az esetben másodlagosan kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság 8.P.21.192/2013/7. számú  ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezni szíveskedjen.

 

 

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása az alábbiak okok miatt megalapozatlan:

 

  1. Az ítélet 7. oldalán található azon megállapítás, amely szerint az elsőfokú bíróság ítéletében akként foglalt állást, hogy a tény a való világ része, annak valamely objektív mozzanata, a múltban létezett vagy a jelenben létező, értékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel lehet azonosulni, vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a „valóság” kritériuma nem kapcsolható. Vitás esetben az elhatárolás a bizonyíthatóság alapján történhet. Az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható az vélemény. A törvényszék álláspontja szerint a keresetben hivatkozott szövegrészek önmagukban és a teljes közlemény tartalmával összefüggésben is arra irányuló tényállítások, hogy a felperes hogyan kezeli – manipulálja – az eszközalapokat. A tényállítások valóságát az állításokat megfogalmazó félnek, azaz alperesnek kell bizonyítania.

 

Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság az alperes által véleménynyilvánítása valóságtartalmának alátámasztására becsatolt JÉ-II-B-201/2012. PSZÁF határozat tartalma alapján tévesen vonta le azt a következtetést, hogy ezen határozat nem tartalmaz elmarasztaló megállapítást vagy következtetést azzal összefüggésben, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban, vagy az ügyfél rendelkezése nélkül végezne az eszközalapok közötti átcsoportosítást, tőkekivonást. Továbbá téves következtetést vont le az elsőfokú bíróság az ítélet 9. oldalán is, amikor rögzíti, hogy az unit-linked befektetések kezelését, eszközalapok befektetési politikáit is érintő korábbi átfogó vizsgálat érdemi megállapítást nem tett, azaz a felperes működése a jogszabályoknak megfelelt.

 

Az alperes által csatolt, és az elsőfokú bíróság által bizonyítékként értékelt említett PSZÁF határozat felperes számára számos kötelezést fogalmaz meg. A határozat 3. pontjában a PSZÁF kötelezte a felperest arra, hogy alakítson ki és működtessen valamennyi életbiztosítási termékével összefüggésben olyan belső szabályozási, nyilvántartási, adatfeldolgozási, illetve ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító a jövőben a jogszabályi előírásoknak eleget tudjon tenni. Kérdésként merülhet fel mindezek alapján, hogy egy biztosító társaság hogyan tud a felsorolt belső rendszerek nélkül jogszerűen működni hosszú idő óta, ha minderre 2012-ig a PSZÁF felszólításáig és kötelezéséig nem került sor. Mindezen PSZÁF kötelezések alapján álláspontom szerint nem lehet azt határozottan kijelenteni, hogy a felperes működése a jogszabályoknak megfelelt, márpedig az elsőfokú bíróság a hivatkozott PSZÁF határozat tartalma alapján tévesen ezt a következtetést vonta le. Erre tekintettel tényállításnak sem minősíthető az alperesi közlés, hiszen annak valóságtartalma nem bizonyítható, az alperes ezen PSZÁF határozatban foglalt kötelezések alapján értékítéletet alkotott, azaz véleményt nyilvánított.

 

A jóhírnév védelme Magyarországon mindenkire, nevezetesen a természetes és nem természetes személyekre egyaránt kiterjed. A jóhírnévhez fűződő jogot számtalan magatartás sértheti. A § (2) bekezdése értelmében - egyebek mellett - ez különösen akkor áll fenn, ha valaki

1. valamilyen személyt érintő közlést tesz

2. amely tényállítást fejez ki,

3. amennyiben az objektíve valótlan

4. és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására.

 

A hírnévrontás megállapítására a közlés tartalma ad alapot. Az értékítélet - azaz a valós tényekből levont következtetés - nem vezethet a jóhírnév sérelméhez még akkor sem, ha mások nézeteivel ellentétes tartalmat hordoz.

H2006.397. Az alkotmányos jog alapján gyakorolt véleménynyilvánítás nem sért személyhez fűződő jogot.

BH2001. 468 A téves vélemény és értékítélet nem ad alapot a személyhez fűződő jog megsértésének a megállapítására [1959. évi IV. törvény 76. §, 78. § (2) bekezdés].

 

A www.biztositobank.hu weboldal egy olyan közösségi portál, amelynek funkcióját és rendeltetését tekintve éppen a szabad gondolatközlés és vélemény továbbításának célját szolgálja, nevezetesen a saját gondolatoknak, vélemények megosztását másokkal, illetve azon emberekkel, akik ezen közösségi portálokon keresztül tájékozódnak. Amennyiben az egész weboldal felépítését megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatokat, hivatalos dokumentumokat tartalmaz, a valóságban megtörtént eseményt tár fel, melyből alperes egyes esetekben értékítéletet, bírálatot von le, azaz véleményt nyilvánít annak érdekében, hogy a hivatkozott perben is érvényesített igényének nyilvánosságot adjon.

 

Az alperes szándéka gondolatai közlésével kizárólag arra irányul, hogy az embereket tájékoztassa az őt és hozzátartozóját ért sérelmekről és saját véleményét megoszthassa más hasonló módon járt ügyfelekkel is. Minderre az alaptörvényben biztosított jogai biztosítanak lehetőséget és véleményének kinyilvánítására szintén ezt a célt szolgáló interneten hozzáférhető weboldalt hív segítségül. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg az említett honlap rendeltetését, célját, azaz az ott közzétett közlések teljes szövegkörnyezetét, kizárólag a felperes egyetlen, azaz az eszközalapok tekintetében kifejtett tevékenységére alapította ítéletének indokolását.

 

2.  Az ítélet 8. oldalán az elsőfokú bíróság kifejti, hogy „az alperes által csatolt mellékletek sem voltak alkalmasak az alperes állításainak hitelt érdemlő bizonyítására, mert egyrészt azok a felperes üzletmenetéhez tartozó termék és ügyfél tájékoztatók, amelyek a jogvita elbírálása szempontjából irrelevánsak, másrészt az alperes által készített számításokat, következtetéseket tartalmazzák, melyek a fél előadásának minősülnek, bizonyító erővel nem rendelkeznek. Harmadrészt pedig a PSZÁF határozatai és az alpereshez írt tájékoztató levelei, melyek tartalmát a fentiek szerint már értékelte a törvényszék. Az alperes további bizonyítási indítványt nem tett.”

 

Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság az alperes által ezen becsatolt dokumentumokból is téves következtetést vont le. Az alperes a felperes hivatalos honlapjáról letöltött hivatalos és hiteles táblázatokat, dokumentumokat bocsátott az elsőfokú bíróság részére, amelyekre alapítottan készítette el számításait és vont le azokból negatív értékítéletet, illetve alkotott véleményt, így álláspontom szerint ezek a dokumentumok nem tekinthetőek irrelevánsnak a döntés meghozatala szempontjából, hiszen ezeken alapulnak azok a számítások és vélemények, amelyeket alperes a honlapján is közzétett. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes által a tárgyaláson szóban előterjesztett bizonyítékokra nem reagált, így arra sem volt lehetősége alperesnek, hogy további bizonyítási indítványt terjesszen elő. Véleményem szerint a benyújtott dokumentumok valóságtartalmának megítélésére szakértőt kellett volna kirendelnie az elsőfokú bíróságnak, melyet nem tett meg, ehelyett a hiteles és hivatalos iratokat egyáltalán nem vette figyelembe bizonyítékként, melynek következményeként a tényállás tisztázatlan maradt, illetve logikai ellentmondásokat tartalmaz.

 

  1. Az elsőfokú bíróság az ítélet 8. oldalán téves megállapítást fogalmaz meg, mikor azt rögzíti, miszerint „a perben nem nyert bizonyítást, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban, és ügyfél rendelkezés nélkül csoportosítja át az eszközalapok vagyonát, így manipulálva az eszközalapok értékét saját hasznára, az ügyfelek kárára. Az alperes mindezt valótlanul állította. E valótlan tényállítás pedig alkalmas arra, hogy a felperes jó üzleti hírnevét megsértse, pénzügyi-gazdasági tevékenységébe vetett bizalmat megingassa és a felperes tevékenységéről téves értékítéletet alkosson.”
  2.  

Ezúton kívánom megjegyezni, hogy az alperes olyat nem állított és nem közölt sem az eljárás során sem az általa kialakított honlapon, hogy a felperes ügyfél rendelkezés nélkül csoportosítja át az eszközalapok vagyonát, a felperes kereseti kérelme sem irányult ilyen tartalmú közlés eltávolítására. Mindezek értelmében az elsőfokú bíróság megállapításaival szemben nem értékelhető ez a mondat akként, hogy az alperes valótlan tényállítása, így az elsőfokú bíróság ebből levont következtetése is téves, megalapozott indoklásra alkalmatlan. E körben kívánom felhívni a figyelmet arra is, hogy az alperes honlapon közzétett és kifogásolt véleménye az alábbi tartalommal került rögzítésre:

 

„A biztosító által alkalmazott és általam megkérdőjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az ING Biztosító komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektető számára” Meggyőződésem és álláspontom szerint az ING Biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja”.

 

A fenti alperesi közlések álláspontom szerint egyáltalán nem tekinthetőek tényállításnak, igazolja mindezt már rögtön a mondat elején rögzített „általam megkérdőjelezett, valamint a meggyőződésem és álláspontom szerint” kifejezés, mint a véleménynyilvánítás eszköze, amely szintén az előzményként nyilvánosságra hozott és közölt adatokon alapul.

 

Fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Törvényszék ítélete megalapozatlan, a tényállás feltáratlan maradt, az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az alperesi bizonyítékokat, nevezetesen a felperesi honlapról letöltött és rendelkezésre bocsátott hivatalos és hiteles dokumentumokat, a figyelembe vett PSZÁF határozatból téves következtetéseket vont le, így a megállapított tényállás okszerűtlen, illetve logikailag ellentmondásokat tartalmaz, amely miatt a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű vagy teljes megismétlése vált szükségessé. Itt kívánjuk megjegyezni azt is, hogy az alperes mind a mai napig nem kapta kézhez az első tárgyalási jegyzőkönyvet, amelyből egyértelműen is kiderülhetne, hogy az alperesnek sem szóban, sem írásban nem volt meg az esélye arra, hogy az előterjesztett dokumentumok alapján részletesen kifejthesse az abból levont következtetéseket és előterjeszthesse teljes körűen azokat a bizonyítékokat, amelyek egyértelműen alátámasztanák a honlapon közzétett információk valóságtartalmát. Bizonyítási indítványát teljes körűen ennek alapján nem tudta előterjeszteni.

 

Mindezek alapján kérem a t. Ítélőtáblát, hogy biztosítson további 15 napot az alperes számára bizonyítási indítványa teljes körű megtételére.

 

Fentiek értelmében elsődlegesen kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság 8.P.21.192/2013/7. számú ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés II. fordulata alapján teljes egészében megváltoztatni és a felperes keresetét elutasítani szíveskedjen.

 

Amennyiben a t. Ítélőtábla elsődleges kérelmemet nem találja megalapozottnak, abban az esetben másodlagosan kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság 8.P.21.192/2013/7. számú  ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezni szíveskedjen.

 

Budapest, 2013. december 20.

 

Tisztelettel:        

                                                                                                   Placz József,       alperes

                                                                                     képv.megh.:  dr. Zelles Zoltán

                                                                                                      ügyvéd

=====================================================================================================

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!