ING (NN) BIZTOSÍTÓ - PSZÁF HATÁROZAT #3 (2013-07-15)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE HUNGÁRIÁN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY

Fogyasztói jogérvényesítési főosztály

 

Üi.: Rácz Anna,

dr. Némethi Petra

Tárgy: Placz József és Gyimesi Albertné ügyében eljárás megszüntetése

 

Kecskemét

Gyenes Mihály tér 17.

6000

 

V-FK-II-1002/2013. számú végzés

 

Placz József (lakhelye: 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) és Gyimesi Albertné (lakhelye: 6000 Kecskemét, Őz u. 9., a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ING Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1068 Budapest Dózsa György u 84/b., továbbiakban: Biztosító) érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhelye: 1013 Budapest Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) benyújtott kérelme tárgyában Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi 

 

végzést hozom:

 

Az eljárást - a kérelemnek az eszközalapok értékének vizsgálatára, a Biztosító által a polgári peres eljárásban bemutatott iratok tartalmának vizsgálatára, a JE-II-B- 201/2012. számú felügyeleti határozat teljesítésének, illetve az egyoldalú szerződésmódosításnak a vizsgálatára irányuló részében - megszüntetem.

 

A végzés jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt bírósági felülvizsgálata kérhető.

 

A kérelmet — a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve — a felülvizsgálni kért végzés közlésétől számított harminc napon belül lehet a Felügyeletnél három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

 

Indokolás

 

Kérelmezők - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által továbbított - 2012. december 3-án érkeztetett, 2013. március 21-én érkezetett beadványukkal kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel keresték meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolták az alábbiak szerint.

 

Kérelmezők 2005. és 2006. években befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket kötöttek a Biztosítóval. A Biztosító 2009 júliusában és 2010 júliusában megemelte az eszközalapok közötti átváltás költségét, amely miatt a Kérelmezők és Takács Tibor (lakhelye: 7634 Pécs, Mária dűlő 78.) pert indítottak a Biztosítóval szemben. Kérelmezők beadványa szerint Gyimesi Albertné a pert másodfokon jogerősen megnyerte.

 

Kérelmezők beadványukban az alábbi kifogásokat fogalmazták meg a Biztosító tevékenységével kapcsolatban:

 

  1. Kérelmezők álláspontja szerint a Biztosító az eszközalapok értékét manipulálja. A Biztosító, miután az eszközalapot nyereségessé teszi, kivonja a saját hozamát, majd röviddel ezután az eszközalapokat veszteségessé teszi. A kivont pénzt a Biztosító, mint „magánpénzt” rendszeresen újból befekteti az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba.
  2. Kérelmezők beadványukban kifogásolták, hogy a Biztosító internetes honlapján üzemeltetett „Hozamszámoló” az adatokat korlátozott időtartamra vonatkozóan mutatja, mert csak 2011. április 9-ei kezdettel találhatóak meg az egyes eszközalapok hozamai. Kérelmezők álláspontja szerint a Biztosító ezen magatartása alkalmas arra, hogy a fogyasztókat félrevezesse.
  3. Kérelmezők beadványa szerint a nyilvánosan közzétett havi hírlevelek alapján megállapítható, hogy a Biztosító legtöbb terméke - kb. a termékek 77%-a - vagy veszteséges, vagy az éves átlaghozam kevesebb, mint 1%. Kérelmezők beadványa szerint a Biztosító félrevezeti az ügyfeleket, mert valamennyi veszteséges eszközalapot nyereséges eszközalapként tüntet fel.

 

A Kérelmezők 2013. március 21-én érkeztetett kiegészítő beadványukhoz mellékelték azt az általuk készített táblázatot, amely tartalmazza az eszközalapok indulásától 2012. október 12- ig számolt évesített átlaghozamot, szembeállítva ugyanezen eszközalapok 2011. október 11 - 2012. október 12. közötti évesített átlaghozamával. Az adatok forrása a Biztosító honlapján található „Hozamszámoló”.

*Eszközalapok

neve

*Induló

dátum

*Évek

száma

* Valódi Hozam egyedi „Évesített”

(induló

dátumról)

♦HAMISÍTOTT

REKLÁM

..ÉVESÍTETT”

hozam időszak 2011. 10. 11. és 2012. 10.12.

ÁTVERÉS! ARÁNY(VALÓDI ..ÉVESÍTETT”

HOZAM és REKLÁM „ÉVESÍTETT”

HOZAM

KÖZÖTT)

Európai állam

6/30/2006

6

2.95%

7.03%

2.4

Európai

vállalti

1/11/2005

8

1.25%

13.04%

10.4

Globális

vállalati

4/30/2004

8

4.56%

21.66%

4.8

Fejlődő

kötvény

1/11/2005

8

7.71%

21.86%

2.8

Ázsiai kötvény

4/30/2008

4

13.47%

22.33%

1.7

Európai

ingatlan

4/30/2004

8

4.05%

13.96%

3.4

Glob

élelmiszer

1/19/2005

8

10.01%

17.62%

1.8

Glob egészség

1/19/2005

8

1.97%

21.79%

11.1

Európai magas

1/11/2005

8

0.61%

13.70%

22.5

EU részvény

4/30/2004

8

0.13%

8.89%

68.4

USA részvény

6/30/2008

6

-1.18%

25.54%

21.0

Globális növ

4/30/2008

8

2.16%

18%

8.3

Presztízs

6/30/2006

6

4.40%

19.48%

4.4

Nyersanyag

4/30/2008

4

-7.23%

3.21%

3.0

Fejlődő

Európa

4/30/2004

8

8.41%

23.26%

2.8

Latin-amerika

6/30/2006

6

5.93%

7.10%

1.2

Fejlődő ázsia

6/30/2006

6

2.50%

12.87%

5.1

 

*Hozamszámoló infó, ** Kalkuláció

forrás:https://www, ing.hu/public/hozams7amolo.php

 

 

Kérelmezők beadványa szerint a Biztosító reklámjaiban az .Álomesküvő". -Váltsa valóra álmait”, „Diploma” szavakat szerepelteti, ami álláspontja szerint annak tükrében, hogy szinte minden befektetési alap veszteségesen működik, félrevezető.

 

  1. Kérelmezők beadványa szerint a Biztosító 12 veszteséges eszközalapot - Globális vállalati kötvény, Tőkevédelmi, európai államkötvény. Európai vállalati kötvény. Fejlődő kötvénypiac, Ázsia kötvény, Globális élelmiszeripari részvény, Globális egészségügyi részvény. Európai részvény, Fenntartható növekedés részvény, Presztízs- és luxusmárkák részvény, Fejlődő európai régió részvény — 2011. október 31-én megszüntetett, majd egy hónappal később, 2011. november 30-án, mint „új eszközalapot” indított el. Kérelmezők beadványa szerint a Biztosító célja ezzel a veszteséges eszközalapok múltbeli hozamának eltüntetése volt. Miután a Kérelmezők jelezték a Biztosítónak, hogy a fentiek szerinti manipulációt észrevették, a Biztosító az eszközalapok indulásának dátumát - a tényleges indulási időpontnak megfelelően - visszaállította.
  2. Kérelmezők nyilatkozata szerint a Biztosító a fentiekben hivatkozott peres eljárás során megtévesztette a bíróságot. A Biztosító a peres eljárásban ugyanis - az egyoldalú szerződésmódosítás szükségességének indoklására - egy olyan „PSZÁF Vezetői körlevelet” csatolt be, amelynek szövege nem egyezik meg a Felügyelet honlapján közzétett - azonos számú - vezetői körlevéllel.
  3. A Kérelmezők sérelmezték, hogy a Biztosító figyelmen kívül hagyta a Biztosítónál lefolytatott átfogó ellenőrzést lezáró JÉ-II-B-201/2012 számú felügyeleti határozatot, melyben a Felügyelet többek között az egyoldalú szerződésmódosítás szabályainak a betartására utasította a Biztosítót.

 

Kérelmezők szerint a Biztosító az egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazásával a szerződések összes gazdasági tételét a saját hasznára módosította. A Kérelmezők kiegészített beadványa szerint a Biztosító a határozatban foglaltak ellenére 40 nappal a határozat kiadása után, 2012. április 10-én írásban értesítette ügyfeleit az egyoldalú szerződésmódosításról.

 

Kérelmezők utaltak rá, hogy a határozat szerint a Biztosítónak a határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését 2012. május 31-ig írásban igazolnia kellett a Felügyelet felé. A Kérelmezők jelezték, nincs tudomásuk arról, hogy a Biztosító a határozat végrehajtását a Felügyelet felé írásban 2012. május 31-ig igazolta volna.

 

  1. Kérelmezők beadványa szerint a Biztosító honlapjáról törölte az egy évnél régebbi - havonta megjelenő - hírleveleket. A Kérelmezők álláspontja szerint hírlevelek fontos információkat tartalmaztak az árfolyamokról, az eszközalapok összetételéről, az eszközalapok indulási időpontjáról, az indulástól elért hozamokról, a nettó eszközértékről, az eszközérték változásokról stb. Kérelmezők álláspontja szerint a Biztosító ezzel a törvénysértő tevékenységének bizonyítékait semmisítette meg.

Kérelmezők beadványukban rögzítették, hogy kifogásaik miatt több alkalommal fordultak a Biztosítóhoz, a Felügyelethez, valamint a Gazdasági Versenyhivatalhoz is, azonban problémájuk nem rendeződött a számukra megnyugtató módon.

 

A rendelkezésemre álló iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7. § (1) bekezdése értelmében a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi

 

  1. a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §- bán meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt, pénzügyi szervezetekre vonatkozó ágazati törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
  2. az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba)  a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb)  a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátáiról szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

be) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Minden hatóságnak a hatásköre jogi normában rögzítésre került, azt nem lépheti át.

 

A fentiek szerinti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Felügyelet kizárólag a Psztv. 64. §-ában megfogalmazott hatásköri szabályok keretei között jogosult a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos kérelmek kivizsgálására, illetőleg eljárás lefolytatására. Ebből következik, hogy a hatóságnak nem csupán eljárási kötelezettsége, hanem eljárási jogosultsága is jogszabályok által meghatározott.

 

  1. A Biztosító 2013. február 8-án kelt, fogyasztóvédelmi eljárás során tett nyilatkozata szerint a Kérelmezők arra alapozták a kérelem 1. pontjában megfogalmazott állítást, hogy az egyes eszközalapok havi hozama nem egyezik meg az eszközértékek havi változásával. A Biztosító nyilatkozata szerint Kérelmezők azt feltételezték, hogy ahol mind a hozam, mind az eszközérték változása negatív volt, ott a Biztosító pénzt vont ki egy veszteséges eszközalapból, ahol pedig mind a hozam, mind az eszközérték változása pozitív volt, ott a Biztosító pénzt fektetett be az emelkedő hozamú eszközalapba. A Biztosító nyilatkozata szerint emiatt feltételezték Kérelmezők, hogy a hozam illetve az eszközérték változása közötti eltérés a Biztosító manipulációjának a következménye.
  2.  

A Biztosító álláspontja szerint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjából (illetve a biztosítástechnikai tartalékból) tőkebefektetési céllal létrehozott eszközalapok aggregált nettó eszközértékének változását az alábbi két tényező válthatja ki:

 

  1. az eszközalap' hozamának változása, amely az eszközalapban található eszközök árfolyamának (piaci értékének) változására, valamint az eszközalap kezeléséért felszámított, a szerződési feltételek mellékletében meghatározott alapkezelési díjra vezethető vissza, és nem eredményezi a befektetési egységek darabszámának változását, viszont befolyásolja az egy befektetési egységre jutó nettó eszközértékét,
  2. az eszközalapba történő, rendszerint díjfizetéshez, biztosítási eseményhez kötődő fizetési kötelezettséghez, eszközalapok közötti átváltáshoz, biztosítási szerződés megszűnéséhez és egyéb ügyfél-rendelkezésekhez, illetve az ügyfél érdekkörében felmerülő egyéb eseményekhez kapcsolódó be- és kifizetések, amelyek a befektetési egységek darabszámának változásával járnak.

 

A Biztosító nyilatkozata szerint az aggregált nettó eszközérték változását előidéző két tényező egymástól függetlenül lép fel, közöttük semmiféle szükségszerű ok-okozati kapcsolat nem áll fenn. A Biztosító nyilatkozata szerint az eszközalap hozamának és az eszközalap aggregált nettó eszközértékének változása kizárólag abban az esetben esne egybe, amennyiben az adott eszközalapban az adott időszakban egyáltalán nem történne ki- és befizetés, vagyis az eszközalap aggregált nettó eszközértékének változása kizárólag az eszközalapban található eszközök árfolyamának változására lenne visszavezethető.

 

A Biztosító szerint viszont amiatt, hogy az eszközalapokba, illetve eszközalapokból szinte folyamatosan történnek be-, és kifizetések (amelyek az eszközalapok közötti átváltásokhoz ugyanúgy kapcsolódhatnak, mint díjbefizetéshez vagy biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetéshez), gyakorlatilag valamennyi vizsgált időszakban eltér egymástól a hozam és az eszközérték változása.

 

A Biztosító nyilatkozata szerint az ügyfeleknek az egyes eszközalapokba, illetve az eszközalapokból történő be-, és kifizetésekre vonatkozó rendelkezéseit a Biztosító adminisztrációs rendszerében rögzíti és zárt, többször auditált informatikai rendszerből előálló jelentéseken keresztül juttatja el az eszközalapok portfoliókezelője részére, így a rendelkezések bármiféle, saját célú manipulációjára lehetősége sincs.

 

A fentieken túl a Biztosító nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a befektetési egységekhez kötött (unit linked) eszközalapok értékelését nem a Biztosító, hanem az ezen tevékenységgel megbízott portfoliókezelő végzi, szerződésben rögzített, előre meghatározott eszközértékelési alapelvek és forrásadatok figyelembevételével. A Biztosító nyilatkozata szerint a portfóliókezelési tevékenységet a Biztosítótól, valamint a portfóliókezelési tevékenységet végző alapkezelőtől független letétkezelő ellenőrzi. Ebből következik, hogy a Biztosító az eszközalapok árfolyamait (hozamának alakulását), illetve a nettó eszközérték változását nem tudja és nem is tudná befolyásolni, az eszközalapok árfolyamait a portfoliókezelőtől kapja, miután azokat a portfoliókezelő előzetesen a letétkezelővel egyeztette.

 

A Psztv. 67 §-ában foglaltak értelmében, ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

 

  1. a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy
  2. a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

 

a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

 

A Felügyelet eljárása során megállapította, hogy a 2011. augusztus 8. napján kelt kiértesítő levél alapján a Biztosító működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) folytatott le a Biztosítónál. A vizsgált időszak 2009. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedt. A Felügyelet a 106387/2011., illetve 8409/2012. iktató számokon folytatott felügyeleti vizsgálatában egyebek között a vizsgálat tárgyává tette Biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeit jogi és aktuáriusi szempontból, a Biztosító unit-linked befektetéseinek kezelését, a unit-linked eszközalapok befektetési politikáit is.

 

UL termékek, valamint a kapcsolódó kockázatok, illetve azok Biztosító általi azonosítása, kezelése.A Felügyelet a vizsgálatot a JÉ-II-B-201/2012. számú határozattal zárta le. A Felügyelet fenti határozatát 2012. március 5. napján honlapján közzétette.

 

Tekintettel arra, hogy a Felügyelet által hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás során a Felügyelet rendszer szinten vizsgálta a unit-linked befektetések kezelését, a unit­linked eszközalapok befektetési politikáit is, így a Psztv. 67. § a) pontja szerint a Kérelmezők egyedi fogyasztói beadványa alapján a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárást nem folytathat, és a hivatkozott rendelkezésnek megfelelően —- a hivatalból folytatott eljárása iktatószámának közlésével — a jelen eljárást megszüntette.

 

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy nincs olyan fogyasztóvédelmi jogszabály, mely alapján a Felügyeletnek lehetősége lenne arra, hogy fogyasztóvédelmi beadvány alapján az eszközalapok nyereségességét, veszteségességét, illetve a Biztosító befektetési tevékenységét ellenőrizze. A Felügyelet a Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző, olyan magatartás észlelése és megállapítása esetében jár el fogyasztóvédelmi hatáskörben, amely a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által a 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt, pénzügyi szervezetekre vonatkozó ágazati törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezésekbe ütközik. Tekintettel arra, hogy Kérelmező által észlelt magatartásra, a Biztosító befektetési tevékenységére vonatkozóan fogyasztóvédelmi jogszabály kötelezettséget nem állapít meg, így a Felügyelet a Psztv. 64. §-ban biztosított hatáskörében nem járhat el, a Biztosító által megvalósított magatartás elbírálására fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség.

 

  1. A Kérelmezők által a kérelem 4. pontjában kifogásolt reklámok tekintetében a Felügyelet megállapította, hogy a reklámtevékenység országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatókon, illetve országos terjesztésű időszakos lapok útján valósult meg, melyre tekintettel a Felügyelet a kérelem ezen részének elbírálására - az Fttv. 10. § (3) bekezdésében és 11. § (2) bekezdésében foglaltak alapján - hatáskörrel nem rendelkezik. A Felügyelet ennek alapján a kérelem vonatkozó részének a Gazdasági Versenyhivatalhoz történő áttételéről rendelkezett az N-FK-II-516/2013. számú végzésében.
  2. A Biztosító 2013. február 8-án kelt nyilatkozata szerint a Kérelmezők beadványának 6. pontjában hivatkozott, a Kérelmezők által vezetői körlevélnek nevezett levél Gyimesi Albertné felperes által a Biztosító ellen - az általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt - indított perben az átváltási rendelkezések (költségek) módosításával kapcsolatosan, az érvanyagok között került bemutatásra.

 

A peres eljárás során bemutatott felügyeleti levéllel kapcsolatosan megfogalmazott kifogás kivizsgálása során nyert információk alapján megállapítható, hogy a Kérelmezők beadványa alapján indult közigazgatási eljárás nem a Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a Biztosító által a polgári peres eljárás során a bíróság rendelkezésére bocsátott dokumentumok felülvizsgálatára irányul, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult.

 

  1. A kérelem 7. pontjában megfogalmazottakkal kapcsolatban a Biztosító 2013. február 8-án kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy a Biztosító a Felügyelet JÉ-II-B-201/2012. számú határozat 1. b) pontjában foglalt kötelezést teljesítette.

 

A Biztosító nyilatkozott továbbá arról, hogy a Gyimesi Albertné felperes által a Biztosító alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben az első fokon eljáró bíróság a felperes keresetét elutasította, a másodfokon eljáró bíróság a felperes keresetének helyt adott. A Biztosító a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A felülvizsgálati eljárás folyamatban van.

 

A felügyeleti határozat teljesítésével kapcsolatos kifogás tekintetében a Felügyelet megállapította, hogy a 2011. augusztus 8. napján kelt kiértesítő levél alapján a Biztosító működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó vizsgálatot folytatott le a Biztosítónál, melyben JE-II-B-201/2012. számon hozott határozatot. A Felügyelet egyebek között a vizsgálat tárgyává tette, hogy a Biztosító tevékenysége megfelel-e a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 166. § (6) bekezdésében foglaltaknak, vizsgálta továbbá a Biztosító 027 jelű termékét.

 

A Felügyelet az átfogó vizsgálatot lezáró - a Felügyelet honlapján 2012. március 5. napján közzétett - JÉ-II-B-201/2012. számú határozata 1. b) pontjában intézkedési kötelezettséget határozott meg a Biztosító számára - többek között - a 027 jelű Euro Alap UL életbiztosítás esetében érvényesített költségek változtathatóságával kapcsolatban.

 

A Felügyelet a JÉ-II-B-201/2012. számú, a Biztosító átfogó ellenőrzését lezáró határozatát ellenőrzési eljárás keretében hozta meg.

A Felügyelet a Psztv. 54. § (2) bekezdése alapján határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.

A Psztv. hivatkozott rendelkezése alapján tehát a Felügyeletnek - kérelemre - nincs arra irányuló eljárási kötelezettsége, hogy az általa hivatalból indított eljárás során - jelen esetben ellenőrzési eljárás keretében - hozott határozata teljesítését ellenőrizze. A fentiek következtében a Felügyeletnek nincsen eljárásjogi kötelezettsége - sőt jogszabályban foglalt lehetősége sem - arra vonatkozóan, hogy fogyasztóvédelmi eljárás keretében, kérelem alapján a felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében hozott határozata Biztosító általi teljesítését felülvizsgálja.

 

A Felügyeletnek — hatásköre hiányában — nem volt lehetősége arra, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó igényről hatósági eljárásban döntsön.

 

A Két. 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A Két. 31. § (1) bekezdése a) pontja által hivatkozott Két. 30. § b) pontja kimondja, hogy a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha a kérelem tartalmából megállapítható, a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye.

 

A kérelem és az eljárás során beszerzett további iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben a beadványozó olyan jogvitás helyzetben, jogi kérdésekben indítványozta a Felügyelet döntését, intézkedését, amelyek vonatkozásában a Felügyelet hatáskörrel nem rendelkezik.

 

Tekintettel arra, hogy az eljárás megindítását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy a kérelemben foglalt 1., 4., 6. és 7. sorszám alatt jelzett kifogás tekintetében a Felügyeletnek nincs hatásköre, s hogy a kérelemben megfogalmazottak vonatkozásában más közigazgatási szerv részére történő áttételnek sem lehetett helye, a Felügyelet az eljárás megszüntetése mellett kellett döntsön.

 

A Felügyelet a Kérelmezők kérelmének 2., 3., 5., 8. sorszám alatt jelzett kifogása tekintetében a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezései alapján érdemi döntést hozott.

 

Kérelmező igényét a fentiek alapján peres eljárásban, bíróság előtt érvényesítheti.

 

Fentiekre figyelemmel a rendelkező részben foglalt döntést hoztam.

 

Engedje meg, hogy tájékoztassam arról, hogy a Felügyelet fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörébe nem tartozó vitás, polgári jogi kérdésekben lehetősége van arra, hogy Ön a Felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórumához forduljon.

 

Felhívjuk figyelmét, hogy nincs lehetőség a PBT eljárásának igénybevételére, ha az érintett felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak, vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

 

A PBT a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő, annak megkötésével és teljesítésével kapcsolatos polgári jogviták rendezésével foglalkozik, mely ügyekben a hatásköri szabályok szerint a Felügyelet közigazgatási szervként nem járhat el.

 

Amennyiben Ön a PBT eljárását igénybe kívánja venni, úgy azt a PBT-hez címzett (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172.) kérelemmel kell kezdeményeznie. Az eljárás alapfeltétele, hogy a fogyasztó előzetesen megkísérelje a szolgáltatónál a vita rendezését. A PBT tevékenységéről, az eljárás további szabályairól a http://www.pszaf.hu/pbt weboldalon tájékozódhat.

 

A végzést a Két. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjaiban biztosított hatáskörben eljárva hoztam meg. A végzés a Két. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős.

 

A végzés elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Két. 100. § (1) bekezdés d) pontján, 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (1) bekezdésén alapul.

 

Budapest, 2013. július

Borzáné dr. Okos Erika, főosztályvezető-helyettes

 

---------------------------------------------------------------------------------
 
 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!