ING (NN) BIZTOSÍTÓ - PSZÁF HATÁROZAT (2012-05-04)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE HUNGÁRIÁN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY

Fogyasztói jogérvényesítési főosztály

Üi.: dr. Kiss Annemarie, Rácz Anna Tárgy: Placz József ügyében eljárás megszüntetése

Ikt./Ref.: 4490-9/2012

Placz József

Kecskemét

Gyenes Mihály tér 17.

6000

V-FK-II-139/2012. számú végzés

 

Placz József (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17., a továbbiakban: Kérelmező) az ING Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György u 84/b., továbbiakban: Biztosító) érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) benyújtott kérelme tárgyában Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

végzést hozom:

 

Az eljárást - a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésen érvényesített költségek és az eszközalapok értékének és a Biztosító évente történő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértésének a felülvizsgálata tekintetében - megszüntetem.

 

A végzés jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszék előtt bírósági felülvizsgálata kérhető.

 

A kérelmet — a Fővárosi Törvényszéknek címezve — a felülvizsgálni kért végzés közlésétől számított harminc napon belül lehet a Felügyeletnél három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

 

Indokolás

 

Kérelmező 2011. november 22-én érkeztetett, 2012. március 7-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §- ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

 

A Kérelmező 2005-ben befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A Kérelmező álláspontja szerint a Biztosító - az általános gyakorlattal szemben - nem a befektetési egységek elvonása révén érvényesíti költségeit, hanem az eszközalapok alulértékelésével. A Kérelmező beadványa szerint a Biztosító az alapkezelői díjat automatikusan érvényesíti az eszközalapok értékének meghatározásakor. Emiatt a Kérelmezőnek nincs információja arról, hogy mikor, milyen elnevezésű, milyen összegű, milyen adatok alapján számított költséget von le a Biztosító. A Biztosító emiatt lényegesen magasabb költséget is levonhat, mint amekkora a szerződési feltételek szerint az indokolt lenne.

 

A Kérelmező feltételezése szerint, amikor az eszközalapok között váltásra kerül sor, számára kedvezőtlen irányban változik az egyes eszközalapok értéke.

 

A Kérelmező több alkalommal próbált a Biztosítótól pontos információt kérni az elszámolással kapcsolatban, egyeztetési kísérletei azonban eredménytelenek voltak.

 

A Kérelmező álláspontja szerint, továbbá a Biztosító megtéveszti ügyfeleit azzal, hogy befektetési egységekhez kötött életbiztosításait nyereséges befektetésként tünteti fel, holott a Kérelmező álláspontja szerint a Biztosító egyik terméke sem hoz nyereséget a szerződő számára.

 

Kérelmező a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől.

 

Az éves alapkezelői díj mértékével kapcsolatban a Biztosító 2012. január 20-án kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy Kérelmező által kifogásolt, egy költségelemnek tekintett tétel ténylegesen két különböző költség, az eszközalapok éves kezelési díja és az alapkezelői díj.

 

Az általános szerződési feltételek részét képező „2. számú melléklet a 027 jelű Euro Alap befektetéshez kötött biztosításhoz" c. melléklet 1. pontja meghatározza az eszközaiapok éves kezelési díját, amely, a Kérelmező által hivatkozott példa szerint a Fejlődő ázsiai részvény eszközalap esetében évi 0,9 %.

 

Az ING Biztosító Zrt. 027jelű Euro Alap befektetéshez kötött biztosításának feltételei" című, az általános szerződési feltételek részét képező dokumentum (a továbbiakban: Termékspecifikus Ászf) 8. d) pontja szerint ez a díj változhat, azonban a 1,5 %-os mértéket nem haladhatja meg.

 

A Kérelmező által becsatolt „ING (L) Invest New Asia" című dokumentumokban (amelyek Biztosító honlapján a „Hírlevelekben" kerültek kibocsátásra) 1,5%-os és 2%-os alapkezelői díj szerepel, azonban ezen dokumentumok nem az eszközalapot, hanem a mögöttes, luxemburgi befektetési alapjellemzőit mutatják be, tehát a díjtételek a mögöttes alapokra vonatkoznak.

 

A Termékspecifikus Ászf 8. b) pontja értelmében az eszközalap mögött álló befektetési alapnak is van külön költségvonzata, amely elkülönül az eszközalappal együtt járó költségtételektől: „Az eszközalap értéke az értékelés időpontjában rendelkezésre álló befektetett eszközök és a fennálló kötelezettségek értékének különbözeié. A befektetett eszközök értéke az eszközalap mögött álló befektetési alap összes költségének és díjának figyelembevételével kerül meghatározásra."

 

A Biztosító álláspontja szerint, a Kérelmező azon feltételezése, hogy a Biztosító az „értékpapírokat alulértékeli", és így szerez extra profitot az ügyfelek rovására abból ered, hogy a Kérelmező nem vette számításba - a mögöttes eszközalapok költségtételeit, amelyeket a vagyonkezelő az eszközalapok értékéből von le.

 

A Biztosító az eszközalapok értékének hirtelen változása, valamint az eszközalapok váltáskori értékének az online rendszeren belüli későbbi visszaállása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Biztosítónak semmilyen befolyása nincs az eszközalapok árfolyamának alakulására, az árfolyamok megállapítását a mögöttes alapokat kezelő vagyonkezelő végzi írásban lefektetett szabályok alapján. A vagyonkezelőnek pedig nincsen információja arról, hogy a Biztosító valamelyik ügyfele adott nap rendelkezett-e az eszközalapok közötti átváltásról, vagy nem.

 

A Biztosító álláspontja szerint, a Kérelmező tévedését okozhatja az is, hogy rossz árfolyamok alapján végzi számításait. Az eszközalapok közötti átváltások ugyanis minden esetben vételi árfolyamon számítódnak, a Kérelmező pedig vételi és eladási árfolyamokkal kalkulál.

 

A Biztosító nyilatkozata szerint, a Kérelmező rendszeresen ellenőrzi az eszközalapok teljesítményét úgy, hogy megvizsgálja a mögöttes alapok teljesítményét az USD dollár/euró aktuális árfolyam-különbségeket is belekalkulálva. A Biztosító álláspontja szerint azonban a Kérelmező benchmarkokkal (referenciahozamokkal) számol, amelyek tájékoztató jellegűek és eltérhetnek a mögöttes alapok tényleges teljesítményétől, vagyis a benchmark és az eszközalap mögötti befektetési alap értéke nem mozog együtt, egyidejűleg. (Ezen mögöttes befektetési alap teljesítménye alapján kerül kiszámításra az eszközalap aktuális értéke). A benchmarkok tájékoztató jellegére a Biztosító honlapján is megtalálható Eszközalap-tájékoztató is felhívja a figyelmet.

 

A Kérelmezőnek a Biztosító álláspontja szerint figyelembe kellene vennie, hogy a referenciahozamok nem mutatnak mindig tökéletesen pontos képe, csak megközelítőleg tájékoztatják az ügyfeleket az értékek várható alakulásáról.

 

A Biztosító - nyilatkozata szerint - a Kérelmező által hivatkozott benchmarkkal kapcsolatos problémát megvizsgálta, és megállapította, hogy a unit-linked eszközalap követte a luxemburgi befektetési alap napi változását, és az pedig a hivatalos benchmarkkal összhangban változott.

 

A rendelkezésemre álló iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7. § (1) bekezdése értelmében a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.

 

A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §- bán

meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban:       fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt, pénzügyi szervezetekre vonatkozó ágazati törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

  1. az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba)  a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb)  a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátáiról szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

be) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Minden hatóságnak a hatásköre jogi normában rögzítésre került, azt nem lépheti át.

 

A fentiek szerinti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Felügyelet kizárólag a Psztv. 64. §-ában megfogalmazott hatásköri szabályok keretei között jogosult a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos kérelmek kivizsgálására, illetőleg eljárás lefolytatására. Ebből következik, hogy a hatóságnak nem csupán eljárási kötelezettsége, hanem eljárási jogosultsága is jogszabályok által meghatározott.

 

A kérelem kivizsgálása során nyert információk alapján megállapítható, hogy a Kérelmező beadványa alapján indult közigazgatási eljárás nem a Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a Kérelmező és a Biztosító között létrejött befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés tartalmának a megállapítására, a szerződés alapján a szerződésen érvényesített költségek, és az eszközalapok értéke megállapításának felülvizsgálatára, azaz a Biztosító szerződésszegésének megállapítására irányul. Vagyis az a Pénzügyi intézmény Psztv. 4. §- bán meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjével szemben tanúsított azon magatartására vonatkozik, mely a Biztosító szerződésszegésének a megállapítására irányul, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult.

 

A Psztv. 67. § szerint, ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak égy része tekintetében

  1. a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy
  2. a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

 

a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

 

A Felügyelet eljárása során megállapította, hogy 2011. augusztus 8. napján kelt kiértesítő levél alapján a Biztosító működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) folytatott le a Biztosítónál, melyben JÉ-II/B-201/2012. számú határozatot hozott. A Felügyelet egyebek között a vizsgálat tárgyává tette, hogy a Biztosító tevékenysége megfelel-e a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002 (XI. 16.) PM rendeletben foglaltaknak.

 

A Felügyelet ajelölt iktatószámon folytatott felügyeleti vizsgálatában a Biztosító Kérelmező által kifogásolt 027 Euro Alap befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék elszámolásának tartalmát és ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét is vizsgálta.

 

Tekintettel arra, hogy a Felügyelet által hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás során a Kérelmező által megjelölt témakörben — 027 Euro Alap befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék elszámolásának tartalma és Biztosító ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége tekintetében — a Felügyelet rendszer szinten vizsgálta a Biztosító tevékenységét, így a Psztv. 67. § a) pontja szerint a Kérelmező egyedi fogyasztói beadványa alapján a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárást nem folytathat, és a hivatkozott rendelkezésnek megfelelően — a hivatalból folytatott eljárása iktatószámának közlésével — a jelen eljárást megszüntette.

 

Tájékoztatom Kérelmezőt, hogy a Felügyelet a hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás lezárását követően ezzel kapcsolatos döntését a Felügyelet honlapján közzétette.

 

A Felügyeletnek — hatásköre hiányában — nem volt lehetősége arra, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó igényről hatósági eljárásban döntsön.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A Két. 31. § (1) bekezdése a) pontja által hivatkozott Két. 30. § b) pontja kimondja, hogy a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül öt munkanapon belül elutasítja, ha a kérelem tartalmából megállapítható, a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye.

 

A kérelem és az eljárás során beszerzett további iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben a beadványozó olyan jogvitás helyzetben, jogi kérdésekben indítványozta a Felügyelet döntését, intézkedését, amelyek vonatkozásában a Felügyelet hatáskörrel nem rendelkezik.

 

Tekintettel arra, hogy az eljárás megindítását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy a kérelemben foglalt ügyben a Felügyeletnek nincs hatásköre, s hogy a kérelemben megfogalmazottak vonatkozásában más közigazgatási szerv részére történő áttételnek sem lehetett helye, a Felügyelet az eljárás megszüntetése mellett kellett döntsön.

 

Kérelmező igényét a fentiek alapján peres eljárásban, bíróság előtt érvényesítheti.

 

Fentiekre figyelemmel a rendelkező részben foglalt döntést hoztam.

 

A végzést a Két. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjaiban biztosított hatáskörben eljárva hoztam meg. A végzés a Két. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

 

A végzés elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Két. 100. § (1) bekezdés d) pontján, 100. § (2) bekezdésén, 109. § (2) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi KI. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (1) bekezdésén alapul.

 

Borzáné dr. Okos Erika
mb, főosztáIyvézető-heIyettes

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!