ING (NN) BIZTOSÍTÓ - PSZÁF felhívás nyilatkozattételre - (891/9/2012), 2013. 03. 08

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

HUNGARIAN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY

Fogyasztóvédelmi vizsgálatok főosztálya

 

ügyintéző:         Rácz Anna

tárgy:                 felhívás nyilatkozattételre és irat bemutatására

 

*Ikt./Ref: 891/3^2013

 

Placz József

Kecskemét

Gyenes Mihály tér 17. 6000

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina kit. 39., továbbiakban: Felügyelet) által Placz József (lakhelye: 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17., továbbiakban: Ügyfél) 2012. december 3-án érkeztetett kérelme alapján az ING Biztosító Zrt.-uél (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b., továbbiakban: Biztosító) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

 

végzést

hozom:

 

Felhívom az Ügyfelet, hogy döntésem kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzon az alábbiakról:

 

  • Ügyfél 2012. november 29-én kelt beadványában úgy nyilatkozott, hogy „a nyilvánosan közzétett havi hírlevelek alapján az ING Biztosító legtöbb terméke (euró és forint befektetési1) a kezdettől kb. 77 %-ban vagy veszteséges, vagy az éves átlaghozam kevesebb, mint 1 %. Az ING Biztosító a manipulált és félrevezető hozaminformációval valamennyi veszteséges eszközalapot „ nyereséges ” eszközalapként tüntet fel. ”
  •  

Fentiekkel összefüggésben felhívom az Ügyfelet, hogy pontosan jelölje meg, hol található az az információ, hogy az eszközalapok veszteségesek és hol található az, hogy nyereségesek.

 

  • „A Biztosító 2011. november 30-i dátummal a 22 EU alapú eszközalapból 12 veszteséges eszközalapot egy nap megszüntetett, majd a következő nap, mint „ ÚJ ESZKÖZALAPOT” tiszta és nyereséges befektetési múlttal újból elindított.(...) A Biztosító az újonnan elindított „NYERESÉGES ESZKÖZALAPOKAT” 15-20-30 szoros „nyereséges múltbéli hozammal” reklámozza a veszteséges eszközalapok múltbéli hozamai helyett. ”
  •  

Felhívom az Ügyfelet, hogy jelölje meg azt a 12 eszközalapot, amelyet a Biztosító 2012. november 30-án megszüntetett, majd újraindított, valamint jelölje meg, hogy hol, milyen formában történik ezen eszközalapok reklámozása.

 

  • „Az ING Biztosító, miután fény derült törvénysértő cselekedeteire, valamennyi bizonyítékot eltűntette a honlapjáról, (legalább egy évre visszamenőleg eltűntette a havi hírleveleket, korlátozta a hozamszámláló működését). Ezeket az információkat még időben mentettük, így azok rendelkezésre állnak. ”
  •  

Felhívom az Ügyfelet, hogy a fent hivatkozott, „eltüntetett” dokumentumok másolatát küldje meg a Felügyelet részére.

 

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálatban támadható meg.

 

Indokolás

 

Az Ügyfél 2012. december 3-án érkeztetett kérelme alapján, a Biztosítót érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Telügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás indult.

 

A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tényállás teljes körű tisztázása érdekében az Ügyfél megkeresése szükséges.

 

A Psztv. 38. § (4) bekezdése értelmében a fogyasztóvédelmi eljárás során a szolgáltató köteles a Felügyelet felhívására a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 51. § (2) bekezdés szerint, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ugyanezen 5 (3) bekezdése értelmében törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

 

A Két. 52. § (1) bekezdés alapján a hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

 

A Két. 61. §-a az eljárás akadályozásának következményeiről az alábbiak szerint rendelkezik:

 

61. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.

 

  1. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.
  2. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

 

A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

 

A végzést a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam.

 

A végzést a Két. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 7. § d) pontjában biztosított hatáskörben eljárva hoztam meg.

 

Az önálló fellebbezést a Két. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Két. 98. § (2) bekezdésére, 109. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (2) bekezdésére és 330. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.

 

Budapest, 2013. 03. 08

 

Dr. Tebeli Izabella

Főosztályvezető

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

 AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!