ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - VÉGZÉS - ÍTÉLŐTÁBLA - I. FOKÚ ÍTÉLET HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS (2015-2-25)

Eredeti nyomtatható PDF file

 

Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20,065/2014/20

 

A Szegedi Ítélőtábla a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nemescsói András ügyvéd, 1123 Budapest, Csörsz utca 49-51.) által képviselt ING Biztosító Zrt. 1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. épület alatti székhelyű felperesnek - a dr. Szőke Péter ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 5. 1/5.) által képviselt Piacz József 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2013. december 19. napján kelt 8.P.21.192/2013/7. számú ítélete ellen az alperes részéröl 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

 

VÉGZÉST:

 

Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

 

A felperes másodfokú eljárással kapcsolatos költségét 95 000 (kilencvenötezer) Ft-ban, az alperesét 75 000 (hetvenötezer) Ft-ban állapítja meg.

 

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

INDOKOLÁS

 

A peres felek korábban befektetési egységekhez kötött ún. unit-linked életbiztosítási szerződést kötöttek, amelynek lényege, hogy a szerződő fél által befizetett díjakat a biztosító az általa felkínált és a szerződő fél által kiválasztott - befektetési alapokhoz hasonlító - eszközalapokba fekteti, így a lejáratkori kifizetés mértékét elsődlegesen ezen alapok hozama határozza meg.  A szerződő a befektetésein módosíthat, áthelyezheti azokat az egyik eszközalapból a másikba.  Az eszközalapok közötti váltás bizonyos számát meghaladóan a felperes további díjat nem számol fel, azaz díjmaximumot alkalmaz, miután azonban az alperes évi 13 alkalommal kérte az eszközalapok váltását, a felperes a díjmaximumot eltörölte, utóbb ezt az intézkedését visszavonta.

 

A felperes eljárását sérelmezve az alperes panasszal élt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál azt állítva, hogy a felperes a fogyasztók ellen sorozatosan gazdasági bűntetteket követ el.  Az alperes nyolc pontba foglalt panaszát a PSZÁF Fogyasztóvédelmi, Jogérvényesítési Főosztálya vizsgálta: annak négy pontját elutasította arra hivatkozva, hogy jogszabálysértést nem tárt fel, egy pontot illetően a beadványt a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át, míg a panasz tovább három pontja tekintetében az eljárást megszüntette utalva arra, hogy a Felügyelet megelőzően felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében a felperesi biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeit, továbbá a unit-linked befektetések kezelését, az eszközalapok befektetési politikáját megvizsgálta, a vizsgálatot lezáró határozatát a felügyelet honlapján közzétette.

 

Az alperes a biztositobank.hu weboldalon, és a youtube.com videómegosztón közzétette a felperes tevékenységével kapcsolatos kifogásait.

 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a biztositobank.hu webolaldalon és a youtube.com videómegosztón közzétett alábbi valótlan tényállításaival megsértette a jóhímévhez fűződő személyiségi jogát:

 

Minél mélyebben belementem az ING Biztosító elszámolási módszerének a megértésébe, annál többet és hajmeresztőbbel tapasztaltam a visszaélésekből, melyeket az ING Biztosító minden nap elkövet minden egyes ügyfelével szemben.”

 

Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetőségeket alkalmaz az ING Biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul pl. (mérleg fejlődő eu). Az ING biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból, és természetesen a vesztes eszközalapokba befektetőktől levonja a jogos veszteséget 100 %-ban, viszont a havi jogos veszteségen kívül az ING biztosító kivesz euró milliókat a befektetők vagyonából, ezzel megmenti az extrán kivont pénzt a veszteségtől, majd ezt az extrán kivont euró milliókat befekteti egy általa nyereségesre manipulált eszközalapba, melynek nyereség hozamát, mint „magánpénzt” zsebre vágja.”

 

Az ING által nyújtott hivatalos információ alapján e tevékenységet kb. 78,5 %-ban gyakorolja (2012. 08. 31. alapján).

 

Havi rendszerességgel komoly extra euró milliók kerülnek nyereséges eszközalapokba, míg euró milliókat von ki a veszteséges alapokból.  Gyakran előfordul az a jelenség, hogy egy nyereségre manipulált eszközalap értékét milliókkal (euró) növeli, míg a következő hónapban ugyanezt az eszközalapot veszteségesre manipulálja, és az eszközalap értékét milliókkal (euró) csökkenti.”

 

A biztosító által alkalmazott és általam megkérdőjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az TNG Biztosító nagyon komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektető részére.”

 

Az ING Biztosító törvénysértően és illegálisan olyan elszámolási módszert alkalmaz, mely nem csak az én, de valamennyi befektető gazdasági érdekét sérti és veszélyezteti.”

 

„Meggyőződésem és álláspontom szerint az ING Biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja.”

 

Ma reggelre egy nagy meglepetés ért azzal kapcsolatban, hogy kitiltottak engem az INDEX fórumáról valószínűleg azért, mert az ING Biztosító Zrt. által a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági büntettek sorozatáról rendszeresen írtam (és írni is fogok).”

 

„Az ING biztosító: (...) 2. manipulál az eszközalapok értékeivel;”

 

Manipulálás a befektetésekkel, az ING biztosító saját javára és a befektetők kárára.” „Az ING biztosító euró tiz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségesre manipulált cszközalapokra, majd az elért extra hozamokat (profit) saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), (mérleg összesítés)

 

Az ING biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból, természetesen mielőtt az összegeket kivonja, a vesztes alapba befektetőktől teljes mértékben levonja a .jogos hozamveszteséget”, az extrán kivont pénzt -megmenti a veszteségtől”? majd a „kimentett pénzt” befekteti általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd az elért extra hozamokat saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), mérleg összesités)

 

Manipulálás plusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen plusz értékben euró tízmilliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségre manipulált eszközalapokra, és az elért hasznot és a „magánhaszon” zsebre vágja, (kilengések euró), (kilengések huf),

 

Manipulálás mínusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap), ezzel a manipulálással az előző hónapban elkövetett manipulálását „visszaállítja eredeti állapotára" hogy jogilag minden helyes legyen, (kilengések euró), (kilengések huf)»"

 

Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, forint Milliárdokat) helyez az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból.

 

A KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) TÁBLÁZAT(OK) alapján havi rendszerességgel komoly összegek (Euró milliók, Forint milliárdok) vannak helyezve / kivonva az eszközalapokból.  Ennek az a lényege, hogy miután egy „NYERESÉGRE / VESZTESÉGRE MANIPULÁLT” eszközalapra befektetett hozamát az ING biztosító „megszerezte vagy kivette”, utána rövid időn belül az eszközalap értékét hasonló de negatív / pozitív összeggel visszaállítja eredeti állapotára”.

 

Az ING biztosító komoly figyelmet szentel arra, hogy miután Ő kivette extra profitját a manipulált eszközalap(okból), a lehető legrövidebb időn belül mindent visszaállít eredeti állapotára, így ha a befektető per pillanat az ING biztosítóval együtt nyereségre tett szert, a befektető nyeresége rövid időn belül nullára vissza lett helyezve.”

 

Az ING biztosító manipulálásai nyereségre / veszteségre MANIPULÁLÁS - „NYERESÉGRE”

Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy komoly összegeket (Euró milliókat, forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból.  Természetesen a vesztes eszközalap befektetőitől 100 %-ban levonja a „JOGOS VESZTESÉGET’ azonban az extrán kivont Euró milliókat megmenti a veszteségtől, és a „MEGMENTETT ÖSSZEGET' befekteti mint „MAGÁNVAGYONT’ az általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek a hozamát (nyereségét) mint „MAGÁNVAGYONT’ az általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek a hozamát (nyereségét) mint „MAGÁNVAGYONT’ zsebre vágja.

 

Büntetőjogi felelősségre vonás: Rövidesen eljön az idő. amikor az ING Biztosító Zrt. büntetőjogilag felelősségre lesz vonva valamennyi törvényellenes cselekedeteiért. Valamennyi résztvevő, akik segítették a Biztosítót törvényellenes cselekedeteinek a végrehajtásában hasonlóképpen elszámoltatva lesznek.”

 

m)        „Az ING Biztosító az eszközalapok manipulálásaival megkárosítja ügyfeleit. Többek között:

manipulál a hozamszámlálóval;

az eszközalapok értékeivel;

manipulál veszteségre/nyereségre

valamint a veszteséges eszközalapok veszteséges múltjának az eltüntetésével.”

http: www.voutube.com watch/v^qDxlOOJOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és

hallgat! - Megvan rá az oka (Második rész)

n)        „Kiemelten hangsúlyozom, hogy az ING Biztosító elleni vádak kizárólagosan valós tényekkel vannak igazolva, melyek eredete maga az ING Biztosító Zrt. által kiadott hiteles okmányokból áll. Itt nem újbóli kivizsgálásról van szó, hanem az elkövetett gazdasági bűncselekmény sorozat miatti felelősségre vonásról".

 

(http: www.voutube.com \vatch?v=qDxlOOJOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és hallgat! - Megvan rá az oka! (Második rész)”

 

A jogsértés megállapítása mellett kérte kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására oly módon, hogy távolítsa el az internetes weboldalákról a kifogásolt tényállításokat.  Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől akként, hogy a jövőben a sérelmezett valótlan tényállításoknak megfelelő közleményt ne jelentethessen meg.

 

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.  Elismerte, hogy a kifogásolt közleményeket ő írta, illetve jelentette meg, védekezése szerint azonban azok csak a saját peres ügyével kapcsolatos véleménynyilvánítások voltak, a saját és testvére sérelmeit kívánta a nyilvánosság elé tárni annak érdekében, hogy másokat segítsen jogaik érvényesítésében. Hangsúlyozta, az általa megfogalmazottak nem tényállítások, hanem értékítéletet, bírálatot tartalmazó véleménynyilvánítások, amelyekkel szemben a felperesnek, mint széles ügyfélkörrel rendelkező gazdasági társaságnak nagyobb a tűrési kötelezettsége.  Álláspontja szerint a felperes a teljes szövegből bizonyos részeket kiragadott, a tejes szövegkörnyezetei nem vette figyelembe, a maga részéről pedig levezette és pontos számításokkal alátámasztotta saját következtetéseit.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhimévhez való személyiségi jogát azzal, hogy az általa létrehozott biztositobank.hu weboldalon, valamint a youtube.com videómegosztón http:/-w\vw.voutuhe.com vvatch? v~qD10OJ0PhY alatt a keresetlevél a-k. és m-n. pontjaiban megjelölt szövegrészekben valótlan tartalmú tényállítást közölt.   Kötelezte az alperest, hogy három napon belül távolítsa el a megjelölt szövegrészeket a biztositobank.hu és youtube.com megjelölt intenetfelületekröl. Eltiltotta az alperest minden olyan jövőbeli kijelentéstől, amelynek tartalma: az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el, vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értekét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva.  Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100 000 Ft perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 36 000 Ft eljárási illetéket.  Határozatának indokolása szerint vizsgálta, hogy az alperesi közlések véleménynyilvánításnak, avagy tényállításnak minősülnek arra is figyelemmel, hogy a véleménynyilvánítás csak akkor eredményezi a jóhímév sérelmét, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz elmarasztaló értékítéletet.  A kifogásolt alperesi szövegrészeket tényállításnak minősítette, rámutatva, az alperes az eszközalapok felperesi kezelésére és manipulálására vonatkozóan tett kijelentéseket, a felperes cselekvéseit törvényellenesnek, az ügyfeleknek kárt okozó magatartásnak jelenítette meg.  Kiemelte, egy gazdálkodó szervezet üzletmenete, fö tevékenységi körében kifejtett cselekvése olyan objektív mozzanat, amely tényszerűen dokumentált és vizsgálható is.  E tényállítások valóságát azonban az alperes a perben bizonyítani nem tudta, az általa hivatkozott PSZÁF határozat nem tartalmazott elmarasztaló megállapítást arra vonatkozóan, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban, illetve az ügyfél rendelkezése nélkül végezne az eszközalapok között átcsoportosítást, tőkekivonást.  Az alperes által becsatolt termék - és ügyfél tájékoztatókat a jogvita elbírálása szempontjából közömbösnek ítélte.  Erre figyelemmel a per tárgyát képező alperesi közléseket valótlan tényállításoknak minősítette, amelyek alkalmasak a felperes jó üzleti hímevének megsértésére, a pénzügyi, gazdasági tevékenységébe vetett bizalom megingatására.

 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása, míg másodlagosan a sérelmezett ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt.  Fellebbezési érvelése szerint a perben bizonyította, hogy a felperes a unit­linked befektetések kezelése és az eszközalapokhoz kapcsolódó befektetési politikájának gyakorlása során jogszabálysértést követett el.  Kiemelte, hogy a PSZÁF hivatkozott határozata a felperes számára számos kötelezést fogalmazott meg, ami arra utal, hogy a felperes működésében - belső szabályzatok hiányában - súlyos hiányosságok mutatkoztak.  Érvelése szerint a felperes által kifogásolt közléseiben a PSZÁF határozatában foglalt következtetések alapján alkotott értékítéletet és fogalmazta meg véleményét, az Alaptörvényben biztosított jogát gyakorolva.  Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg a honlap rendeltetését, célját, a közzétett közlések teljes szövegkörnyezetét, és kizárólag a felperes eszközalapok tekintetében kifejtett tevékenységére alapította ítélete indokolását.  Kiemelte, a felperes hivatalos honlapjáról töltött le hiteles táblázatokat, arra alapítottan készítette el számításait és vont le azokból negatív értékítéletet, így azok a döntés meghozatala szempontjából nem tekinthetők közömbösnek.  Álláspontja szerint az általa benyújtott dokumentumok valóságtartalmának megítélése érdekében a bíróságnak szakértőt kellett volna kirendelnie, ennek hiányában a tényállás tisztázatlan maradt.  Hangsúlyozta, nem állított és közölt a perben és a honlapon sem olyan nyilatkozatot, miszerint a felperes az ügyfél rendelkezése nélkül csoportosítja át az eszközalapok vagyonát.

 

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Változatlanul fenntartotta álláspontját, miszerint az alperes valótlanul állította róla, hogy az eszközalapokban kezelt vagyont az ügyfelek rendelkezése nélkül mozgatja, amely valótlan tényállítás súlyosan sérti a jóhimevét, egyben jelentős nemvagyoni és vagyoni kárt is okoz neki.  Hangsúlyozta, a PSZÁF alperes által is hivatkozott határozata a működésével kapcsolatos hiányosságokat nem az eszközalapok vagyonának kezelésével kapcsolatban tárta fel, hanem a jelen perrel össze nem függő egyéb tevékenységét illetően, emiatt a határozat tartalma a jogvita elbírálása szempontjából közömbös.  Kiemelte, az alperes által készített és a periratok közé becsatolt számítások a fél előadásának minősülnek, bizonyítékként nem vehetők figyelembe, közgazdaságtanilag teljesen értelmezhetetlenek, azokkal összefüggésben szakértői vizsgálat sem rendelhető el.

 

A fellebbezés annyiban alapos, hogy a perben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján érdemi döntés nem hozható, olyan további bizonyítási eljárás foganatosítása szükséges, amely a másodfokú eljárás kereteit meghaladja, ezén az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította az alábbiakban kifejtendök szerint.

 

A perbeli ügyben alkalmazandó 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 78. § (2) bekezdése szerint a jóhímév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlant tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.  E rendelkezés alapján a jóhímév megsértésének megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan tartalmaz.  A véleménynyilvánítás is eredményezheti a jóhírnév sérelmét, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz értékítéletet, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealázó (BH2003. 407.11., BH1993. 89., BDT2007. 1701.1.).  Ebből következően egy adott közlés jóhímévsértő voltának megítélése eltérő szempontú vizsgálatot igényel attól függően, hogy a közlés tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak minősül.  Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy - a felperes és az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a felperes által sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, ezért az ítélőtáblának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan tekintette-e az alperesi kijelentéseket tényállításnak.

 

A tény a való világ része, annak valamely objektív - az emberi tudattól független - mozzanata, a múltban létezett, vagy a jelenben létező érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés, vagy cselekvés.  A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés.  A tény valósága bizonyítható, vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel lehet azonosulni, vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a „valóság" kritériuma nem kapcsolható.  Amint arra az Európai Unió Bírósága a Csányics kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében rámutatott: „különbséget kell tenni a tényállítások és az értékítéletek között abban a tekinteten, hogy míg a tények fennállása bizonyítható, addig az értékítéletek valóságtartalmának bizonyítását előíró követelmény teljesítése általában lehetetlen, s az ilyen követelmény előírása sérti a véleményalkotás szabadságát".  Vitás esetben tehát a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyithatósági teszt alapján történhet, amely szerint az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyátható, az vélemény.

 

A fentiek alapján vizsgálva a per tárgyává tett közléseket megállapítható, hogy azok tényállításnak tekinthetők.  Az alperes írásaiban azt állította, hogy a felperes az általa alkalmazott elszámolási módszerrel az eszközalapok értékét és a befektetéseket manipulálja, az ügyfeleinek kárt okoz, az ügyfelekkel szemben visszaéléseket követ el, azaz a saját nyeresége biztosítása érdekében bonyolítja az eszközalapok közötti pénzmozgást.  Ezáltal a felperest, mint országosan ismert, pénzügyi tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó, a lakosság széles rétege számára pénzügyi szolgáltatást nyújtó biztosító társaságot azzal vádolta, hogy e tevékenységét tisztességtelenül, visszaélésszerűen, esetlegesen jogszabályba ütköző módon, az ügyfeleit megkárosítva végzi.  Mindez nem tekinthető véleménynyilvánításnak, az abban foglaltak valóságtartalma ugyanis bizonyítható.  A közlések minősítésén pedig nem változtat az alperesi szóhasználat sem. így a „véleményem, meggyőződésem szerint** kifejezések alkalmazása ellenére az alperes írásai tényállításokat tartalmaznak.

 

Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a sérelmes kijelentések önmagukban is alkalmasak a felperes üzleti jóhímeve megsértésére, a róla kialakított általános társadalmi értékítélet negatív befolyásolására.  Ezért vizsgálni kellett, hogy e tényállítások megfelelnek-e a valóságnak, a jóhímév megsértésének megállapítása tekintetében ugyanis csak a valótlan tényállítások relevánsak.  A jóhimévhez tüződö személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perekben az állításokat megfogalmazó személyt terheli annak bizonyítása, hogy az általa megfogalmazott lények valósak (BDT2005. 1277.1., BDT2007. 1694. I.).  Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróságnak tájékoztatnia kellett volna a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. A tájékoztatásnak ki kellett volna terjednie arra is, hogy az alperesi tényállítások valóságtartalmának bizonyítása elsősorban szakértői bizonyítás útján lehetséges (1/2009 PK. vélemény 7. pont). Ezt a tájékoztatást azonban az elsőfokú bíróság elmulasztotta, ezáltal az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg, így a per eldöntése szempontjából releváns bizonyítás lefolytatására nem kerülhetett sor.

 

A másodfokú eljárás során az ítélőtábla e mulasztást pótolta, tájékoztatta az alperest a bizonyításra szoruló tényekről, valamint arról, hogy állításai valóságtartalmát - egyebek mellett azt, hogy a felperes jogosulatlanul végzett az eszközalapok között átcsoportosításokat, és ezzel megkárosította az ügyfeleit - szakértői bizonyítás útján igazolhatja.  Az alperes az ítélőtábla felhívása alapján a kirendelendő szakértő költségeit megelőlegezte.  E szakértői bizonyítás azonban terjedelménél fogva a másodfokú eljárás kereteit meghaladja, az a fellebbezési eljárás során nem foganatosítható, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására cs újabb határozat hozatalára utasította.

 

A megismételt elsőfokú eljárás során az elsőfokú bíróságnak ki kell rendelnie a szakértőt az alperesi tényállítások valóságtartalmának megítélése érdekében, e körben az elsőfokú bíróságnak kell meghatároznia a szakértő által megválaszolandó kérdéseket.  E vonatkozásban az ítélőtábla nem adhat konkrét iránymutatást az elsőfokú bíróság számára, miután az az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó feladatok átvételét eredményezné.  Az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt a bizonyításra szoruló tények körét kell pontosítania, majd ennek ismeretében kell a szakértő feladatát meghatároznia.  A felperes jogos igényként fogalmazta meg a szakértői bizonyítást illetően, miszerint a szakértő kizárólag a per tárgyává tett alperesi közlések valóságtartalmát vizsgálhatja, a keresettel nem érintett alperesi közlések, álláspontok, számítások a szakértő vizsgálatának tárgyát nem képezhetik.  Az elsőfokú bíróságnak kell eldöntenie, szükséges-e a szakértőkirendelő végzés tartalmának meghatározását megelőzően a szakértő által vizsgálandó kérdések pontos megjelölése érdekében a szakértő tárgyaláson történő személyes meghallgatása, illetve esetlegesen társszakértő bevonására vonatkozó felhívás kiadása.  Ugyanakkor célszerűnek mutatkozik a szakértő vizsgálati módszereinek előzetes kidolgozása, annak megismerése, e tekintetben a szakértő megnyilatkoztatása.  Lényeges, hogy az alkalmazandó vizsgálati módszereket oly módon kell kidolgozni, hogy azok a titokvédelmi szabályokkal összhangban legyenek, azaz magántitok megsértésére ne kerülhessen sor.

 

A fellebbezési eljárás során az ítélőtábla a peres felek másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a Pp. 252. § (4) bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárás eredményéhez képest az elsőfokú bíróságnak kell döntenie.

 

Szeged, 2015. február 25.

 

Dr. Szeghő Katalin sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke            előadó bíró    táblabiró

 

A kiadmány hiteléül:

Lázár Ándrea tisztviselő

 

============================================================

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!