ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - VÉGZÉS II. FOKÚ. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS HELYBENHAGYVA (2015-10-07)

Nyomtatható eredeti PDF file

 

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pkf.II.20.814/2015/2. szám

 

A Szegedi ítélőtábla a Horváth és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Nemescsói András ügyvéd (1124 Budapest, Csörsz u. 49-51.) által képviselt NN Biztosító Zrt. 1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. ép. szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Szőke Péter ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 5. 1/5.) által képviselt Placz József 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 1. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iráni indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2015. június 18. napján kelt 8.P.20.688/2015/7. számú végzése ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

 

VÉGZÉST:

 

A törvényszék végzését helybenhagyja.

 

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10 000 (tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget, míg a Magyar Államnak az állami adóhatóság külön felhívása szerint 11 000 (tizenegyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

 

A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

INDOKOLÁS

 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a jóhímévhez fűződő személyiségi jogát sértette meg a biztositobank.hu vveboldalon és a youtube.com videómegosztón közzétett valótlan, a kereseti kérelmében részletesen felsorolt tényállításaival. Az itt elérhető tartalmak szerint az alperes - egyebek mellett - azt állította, hogy a felperes az eszközalapok értékét és a befektetéseket manipulálja, e visszaéléseivel az ügyfeleknek kárt okoz, az eszközalapok közötti pénzmozgást saját nyeresége biztosítása érdekében végzi.  Az alperesnek a felperes ellen korábban e tárgyban tett panaszát a PSZÁF Fogyasztóvédelmi.  Jogérvényesítési Főosztálya kivizsgálta, annak bizonyos pontjait, mint alaptalant jogszabálysértés hiányában elutasította, három kifogást illetően eljárást megszüntető határozatot hozott, míg egy ponttal kapcsolatos kifogás elintézését a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át.

 

A perben a törvényszék a keresetnek helyt adó döntést hozott, kötelezte az alperest a részletesen megjelölt szövegrészek eltávolítására, eltiltotta a jövőben a fenti kijelentések megtételétől.  Az ítéletet a Szegedi ítélőtábla hatályon kívül helyezte és további bizonyítási eljárás lefolytatása érdekében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.

 

A megismételt eljárás során a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az alperes kötelezését, hogy távolítsa el a biztosítóbank.hu és a youtube.com weboldalákról a kereset a-k., m. és n. pontjaiban foglalt közléseket, tiltsa el az alperest az ilyen tartalmú tényállítás megjelentetésétől.  Kifejtette, a Pp. 156. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi feltételek fennállnak, az ügyfelek bizalmára épülő tevékenységét rendkívül károsan befolyásolják az alperes jóhímévsértő közlései, hiszen az alperes azt állítja, hogy ö (a felperes) visszaél az ügyfelek vagyonával, az eszközalapok között manipulál, ezáltal az ügyfeleinek kárt okoz.  Mindez alkalmas a belé vetett közbizalom olyan mértékű megingatására, amelyhez kapcsolódó hátrányok utóbb már nem küszöbölhetök ki, így az ideiglenes intézkedéssel számára elérhető előny meghaladja az alperesnél esetlegesen bekövetkező hátrányokat.

 

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte.

 

Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelemnek helyt adott, ideiglenes intézkedéssel kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül távolítsa el a biztositobank.hu és a youlube.com weboldalákról a kereset a. - k. és m., n. pontjaiban foglalt közléseket, egyidejűleg eltiltotta az alperest az ilyen tartalmú tényállítás, mint médiatartalom közlésétől. Végzését fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította.

 

Határozata indokolásában kifejtette, a kereset szerinti tényállítások alkalmasak lehetnek a felperes tevékenységébe vetett bizalom megingatására, hátrányosan befolyásolhatják a befektetői szándékot, ezáltal az intézkedéssel elérhető előnyök meghaladják az azzal okozott esetleges hátrányokat.  A felperes különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében indokoltnak látta az azonnali intézkedés meghozatalát, ezért a felperesi kérelemnek helyi adó döntést hozott.

 

A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak hatályon kívül helyezése, a felperesi kérelem elutasítása iránt.  Álláspontja szerint a hivatkozott közlések az internetes oldalakon több. mint két éve elérhetőek, a peres eljárás pedig több, mint másfél éve folyik, eddig a felperes nem látta szükségét ideiglenes intézkedés iránti kérelem előteijesztésének, így közvetlenül fenyegető kárról, vagy különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzetről nincs szó.  Emellett a felperes nem valószínűsítette, hogy öt a közlésekkel összefüggésben kár érte avagy fenyegeti, illetve azok eltávolítása különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges lenne.  Állította, hogy a közlések mind a felperes honlapján elérhető hozamszámlálók és havi hírlevelek adatain alapulnak, amelyek ez idáig bárki állal elérhetőek voltak.

 

Az alperes észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.  Kiemelte, a felperes a törvényszék végzését 2015. június 24. napján vette kézhez, ehhez képest fellebbezése 2015. július 14. napján érkezett a bírósághoz, így elsődlegesen az vizsgálandó, hogy jogorvoslati kérelmét határidőben nyújtotta-e be.  A fellebbezés érdemét illetően fenntartotta az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében kifejtett jogi érveit, azokat részletesen kifejtette.

 

A fellebbezés alaptalan.

 

A Pp. 156. § (1) bekezdésének értelmében a bíróság a kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez a közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az azzal elérhető előnyöket.  A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti, a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

 

Az ideiglenes intézkedés elrendelésével a bíróság teljesítésre kötelezi a kérelmező fél ellenfelét olyan időpontban, amikor a felek közötti jogvitát még érdemben nem bírálta el.  A jogszabály fent idézett szövegéből kitűnően a félnek a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell, de a kérelmezőt nem terheli az általa előadottak valóságának kétséget kizáró módon történő bizonyítása.  Önmagában a kérelmező előadása a hivatkozottak valóságának vélelmezésére nem alkalmas, értékelhető azonban minden olyan irat, vagy bizonyíték, amely közvetve, vagy közvetlenül megerősíti az előadottakat (BDT2002. 199.).  A bíróság a kérelem elbírálásakor mérlegeléssel dönti el, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését indokló törvényi feltételek fennállását a kérelmező valószínüsitette-e.  Lényeges emellett, hogy a Pp. idézett rendelkezésében meghatározott vagylagos feltételeknek nem együttesen kell fennállniuk, azok bármelyikének megvalósulása esetén helye van az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésének, feltéve, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy fennáll a kérelmezettnek a jogvitára okot adó releváns magatartása, ezzel összefüggésben az említett feltételek valamelyike, és megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket (BDT2007. 1549.).

 

 

Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a felperes az azonnali jogvédelem biztosításához szükséges helyzet fennálltát valószínűsítette.  Tény, hogy a felperesi cégcsoport évtizedek óta folytat biztosítási tevékenységet, így az az alperesi tényállítás, miszerint a felperes visszaél az ügyfelek vagyonával, őket becsapja, alkalmas a felperesbe vetett fogyasztói közbizalom megingatására, az új szerződéskötések elmaradására, a meglevő fogyasztók elpártolására, ami amellett, hogy sértheti a felperes jóhímevét. jelentős kárt is előidézhet.  Az alperes a felperes fö tevékenységi köréhez tartozó eljárással kapcsolatban állított jogsértéseket, azok egy részét illetően a korábbi MNB-vizsgálatok e jogszabálysértést kizárták, ami valószínűsíti a felperesi kereset megalapozottságát, egyben a jogvédelem szükségességét is.

 

A fentebb már hivatkozottak szerint az ideiglenes intézkedés célja, hogy az időmúlás miatt utóbb már el nem hárítható jogsérelem megelőzésére biztosítson azonnali jogvédelmet a kérelmező számára.  A Pp. 156. § (1) bekezdésének első fordulatában meghatározott olyan fenyegető kárról, amelynek elhárítása ideiglenes intézkedéssel indokolt, abban az esetben lehet szó, ha jogellenes magatartás ismétlése, vagy a jogellenes helyzet fennmaradása idézhet elő károkat.  Nem vitás, hogy a felperes által sérelmezett közlések internetes honlapokon való fennmaradása a felperesre nézve olyan hátrányt eredményez, amely a fentebb kifejtettek szerint indokolttá teszi az azonnali intézkedés elrendelését.  Emellett tény, hogy a közlések internetes honlapokról való eltávolítása költséggel nem jár. azt az alperes állítása szerint a felperes már meg is tette, ezáltal az intézkedéssel okozott esetleges hátrány meg sem közelíti az intézkedéssel elérhető előnyöket.

 

Miután a kifejtettek szerint a Pp. 156. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesültek, a törvényszék helytállóan döntött az ideiglenes intézkedés elrendeléséről, amelyre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

 

Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére, amelynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) 1M rendelete 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg.

 

Az alperes fellebbezésén 7000 Ft eljárási illetéket lerótt annak ellenére, hogy az 1990. évi XC'III. tv. 62. § (1) bekezdés 0 pontja értelmében a perre a tárgyi illetékfeljegyzési jog szabályai irányadóak, azaz az illeték viseléséről a bíróság utólag határoz, azt a félnek előzetesen leróni nem kell. Az llv. 39. § (3) bekezdés c) pontja, valamint 47. § (l) bekezdése alapján - a meg nem határozható pertárgyértékre tekintettel - a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összege 18 000 Ft, így az alperesnek fellebbezése sikertelenségére tekintettel a különbözetként mutatkozó 11 000 Ft-ot kell megfizetnie a Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 6/1986. (VI. 26.) 1M rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.

 

Szeged. 2015. október 7.

 

A kiadmány hiteléül: 

tisztviselő

Dr. Szeghő Katalin sk.

a tanács elnöke

Dr. Lengyel Nóra sk.

előadó bíró

Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró

 

============================

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!