ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - SZAKVÉLEMÉNY KIEGÉSZÍTÉS - ING (2016-07-12)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

SZAKVÉLEMÉNY KIEGÉSZÍTÉS

 

DR. DÖMÖTÖR BARBARA

PhD, egyetemi adjunktus
Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék
Budapesti Corvinus Egyetem

 

A jelen szakértői vélemény kiegészítést a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (1124 Budapest. Csörsz utca 49-51.) megbízásából, az ING (NN) Biztositó Zrt. felperes. Placz József alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben való felhasználásra készítettem el.

 

Jelen kiegészítés a 2016. június 9-i bírósági tanúmeghallgatáson elhangzottak és az ott bemutatott elemzések összefoglalását tartalmazza az alább részletezett alperesi, illetve ügyvédi iroda által feltett kérdések alapján.

 

Előzmények

 

2016. március 1-ién kelt szakvélemény alapjául szolgáló dokumentumok:

 

  • Igazságügyi szakértői szakvélemény. Themis Iroda Kft. Kelt: 2016. január 24.
  • A felperes képviseletében a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda által benyújtott határidő hosszabbítási kérelem mellé becsatolt „Kérdések a szakértőhöz” - erre a válaszokat nem kaptam meg.

 

A mauánszakértöi véleményem főbb meuállacításai:

 

  • a havi hozamok és a hozamokat is figyelembe vevő korrigált eszközérték változás között nem mutatható ki semmilyen kapcsolat;

az alapból a vizsgált 37 hónapból 33-ban eszközkivonás történt, amiből szintén inkább az látszik, hogy a befektetők szabadulni akartak a magas kockázatú és egyre bizonytalanabbá váló orosz piactól;

 

  • a napi árfolyam-jegyzés miatt nem tudható, hogy az alap befektetői milyen hozamot ének el, ezért a havi adatokból csak nagyon korlátozott következtetések vonhatóak le;
  • egyes befektetők alapba történő be- és kifizetései nincsenek hatással a többi befektető hozamára, így a károkozás is nehezen értelmezhető.

 

A tanúmeghallgatás előtt részemre megküldött további dokumentumok:

 

Dr. Ladó Judit igazságügyi szakértő szakvéleménye, amelyet az NN Biztosító megbízásából készített

 

  • Alperesi elemzés: 2013. november 6-i dátummal lábjegyzeteit 32-35 táblázatok Placz József alperes 2014. szeptember 23-án kelt beadványa

 

Placz József alperes 2015. január 16-án kelt beadványa

 

  • Placz. József alperes 2016. április 18-án kelt beadványa
  • Themis Iroda 2016. május 13-án kelt beadványa

 

Placz József 2016. április 18-án új beadványának kérdései:

 

  1. „...hogyan tudta/tudhatta volna minden esetben a „kisbefektető”, hogy vagyonát veszteséges hónapban ki kell menteni az alapból?”
  2. „Hogyan ingadozhat egy egy eszközénék „egy hónapban elért hozama” 2011.09.30 (- 10,84%) és 2011.10.29 (11,39%) majdnem azonos százalékban, de ellenkező értékben (+/-) összességében 22,23%-ot?”

 

A beadvány alapjául a „Fejlődő Európa részletes adatai 2011.05.31-töl 2014.06.28-ig” táblázat szolgál, amely a fenti (igazságügyi szakértői véleményben szerepelő) táblázathoz képest bővebb. A beadott anyagokban sokszor pontatlanul szerepel az. alap neve, ami helyesen „Fejlődő európai régió részvény eszközalap”, a továbbiakban így használom, kivéve, ha olyan iratra hivatkozom, ami ezt másképp említi.

 

A felperest képviselő ügyvédi iroda számomra feltett további kérdései:

 

  1. Bár a beadvány explicit nem tartalmazza, de az alperesi vélemény több helyen hangsúlyozza, hogy valószínütlenül nagy pénzmozgások történtek az alapban (Fejlődő európai régió részvény eszközalap). Ezért kérdésként adódik, hogy a Fejlődő európai régió részvény eszközalapba történő be-, illetve kifizetések nagyságrendje mennyiben tekinthető normális piaci üzletmenet eredményének?
  2. Mennyiben tartja megalapozottnak az igazságügyi szakértő alábbi állítását?

 

Az alperes azt állította, hogy amikor a hozamérték csökken egy-egy eszközalapnál, akkor kivonnak tőkét, ha a hozam növekszik, akkor pedig befektetés realizálódik. A táblázat azt mutatja, hogy nagy arányban együtt mozog a két mutató. Álláspontom szerint szakmailag az esetleges mozgásszórtság elfogadott, és legfeljebb 20%-ban elfogadható az azonos irányú változás (2016. június 9-ei bírósági tárgyalás jegyzőkönyve alapján.)

 

A jelen kiegészítés tartalma:

 

  1. Az alperesi megállapítások és következtetések alapjául szolgáló táblázatok (Fejlődő európai régió részvény eszközalap adatai) elemzése
  2. A táblázatok alapján levont következtetések vizsgálata
  3. A Fejlődő európai régió részvény eszközalaphoz hasonló jellegű befektetések 2011- 2014 közötti havi hozamainak vizsgálata, különös tekintettel a 2 kiemelt (2011. szeptember és október) hónapra
  4. Alternatív alapok pénzmozgásainak vizsgálata

 

A feltett kérdések megválaszolása

 

A „Fejlődő Európa régió részvény eszközalap" adatainak összefoglaló táblázata

 

A Themis Iroda által készített igazságügyi szakértői jelentés 8. oldalának táblázata 5 oszlopot tartalmaz:

  1. hó végi dátumok 2011.05. 31 és 2014.06. 28. között;
  2. Nettó eszközérték EUR;
  3. Nettó eszközérték változása euróbán: b) oszlop értékének változása értékben (EUR) 2 hónap között, a hónap végi dátum sorához rendelve;
  4. Eszközérték százalékos megváltozása b) oszlop értékének változása %-ban 2 hónap között, a hónap végi dátum sorához rendelve
  5. Hozam info: havi hozamok. Mivel ezek kiszámításához az egy befektetési egység hó végi árfolyama kellene, és ez az adat nem áll rendelkezésre, ez. az oszlop a táblázat egyéb oszlopaiból nem számolható, külső adatforrásból származik.

 

Megj: a c, d. e oszlopok első sorának kiszámolásához szükség lenne a megelőző hónap végi (2011. 04. 30) adatokra, amit a táblázat nem tartalmaz, így ezek a számok nem követhetőek vissza.

 

Placz József 2016. április 18-ai táblázata 10 oszlopot tartalmaz (az új oszlopokat vastagon szedtem):

 

  1. Dátum: megegyezik a fenti a) oszloppal
  2. Árfolyam (KI R): egy befektetési egység árfolyama, ez új információ, ebből a havi hozam közvetlenül számolható.
  3. Nettó eszközérték: megegyezik a fenti táblázat b) oszlopával
  4. Nettó eszközérték változása euróbán: megegyezik a fenti táblázat c) oszlopával, kivéve a második sort, ami feltehetően elütés.
  5. Eszközérték százalékos megváltozása megegyezik a fenti táblázat d) oszlopával

 

0 Hozam info: megegyezik a fenti táblázat e) oszlopával. Ezek az értékek nem egyeznek a b) oszlopból, vagyis az árfolyamadatokból számolható hozamokkal, feltehetően azért, mert a hozamszámlálóból lekért adatoknál kis eltérés lehetett a dátumokban.

 

  1. Eszközérték %-os változása a hozamhoz, képest: Placz úr saját számítása, a számítás módja: g oszlop = f oszlop / e oszlop — 1 (itt Placz úr 2 tizedesjegyre kerekített adatokkal számolt).
  2. Placz úr saját számítása, de nem világos, hogy mit is mutat, 8 esetben tartalmaz adatot, az. első kettőben az f oszlop adatát, a többit nem értem
  3. A fejlécben „részvény” szerepel, itt a forgalomban lévő befektetési egységek darabszáma található. Ez az oszlop két szempontból is jelentős új információt hordoz. Egy részt a c) oszlop értéke meg kell, hogy egy ezzen a b) oszlop és az i) oszlop szorzatával, tehát az. adatok konzisztenciája ellenőrizhető, másrészt pedig a j) oszlop éhből számítható
  4. a darabszám változása: ennek előjele mutatja, hogy az adott hónapban az alapba befizetések történtek-e (pozitív érték), vagy tőkekivonás (negatív érték) történt.

 

Ez azért fontos, mert az előző táblázat alapján készült elemzésben ez esak közvetetten volt meghatározható.

Adatfeldolgozás

 

Az 1. számú melléklet tartalmazza az április 18.-i beadvány táblázatát, ami a későbbi elemzés alapja, a következő módosításokkal, kiegészítésekkel.

 

  • Ugyan a táblázat nem tartalmaz adatot 2011. április hó végére, a beadvány folyó szövege tartalmaz információt a 2011. 04. 30 dátumra vonatkozó eszközértékről és befektetési árfolyamról, így a táblázat kiegészíthető 38 hónapra.
  • A g) és h) oszlopokat kihagytam, mivel a h) oszlop információtartalma nem világos, a g) oszlop pedig két szempont miatt is nehezen értelmezhető, egyrészt a változás a %- os hozamváltozásra vetített, tehát a nagyságrendet az határozza meg, hogy mekkora a bázis, azaz az időszaki hozam. Ha egy nagyon pici, nullához közelítő hozam volt az adott hónapban, egy bármilyen csekély eszköváltozás nullához közeli számmal osztva végtelen nagy lehel. így a nagyságrendből nem vonható le semmilyen egyértelmű információ. Másrészt pedig a negatív számot negatívval osztva pozitívot kapunk. így például az első sor pozitív értéket mutat, holott nagyobb abszolút értékben csökkent az eszközérték, mint amekkora abszolút értékü volt a negatív hozam, tehát forráskivonás történt. Tehát az előjelekből sem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni.
  • Az 0 oszlopban szereplő hozamok az árfolyamértékek (b oszlop) %-os megváltozásaként számítható hozamok, nem pedig a „Hozam info” oszlop, mivel így biztosítható az adatok konzisztenciája.

 

  1. A táblázatok alapján levont következtetések

Az alperesi állítások a havi hozam és a havi pótlólagos tőkeváltozás vonatkozásában 2 módszertani hibát tartalmaznak:

 

- a tőkeváltozás meghatározása a kereszttábla adatainak értelmezése

 

Ahogy azt az előző szakvéleményem is tartalmazza, a tőkeváltozás meghatározása téves. Ahogy azt fent leírtam, a j) oszlopában találhatóak a befektetési egységek darabszámának havi változásai. Ez a változás jelenti a ki- és befizetéseket, vagyis az alapból történő tőkekivonást (csökkenő darabszám) és az alapba új befizetéseket (növekvő darabszám). A táblázat j) oszlopában 4 olyan hónap szerepel, amikor pozitív a darabszám változása, tehát a 38 hónapból csupán 4 hónapban történt tőkebefizetés, az összes többiben tőkekivonás történt. Ahogy azt a korábbi szakvéleményem is tartalmazta, ez nem meglepő az orosz piac (részletesebben kifejtve a következő pontban) teljesítményének ismeretében.

 

A hozam és tőkeváltozás előjele szerinti megoszlás helyes számait tartalmazzák az alábbi táblázatok (38 havi adattal dolgozva):

  1. táblázat: 1 lozam é> tőkeváltozás darabszáma

 

Pótlólagos tőke

 

Hozam

+

-

OSSZ

+

3

13

16

-

1

21

22

ossz

4

34

38

 
 
  1. táblázat: 1 lozam és tőkeváltozás %-os aránya

 

Pótlólagos tőke

 

Hozam

+

-

OSSZ

+

8%

34%

42%

-

3%

55%

58%

ossz

11%

89%

100%

 
 

 

A fentiek alapján 21 hónapban volt negatív mind a hozamalakulás, mind a befektetési egységek darabszámának változása, azon hónapok száma, amikor pozitív tőkeváltozás pozitív hozammal járt együtt, csupán 3 (szemben a beadványban szereplő 12-vel). így a „PLUSZ- PLUSZ” és „MÍNUSZ-MÍNUSZ” összesen 63%, nem pedig 84%.

 

A másik módszertani probléma az adatok értelmezése. Az alperesi állítás a manipulációt a „PLUSZ-PLUSZ” és „MÍNUSZ-MÍNUSZ” értékek, azaz a fenti kereszttábla főátlójának összegéből vezeti le. Az azonban, hogy a főátló összege (jelen esetben 63%) magas-e. vagyis van-e valamilyen összefüggés a 2 változó között, az a két változó eloszlásától függ. Valószínüségszámítási tétel, hogy két eseményt akkor tekintünk függetlennek, ha az együttes valószínűségük a peremvalószínüségek szorzata.

 

Egy intuitív példán szemléltetve: legyen két zsákunk, amelyben piros és kék golyók találhatóak, összesen 100 darab. Ebben az esetben, ha teljesen véletlenszerűen osztottuk el a golyókat a zsákok között, akkor azt várjuk, hogy 25-25 darab piros, illetve kék golyó lesz mindkét zsákban. Azonban ez csak akkor teljesül, ha mindkét zsák ugyanakkora (50-50 darab golyó található benne), ÉS mindkét színű golyóból ugyanannyi (50-50) van. Abban az esetben, ha például 90 darab piros golyónk van. és ráadásul az egyik zsákunk nagyobb. 60 golyót tartalmaz, akkor a teljesen véletlenszerű elosztás nem a fentihez hasonló „egyforma” eredményhez vezet. Ebben az. esetben ugyanis akkor tekintjük a golyók elosztását véletlenszerűnek (függetlennek a színtől), ha mindkét zsákban a golyók megoszlása megfelel a teljes sokaságbeli 90/10-cs aránynak. Vagyis mindkét zsákban a golyók 90%-a kell. hogy piros legyen, a kékek aránya pedig 10%. Ez a két zsák esetén azt jelenti, hogy a 60 golyót tartalmazó zsákban 54 db piros és 6 db kék. a 40 golyót tartalmazó zsákban pedig 36 darab piros és 4 darab kék golyónak kellene lernie (várhatóan, vagyis a véletlen okozhat kis eltérést). Ekkor is gyanúsan nagynak tűnhet a nagyobb zsákban lévő 54 darab piros golyó (összehasonlítva például az egyenletes eloszlás mellett várt 25 darabbal), pedig nem az történt, hogy a nagyobb zsákba tettük a piros golyókat, hanem az. eredmény annak következménye, hogy sok a piros golyó, és ez a zsák nagy.

 

A Fejlődő európai régió részvény eszközalap vizsgált adatain teljes Függetlenség esetén az együttes eloszlást tartalmazó kereszttáblának a kővetkezőképpen kellene kinéznie:

 

  1. táblázat: Hozam és tőkeváltozás Függetlenség esetén

 

Pótlólagos tőke

 

Hozam

+

-

ossz

+

2

14

16

-

2

20

22

ossz

4

34

38

 
 

 

  1. táblázat: Hozam és tőkeváltozás %-os aránya Függetlenség esetén

 

 

Pótlólagos tőke

 

Hozam

+

-

ossz

+

4,4%

37,7%

42,1%

-

6,1%

51,8%

57,9%

ossz

10,5%

89,5%

100%

 
 

 

A fenti adatokat alapján tehát függetlenség esetén az elméleti eloszlásban a „PLUSZ-PLUSZ” és „MÍNUSZ-MÍNUSZ” értékek előfordulási gyakorisága 56.2%. Az elméleti darabszámhoz képest egyetlen hónappal több a „PLUSZ-PLUSZ” és szintén egyetlen hónappal több a „MINUSZ_MINUSZ” hónapok száma. Ez a tényleges és a Függetlenség esetén várt elméleti gyakoriságok közötti eltérés nem tűnik olyan jelentősnek, hogy ne lenne indokolható a véletlen szerepével. Ahogy az érmefeldobás esetén is előfordulhat, hogy 10 dobásból 4 db fejet és 6 darab írást kapunk, ez még nem jelenti azt, hogy cinkelt az énné.

 

Az. hogy a tényleges érték elméleti értéktől való eltérése belül van-e a statisztikai hibahatáron, vagy annál nagyobb, szignifikáns eltérést mutat, statisztikailag is vizsgálható. Az alkalmazott Khi-négyzet próba eredménye is azt mutatja, hogy 90% feletti szigni Fi kanéi aszinten nem utasítható el a két változó (hozamváltozás és darabszámváltozás) Függetlensége1.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel havi adatokat vizsgálunk, nem tudhatjuk biztosan, hogy az alap befektetői milyen hozamot realizállak valójában. Továbbá a napi árfolyamelszámolás és ügyletkötési lehetőség miatt, könnyen előfordulhat, hogy az előző napi árfolyamváltozás függvényében döntenek a befektetők. Ha például egyik nap nagy árfolyamcsökkenést

 

' A tesztstatisztika értéke 1,98. elutasítási kritérium 90%-os szignifikancia szinten 2.7. Itt a statisztikai vizsgálat nullhipotézise. hogy a két ismérv független, tehát az eredmény szerint a nullhipotézis nem utasítható el. vagyis az ismérvek kapcsolata (összefüggése) nem bizonyítható.

 

tapasztalnak, ezen tapasztalat miatt csökkentik az eszközben való kitettségüket (eladnak), így indukálva azonos irányú tőkemozgást.

 

2.     Havi piaci mozgások vizsgálata 2011 -2014 között

 

Bár laikus számára meglepőnek tűnhet, hogy egyik hónapról a másikra 10%-os nagyságrendű ellentétes irányú hozamok realizálódnak, ez a fajta árfolyammozgás a pénzügyi piaci befektetések velejárója.

 

Finnek szemléltetésére bemutatom az alábbi 4 eszköz havi hozamalakulását a vizsgált időszakban:

 

Fejlődő európai régió részvény eszközalap (adatok forrása: a melléklet táblázata)

 

MSCl 10/40 Emerging Europe Index (adatok forrása: Bloomberg)

 

  • BUX: a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (adatok forrása: portfolio.hu)
  • RTSI:    orosz   tőzsde   részvény indexe          (adatok   forrása:

http://uAv\v.trustnctoffshore.corn.TaetsheetsTactshcet.asr>x?univ=DC&fundCodc=lCl;

71 &pauetvpe=ratios )

 

Az alapok kiválasztásának indoka:

 

A Fejlődő európai régió részvény eszközalap befektetési politikája, hogy 100%-ban az NN (L) Emerging Europe Equity (ISIN: LUO109225184), mint mögöttes alap befektetési jegyeibe fekteti az alap vagyonát, illetve +/-5% készpénzhányadot tart likviditási okokból. A mögöttes alap befektetési politikája, ami a „D” jelű Eszközalap tájékoztatóban és a „D” jelű eszközalapok havi hírlevelében is szerepel, az európai fejlődő országok vállalatainak részvényeibe fektetni. A hírlevélben szerepel továbbá, hogy a legnagyobb földrajzi kitettség (2015.12.31-én) Oroszország. Az alperes tárgyaláson tett nyilatkozata szerint ez nem így volt 2011 és 2014 között. A rendelkezésemre bocsátott 2011. és 2012 évi eszközalap tájékoztatókban a Fejlődő európai régió részvény eszközalap befektetési politikája, valamint a mögöttes alap befektetési politikája teljes mértékben megfeleltethető a fent hivatkozott tájékoztatóban leírtaknak. Ahogy a mögöttes alap kockázati profiljának megfelelő referencia- index sem változott. így bár a kitettségek országok szerinti bontását a régebbi tájékoztatók nem tartalmazzák, számomra egyértelmű, hogy az alap befektetési politikája nem változott.

 

Az MSCÍ 10/40 Emerging Europe Index az MSCI által publikált, fejlődő európai részvénypiacok teljesítményét mérő index. A 10/40 azt jelenti, hogy 10%-nál nagyobb nem lehet egy részvény súlya a teljes portfolión belül, valamint az 5% feletti részvények együttes súlya nem haladhatja meg az alap vagyonának 40%-át.

 

Mindezek alapján a Fejlődő európai régió részvény eszközalap adatait a mögöttes alap referencia-indexével (MSCI 10/40), a legnagyobb kitettséget jelentő orosz piac tőzsdei részvényindexével (RTSI). valamint a magyar tőzsde részvényindexével (BUX) hasonlítom össze.

 

A fenti 4 eszköz havi hozamainak alakulását mutatja az 1. ábra:

 

I. ábra: I íavi hozamok 2011 - 2014

 

 

 

A 2011. május és 2014 június közötti havi hozamok minimumát, maximumát és (évesített) szórását, valamint a kérdezett 2 hónap hozamadatait mutatja az alábbi táblázat:

 

5. táblázat: A különbözü eszközök havi hozamadatainak összehasonlítása

 

Feji. Eu

MSCI

RTSI

BUX

Hozam 2011. szeptember

-8,6%

-18,4%

-24,2%

-14,6%

Hozam 2011. október

10,8%

13,6%

15,0%

11,6%

Hozam maximum

13,0%

15,3%

15,1%

11,6%

Hozam minimum

-17,0%

-18,4%

-24,2%

-14,6%

Hozam szórása

20,77%

26,12%

31,48%

20,73%

 
 

 

 

A Fejlődő európai régió részvény eszközalap időszaki teljesítménye egyik fenti mutatót tekintve sem tűnik rendkívülinek, sőt a hozam változékonyságának mérőszáma (a hozam szórása, amit a pénzügyekben volatilitásnak neveznek) alacsonyabb a referenciaindexhez és az orosz részvényindexhez képest. A fenti adatok alapján nem következtethetünk semmilyen piacidegen árfolyam-/hozamalakulásra az időszakban a Fejlődő európai régió részvény eszközalap vonatkozásában.

 

3.     Alternatív eszközalapok pénzmozgásainak vizsgálata

 

Az alábbiakban 2 befektetési alapot, az AEGON Russia Részvény Befektetési Alapot valamint az OTP orosz részvény alap havi eszközérték alakulását elemzem. Habár ezen alapok befektetési politikája csak részben fedi a Fejlődő európai régió részvény eszközalap mögöttes alapjának befektetési politikáját, az alapok eszközértékének alakulása, valamint a 2011-2014-es időszaki befektetői magatartás ezeken keresztül vizsgálható.

 

Az ARGON Russia Részvény Befektetési Alap. az ARGON Russia Részvény Eszközalap mögöttes alapja. Befektetési jegyek 4 sorozata van forgalomban, ebből a forintban jegyzett „A" sorozatot vizsgáltam, (ISIN: HUQ000707401), mivel két sorozat lengyel zlotyiban jegyzett, az „1” sorozatot pedig legalább 100 millió forint értékben befektető jogi személyeknek értékesítik.

 

Az alábbi ábra mutatja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték havi alakulását forintban (bal tengely), illetve a teljes nettó eszközérték havi alakulását millió forintban (jobb tengely). 2011 november és 2014 decembere között.2

 

2. ábra: AEGON Russia eszközértékének alakulása

 

 

 

' Az adatok forrása: Bloomberg. Mivel az adatbázis nem tartalmazta a 2011. július és november közötti teljes eszközérték adatokat, a vizsgált periódus 2011. novembertől 2014 decemberig tart.

A nettó eszközérték havi változásának felbontását a 3. ábra mutatja.

3. ábra: ARGON Russia eszközérték változásának felbontása

 

 

A világos vonal mutatja a nettó eszközérték hozamból adódó havi változását, a sötét vonal pedig a havi tőkemozgásokat millió forintban. Látható, hogy 100 millió forint nagyságrendű havi tőkemozgások történtek, de előfordult milliárd forintnyi eszközkivonás, illetve betét is.

 

A másik alap az OTP Orosz Részvény Alap. amely befektetési politikája alapján „az orosz részvénypiac teljesítményéből nyújt részesedési lehetőséget. Eszközei döntően az orosz és a nemzetközi tőzsdéken kereskedett orosz részvényekből és letéti igazolásokból állnak."

 

Az alap szintén forintban jegyzett, a 2011 április és 2014 június közötti időszak nettó eszközérétkének alakulását szemlélteti a 4. ábra. 2 kiugró érték 2011. augusztus (8 milliárd forintnyi, illetve 2013 október 2 milliárd forint eszközértékcsökkenés) nem fért az ábrára.

 

4. ábra: OTP Orosz Részvény Alap eszközértékváltozásának felbontása

 

 

Hasonlóan a 3. árbához a sötét vonal mutatja a tőkemozgásokból adódó eszközérték változást, millió forintban. A havi tőkemozgások itt is több százmillió forint nagyságrendűek.

 

  1. A feltett kérdések megválaszolása

 

Az alábbiakban az alperes által feltett, valamint a felperest képviselő ügyvédi iroda számomra feltett kérdéseire adott válaszok összefoglalva.

  1. „...hogyan tudta'tudhatta volna minden esetben a „kisbefektető”, hogy vagyonát veszteséges hónapban ki kell menteni az alapból?”

 

Válasz:

 

A Fejlődő európai régió részvény eszközalap 2011. 04. 30 és 2014. június 28. közötti havi adatai alapján nem mutatható ki összefüggés a havi hozam és a pótlólagos tőkemozgások között, tehát nem következtethetünk semmilyen „vagvonkimentésre”.

 

  1. „Hogyan ingadozhat egy egy eszközérték „egy hónapban elért hozama” 2011.09.30 (- 10,84%) és 2011.10.29 (11.39%) majdnem azonos százalékban, de ellenkező értékben (+/-) összességében 22.23%-ot?”

 

Válasz

 

A hasonló kockázatú és típusú befektetések adataival összehasonlítva a Fejlődő európai régió részvény eszközalap hozamalakulása teljes mértékben összhangban van az időszak piaci mozgásaival.

 

  1. A Fejlődő európai régió részvény cszközalapba történő be-, illetve kifizetések nagyságrendje mennyiben tekinthető normális piaci üzletmenet eredményének?

Válasz

 

Nem állt módomban a Fejlődő európai régió részvény eszközalaphoz hasonló jellegű eszközalap vizsgálata, mivel az eszközalapok adatait nem. csak a mögöttes alapok adatait tudtam elérni. Az AEGON Russia Részvény Befektetési Alap. illetve az OTP Orosz Részvény Alap havi eszközérték változása is havonta 100 millió forint nagyságrendű tőkemozgást tartalmaz, így a Fejlődő európai régió részvény eszközalap (-3 millió és +1 millió EUR közötti) havi mozgásai nem tűnnek meglepőnek.

 

  1. A felperest képviselő ügyvédi iroda kérte továbbá a véleményemet az igazságügyi szakértő azon állításáról, hogy

 

Az alperes azt állította, hogy amikor a hozamérték csökken egy-egy eszközalapnál, akkor kivonnak tőkét, ha a hozam növekszik, akkor pedig befektetés realizálódik. A táblázat azt mutatja, hogy nagy arányban együtt mozog a két mutató. Álláspontom szerint szakmailag az esetleges mozgásszórtság elfogadott, és legfeljebb 20%-ban elfogadható az azonos irányú változás.

 

Válasz

 

A maximum 20%-os azonos irányú változásból az következik, hogy 80%-ban (vagy azt meghaladó mértékben) kellene ellentétes irányban mozognia a havi hozamnak és a tőkeváltozásnak, tekintve, hogy itt ez a két kimenet lehetséges (együttmozognak, ellentétesen mozognak), és összegüknek ki kell adni a 100%-ot. Ennek okán. ha a beadványban (egyébként rosszul) szerepelő 84%-os együttmozgást gyanúsnak tartják, akkor miért nem gyanús a 80%-os ellentétes mozgás?

 

Az együttmozgás konkrét várható értéke. - ahogy a lenti elemzés tartalmazza - attól tugg, hogy hogyan oszlik meg a +/- hozamok, illetve a +/- tőkemozgás aránya. A vizsgált adatokon 56% az együttmozgás várható értéke, amihez képest 63% a tényleges együttmozgás.

 

Dömötör Barbara, PhD. egyetemi adjunktus

Budapesti Corvinus Egyetem. Befektetések és Vállalati Pénzügy tanszék.

Budapest, 2016. 07. 12

Szakirodalmi hivatkozások;

Denkinger Géza (1978): Valószínűségszámítás, Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest

Kovács Erzsébet (2009): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése. Tanszék Kft. Budapest

Zvi Bodie, Alex Kané, Alán J. Marcus (2005): Befektetések. 4. fejezet: Befektetési alapok és egyéb befektetési társaságok. Aula Kiadó

Zvi Bodie, Alex Kané. Alán .1. Marcus (2009): Esscntials of Investments. McGraw-Hill

 

 

A

B

C

D

E

F

1

J

 

 

Dátum

Árfolyam

Nettó eszközérték

Nettó eszközérték

vált

Nettó eszközérték vált

Hozam

bef.jegy

bef.jegy

 

 

 

EUR

EUR

EUR

%

%

db

db - változás

 

1

2011.04.30

1,97072

67 967 603

 

 

 

34 488 716

 

 

2

2011.05.31

1,88742

64 387 508

-3 580 095

-5,27%

-4,23%

34 114 033

-374 683

 

3

2011.06.30

1,87582

62 330 261

-2 057 247

-3,20%

-0,61%

33 228 274

885 759

4

2011.07.30

1,8926

62525215

194 954

0,31%

0,89%

33 036 677

-191 597

 

5

2011.08.31

1,57167

49 235 450

-13 289 765

-21,26%

-16,96%

31 326 837

-1 709 840

6

2011.09.30

■ 1,43717

42 349 968

6 885 482

-13,98%

-8,56%

29 467 612

-1 859 225

7

2011.10.29

1,59265

46 265 951

3 915 983

9,25%

10,82%

29 049 666

-417 946

8

2011.11.30

1,51103

43 415 718

2 850 233

-6,16%

-5,12%

28 732 532

-317 134

9

2011.12.31

1,46183

39 437 010

-3 978 708

-9,16%

-3,26%

26 977 836

-1 754 696

10

2012.01.31

1,65219

44 273 412

4 836 402

12,26%

13,02%

26 796 804

-181032

11

2012.02.29

1,75938

47 527 585

3 254 173

7,35%

6,49%

27 013 826

217 022

12

2012.03.31

1,71367

45 693 727

-1 833 858

-3,86%

-2,60%

26 664 251

-349 575

 

13

2012.04.28

1,69564

43 730 946

-1 962 781

4,30%

-1,05%

25 790 230

874 021

 

14

2012.05.31

1,51903

37 034 791

6 696 155

-15,31%

-10,42%

24 380 553

-1 409 678

15

2012.06.30

1,61357

39 629 519

2 594 728

7,01%

6,22%

24 560 149

179 596

 

16

2012.07.31

1,74072

41 702 988

2 073 469

5,23%

7,88%

23 957 321

602 828

 

17

2012.08.31

1,70161

41 723 293

20 305

0,05%

-2,25%

24 519 892

562 571

 

18

2012.09.29

1,75345

42 670 685

947 392

2,27%

3,05%

24 335 273

-184 618

 

19

2012.10.31

1,73732

41870 335

-800 350

-1,88%

-0,92%

24 100 531

-234 742

20

2012.11.30

1,72942

41 547 603

-322 732

-0,77%

-0,45%

24 024 010

-76 521

21

2012.12.31

1,83131

43 508 808

1 961 205

4,72%

5,89%

23 758 298

-265 712

22

2013.01.31

1,83248

43 796 532

287 724

0,66%

0,06%

23 900 142

141 844

23

2013.02.28

1,82553

43 126 854

669 678

-1,53%

-0,38%

23 624 292

-275 850

 

24

2013.03.31

1,83605

42 145 120

981 734

-2.28%

0,58%

22 954 233

670 059

 

 

 

A

B

C

D

E

F

1

J

25

2013.04.30

1,78832

40 273 461

-1 871 659

-4,44%

-2,60%

22 520 277

-433 957

26

2013.05.31

1,82467

39 976 474

-296 987

-0,74%

2,03%

21908 879

-611 398

27

2013.06.29

1,69595

36 608 424

-3 368 050

8,43%

-7,05%

21 585 792

-323 087

28

2013.07.31

1,7176

36 258 882

-349 542

-0,95%

1,28%

21 110 201

-475 591

29

2013.08.31

1,65725

34 736 655

1 522 227

-4,20%

-3,51%

20 960 419

-149 782

30

2013.09.30

1,76715

36 216 548

1 479 893

4,26%

6,63%

20 494 326

-466 093

31

2013.10.31

1,83298

37 489 257

1 272 709

3,51%

3,73%

20 452 627

-41 698

32

2013.11.30

1,79811

35 863 241

-1 626 016

-4,34%

-1,90%

19 944 965

-507 662

33

2013.12.31

1,73652

34 067 951

-1 795 290

-5,01%

-3,43%

19 618 519

-326 446

34

2014.01.31

1,61754

30 355 075

-3 712 876

-10,90%

-6,85%

18 766 197

-852 322

35

2014.02.28

1,60196

28 251 713

-2 103 362

-6,93%

-0,96%

17 635 717

-1 130 481

36

2014.03.31

1,53501

26 397 539

-1 £54 174

6,56%

-4,18%

17196 982

438 735

37

2014.04.30

1,50374

24 573 819

-1 £23 720

6,91%

-2,04%

16 341800

-855 181

38

2014.05.31

1,65126

26 426 490

1 £52 671

7,54%

9,81%

16 003 833

-337 967

39

2014.06.28

1,68828

26 623 701

197 211

0,75%

2,24%

15 769 719

-234 115

 
 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!