ING (NN) BIZTOSÍTÓ - "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE PER" - SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY (PLACZ) 2016-12-19)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY

Placz József úr megbízása alapján

1-2. példány: Megrendelő példánya 3. példány: Irattár

 

I.                 A megbízás

Placz József (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 1.) 2016. október hó 28-án kelt megbízása.

II.             A szakértő feladata

Szakértő feladata az iratok áttanulmányozását követően válaszadás az alábbi kérdésekre;

 

  1. A megbízó által rendelkezésre bocsátott 4 dokumentumban bemutatott adatok drasztikus változása az adatok manipulálása nélkül megtörténhetett-e?
  2. Amennyiben az adatok manipulálása megtörtént, akkor ez hogyan befolyásolta/érintette a fogyasztókat?
  3. Szakmai vélemény kialakítása a Megbízó és az NN Biztosító Zrt. között 8.P.20.688/2015. számon, a Kecskeméti Törvényszéken folyó perben kirendelt dr. Ladó Judit Mária által készített szakvéleményről.

 

III.         A vizsgálati módszer

 

A másolatban átvett iratanyagok felhasználásával a szakvélemény kialakítása érdekében alkalmazott vizsgálati módszer a következő volt:

 

A dokumentumok áttanulmányozása,

 

A vonatkozó bel-, és külföldi szakirodalom, valamint módszertani útmutatók tanulmányozása, a szükséges következtetések megalapozása érdekében, Módszertani konzultáció szakmailag elismert személyekkel.

 

IV.          Szakértői vélemény

 

A szakértő a véleménye kialakítása során a feltett kérdéseket elemezte, az iratokkal összevetette, és az elemzés eredménye alapján az alábbiakban fejti ki véleményét:

 

A szakvéleményben megfogalmazott szakértői megállapítások alátámasztásához szükséges elöljáróban néhány alapvető fogalmat tisztázni a befektetési alapok, illetve a unit-linked biztosítások témaköréből.

 

A befektetési alap nem misztikus termék. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír - és ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon.

 

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközértéké. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, teoretikusan ez az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne.

 

A befektetési jegyek értéke tehát közvedenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír befektetésekkel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, mely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.

 

A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb szereplői:

 

Alapkezelő: Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.

 

Letétkezelő: A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyietek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét.

 

Forgalmazók: feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása.

 

Könyvvizsgáló:   feladata az alap éves beszámolójának auditálása, nyilvántartásainak ellenőrzése.

 

Felügyelet: Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét.

 

Ingatlanértékelő: feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékének megállapítása.

 

Tanácsadók: az alapkezelő a befektetési alap portfoliójának kialakításához egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában.

 

A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre.

 

Kötvények:

 

Magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatározott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek. Fontos tudni, hogy a kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetők ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetői várakozások határozzák, meg amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, amit kamat formájában a befektetők elvárnak. Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama. Ez alól természetesen az államkötvények sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata. Mivel a befektetési alapok portfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága továbbá, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvény-kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik.

 

Részvények:

 

A részvények gazdálkodó társaságokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Tekintettel arra, hogy előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlatosan megállapítani. Léteznek ugyan különböző módszerek a vállalatok értékesére, ugyanakkor a részvények értékét mindig elsősorban az adott társaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, amihez hozzájön a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektető vélekedés bizonytalansága is. A részvénypiaci mozgásokban ennek megfelelően a pszichológiai tényezőnek van meghatározó szerepe. A részvénybefektetés tehát a nagyobb áringadozások miatt lényegesen kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de mint tudjuk a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokkal jár együtt. Részvény befektetések esetben a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény-befektetési alapok jelentik.

 

Ingatlanok-ingatlanalapok:

 

Az ingatlanalapok Magyarországon az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül, sikerüket nagymértékben annak köszönhetik, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelését független ingatlan értékbecslő végzi el. Az ingadan az általános vélekedés szerint biztonságos befektetés, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ingadanbefektetés az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is magában hordoz. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingadan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatianok értékelésének bizonytalansága, mivel értelemszerűen az ingatianok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni.

 

A unit-linked biztosítások egyre több biztosító portfoliójában megtalálhatóak. Az eltérő termékfeltételek, konstrukciók megnehezítik a transzparencia érvényesülését. A biztosítók az éles verseny miatt egyre újabb konstrukciókkal, innovatív termékekkel állnak elő - olyan termékelemek is megjelennek a biztosítási piacon, amelyeket tiszta formában a befektetési alapok és bankok értékesítenek (pl. lombard hitel lehetőséggel kombinált biztosítás).

 

A unit-linked életbiztosítás az 1950-es években alakult ki Angliában. Jelentős térnyerése a 80- as évektől indult meg a fejlett országokban, és mára Nyugat-Európában elterjedt megtakarítási formává vált. A unit-linked biztosítások az 1990-es évek végén a magyar életbiztosítási piac nagy újdonságai voltak. Magyarországon megjelenésük óta egyre fontosabb helyet foglalnak el az életbiztosítási és megtakarítási piacon, 2010 első negyedévében a biztosítók 119 milliárd forintos életági díjbevételéből 78 milliárd forintot tettek ki.

 

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások elsősorban megtakarítási célú termékek, és csak másodsorban kockázati biztosítások. Sok unit-linked termék esetében lehetőség van arra is, hogy valódi kockázati biztosítást ne is vegyen igénybe a biztosított személy.

 

A unit-linked biztosítások fogalma:

 

A unit-linked biztosítások vagy más néven befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (BEK néven is emlegetett életbiztosítás) fogalmát a biztosítási törvény a következőképen definiálja: olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba), vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.

 

A unit-linked a gyakorlatban ma már sokkal inkább befektetés, mint biztosítás. Az ilyen jellegű életbiztosítások szabályozásával nemzetközi szinten foglalkoznak. Az IAS 32 és 39 sztenderdek szerint biztosítási szerződésnek akkor minősíthető pl. a unit-linked biztosítás, ha benne kimutatható jelentős biztosítási kockázati elem. Ennek hiányában, pénzügyi kockázat esetén pénzügyi instrumentummá kell átminősíteni. (A besorolásnak azért van jelentősége, mert más számviteli elszámolási szabályok vonatkoznak rájuk.) A 2004. március 31-én kibocsátott IFRS 4. szabvány szerint, ha egy szerződés nemcsak tisztán biztosítási komponenst tartalmaz, hanem befektetési elemet is; megkívánja a két elem szétválasztását. A leválasztott biztosítási elemre jutó díjbevétel továbbra is az eredmény-kimutatásban jelenik meg, mint díjbevétel; de a befektetési elemre vonatkozóan kapott díjbevétel már nem. Azon umt-linked termék esetében, amikor a kötvénytulajdonos befizetéséből megállapítható, hogy mennyi a kockázati és mennyi a befektetési rész, a szétválasztás kötelező.

 

Kezdetektől fogva a biztosítók többsége a unit-linked termékek bevezetésekor, a praktikusság céljából a saját tőkéből különítettek el pénzt a unit-linked termékek mögötti eszközalapok feltöltésére; és az ügyfelek a díjak befizetésével folyamatosan „vásárolják ki” a biztosítót. A biztosítók ezért naprakészen nyilvántartják a biztosító saját és az ügyfél egységek arányát. Egyes biztosítóknál ez a folyamat már teljesen végbement, míg más biztosítók nem törekszenek arra, hogy a biztosító saját egységeit megszüntesse. Érdemes lenne ebben a témakörben hivatalos adatot beszerezni a Megbízó által kifogásolt biztosítótársaságtól. Érdemes megemlíteni, hogy - a „kivásárlás” során - az ügyfél által befizetett, úton lévő pénz, be nem azonosításig (van olyan biztosító, amely esetében) a matematikai tartalékba kerül, és arra hozamot számol el. Ennek mértéke a befizetés banki napjától a fent meghatározott időpontig a biztosító a befizetett összegre az alapbiztosításra befektetés technikai kiegészítő nélkül érvényes hozamot időarányosan írja jóvá. A szokatlan - a többi biztosítónál nem tapasztalt, a (nem a függő számlán tartás) - gyakorlat az ügyfél szempontjából kedvezőnek mondható, hiszen a matematikai tartalékba kerülés miatt hozamot fizetnek, míg a függő számlán tartva az ügyfél elesne ettől.

 

Érdemes, az előírt, de még be nem folyt díjak esetét is számba venni (hiszen ez minden biztosítót érinthet), hogy, hogy kezelik a biztosítók. Egyes biztosítók ezt a törlési tartalékon keresztül veszik figyelembe, de az elméletileg nem teljesen korrekt, hiszen a biztosító nem arra számít, hogy ezek a díjak törölve lesznek, hanem pont azzal számol, hogy esedékesek, és a jövőben be fognak folyni. De van olyan biztosítóra is példa, aki úgy jár el, hogy az előírt, de még be nem folyt és ezért a unit-linked tartalékban „automatikusan” nem szereplő díjakat a havi és év végi mérlegkészítéskor a meg nem szolgált díjak tartalékában helyezi el. (A meg nem szolgált díjak tartalékát korrigálja (csökkenti) akkor, ha az ügyfél előre befizeti a következő évi díját.) Ezzel alapvetően az a probléma, hogy a tartalékrendelet egyértelműen definiálja a meg nem szolgált díjak tartalékát, amely alapján az említett eset nem sorolható ide.

 

Ha tovább követjük a unit-linkedre jellemző pénzfolyamatot - az (időben) beérkezett, (és már azonosított) díjakat a biztosító egységekre váltja át, amelyek a haláleseti kockázat és a költségek fedezetéül szolgáló rész elvonása után az ügyfél egyéni „számlájára” kerülnek. A kezded, elsősorban a szerzési költségek fedezetül szolgáló, úgynevezett kezdeti egységek folyamatos elvonása csak elméletben történik így, a gyakorlatban pl. 10 év alatt összesen elvonandó kezdeti egységeket már a díjak befizetésekor elvonják, tehát csak formálisan képzik meg azokat.

 

A ténylegesen befektetésre kerülő díjat reprezentáló megtakarítási egységek számát összeszorozva azok pillanatnyi árfolyamával kapjuk meg a számlán található tőke aktuális értékét. A biztosítók többsége két fajta árfolyamot (eladási és vételit) különböztet meg. Amikor a szerződő díjat fizet a biztosítónak, akkor egységet ad el - ilyenkor eladási árfolyamot használ, amikor a biztosító szolgáltatást fizet, akkor effektíve ő vesz egységet az ügyféltől, így vételi árfolyamot alkalmaz. A két árfolyam alkalmazásának magyarázata egyszerű, a különbség (ami általában 4-6%) a biztosító nyeresége. (Persze van olyan biztosító, aki nem él ezzel a technikával.)

 

Az árfolyam meghatározás a nettó eszközértékből történik. Egyes biztosítóimái a biztosítási értelemben vett bruttó eszközérték tulajdonképpen a befektetési szempontból már nettó (vagyonkezelési költséggel csökkentett) eszközérték. Egyes biztosítók a vagyonkezelést maguknak végzik, de általában elmondható, hogy ezeknél közel ugyanannyi díj kerül az ügyfélnél felszámolásra, mint azoknál a biztosítóknál, ahol ezt mással végeztetik. Költség oldaliól az ügyfeleket leginkább a magas szerzési jutalékok finanszírozása terheli meg. Ennek kiiktatásának lehetőségét (ezáltal kedvezőbb díjakat kínálva) az interneten köthető (vásárolható) termékek biztosíthatnák. De okulva az anyavállalatok tapasztalataiból, vagy arra hivatkozva, hogy a lakosság megtakarítási kultúrája, internetes hozzáférése még nem megfelelő hozzá, Magyarországon nem népszerű a biztosítóknál az ilyesfajta termék bevezetésének gondolata.

 

A unit-linked termékekből sok fajta konstrukció található a piacon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapok közül is azok lettek népszerűbbek, amelyek a versenytársakétól különböztek. Említésre méltó, hogy egyes biztosítók az eszközalapok kombinálásával kész alternatívákat kínálnak a unit-linked tulajdonosok számára. Míg mások csak az eszközalapokat adják meg, az arányokat az ügyfél határozhatja meg. (Ez utóbbi azon üzletpolitikával magyarázható, amely azt szeretné elérni, hogy az ügyfél a szerződés elején a számára optimálisabb portfoliót állítsa össze magának, ezzel ösztönözve, hogy jól döntsön, és aztán kevésszer változtasson azon.) Van olyan biztosító, amelynél mindkettőre van lehetőség, akár egy termék esetében is.

 

Megfigyelhető a legtöbb biztosítónál, hogy az eszközalapok összetételénél a biztosítók elég tág intervallumokat adnak meg. Gyakori, hogy a készpénzállomány arányának felső korlátja 15%-ban van kikötve, amit azzal indokolnak, hogy az ügyfél érdeke, mert a vagyonkezelő ezzel tud reagálni a piaci eseményekre, korrigálni a negatív hatásokat. Az ügyfélnek a gyakorlatban többnyire nem áll módjában tájékozódni az eszközalapok mögötti konkrét befektetésekről. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a biztosítók el akarják kerülni, hogy a versenytársak lemásolják az összetételt.

 

Az ügyfeleknek nemcsak a portfoliót, hanem más szempontokat is mérlegelnie kell. Mivel a befektetési kockázat az ügyfélé, a tájékozódás feltételeinek fontos szerepe van. Egyes biztosítóknál fennáll a folyamatos informálódás lehetősége - az eszközalapok árfolyamait a honlapjukon naponta közzéteszik, mások az ügyfeleknek csak írásbeli értesítőt küldenek meghatározott időszakonként. Említésre méltó, hogy van olyan biztosító, akinél az interneten, csak a biztosító saját ügynökei által terjesztett termékek találhatóak meg. (Ennek az az oka, hogy a többi termék ezek változata - a szerződésben álló ügynöki cégek által tapasztalt - igényekhez lett illesztve.) A legtöbb biztosító a termékfeltételben úgy fogalmaz, hogy a biztosítónak kötelessége lehetőleg naponta, de legalább hetente (vagy havonta) egyszer az eszközöket értékelnie. Általában ez utóbbi kitétellel a biztosítók nem élhetnek vissza - de nem is érdekük, hiszen az árfolyam a biztosítónak is lehet kedvező és kedveződen is - mert, ha a letétkezelőtől megkapják az eszközértékét (annak rendszeressége szerződésben rögzített), az értékelési napnak számít.

 

A biztosítók az értékelési technikákban is eltérhetnek. Egyes biztosítók a befektetési alapokkal vagy más külföldi biztosítási gyakorlattal megegyezően, az adott napi értékelés eredménye (ahol az adott nap előtti magyar és a két nappal előtti külföldi árakkal kombinálnak) az adott napot követő napon kerül nyilvánosságra (pl. a honlapján feltüntetésre), és az arra (az adott napot követő napra) érvényes árfolyamot jelenti. Más biztosítóknál a kétnapos csúszás helyett, csak egy van. Az értékelési technikák ismerete a piaci eseményekre reagáláskor lehet lényeges.

 

A portfolió összetételének változtatásával kapcsolatban a biztosítók eltérő rugalmasságot mutatnak. Míg például egyes biztosítóknál interneten jelszavas hozzáféréssel, vagy a call- centérén keresztül telefonon a változtatási igényt azonnal jelezni lehet, gyorsan reagálva a piaci eseményekre addig más biztosítóknál - a Ptk.-ra hivatkozva - csak a postán beérkezett változtatást bejelentő űrlap alapján hajtják végre a kérést. (Ez utóbbi akár olyan paradoxont is előidézhet, hogy a végrehajtás időpontjában már pont az ellenkező piaci tendenciák érvényesülnek.) A probléma az, hogy a Ptk. a biztosítási szerződés megkötésének írásbeliségével foglalkozik, de nem rendelkezik a szerződés változtatásáról. így nem nyilvánítható jogszabálysértésnek az, ha a felek úgy eszközölnek szerződésmódosítást, hogy az írásbeliség feltételének nem tesznek eleget, - már csak azért sem, mert ellenkező esetben e korlátozás az ügyfél szándékát sértené - ha a szerződésben rögzítik a változtatás módját, és a szerint járnak el. A biztosítóknak érdekük rögzíteni a változtatás módját a panaszügyek miatt. A gyorsaság, biztonság, és a Ptk. írásbeli követelménye közötti összhang megteremtése a biztosítók többségénél még nem teljesen megoldott. De egyes biztosítók a megoldást azért nem is sürgetik, mert ezzel is azt próbálják hangsúlyozni, hogy a unit-linked hosszú távú befektetés, tehát nincs olyan szerepe a napi piaci eseményeknek, és mivel a (portfolió) átváltási költség sűrű váltogatásnál igen magas, nem is ajánlják. Vannak olyan biztosítók, akik biztosítják ügyfelei számára, hogy a pozitív piaci lehetőségeket a rendkívüli befizetések révén fokozottan kihasználják, amit aztán (levonások nélkül) ki is vehetnek.

 

A megvizsgált folyamatot érdemes más aspektusból (tartalékképzés szempontjából) is elemezni. A unit-linked tartalékok képzésére a 8/2001. (II. 22.) PM rendelet 15. §-ának három bekezdése ad iránymutatást a következők szerint:

 

„(1) A Tv. 75. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka az eszközalap (ok) szerződők számára kimutatott nettó eszközértékének a vonatkozó biztosítási terméktervben meghatározott, a felmerülő költségek fedezetére elvont eszközökkel csökkentett része.

 

  1. Az eszközalapban lévő befektetési eszközök értékelésének irányadó szabálya, hogy a befektetési eszközt azon a piacon kialakult piaci záróáron kell értékelni, melyen az adott befektetési eszköz forgalmának legnagyobb része megvalósul. Az eszközalap nettó eszközértékét a portfolióban lévő eszközök lehető legfrissebb árfolyam-információkat tükröző értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az eszköz ritka kereskedése miatt (pl. ingatlan) annak piaci értékéről friss információ nem áll rendelkezésre, akkor az értéket könyvvizsgáló becslése alapján kell megállapítani.
  2. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán belül a különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékokat egymástól és a matematikai tartalékoktól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.”

 

A tartalékok kérdésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a (tőke/hozam) garanciális unit­linked termékeknél a Bit. 141. §-ának (2) bekezdését sem, miszerint: „Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 137. § (l)-(6) bekezdéseiben, a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat is.”

 

A nagy verseny miatt, ezen a területen nagy szerepük van az új konstrukcióknak és innovációknak, amelyek révén a piaci szereplők lépéselőnyben vannak nemcsak egymással, hanem a szabályozással szemben is. Van olyan biztosító, akinek már szinte nincsen hagyományos „vegyes” típusú életbiztosítása. Terméke lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy a szerződés időtartama alatt akár többször is át-, illetve visszalépjen a vegyesből - unit­linkedbe. Ezt a nagyon fejlett nyilvántartási rendszere révén tudja szabályosan megoldani. (Az átvezetés technikai oldala mellett a tartalékokat is át kell tudni vezetnie!) Az innovatív unit­linked termékeknek elkülöníthető egy speciális csoportja, ahol a termék konstrukciója egy befektetési alap képzetét kelti. Több biztosítónál találhatunk rá példát. Van olyan termék, ahol az egy alapba fektetés lehetősége hozamgaranciával is párosul. A hozamgarancia azért különös a unit-linked termék esetében, mert eredetileg pont az volt a unit-linked életbiztosítási termék lényege (a hagyományos életbiztosításokkal szemben), hogy az ügyfél lemond a biztos hozamról, a befektetés már az ő kezében van.

 

Említést érdemel egy olyan termékfajta is, amely esetében a biztosítás egy lombard hitellehetőséggel párosul. Ezzel a biztosító tehát egy pénzügyi csoporton belüli kapcsolt termék konstrukciót hozott létre. Látható tehát a befektetési alapszerű termékek után a banki „hibridtermékek” is megjelennek a biztosítási piacon.

 

De találhatunk példát olyan biztosítóra is, aki nem az imént említett termékfajták másolásával próbálkozott az éles versenyben, hanem - hazánk uniós csadakozásával egyidejűleg - bevezette új, euró alapú befektetéshez kötött életbiztosítását, amivel egyébként elsőként jelent meg a hazai piacon.

 

A magyarországi befektetési alapok működési, jogi sajátosságaiból adódóan a befektetők jogai alapvetően két területre terjednek ki: egyrészt joguk van a befektetési alapban meglévő arányos részesedésük alapján az alap vagyonának őket megillető részéhez (beleértve az erre eső hozamkifizetéseket), másrész joguk van ahhoz, hogy meghatározott formában informálódhassanak az alap és az alapkezelő működéséről.

 

A magyarországi alapok esetében nincs ugyanakkor a befektetőknek szavazati joguk, azaz nincs rá közvetlenül lehetőségük, hogy beleszólhassanak az alapkezelő befektetési, illetőleg az alap működtetésével kapcsolatos bármely egyéb döntésébe. Ebből a szempontból lényegi különbség van a befektetési alapok és például a részvénytársaságok között. E működései forma egyértelmű előnye, hogy egyszerű és így költséghatékony, továbbá nem ad lehetőséget arra, hogy a befektetők egyes csoportjai a többi befektetők érdekeivel ellentétesen befolyásolhassák az alap működését. A korlátozott jogokért cserébe ugyanakkor a befektetők érdekeit igen szigorú törvényi előírások védik. Egyrészt az alap kezelési szabályzatában részletesen meg van határozva, hogy a törvény adta kereteken belül milyen befektetési politikát valósíthat meg az alapkezelő, továbbá az alap működésével kapcsolatban elszámolható költségek köré és mértéke is szabályozott. E szabályok folyamatos betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan ellenőrzi.

 

Ezzel párhuzamosan a törvény részletesen szabályozza az alapkezelő tájékoztatási kötelezettségét, így a befektetőknek kiterjed lehetőségük van arra, hogy folyamatosan nyomon követhessék az alap működését. A tájékoztatás főbb elemei az alábbiak:

 

Tájékoztató, kezelési szabályzat: e dokumentumok tartalmazzák az alap létrehozatalának és későbbi működésének feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: az alap befektetési politikája, az alapot, befektetőket terhelő költségek, a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai. Megtalálható továbbá az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok meglehetősen nagyok és bonyolultak, a törvény előírja az alapkezelők számára, hogy ún. rövidített tájékoztatót készítsenek, mely a befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthetőbb formában.

 

Eves, féléves és portfolió-jelentések: Ezek azok a dokumentumok amelyekből a befektetők folyamatosan tájékozódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések tételesen tartalmazzák többek között az alap portfolióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy e jelentések évente csak kétszer adnak részletes betekintést, a törvény előírja, hogy az alapkezelő havi szinten, az ún. portfoliójelentésekben is tájékoztassák a befektetőket, mely jelentés jellemzően az alap portfoliójának főbb elemeit mutatja meg. Az éves, féléves és portfoliójelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de jellemzően ezek megtalálhatók az egyes alapkezelők, továbbá a BAMOSZ honlapján.

 

Nettó eszközértékek közzététele: nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Ennek segítségével a befektetők folyamatosan nyomon tudják követni befektetésük értékének alakulását.

 

Mindezen előírások eredményeként a különböző tőkepiaci kollektív befektetési formák közül a befektetési alapok tekinthetők a befektetők számára a legátláthatóbb, legkiszámíthatóbb működési feltételeket biztosító befektetési formának.

 

  1. A befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon jelenleg a 2014. évi XVI. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.
  2. Fajtái; Zárt végű: az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszűnik. Nyílt végű: két fajtája van, az egyik esetben az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik esetben az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.
  3. Típusai; Nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyeket bárki megvásárolhatja. Zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyeket csak zárt körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vásárolhatják
  4. Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő szövetség, a BAMOSZ kategóriáit általánosan elfogadják.

 

Értékpapír alapok

 

  1. Likviditási alapok, az alap csak olyan kötvényjellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
  2. Pénzpiaci alapok a benne lévő kötvényjellegű eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.
  3. Rövid kötvényalapok szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje 1—3 év.
  4. Hosszú kötvényalapok a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
  5. Kötvény túlsúlyos vegyes alapok az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
  6. Kiegyensúlyozott vegyes alapok a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
  7. Részvénytúlsúlyos alapok a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
  8. Tiszta részvény alap-, a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. í) Garantált alapok, hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

j)     Származtatott alapok, származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

k)     Indexkövető alapok. Tőzsdei indexek teljesítményét leképző befektetési alapok. Az alapot kezelő befektetési szakemberek a kiválasztott értékpapírok körét és arányát, a követni kívánt régió vagy szektor tőzsdeindexéhez igazítják, teljesen lemásolva, leképezve azt.

 

Ingatlan alapok

 

a) Ingatlanforgalmazó alapok, olyan ingadanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.

b) Ingatlanfejlesztő alapok, olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

  1. eszköz alap: a befektetési életbiztosításoknál a biztosítási díjak befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt eszközállomány. Az eszközalapokban a befektető pénzét egységekben tartják nyilván, (befektetési egységek) Az egységnyi befektetéseknek - a befektetés időtartama alatt megszolgált hozam alapján képződő - árfolyama van, ami minden befektetési egységre nézve azonos értéket képvisel egy adott napon.
  2. alap élettartama: határozott, vagy határozatlan idejű.
  3. mögöttes alapok: olyan alapok, amelyekbe az eszköz alap befektet.
  4. eszközalapok működésének metódusa: napi árfolyamon történik a befektetési egység vásárlása, illetve eladása. Biztosítók ügyfelei az eszközalapok között korlátozásmentesen, szabadon módosíthatják befektetéseiket. (Az eszközalapok közötti mozgások díjait, vagy díjmentességét a biztosítók határozzák meg.)

9.     befektetési egység: egy meghatározott eszközalap befektetéseinek azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egysége.

  1. befektetési egységek napi árfolyama: egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték. A napi árfolyam egyenlő az alap indulásakor meghatározott indulási árfolyam és a teljes időintervallumban elért hozam egy befektetési egységre jutó hozamának összegével.
  2. nettó eszközérték: az alap portfoliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel. A nettó eszközérték változását — a portfoliót terhelő kötelezettségek (fenntartás, működtetés költségei, stb.) változásán túlmenően - két további tényező alakítja. Egyrészt a befektetési egységek számának változása, másrészt pedig az elért hozam.
  3. hozam:     a befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkező nyereség/veszteség. Az alapban lévő befektetési eszközök piaci árfolyamának ingadozása, az eszközök kamat és osztalék bevételének befolyása alapján az alap kezelője, az értékelési napon meghatározza az előző értékelési nap óta elért teljes hozamot, majd az elért hozamot egyenlő arányban szétosztja az eszközalapban lévő befektetési egységekre. Pozitív hozam esetén nő, negatív előjelű hozam (veszteség) esetén pedig csökken a befektetési egység árfolyama.
  4. megszolgált (realizált) hozam: a befektetési egység eladásakor ténylegesen elért hozam, ami a befektetési egység vásárláskori árfolyamához viszonyítva lehet nyereség, vagy veszteség.
  5. az alap teljesítménye: a teljesítményt elsősorban nem az alap eszközértéké, illetve eszközértékének alakulása, hanem az árfolyam alakulása határozza meg. Az árfolyam alakulása hat az eszközalap nettó értékének alakulására. Az árfolyam növekedés a hozamnövekedésből kifolyólag - változatlan befektetési egységszám és változatlan kötelezettség mellett - nő az alap nettó eszközértéké. A veszteség, és az ebből eredő árfolyamcsökkenés - változatlan befektetési egységszám és változadan kötelezettség mellett - csökkenti az eszközalap nettó eszközértékét.
  6. forgalmazási/értékelési nap: minden olyan nap, amelyen az alapkezelő az általa kezelt alapok eszközeit értékeli, nettó eszközértékét számol és ebből befektetési egységre eső árfolyamot számol. Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes. Az alap értékelése minden naptári napon, vagy a hét, vagy hónap legalább egy napján megtörténik az alap fajtájától függően.
  7. a szerződés aktuális értéke: a szerződő számláján alaponként nyilvántartott befektetési egységek darabszámának és a befektetési egységek aktuális árfolyamának szorzata.
  8. kockázatviselés: befektetési egységhez kötött biztosítások (unit-linked) befektetési alapjába való befektetés kockázatát a befektető viseli.
  9. alap tájékoztatója: az alapkezelő által, a befektetési alapok lényeges elemeit tartalmazó ismertető. A tájékoztató tartalmi elemeit törvény írja elő. A tájékoztatókat a mindenkori felügyelet (PSZÁF, MNB) hagyja jóvá.

19. hírlevél: az egyes befektetési alapok időszakosan megjelenő tájékoztatója, az alap főbb jellemzőinek alakulásáról és múltbeli teljesítményéről.

  1. hozamszámláló: interneten elérhető szolgáltatás, amelynek igénybevételével bármilyen időszakra kiszámítható egy, vagy több alap hozamának múltbeli alakulása.

Mindezek előre bocsájtásával a Megbízó által feltett kérdésekre a szakértői észrevétel a következő:

 

1.       A megbízó által rendelkezésre bocsátott 4 dokumentumban bemutatott adatok drasztikus változása az adatok manipulálása nélkül megtörténhetett-e?

 

Az eszközalapban az egységnyi befektetésnek - a befektetés időtartama alatt megszolgált hozam alapján képződő - árfolyama van. Vételi, vagy eladási tranzakciókat lebonyolítani az aznapra jegyzett árfolyamon lehetséges. A befektetéskori és az eladáskori árfolyamok különbözeié (hozam) akkor realizálódik, amikor a befektetés értékesítésre kerül.

 

Két, eltérő időpontra vonatkozó árfolyam különbsége az ügyfél szempontjából nem tekinthető realizált hozamnak, mivel a befektetések vétele és eladása az adott napon, érvényes árfolyamon történik[1].

 

A havonkénti realizált haszon fogalma tehát akkor értelmezhető, ha egy befektető adott időszakban (hónapban) valós vételi, illetve eladási tranzakciókat végez a meghatározott árfolyamokon, és ezen árfolyamok különbözete számára veszteséget, vagy nyereséget eredményeztek.

 

A nettó eszközérték, mint láthattuk, a befektetési egységek darabszámának és a napi árfolyamnak a szorzata. Változatlan befektetési egységszám mellett pozitív hozam, növekvő árfolyamot eredményez, amiből adódóan nő a nettó eszközérték. Árfolyamcsökkenés esetén negatív a hozam (veszteség), amiből adódóan csökken a nettó eszközérték.

 

Természetes befektetői attitűd, hogy a befektetők emelkedő hozamú befektetésbe csoportosítják át be fekte téseikct, illetve negatív hozamú befektetéseiket megszüntetik.

 

A luxemburgi alapkezelő 2011.-ben több alapot beolvasztott más hasonló profilú eszközalapba. Ezt követően a hírlevelekben egy rövid ideig ezen újonnan létrejött eszközalapok összeolvadási, indulási dátumát szerepeltette indulási dátumként, majd visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy az eredeti alap indulási dátumát szerepelteti. A hozamszámláló szolgáltatás az egyes eszközalapok árfolyam adatait - amennyiben azok külön-külön kerülnek lekérdezésre - az indulástól kezdve mutatja. Ha két, vagy több eszközalap összehasonlítása történik, akkor a hozamszámláló mindig a kiválasztottak közül legkésőbb indult eszközalap indulásától mutatja a hozam adatokat. A „Hozamszámláló” web-oldalon e tényre vonatkozó felhívás is található.

 

A mögöttes alapok egy része szerkezeti átalakulásának következtében - ami lehet egyesülés, szétválás, stb. - több dátumot kell figyelembe venni. Egyrészt az eredeti alap indulásának időpontját, másrészt pedig az átalakulás dátumát. Az átalakult eszközalapok árfolyamának vizsgálatakor mindkét dátumhoz való viszonyítás - hozamszámítás - adhat fontos információkat az ügyfél számára. Az alapok átalakításának több oka lehet (mögöttes eszközök megszűnése, kockázatossága, a működtetés gazdaságtalanná válása, stb.).

 

A biztosító a 2011. november 30-i hírlevélben tájékoztatást adott az alapok összeolvadásáról, az összeolvadás időpontjáról, az alapok összeolvadást megelőző teljesítményéről, az alapok múltbéli hozamáról. Ugyanakkor később nem található jelzés arra vonatkozóan, hogy 2012. szeptember 29-én milyen változás történt, amelynek hatására az alap eredeti (korábbi) indulási dátuma szerepel ismét. Tekintettel a hozamszámláló web-oldal működésének fentebb említett sajátosságára, a változtatás befolyásolhatta a számított hozam adatokat, így azon befektetők számára, akik nem kísérték napi szinten figyelemmel befektetéseik alakulását fel sem tűnhetett a hozamszámítás miatt valójában fontos változás.

 

Az átadott dokumentációban található alapok (LU0546918664, LU0546918235, LU0095527585) adatainál az alapok forintban, illetve euróbán történő forgalmazási árfolyam adatai eltérést mutatnak, jóllehet ugyanazon ISIN azonosítóval rendelkező befektetési eszközökről van szó. Az eszközalapok euróbán forgalmazott árfolyama (egy egység értéke) jelentősen eltér ugyanannak az eszközalapnak a forintban forgalmazott árfolyamától.

 

Példaként álljon itt a „Globális vállalat” (EUR-HUF) LU0546918664 (2014.10.31.-ig), LU0555026920 (2014.11.01.-től) értékeinek összehasonlítása 2011. 07. 01 és 2016. 09. 30 között:

DÁTUM

Deviza

Árfolyam

Árfolyam

Nettó eszközérték

 

EUR- HUF

HUF

EUR

HUF

EUR

2011/07/31

270.20

 

1.33805

 

24,794,570

2011/08/31

271.28

110.32936

1.26428

1,790,963,378

22,491,772

2011/09/30

292.12

114.75278

1.22901

1,785,444,818

20,557,063

2011/10/29

300.90

125.63980

1.30258

1,958,559,902

20,866,925

2011/11/30

311.58

124.46895

1.25464

1,914,059,505

19,319,867

 
 

DÁTUM

Deviza

Árfolyam

Árfolyam

Nettó eszközérték

 

EUR-HUF

HUF

EUR

HUF

EUR

2011/12/31

311.13

127.53847

1.27945

1,939,840,665

18,617,650

2012/01/31

293.70

125.75189

1.32746

1,873,737,236

18,882,912

2012/02/29

289.88

126.68870

1.36160

1,902,619,747

19,409,693

2012/03/31

295.60

129.25062

1.36466

1,982,947,688

19,357,205

2012/04/28

287.63

126.20164

1.36937

1,935,018,935

19,457,877

2012/05/31

300.37

129.34403

1.35130

2,014,325,880

19,284,973

2012/06/30

288.22

128.92774

1.39615

1,992,006,081

19,706,497

2012/07/31

278.73

128.05045

1.41913

1,942,783,835

20,049,907

2012/08/31

283.52

131.30554

1.44057

1,989,485,904

20,585,122

2012/09/29

283.71

132.22385

1.45535

2,040,334,857

21,946,986

2012/10/31

283.55

133.02596

1.46050

2,023,876,206

22,405,089

2012/11/30

280.35

131.51900

1.47165

2,037,112,734

22,946,146

2012/12/31

291.75

139.51090

1.49760

2,161,111,056

25,326,006

2013/01/31

292.40

142.91386

1.51486

2,265,639,289

26,708,541

2013/02/28

296.25

143.39144

1.51424

2,343,113,557

27,363,251

2013/03/31

304.30

148.42151

1.52638

2,292,569,386

27,800,021

2013/04/30

300.03

149.27777

1.55178

2,331,920,585

28,894,714

2013/05/31

296.63

143.51347

1.55048

2,341,087,123

29,353,787

2013/06/30

295.16

141.79222

1.50290

2,248,675,277

28,428,064

2013/07/31

300.05

146.65881

1.53362

2,329,235,533

29,097,971

2013/08/31

300.56

146.16338

1.52205

2,361,812,271

29,203,897

2013/09/30

298.48

147.52941

1.53961

2,461,819,802

29,521,857

2013/10/31

294.50

147.58514

1.57093

2,538,010,920

30,395,651

2013/11/30

300.94

151.69346

1.57727

2,638,998,934

30,762,201

2013/12/31

296.91

150.61195

1.58455

2,725,085,460

32,688,772

2014/01/31

311.15

158.69860

1.59078

2,894,060,280

33,434,632

2014/02/28

310.30

160.40409

1.61216

3,171,467,033

35,645,855

2014/03/31

307.06

159.68903

1.61576

3,330,691,038

37,127,200

2014/04/30

307.78

160.34338

1.62310

3,521,536,545

37,749,896

2014/05/31

302.71

158.20928

1.63581

3,527,762,825

38,375,753

2014/06/30

310.19

162.11445

1.64560

3,666,937,434

39,111,008

2014/07/31

312.01

162.14267

1.63468

3,712,543,250

38,512,779

2014/08/31

315.28

165.52217

1.64529

3,843,434,270

38,156,903

2014/09/30

310.36

160.51318

1.60778

3,538,829,905

36,947,673

2014/10/31

307.19

160.23886

1.62098

3,426,011,283

35,400,786

2014/11/30

307.45

158.82258

1.61755

3,481,615,285

34,478,244

2014/12/31

314.89

158.75455

1.57671

3,397,914,687

32,387,207

2015/01/31

310.77

156.59909

1.57662

3,207,805,305

30,596,471

2015/02/28

303.05

155.82136

1.61065

3,014,753,735

29,757,234

2015/03/31

299.42

153.19541

1.59944

2,804,578,015

28,254,293

2015/04/30

302.25

156.01801

1.61975

2,769,618,005

27,680,046

 

DÁTUM

Deviza

Árfolyam

Árfolyam

Nettó eszközérték

 

EUR-HUF

HUF

EUR

HUF

EUR

2015/05/31

309.07

160.29203

1.62332

2,784,566,454

28,056,422

2015/06/30

315.80

159.04636

1.59016

2,717,076,324

27,254,365

2015/07/31

309.11

154.99921

1.57518

2,591,836,854

25,814,151

2015/08/31

314.49

155.79830

1.55120

2,541,973,735

24,262,557

2015/09/30

313.32

151.00530

1.50628

2,419,020,617

23,404,039

2015/10/31

309.77

152.84535

1.54784

2,423,330,635

23,172,551

2015/11/30

311.82

150.53612

1.51105

2,367,634,190

21,588,583

2015/12/31

313.12

146.70215

1.47069

2,216,753,280

20,451,244

2016/01/31

312.42

143.90910

1.44512

718,476,303

19,221,973

2016/02/28

310.75

142.36956

1.43908

2,045,873,223

18,199,286

2016/03/31

314.16

151.09058

1.51271

2,180,946,355

18,775,535

2016/04/29

311.66

155.06110

1.56450

2,197,108,972

19,096,835

2016/05/31

314.20

158.02718

1.57951

2,315,777,258

19,185,502

2016/06/30

316.16

159.95250

1.58464

2,380,429,933

19,153,386

2016/07/29

312.38

162.38900

1.63259

2,419,241,986

19,241,897

2016/08/31

309.92

163.89744

1.66576

2,393,544,479

19,003,634

2016/09/30

309.15

164.60318

1.67835

2,404,929,669

19,069,687

 
 

A táblázatot vizsgálva, kiragadva annak 2014.12.31.-i sorát, 158,75455 HUF árfolyamot tapasztalunk a forint alapú eszközalap esetében, míg ugyanezen a napon az euró alapú eszközalap árfolyama 1,57671 volt. A kapott adatokkal a következő számításokat kell elvégezni, hogy a két devizanemben nyilvántartott eszközalap árfolyamát össze tudjuk hasonlítani:

 

Az EUR/HUF árfolyam 314,89.

 

1,57671 EUR forintban kifejezve 1,57671*314,89 = 496,49 forint.

 

Az euróbán forgalmazott eszközalap árfolyama (egy egység értéke) 3,13-szor (496,49/158,75455=3,13) több mint ugyanannak az eszközalapnak a forintban forgalmazott árfolyama.

 

Ezek után szükségesnek tartom röviden kitérni az értékpapírok egyedi azonosításának szabályozására.

 

Minden értékpapír-sorozat (akár nyomdai, akár dematerializált) egyedi azonosítása ISIN azonosítóval történik. Az ISIN (International Secunties Identification Number = nemzetközi értékpapírkód) egy 12 karakterből álló betű- és számjel kombináció, amely lehetővé teszi az egyes értékpapír-sorozatok, illetve egyéb tőzsdei termékek egyedi azonosítását. Az ISIN-kód első két betűje utal a kibocsátó országra, pl. HU - Magyarország, US - Egyesült Államok, DE - Németország, FR - Franciaország, PL - Lengyelország, CZ - Csehország, stb. A következő 9 alfanumerikus karakter szolgál az egyedi azonosításra és az utolsó számjegy egy ellenőrző számjegy. Az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet a (továbbiakban: ISIN rendelet) 2.§ alapján a kibocsátó köteles ISIN azonosítóval beazonosítam az általa kibocsátott értékpapírokat, illetve egyéb tőzsdei termékeket. Az ISIN azonosító kiadását és a kapcsolódó adatok nyilvántartását Magyarországon a KELER), mint nemzeti kódkradó végzi. A KELER által kiadott ISIN azonosítók minden esetben „HU” karaktereiddel kezdődnek. Az egy sorozatba tartozó értékpapírok azonos ISIN azonosítóval rendelkeznek. Pl. az OTP törzsrészvény ISIN-kódja: HU0000061726.

 

Egy adott értékpapír több piacra (tőzsdére) is be lehet vezetve, de minden piacon ugyanazzal az ISIN-kóddal rendelkezik.

 

Jelenleg az alábbi nemzetközi azonosítók igényelhetők a KELER-en keresztül; ISIN, CFI, LEL

 

Az ISIN (International Securities Identification Number = nemzetközi értékpapírkód) azonosító az értékpapírok egyedi azonosítását lehetővé tevő egyedi kód, amely az értékpapír kötelező alaki eleme. Az ISIN-kódot rendszerint megtalálhatjuk az értékpapír kibocsátási tájékoztatójában, az adott piac honlapján, ahol az értékpapír kereskedik, vagy a kibocsátó vállalat/intézmény honlapján.

 

A KELER által kibocsátott ISIN kódok az értékpapírok alapadatival együtt a KELER honlapján lekérdezhetők.

 

Az ISIN rendelet alapján a kibocsátó az alábbi esetekben köteles ISIN azonosítót igényelni:

 

  • új értékpapír-sorozat kibocsátásakor,
  • ha megváltozik a meglévő (korábban már beazonosított) értékpapír-sorozat
  • előállításának formája (pl. nyomdai —■» dematerializált)

-       névértéke vagy devizaneme

  • kapcsolódó jogainak és kötelezettségeinek köre

-       ha az egy sorozaton belül eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok

átmenetileg nem azonos jogokat testesítenek meg (pl. törtosztalék), vagy

  • ha a tőzsdén már jegyzett értékpapírral azonos értékpapír-sorozatba tartozó

értékpapírok forgalomba hozatala esetén a később forgalomba hozott értékpapírok ugyanazon tőzsdére történő bevezetésére nem a forgalomba hozatallal egy időben kerül sor.

  • Nem szükséges új ISIN azonosítót igényelni, ha:
  • a már beazonosított a sorozatba tartozó értékpapírok mennyisége megváltozik

(növelés vagy csökkentés),

  • a már beazonosított sorozat kibocsátójának adatai (pl. kibocsátó neve, székhelye,

cégjegyzékszáma stb.) megváltoznak.

Az ISIN azonosító kiadásának folyamata;

Az ISIN azonosítót a kibocsátó kérelmére a KELER adja ki. Az ISIN rendelet szerint ISIN azonosító igénylés az alábbi módokon kezdeményezhető:

  • Elektronikusan a KELER által működtetett felületen (elSIN) keresztül, vagy
  • Papír alapon az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, majd annak

postai vagy személyes úton a KELER-hez történő eljuttatásával.

a.Elektronikus úton történő ISIN igénylés

elSIN kódkiadó alkalmazáson keresztül kezdeményezhető az ISIN igénylés, amely a KELER honlapjának Online menüpontja alatt nyitható meg.

A kódkiadás díja a KELER Díjszabályzatában található, amely díjat az elSIN rendszeren keresztül az igényléssel egyidejűleg, bankkártyával szükséges kiegyenlíteni. A szolgáltatásról kiállítandó számla vevő adatait a kérelmező adhatja meg.

A kiadott ISIN azonosítóról az elSIN rendszeren keresztül kap tájékoztatást és visszaigazolást a kérelmező, valamint kezdeményezhető a papír alapú igazolás nyomtatása is.

Az elvégzett szolgáltatásról kiállított számla postai úton kerül megküldésre az igénylés során megadott postázási címre.

b. Papír alapú ISIN igénylés

Papír alapon az „Adadap értékpapírkód (ISIN azonosító) kiadásához” című formanyomtatvány kitöltésével kérelmezhető az ISIN azonosító allokálása. Az értékpapír         típusának megfelelő adatlap            letöltését

(www.keler.hu / D okumentumtár / F ormány omtatvány ok/ ISIN nyomtatványok) és kitöltését követően azt a kibocsátó cégszerű aláírásával szükséges ellátni.

A kódkiadás díját a 14400018-09600102 számlaszámra szükséges átutalni. Az eljárási díj befizetésének igazolását a kitöltött, cégszerűen aláírt adatiappal együtt kell eljuttatni a KELER részére (1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. (R70 Irodaház) IV-V. emelet, 1426 Budapest, Pf. 57.).

A kiadott ISIN azonosítóról a KELER igazolást állít ki, melyet 5 munkanapon belül postai úton— kérésre elektronikus úton is - megküldi a kérelmező részére.

 

A KELER Általános Üzletszabályzatában meghatározott értékpapír-típusok közül a „B” és a „C” típusok vonatkozásában ISIN azonosító csak papír alapon igényelhető.

 

Az elvégzett szolgáltatásról kiállított számla postai úton — az ISIN azonosítót tartalmazó adatlap mellékleteként — kerül megküldésre, az ISIN adadapon feltüntetett postázási címre.

 

Az ISIN azonosító kiadására irányuló kérelmet a KELER csak abban az esetben utasíthatja el, ha a kérelmező által megadott adatok alapján a kérelem nem teljesíthető, vagy a kérelmező a KELER Díjszabályzatában az ISIN azonosító kiadásához kapcsolódóan meghatározott díjtételt nem egyenlíti ki. A kérelem visszautasításáról a KELER a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül írásbeli értesítést küld a kérelmező számára.

 

Az ISIN azonosító egy beazonosított értékpapír-sorozathoz kapcsolódik. Amennyiben az értékpapír-sorozatot dematerializált módon állították elő és a forgalomba hozatalára és kibocsátására nem kerül sor, úgy az ISIN azonosítót azonos értékpapírfajtához, egy másik értékpapír-sorozathoz fel lehet használni (örökítés). ISIN azonosító kizárólag abban az esetben örökíthető, ha az új értékpapír-sorozat típusa, fajtája, előállítási módja, névértéke, devizaneme és kibocsátója (vagy befektetési alap) megegyezik az eredeti sorozat adataival.

 

A beazonosított nyomdai úton előállított értékpapír-sorozat, valamint a dematerializálásra váró értékpapír-sorozat adataiban bekövetkezett változásokat a kibocsátónak, illetve a kérelmezőnek az adatváltozás bejelentésére kialakított nyomtatványon (Változás bejelentő központi értékpapír nyilvántartáshoz) kell bejelentenie a KELER felé.

 

A kiadott ISIN azonosítók listája a KELER hivatalos honlapján megtekinthető. Az ISIN azonosítók listája a következő adatokat tartalmazza:

 

  • az ISIN azonosító által beazonosított értékpapír kibocsátó által megadott adatai,
  • az értékpapír Általános Üzletszabályzat szerinti besorolása
  • arra vonatkozó információ, hogy a kiadott ISIN azonosító mögötti dematerializált

értékpapír előállítása megtörtént-e.

A KELER Zrt. ISIN azonosító kiadásával foglalkozó területe a Kibocsátói Osztály.

A CFI kód a kibocsátott értékpapírok kategorizálására szolgáló globális azonosító, amelyet elsősorban jelentéseik során használnak az intézmények.

A LEI (Legal Entity Identifier = jogi személyazonosító) kód a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötő intézmények egyértelmű azonosítására szolgáló egyedi azonosító. A kibocsátott LEI kódok globálisan az alábbi internetes honlapon kérdezhetek le: http://openleis.com/

 

Az előbbiek alapján nem lehetséges, hogy ugyanazon ISIN-azonosító azonosítsa a forintban, illetve euróbán nominált befektetési eszközöket. E befektetési eszközök egymással nem kompatibilisek, nem konvertált megfelelői egymásnak, mint az a kiszámított példán keresztül bemutatásra került.

 

A megbízó által feltett kérdés vizsgálata során további befektetési eszközök adatai is összehasonlításra kerültek, melynek eredményét az alábbi táblázat tartalmazza:

 

Sorszám

Név

2011/02/28

2011/05/30

RÉGI NÉV

ÚJ NÉV

1

90+VEGYES

LU0110817979

LU0546913608

ING INDEX

LINKED FUND PROTECTED MIX 90

ING INDEX LINKED FUND PROTECTED

MIX

2

BALKÁN

LU0336619837

MEGSZŰNT

 

 

3

EGÉSZSÉG

LU0121219975

LU0546688564

INVEST

EUROPEAN HEALTH CARE

INVEST

HEALTH CARE

4

ÉLELMISZER

LUO119204468

LU0546912469

INVEST

EUROPEAN FOOD & BEVERAGES

INVEST FOOD & BEVERAGES

5

KLÍMA

LU0316740694

MEGSZŰNT

 

 

 

 

2011/10/31

2011/11/30

RÉGI NÉV

ÚJ NÉV

6

ÁZSIA

KÖTVÉNY

LU0546914168

AZONOS

RENTA FUND ASIAN DEBT

AZONOS

7

EU ÁLLAM

LU0546917773

AZONOS

RENTA FUND

EURO

AZONOS

8

EU

RÉSZVÉNY

LU0095527585

AZONOS

INVEST EURO EQUITY

AZONOS

 
 

9

EU

VÁLLALAT

LU0546918235

AZONOS

RENTA FUND EUROCREDIT

AZONOS

10

FEJLŐDŐ EU

LU0109225770

AZONOS

INVEST

EMERGING

EUROPE

AZONOS

11

FEJL

KÖTVÉNYEK

LU0546915058

AZONOS

RENTA FUND

EMD MARD CURRENCY

AZONOS

12

GLOB

VÁLLALAT

LU0546918664

AZONOS

RENTA FUND GLOBAL HIGFI YIELD

AZONOS

13

PRESZTÍZS

LU011924772

AZONOS

INVEST PRESTIGE & LUXÉ

AZONOS

 
 

A táblázatban szereplő 12 befektetési eszköz valamennyi nyilvánosságra hozott és publikusan elérhető időszakonkénti tájékoztatóit vizsgálva megállapítható, hogy az 2., és az 5. sorszámú befektetési eszköz forgalmazása megszűnt, ezeken az ISIN kódokon nem is szerepel többé befektetési eszköz. Az 1., 3., 4. sorszámú befektetési eszköz paraméterei megváltoztak a feltüntetett időpontban kibocsájtott tájékoztató szerint, így ezzel együtt az ISIN kódok is változtak a nemzetközi és a hazai jogszabályoknak megfelelően.

 

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a 6-13 sorszámú 8 befektetési eszközből három eszközalap (EU Részvény, Fejlődő EU, Presztízs) mögöttes alapjainak változásáról nincs információ sem a magyar, sem a nemzetközi publikusan hozzáférhető adatok között. Továbbá, az is megállapítható, hogy ezen eszközalapok egyedi azonosító adatai (neve és ISIN azonosítója) nem változtak, így a két időpont vonatkozásában ugyanazon (változatlan összetételű) befektetési eszközökről beszélhetünk.

 

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján 2011.11.30-át megelőzően az eszközalapok összeolvadásáról, valamint az összeolvadás időpontjáról nem található publikus információ annak ellenére, hogy a biztosító képviselőjének állítása alapján az összeolvadás hét hónappal előbb 2011.04.29-én megtörtént. Ezen időszak alatt az eszközalapok évesített hozama a tájékoztatók szerint nem változott.

 

Az „NN (ING) Holland” anyavállalat minden hónapban nyilvánosságra hozza az általa rendelkezésre bocsájtott összes eszközalapjainak teljes és részletes eszközalap tájékoztatóit, melyek publikusan hozzáférve bárki által letölthetők[2][3]. A nyilvánosságra hozott befektetési adatok, valamint azok hitelessége az interneten függeden forrásokból' is ellenőrizhetőek. Az ellenőrzés alapján kijelenthető, hogy a holland anyacég által publikált adatok egyezők, azaz hitelesek.

 

A kérdéses 8 befektetési eszköz 2012. augusztus 31-i tájékoztatóiban az eszközalapok összeolvadásáról, valamint az összeolvadás időpontjáról nincs említés, ugyanakkor már az alapok nem megfelelő indulási dátuma, és a hozaminformációja olvashatók. Egy hónappal később a 2012. szeptember 30-i tájékoztatókban az érintett eszközalapok indulási dátuma visszaállt ereded (2011. október 31-i) értékére, valamint az eszközalapok előzőekben közölt évesített hozamára. A megváltoztatott indulási dátumok nem voltak a havi hírlevelekben feltüntetve.

 

Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a tájékoztatás nem felelt meg a jogi szabályozási környezetnek, jogszabályellenes volt, valamint ellentmondásban volt a nemzetközi adatokkal, információkkal is.

 

2.      Amennyiben az adatok manipulálása megtörtént, akkor ez hogyan befolyásolta/érintette a fogyasztókat?

 

A Megbízó által jelzett befektetési eszközök tájékoztatóiban alkalmazott árfolyamadatok nem minden esetben voltak azonosak ugyanazon ISIN-azonosítójú (de más devizanembem nominált) értékpapíroknál, az eltérés okát csak abban az esetben lehetne elfogadni, ha feltételezzük, hogy ezek a befektetési eszközök nem ugyanazon eszközök. Ebben az esetben viszont hibás, illetve jogszabályt sértő ugyanazon ISIN-azonosító használata, mivel a megegyező azonosító azt jelenti a befektetők számára, hogy minden tekintetben ugyanazon befektetési eszközről van szó. Esetünkben ez nem így volt.

 

Ugyancsak eltértek a hozamalakulás vizsgálatakor lényeges dátumok is. Ezen eltéréseket az ügyfelek számára nem dokumentálták megfelelően. Az eredeti indulási dátumok újbóli szerepeltetésének indokára, időpontjára vonatkozóan a befektetőket egyáltalán nem tájékoztatták.

 

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) adott időszakban hatályos előírása szerint: „1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapn Magyar Köztársaság területén működő tőzsdére történő bevezetésére.”

 

252. § (1) bekezdése szerint: „A külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír nyüvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Jelen esetben tehát nem volt szükséges felügyeleti engedély a forgalmazáshoz, azonban a tájékoztatással kapcsolatban a hatályos szabályozás a következőképpen alakul.”

 

A Tpt. 260-262 §§-ai szabályozzák a befektetési alapok átalakulása, beolvadása során követendő clőúásokat. A 260. § (1) bekezdése alapján átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. A megadott időszakban érvényben lévő szabályozás[4] szerint az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni.

 

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra vonatkozóan a Tpt. 57. § ad úánymutatást, mely szerint „(1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának

 

elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.

 

(2) Ha a kibocsátóról olyan valóban adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.”

 

Ezek az előírások alapozzák meg a luxemburgi alapkezelő felelősségét, melynek okán javasolt hivatalos információt beszerezni bírósági felszólítás útján a kérdéses 8 befektetési eszközzel kapcsolatos idősoros adatokra, valamint az egyes alapok átalakulására, vagy beolvadására vonatkozóan.

 

Az előző pontban kifogásolt 8 befektetési eszköz tekintetében fentiek nem valósultak meg, így az alapkezelő jogszabályellenesen járt el, amennyiben átalakulás, illetve beolvadás valóban megtörtént.

 

Eszközalap neve

Kezdeti indulási

dátum

(2011. október 29.)

Módosított

indulási dátum (2011. november 30.)

Újból módosított dátum

(2012. augusztus 29.)

Renta Fund Global High Yield (Globális Vállalati kötvény)

2001. május 21.

2011. április 29.

2001. május 21.

Renta Fund Euro (Európai Államkötvény)

1997. március 10.

2011. április 29.

1997. március 26.

Renta Fund Eurocredit

(Európai Vállalati kötvény)

2001. január 15.

2011. április 29.

2001. január 15.

Renta Fund ERID — Emerging Markets Debt- Hard Currency (Fejlődő Kötvénypiacok)

1993. február 11.

2011. április 29.

1993. február 11.

Renta Fund Asian Debt Hard Currency (Ázsia kötvény)

1996. november 18.

2011. április 29.

1996. november 27.

Invest Euro Equity (Európai részvény)

1999. január 29.

2011. április 8.

1999. március 17.

Invest Prestige and Luxé (Presztízs és Luxusmárkák részvény)

1998. január 12.

2011. április 8.

1998. január 26.

Invest Emerging Europe (Fejlődő Európai régió részvény)

2000. március 21.

2011. április 8.

2000. március 27.

 
 

Ezekben az esetekben az indulási dátum megváltoztatása miatt a honlapon található hozamszámláló a valóságosnál kedvezőbb képet mutatott. A Presztízs és Luxusmárkák részvény (Invest Prestige and Luxé) elnevezésű eszközalap 1998. január 12.-én indult, és ezen időponttól 2012. október 12.-ig 4,4% hozamot ért el. A 2011. április 08.-i kezdő időponttal 2012. október 12.-ig már 19.48%-os hozamot tüntetett fel a hozamszámláló az adott alapnál. Jelenleg a hozamszámláló alkalmazás e befektetési eszköz kezdő dátumaként 2006. 06. 30.-i időpontot jelez és 4,75% hozamot mutat. Ilyen frekvenciájú és amplitúdójú hozamváltozás a pénz-, és tőkepiacokon elképzelhetetlen és történetileg sem alátámasztható. A dátumok módosításának időpontjában nem volt olyan hazai, illetve nemzetközi tőkepiaci esemény, amely az ilyen mértékű, esetenként 400-500%-os változásra indokot szolgáltathatna.

2011. november 29-én és 2011. november 30-án a fontosabb tőzsdeindex" változások az alábbiak voltak:

 

Dátum

30.11.2011

29.11.2011

Változás:

Schluss

6.088,84

5.799,91

+4,98%

Tagestief

5.725,98

5.690,57

+0,62%

Tageshoch

6.130,68

5.826,35

+5,22%

Eröffnung

5.741,21

5.725,68

+0,27%

DAX-mdex (Frankfurt):

Dowjones-index (USA):

Date          Open       High Low                Close

Nov 30, 2011 11,559.27 12,045.68 11,559.27 12,045.68 Nov 29, 2011 11,523.01 11,624.01 11,517.04 11,555.63 Változás:   +0,31% +3,62% +0,36% +4,24%

S&P 500-index (USA):

Date             Open    High       Low       Close

Nov 30, 2011 1,196.72 1,247.11 1,196.72 1,246.96 Nov 29, 2011 1,192.56 1,203.67 1,191.80 1,195.19 Változás: +0,34% +3,60% +0,41% +0,43%

NASDAQ-Composite-index (USA):

Date             Open    High       Low       Close

Nov 30, 2011 2,586.39 2,620.34   2,582.49  2,620.34

Nov 29, 2011 2,529.11 2,542.46 2,508.27 2,515.51 Változás: +2,26% +3,06%   +2,95%      +4,16%

- ATX-index (WIEN):

Date Open High Low Close

Nov 30, 2011 1,776.39 1,854.65 1,743.82 1,846.91 Nov 29, 2011 1,765.05 1,779.14 1,738.82 1,779.14 Változás: +0,64% +4,24% +0,28% +3,80%

- AEX-index (AMSTERDAM):

Date             Open  High       Low      Close

Nov 30,2011 285.17 300.91 284.18  299.68

Nov 29, 2011 284.15 287.69 282.14 287.55

Változás: +0,35% +4,59% +0,72% +4,21%

5 Források:

https://finance.bcee,lu/hiku.html?listing=1041188%2C47%2C814&date from=25.11.2011&date to=02.12.2011.

https: / / fmance.yahoo.com/

http:/Avww.portfolio.hu/history/adatletoltes.php

- FTSE-1 OO-index (LONDON):

Date Open High Low Close

Nov 30, 2011 5337.00 5538.96 5274.95 5505.42 Nov 29, 2011 5312.76 5344.18 5272.44 5337.00 Változás: +0,45% +3,63% +0,04% +3,15%

- LSE-mdex (LOUXEMBOURG):

Date

Open

High

Low

Close

30.11.2011

782.66

822.50

767.57

820.55

29.11.2011

777.69

792.83

773.04

782.59

Változás:

+0,63%

+3,74%

-0,71%

+4,86%

 
 

dátum

maximum ár minimum ár

záróár

nyitóár

 

 

 

16773.3398      17634.6797

16743.8691      16937.5293

+0,17%         +4,11%

 

 

2011.11.30 16884.0703       17634.6797

2011.11.29 16855.7109        16957.2402

Változás:    +0,16%          +3,99%

Date        Open       High Low Close

Nov 30, 2011 8,407.63 8,435.34 8,361.69 8,434.61 Nov 29, 2011 8,371.01 8,477.82 8,351.38 8,477.82 Változás:   +0,43% -0,51% +0,12% -0,51%

Date            Open     High         Low Close

Nov 30, 2011 18,192.29 18,192.29 17,860.80 17,989.35 Nov 29, 2011 18,225.10 18,372.45 18,053.92 18,256.20 Változás: -0,19% -0,74%               -1,07% -1,47%

A legjelentősebb változás 5,22%rt mértékű volt az előbb felsorolt meghatározó nemzetközi tőkepiacokon. Tekintettel arra, hogy a kérdéses befektetési eszközök Luxemburgi alapkezelő tőkepiaci instrumentumai, az árak alakulására leginkább a luxemburgi index' hatása érvényesülhetett. Az pedig a nevezett napokon maximum 4,86%-os pozitív változást mutatott, tehát ez a hatás is kizárható az esetleges magyarázatokból.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a kérdéses időpontokban sem hazai, sem pedig nemzetközi tőkepiaci események nem indokolták a hozamok hozamszámláló által mutatott jelentős változását. Ebből következően megállapítható, hogy a hozamszámláló működése során nem a valós tőkepiaci eseményeknek megfelelő értékeket számította.

  1. DAX
  2. LSE

- HANG-SENG-mdex (HONG-KONG):

- NII<KEI225-index (TOKYO):

 

 

 

BUX-index (Budapest):

Annak figyelembe vételével, hogy az előző pontban részletesen kifejtettek alapján valószínűsíthető az ügyfelek nem teljes körű tájékoztatása, illetve néhány esetben a rendelkezésre álló publikus információk alapján valószínűsíthető, hogy több esetben jogszabályellenes az ISIN-azonosító feltüntetése, a fogyasztók nem kaptak megfelelő információkat a valóságos befektetési alternatíváikról, így nem tudtak a lehetőségek közül számukra megfelelő, objektív adatokkal alátámasztható döntéseket hozni.

 

3.      Szakmai vélemény kialakítása a Megbízó és az NN Biztosító Zrt. között 8.P.20.688/2015. számon, a Kecskeméti Törvényszéken folyó perben kirendelt dr. Ladó Judit Mária által készített szakvéleményről?

 

A megbízó rendelkezésemre bocsájtotta a dr. Ladó Judit Mária (Hites és Hiteles Kft.) által készített szakvéleményt, összesen 34 oldal terjedelemben. A kapott dokumentumot átvizsgálva és értelmezve az alábbi megállapítások tehetők az anyaggal kapcsolatban;

 

A Bíróság szakértő feladatának jelölte meg azt, adjon választ a következő kérdésre;

 

„A felperes keresetében megjelölt tényállítások — 2/ a)-k) és m), n) pontok valós tényállítások-e, e kijelentések valóságtartalma igazolható-e a rendelkezésre álló íratok alapján?”

 

A szakértő az a) pontra megállapítja, hogy „a tényállítás nem valós, a kijelentés valóságtartalmára utaló bizonyítékok a peranyagban nem találhatók.” A valóság ezzel szemben az, hogy az alperes jelentős kutatómunkával összegyűjtötte az ügyre vonatkozó publikusan fellelhető adatokat és azokat saját WEB-es felületén publikálta, valamint a peres eljárás alkalmával becsatolta, illetve a vonatkozó internetes hivatkozásokat rendelkezésre bocsájtotta. Az már más kérdés, hogy ebből milyen következtetéseket vont le. Álláspontom szerint e következtetések levonása alkalmával élt az állampolgárokat megillető véleménynyilvánítás szabadságának jogával.

 

A szakértő b) pontra adott véleményében helyesen megállapítja, hogy „a havonkénti realizált haszon és annak elszámolása, befektetők különböző szempontok alapján történő szétosztogatása szakmailag értelmezhetetlen.” Ezek után azt állapítja meg, hogy a „peranyagban nem található bizonyíték, hogy a Felperes manipulálja nyereségesre, vagy veszteségesre az eszközalapok havi eredményét”. Ezt a megállapítást azonban nem támasztja alá olyan bizonyítékkal, amely megcáfolná alperes állításait. Az értékeléshez fűzött magyarázat jogi, szabályozási szempontból helytálló, azonban itt nem azt kellett volna kifejteni, hanem a jelen szakvéleményben előzőekben kimutatott anomáliákra megfelelő válaszokat, mivel alperes a publikusan hozzáférhető adatok alapján tette meg állítását, amelyben valóban található szakmai pontadanság, azonban ez a pontadanság álláspontom szerint nem elegendő az előzőekben részletesen kifejtett anomáliák objekdv magyarázatára, így az alperes állításának cáfolatára sem.

 

Ugyanez a helyzet a szakértő c), d), e), és f) pontokra vonatkozó megállapításaival, melyek egyöntetűen azzal cáfolják alperes álláspontját, hogy a peranyagban nem található bizonyíték a kijelentések valóságtartalmára.

 

A szakértő g) pontra adott válaszában részben szakmailag helytálló megállapítást tesz a nettó eszközérték témakörében, ugyanakkor azt, hogy alperes állítása szerint 

„az ING Biztosító manipulál az eszközalapok értékeivel.” nem az alperes által feltüntetett és a korábban már tárgyalt anomáliák objektív cáfolatával annullálja, hanem a külső könyvvizsgálatok negatív eredményeivel. A külső vizsgálatok azonban nem adnak választ az alperes által észlelt eseményekre, mivel nem okszerűen arra a kérdéskörre irányultak.

 

A szakértő h), i), j) és k) pontokra adott válaszai szakmai szempontból helytállók, mivel ezek olyan alperesi feltételezéseken alapulnak melyek a rendelkezésre álló nyilvános adatokból nem állapíthatók meg. Ugyanakkor viszont az előzőekben ismertetett események objektíven alátámaszthatók.

 

A szakértő m) pontra adott válasza szakmai szempontból részben helytálló, azonban nem ad választ, illetve nem objektíven alátámasztott választ ad a hozamszámláló működésével kapcsolatos alperesi álláspontra, illetve nem ad dokumentált alátámasztást az előzőekben részletesen ismertetett 8 befektetési eszközre vonatkozó alperesi állítás cáfolatára. Az, hogy egy információforrás negatív hozamot is tartalmaz, azaz veszteséges időszakot is bemutat, nem lehet cáfolata annak, amit alperes a rendelkezésre álló adatok alapján tényszerűen, tehát nem minősítve állít. Az már egy másik kérdés, hogy alperes ezekből az objektív tényekből milyen szubjektív következtetésekre jut.

 

A szakértő n) pontra adott válaszában azt állítja - megismételve korábbi álláspontját -, hogy a bizonyítékként becsatolt felperesi dokumentumok nem támasztják alá alperes tényállításait. Figyelemmel jelen szakértői vélemény 1) és 2) pontjában leírtaiéra szakértő ellentétes állásponton van, mivel a vizsgálat kiindulási alapjaként nem az alperes, hanem a felperes publikus információit vizsgálta és azokat felhasználva tette meg megállapításait.

 

Az előzőekben írtak alapján a kérdéses szakvélemény hiányos, nem ad választ a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokban tapasztalható diszkrepanciákra, álláspontját nem támasztja alá objektív vizsgálati adatokkal, így a levont következtetések nem kellően megalapozottak minden esetben.

 

Kelt Vácon, 2016. december hónap 19. napján

 

260. § (6)[4]

[1] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy például a kettős könyvelést végző gazdasági társaságok - számviteli politikájuk által meghatározottan - eszközeiket/forrásaikat meghatározott időközönként értékelni kötelesek. Ezen értékelések során az árfolyamok különbözeiéként előállt készletérték különbözetet az óvatosság elvének figyelembe vételével eredményként elszámolják. Ez az elszámolás azonban csak akkor fog tényleges eredményként a mérlegben jelentkezni, ha a készletet a valóságban is csökkentik, vagy növelik.


 

Dr. Bölönyi-Horváth László

Igazságügyi Szakértő

Nyilvántartási szám: 007516 Bejegyzés dátuma: 2005. 12. 20.

 

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail:

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!