ING (NN) BIZTOSÍTÓ - "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE PER" - SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY - ING - 2016-03-24

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Tartalomjegyzék

  1. Megbízás és az ügy tárgya
  2. A szakértői vizsgálat tárgya
  3. Az igazságügyi szakértő feladata
  4. A szakértői vizsgálat menete
  5. Rendelkezésre álló dokumentumok
  6. A szakértői vizsgálat során alkalmazott módszer
  7. A szükséges alapfogalmak (Szabályozási oldalról való megközelítés)
  8. A Szakvélemény felülvéleményezése
    1. A Szakvélemény szerkezete
    2. A Szakvélemény megállapításainak felülvéleményezése
      1. A Szakvélemény bevezető megállapításai és annak felülvéleményezése
      2. A konkrét kérdésekre adott válaszok felülvéleményezése
      3. Kiegészítő kérdésekre adott válaszok felülvéleményezése
      4. A Szakvélemény összefoglalásának felülvéleményezése
    3. Összefoglaló vélemény

Mellékletek

  1. Gyulavári György kirendelt szakértő által készített Igazságügyi Szakértői vélemény (Szakvélemény)
  2. Az alperes által 2013. december hó 5. napi tárgyaláson átadott 32-35 számú iratok (Gyulavári György kirendelt szakértő Szakvéleményében hivatkozott A/1 melléklet)
  3. Legfontosabb kapcsolódó jogszabályok felsorolása
  4. Az alperes által 2013. december hó 5. napi tárgyaláson átadott 9 (1-8) számú iratok

 

  1. Megbízás és az ügy tárgya

A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (1124 Budapest, Csörsz utca 49-51) mint az NN Biztosító Zrt. (1068. Budapest, Dózsa György út 84./B) jogi képviselője 2016. március 3.-án kelt szerződéssel - az NN Biztosító Zrt. mint az ING Biztosító Zrt. jogutódja, felperes és Placz József (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) mint alperes, között a Kecskeméti Törvényszék előtt 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben - tőkepiaci szakértői szakvélemény készítésével a Hites és Hiteles Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.-t (cg. 01-09- 660537, székhely: 1026 Budapest, Riadó u. 8. sz.), személyében eljáró szakértőként dr. Ladó Judit Mária igazságügyi szakértőt bízta meg. (Szakterület: könyvszakértés, pénz-és tőkepiac, adó és járulék.) A szakvélemény kialakításában közreműködött: Gyula Zoltán igazságügyi szakértő. (Szakterület: pénz- és tőkepiac.)

 

  1. A szakértői vizsgálat tárgya

A szakértői vizsgálat tárgya az NN Biztosító Zrt. (korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt.), felperes és Placz József, alperes között a Kecskeméti Törvényszék előtt 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő perben a Themis Iroda Kft. által készített - 2016. január 24.-én kelt - „Igazságügyi szakértői szakvélemény, ING Biztosító Zrt felperes Placz József alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben" című igazságügyi szakértői szakvélemény. A szakvélemény készítője: Gyulavári György pénz- és tőkepiaci igazságügyi szakértő. (5700 Gyula, Ibolya utca 2., Themis Iroda Kft)

 

ELŐZMÉNY: Az alperes a felperest a biztosító által kezelt befektetési alapok manipulálásával vádolta meg a nyilvánosság előtt. A Kecskeméti Törvényszék Kirendelte Gyulavári György pénz- és tőkepiaci igazságügyi szakértőt annak megvizsgálására, hogy a rendelkezésre álló, egy eszközalap teljesítményét bemutató adatsor alapján állapítsa meg, hogy történt-e manipuláció. A szakértő az általa készített szakvéleményben megállapította, hogy történt manipuláció, de a végrehajtóját nem tudta megnevezni.

 

A szakvéleményben foglaltakat a felperes és annak jogi képviselője vitatja.

 

  1. Az igazságügyi szakértő feladata

Az NN Biztosító Zrt. (korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt.) felperes és Placz József mint alperes, között a Kecskeméti Törvényszék előtt 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő perben a Themis Iroda Kft. által készített - 2016. január 24. én kelt - „Igazságügyi szakértői szakvélemény, ING Biztosító Zrt felperes Placz József alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben" igazságügyi szakértői vélemény (továbbiakban: Szakvélemény) felülvéleményezése. A Szakvélemény készítője: Gyulavári György pénz- és tőkepiaci igazságügyi szakértő. (Továbbiakban: Kirendelt szakértő)

 

A jelen szakvéleményt, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda - mint az NN Biztosító Zrt. jogi képviselője - az NN Biztosító Zrt. felperes és Placz József mint alperes, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránti folyamatban lévő jogvitában a bíróság vagy egyéb intézmény előtt kívánja felhasználni. Az eljárás során a szakvéleményt jegyző személy tanukénti meghallgatása is szükséges lehet.

 

A felülvéleményezést jelen szakvélemény 8. pontja tartalmazza.

 

  1. A szakértői vizsgálat menete

A szakértői vizsgálat az alábbiak szerint történt:

  • A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda által a szakértő részére megküldött iratanyag áttekintése.
  • A rendelkezésre álló iratanyag feldolgozása.
  • A Szakvéleményben a Kirendelt szakértő által tett megállapítások szakmai megítélése, valamint a megállapítások alátámasztottságának vizsgálat.
  • A Szakvéleményben a Kirendelt szakértő által bemutatott ok-okozati összefüggések elemzése, véleményezése.
  • A Szakvélemény felülvéleményezésének írásba foglalása.
  1. Rendelkezésre álló dokumentumok A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda megküldte a következő információkat:
  • A bíróság által Kirendelt szakértő által készített, 2016. január 24.-én keltezett szakértői vélemény, (továbbiakban: Szakvélemény)
  • A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda 2016. február 12.-én beadott határidő hosszabbítás iránti kérelmét és előzetes észrevételeit.
  • Az alperes 2016. február 11.-én, a Kecskeméti Törvényszék részére küldött levele.
  • Az alperes 2014. szeptember 24. napján kelt bírósági beadványa és annak mellékletei.
  • Az alperes 2015. január 16. napi irata.
  • Az alperes által 2013. december hó 5. napi tárgyaláson átadott 9 (1-8); 32-35 számú iratok.
  • Az interneten, az NN Biztosító honlapján elérhető információk.

 

Jelen szakvélemény kizárólag a Themis Iroda Kft. képviseletében Gyulavári György pénz- és tőkepiaci igazságügyi szakértő által készített - 2016. január 24.-én kelt -„Igazságügyi szakértői vélemény, ING Biztosító Zrt felperes Placz József alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perben" Szakvéleményben foglaltakról készült, annak felülvéleményezését tartalmazza.

 

  1. A szakértői vizsgálat során alkalmazott módszer

A szakértői vizsgálat során alkalmazott módszer:

  • A Megbízó által rendelkezésre bocsátott dokumentumok tanulmányozása, feldolgozása.
  • A Szakvéleményben a Kirendelt szakértő által tett megállapítások elemzése.
  • A Szakvéleményben a Kirendelt szakértő által bemutatott ok-okozati összefüggések elemzése.
  • A vélemény megfogalmazása.
  • A Szakvélemény felülvéleményezésének írásba foglalása.

 

Az elvégzett munka nem tekinthető könyvvizsgálatnak vagy átvilágításnak. Az elvégzett munka a megbízáshoz rendelkezésre álló dokumentumokra, valamint az interneten nyilvánosan elérhető adatokra, információkra támaszkodik, azok feldolgozása alapján került jelen szakvélemény kialakításra.

 

7. A szükséges alapfogalmak (Szabályozási oldalról történő megközelítés)

 

A Szakvéleményben leírtak megítéléséhez fontos a befektetési szakmában használt egyes fogalmak pontos meghatározása. A fogalmak meghatározását a Szakvélemény nem tartalmazza, és az egyes fogalmakat a Szakvélemény nem használja következetesen. A Kirendelt szakértő által levont következtetések alapján nyilvánvaló, hogy egyes fogalmakkal, valamint az eszközalapok, befektetési alapok működésével, sajátosságaival sem az alperes, sem a Kirendelt szakértő nincs kellően tisztában.

 

A per tárgyát képező ügyben a következő fogalmak meghatározása elkerülhetetlen: (A hivatkozott jogszabályokat a 3. sz. melléklet sorolja fel.)

 

  1. nettó eszközérték: az alap (jelen esetben eszközalap) portfoliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel. (Forrás: Tpt.) A nettó eszközérték változását - a portfoliót terhelő kötelezettségek (fenntartás, működtetés költségei, stb.) változásán túlmenően - két további tényező alakítja. Egyrészt a befektetési egységek számának változása, vagyis az hogy a befektetők további tőkét fektetnek be az eszközalapba vagy vonnak ki belőle. Másrészt pedig változik az elért hozam függvényében. A hozam nyereség esetén növeli, veszteség esetén csökkenti a nettó eszközértékét.
  2. befektetési egység: egy meghatározott eszközalap befektetéseinek azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egysége. (Forrás: Bit.)
  3. forgalmazási/értékelési nap: minden olyan munkanap, amelyen a forgalmazó - alapkezelő vagy biztosító - az általa kezelt alapok eszközeit értékeli, nettó eszközértékét számol és ebből befektetési egységre eső árfolyamot számol. Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes. Az eszközalap értékelése minden naptári hét legalább egy munkanapján megtörténik. (Forrás: Batv.)
  4. hozam: a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkező nyereség/veszteség. Az eszközalapban lévő befektetési eszközök piaci árfolyamának ingadozása, az eszközök kamat és osztalék bevételének befolyása alapján a biztosító az értékelési napon megjeleníti az élező értékelési nap óta elért teljes hozamot, majd az elért hozamot egyenlő arányban szétosztja az eszközalapban lévő befektetési egységekre. Pozitív hozam esetén nő, negatív előjelű hozam (veszteség) esetén pedig csökken a befektetési egység árfolyama. (Forrás: Batv.)
  1. befektetési egység árfolyama: a napi árfolyam egyenlő az eszközalap indulásakor meghatározott indulási árfolyam és a teljes időintervallumban elért hozam egy befektetési egységre jutó hozamának összegével. (Forrás: Batv.) (Példa: ha az alap indulásakor a biztosító 1.000 forintban határozta meg a befektetési eg/ség árfolyamát és a teljes időintervallum alatt az alap 12 % hozamot termelt, akkor az aktuális árfolyam 1.120 forint.)
  2. a szerződés aktuális értéke: a szerződő számláján eszközalaponként nyilvántartott befektetési egységek darabszámának és a befektetési egységek aktuális árfolyamának szorzata. (Forrás: Batv.)

 

Az eszközalapban - hasonlóan a befektetési alaphoz - egységnyi befektetések (befektetési egységek, befektetési alapok esetében: befektetési jegy) vannak. Az egységnyi befektetéseknek - a befektetés időtartama alatt megszolgált hozam alapján képződő - árfolyama van, ami minden befektetési egységre nézve azonos értéket képvisel.

 

A forgalmazási napokon - tehát amikor befektetési egységet lehet venni vagy eladni - tranzakciót lebonyolítani csak az aznapra jegyzett árfolyamon lehet. Ez azt jelenti, hogy a befektetési egységet értékesítő tőketulajdonos a befektetés futamidejére eső hozamot realizálja, legyen az nyereség vagy veszteség, mivel napi árfolyamon vásárolta és napi árfolyamon is adta el azt.

 

Információink szerint egyetlen külső vagy belső ellenőrzés, és az évente sorra kerülő független könyvvizsgálatok sem találtak az alperes által jelzett jogszerűtlen tranzakciókat a biztosító könyveiben cs elektronikus nyilvántartásaiban.

 

A Biztosító ügyfelei az eszközalapok között korlátozás mentesen, szabadon változtathatják befektetéseiket.

 

Az eszközalap teljesítményét elsősorban nem annak eszközértéké illetve eszközértékének alakulása, hanem a befektetési egységek árfolyamának alakulása határozza meg. Természetesen a befektetési egység árfolyamának alakulása - jellemzően egyenes arányban, de akár hatványozottan is - hat az eszközalap nettó értékének alakulására. Az árfolyam növekedés, a hozam növekedésből kifolyólag - változatlan befektetési egységszám és változatlan kötelezettség mellett - növeli az eszközalap nettó eszközértékét. A tartós árfolyam növekedés további befektetéseket indukálhat, ami által növekszik a nettó eszközérték. Illetve a veszteség, és az ebből eredő árfolyam csökkenés, - változatlan befektetési egységszám és változatlan kötelezettség mellett - csökkenti az eszközalap nettó értékét. A tartós árfolyam csökkenés a befektetői tőke kivonására ösztönzi, ösztönözheti a befektetőket, ami által csökken a nettó eszközérték.

 

Vagyis: a „különös összefüggés" a „hozam és a nettó eszközérték változásai között", amit az alperes tapasztalt, és amit a Szakvélemény megállapít (7. old.), nem más, mint az az alapvető tény, hogy a nettó eszközértéknek része az elért hozam. Másképpen fogalmazva, ha egy napon sem kilépő, sem belépő nincs a befektetési alapba, akkor a hozam és a nettó eszközérték azonosan változik, tekintettel arra, hogy a nettó eszközértéknek része az elért hozam. Ha van az alapba belépő és/vagy kilépő is, akkor természetesen a bevitt illetve kivett összegek és az elért hozam együttesen adja az adott nap eszközértékét, és lehetséges, hogy növekvő hozam ellenére a nettó eszköz érték akár csökkenhetett is. Ez nagyon leegyszerűsítve akkor következik be, ha az eszközalapból alapból összeg nagyobb (kilépők), mint az elért aktuális hozam.

 

Az ING (NN) Biztosító által megjelenített Eszközalap tájékoztató az alábbi, a jelen szakvélemény szempontjából lényeges információkat tartalmazza:

 

  • Amennyiben az egyedi Eszközalap tájékoztató rész másként nem rendelkezik, az eszközalapok nyíltvégűek és határozatlan időre kerültek bevezetésre.
  • A mögöttes alapok befektetési politikáját a mögöttes alapok alapkezelője valósítja meg, tehát nem a Biztosító.
  • A befektetési egységhez kötött biztosítások befektetési eszközalapjába való befektetés kockázatát a befektető viseli - ez azért lényeges, mert a többi típusú biztosításból származó befektetés esetén a közvetett kockázatviselő a Biztosító. (E miatt is kell külön kezelni ezeket az alapokat és ezért nem fektethet be ezekbe az alapokba maga a Biztosító.)
  • A „Fejlődő európai régió részvény" eszközalap befektetési politikája: európai fejlődő országok részvénypiacain található, illetve azok területén bejegyzett vállalatok részvényeibe fektető befektetési alap(ok)ba fektet be. A mögöttes alap: NN (L) Emerging Europe Equity luxemburgi alap. ISIN:LU0109225184
  • A mögöttes alap elsősorban feltörekvő európai országokban alapított, az ottani tőzsdéken jegyzett illetve forgalmazott vállalatokba fektethet be, de a részvények mellett befektethet más átruházható értékpapírokba, származtatott pénzügyi eszközökbe, amennyiben azok elősegítik a befektetési célok megvalósítását.

 

8. A Szakvélemény felülvéleményezése

 

Ahogyan az az 5. pontban rögzítésre került, a jelen szakvélemény kizárólag a Gyulavári György igazságügyi szakértő által készített Szakvéleményre, az abban leírtakra vonatkozik. (1, sz. melléklet) Nem álltak rendelkezésre a per során keletkezett iratanyagok teljes terjedelemben - kivéve az 5. pontban felsoroltak.

 

8.1. A Szakvélemény szerkezete

 

A Szakvélemény a fedőlappal együtt szűk 13 oldal, de a Szakvélemény érdemben a 7. oldalon kezdődik. A Szakvélemény tartalomjegyzéket nem tartalmaz, szerkezete nehezen áttekinthető.

 

A Szakvélemény nem tartalmaz leírást sem a figyelembe vett, áttekintett, feldolgozott dokumentumok köréről, sem a szakértői munka menetéről, így rém ismeretes, hogy ténylegesen milyen szakértői

 

munka került elvégzésre. A Szakvéleményhez csatolt Költségjegyzék szerint a Kirendelt szakértő összesen 2*180 órát tanulmányozta a peres iratanyaghoz csatolt hírleveleket, valamint 80 órában elemezte a „becsatolt" kimutatásokat.

 

A Szakvélemény A/1 mellékletként {jelen szakvélemény 2. sz. melléklete) megemlíti a "Hozam és eszközérték változások összesítése (HUF + EURO)" táblázatot, valamint a Szakvélemény 8. oldalán a Kirendelt szakértő által elemzésre kiválasztott „Fejlődő Európa mérlege 2011.05.31.-től 2013.08.31.-ig" táblázatot, valamint egy „Kötvény mérlege 2011.08.31.-től 2013.08.31.-ig" kimutatást, ami a későbbiek során nem kerül a Szakvéleményben felhasználásra. (A Szakvélemény A/l melléklet dátumaként „203.02.28."-at jelöli meg, ami nyilvánvalóan hibás. A rendelkezésre álló lapokon 10/20/2013, 11/06/2013, valamint 11/11/2013 dátumok olvashatóak.) Tekintettel arra, hogy a Szakvéleményben leírtak alapján az eredeti kirendelés (Pf.ll.20.065/2014/11.) dátuma legkorábban 2014. év, a módosított kirendelés - (8.P.20.688/2015/18 és 24.) dátuma 2015. év, az A/l alatt becsatolt táblázatokat az alperes készítette, azokat a Kirendelt szakértő csak áttekintette, és „számszaki eltérést az alapadatoktól nem" talált (7. old.).

 

A Kirendelt szakértőnek két fő kérdésre - valamint az ehhez szorosan kapcsolódó - alkérdésekre kellett válaszolnia. (Lásd: 8.2.2. és 8.2.3. pontokban.]

 

Tekintettel a Szakvélemény nehezen követhető szerkezetére a felülvéleményezés az alábbi formai megoldást követi:

 

  • keretben és dőlt betűkkel kerül idézésre az, amit a Szakvélemény az alperes beadványából idéz;
  • keretben és vastag kiemeléssel szerepel a Kirendelt szakértő által megválaszolandó kérdés;
  • keretben és normál (nem dőlt) betűkkel szerepel a Kirendelt szakértő Szakvéleményben leírt véleménye teljes terjedelemben;
  • idézőjelek között szerepel normál (nem dőlt) betűkkel a Kirendelt szakértő Szakvéleményében leírt véleményből kiemelt szövegrész.
  • A bekeretezett részekben egy-egy szó kiemelése a felülvéleményezés egyszerűbb követhetősége miatt történik. Ezek a kiemelések nem szerepelnek a Szakvéleményben.

 

A felülvéleményezés követi a Szakvélemény szerkezetét.

 

8.2. A Szakvélemény megállapításainak felülvéleményezése

8.2.1. A Szakvélemény bevezető megállapításai és annak felülvéleményezése

A Szakvélemény érdemi részének elején - a Kecskeméti Törvényszék 8.P.20.688/2015/18. számú végzésében megfogalmazott kérdésekre adott válaszok előtt - a Szakvélemény rögzíti (7. old.):

 

A kirendelő végzés és az előzetes periratok szerint a szakértő az alperes 2014. szeptember 23-i, 2015. január 16-i, 2015. február 20-i beadványai szerint szükséges elvégezze a szakértői vizsgálatot.
 

Ennek ellenére a Szakvélemény az alperes 2014. szeptember 24-i beadványból idéz. {Szakvélemény 7. old.)

A 2014. szeptember 24-i beadvány tényállításai a kővetkezők:

  1. Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetőségeket alkalmaz az ING Biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul, pl. (mérleg, fejlődő eu). Az ING Biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból és természetesen a vesztes eszközalapokba befektetőktől levonja a jogos veszteséget 100 %-ban viszont a havi jogos veszteségen kívül az ING Biztosító kivesz euró milliókat a befektetők vagyonából, ezzel megmenti az extrán kivont pénzt a veszteségtől, majd ezt az extrán kivont euró milliókat befekteti egy általa nyereségesre manipulált eszközalapba, melynek nyereség hozamát mint „magánpénzt" zsebre vágja.

 

Az A/1 alatt mellékelt „Hozam, eszközérték változások összesítése (HUF+EURÓ)" (203.02.28) dokumentum alapján e tevékenységet felperes kb 76 %-ban gyakorolja.

 

Az alperestől idézett szövegrész - amit a Szakvélemény érdemben nem kifogásol meg, sőt maga is a manipulálás tényét „vélelmezi" - példaként „ (mérleg, fejlődő eu)" eszköz alapokat említ, ami jól példázza az alperes beadványának pontatlanságát. Az alperes nem nevezi meg az eszközalap teljes (ellenőrizhető) nevének megadásával azt a konkrét eszközalapot, amire aminek a változására - alapozza az ING Biztosító tevékenységével kapcsolatos fenti állításokat.

 

A Kirendelt szakértő értelmezi a fent leírtakat a következők szerint (Szakvélemény 7. old.):

 

Alperes a fenti véleménye bizonyítására a „Fejlődő Európa Mérlege 2011.05.31-től 2014.06.28-ig táblázatot kívánja felhasználni.

 

Nem csak az alperes, de a Kirendelt szakértő sem nevezi meg pontosan az elemzett eszközalapot. A rendelkezésre álló információk alapján vélelmezhetően a „Fejlődő Európa Mérlege" eszközalap a „Fejlődő Európai régió részvény" eszközalap (amint arra a Szakvélemény későbbi részei is, bár nem kellő egyértelműséggel utalnak).

 

A Szakvélemény nem foglalkozik az alperes által kiszámított 76 % elemzésével. A számítás - a rendelkezésre álló egy oldalas táblázat alapján, Id. 2. sz. melléklet - összesen 1.099 tétel (hónap?) feldolgozásával jutott a 76 %-os következtetésre. A táblázatban szereplő információ szerint a táblázat alapadatai az ING Hírlevelekből származnak, de ennél részletesebb információ nem áll rendelkezésre. A táblázat alapján kigyűjtésre került, hogy az 1.099 esetből hány esetben változott az „eszközérték" és a „hozam" azonos irányban - mindkettő pozitív, vagy mindkettő negatív - és hány esetben volt a mozgás ellentétes irányú. Ebből vonja le az alperes - a Kirendelt szakértő által nem megcáfolt - véleményét, miszerint a manipulatívként leírt „tevékenységet a felperes kb 76 %-ban gyakorolja". (Szükséges megjegyezni, hogy a százalékszámítás számszakilag is hibás. A százalék számszakilag helyes értéke 76,6%.)

 

A Kirendelt szakértő a „Fejlődő Európa" eszközalap 2011. 05. 31. és 2014. 06. 28. közötti teljesítményét bemutató táblázat (amely a Szakvélemény 8. oldalán található) alapján vonja le véleményét az alperes által vélt összefüggéssel kapcsolatban.

 

A táblázattal kapcsolatban a Szakvélemény (7. old.) megállapítja, hogy:

 

A táblázatot áttekintve számszaki eltérést az alapadatoktól nem találtam. Valóban különös összefüggés tapasztalható a hozam és a nettó eszközérték változásai között. Valóban megfigyelhető az, hogy annak ellenére, hogy a biztosításban befektetőként részt vevők annak ellenére, hogy talán „évente egy­két alkalommal változtatnak befektetési portfoliójukon" jelentős összegben változtatják a hozamoknak megfelelően befektetett pénzüket.

 

A fent idézett mondatok - azon felül, hogy a második mondat értelmezhetetlen - a befektetési alapokkal kapcsolatos ismeretek súlyos hiányosságára utalnak.

 

A Szakvélemény által felfedezett „különös összefüggés" nem hogy nem különös, de természetes velejárója, alapja egy befektetési alap (eszközalap) nettó eszközértéké változásának. A nettó érték változását - a portfoliót terhelő kötelezettségek (fenntartás, működtetés költségei, stb.) változásán túlmenően - két további tényező alakítja. Egyrészt a befektetési egységek számának változása, vagyis az, hogy a befektetők további tőkét fektetnek be az eszközalapba - ez növeli a nettó eszközértékét -, vagy vonnak ki belőle - ami csökkenti a nettó eszközértékét. Másrészt pedig az elért hozam változása. A hozam nyereség esetén növeli, veszteség esetén csökkenti a nettó eszközértékét. (Részletesebben Id. később.)

 

A rendelkezésre álló információk szerint az ING Biztosító ügyfelei az eszközalapok között korlátozás mentesen, szabadon változtathatják befektetéseiket, amiből jelenleg évi négy alkalommal ingyenes a váltás, a további esetekben díjat kell fizetni.

 

A Szakvélemény nem elemzi, hogy a vizsgált időintervallumban hogyan változott a befektetési egységek száma, volt-e pozitív hozam változást mutató hónapokban jelentős mértékű befektetési egység növekedés, vagy csökkenés, illetve a negatív hozam változást mutató hónapokban jelentős mértékű tőkekivonás, vagy befektetési egység növekedés, hanem kizárólag a nettó eszközérték változását és a hozam változását, illetve ezt két változást hasonlítja össze.

 

A Szakvélemény (1. számú melléklet) 8. oldalán szereplő alperesi táblázatban nettó eszközérték változás és a hozam változása az alábbi képet mutatja.

Dátum

Nettó eszközérték

Nettó

eszközérték

változása

Nettó

eszközérték

változása

Hozam

 

EUR

EUR

%

%

2011.05.31.

64 387 508

 

 

 

2011.06.30.

62 330 261

-2 057247

-3,20

-1,78

2011.07.30.

62 525 215

194 954

♦0,31

+0,55

2011.08.31.

49 235 450

•13 289 765

-21,26

-17.48

2011.09.30.

42 349 968

-6 885482

-13,98

-10,84

2011.10.29.

46 265 951

3 915 983

♦9,25

+11,39

2011.11.30.

43 415 718

-2 850 233

-6,16

-1,63

2011.12.31.

39 437 010

-3 978708

-9,16

-7,03

2012.01.31.

44 273 412

4 836 402

+12,26

+12,65

2012.02.29.

47 527 585

3 254 173

♦7,35

+5,37

2012.03 31.

45 693 727

-1833 858

-3,86

-3,46

2012.04.28.

43 730 946

-1 962 781

-4.30

-1,94

2012.05.31.

37 034 791

-6 696 155

-15,31

-10,42

2012.06.30.

39 629 519

2 594 728

♦7,01

♦7,54

2012.07.31.

41 702 988

2 073 469

+5,23

♦6,95

2012.08.31.

41 723 293

20 305

+0,05

-0,45

2012.09.29.

42 670 685

947 392

+2,27

+2,36

2012.10.31.

41 870 335

-800 350

-1,88

-0,92

2012.11.30.

41 547 603

-322 732

-0,77

-0,52

2012.12.31.

43 508 808

1 961 205

+4,72

+4,72

2013.01.31.

43 796 532

287 724

+0,66

-1,94

2013.02.28.

43 126 854

-669 678

-1,53

-0,70

2013.03.31.

42 145 120

-981 734

-2,28

+0,27

2013.04.30.

40 273 461

-1 871 559

-4,44

-2,49

2013.05.31.

39 976 474

-296 987

-0,74

♦ 1,44

2013.06.29.

36 608 424

-3 368 050

-8,43

•7,25

2013.07.31.

36 258 882

-349 542

-0,95

+1,09

2013.08.31.

34 736 655

-1522 227

-4,20

-2,34

2013.09.30.

36 216 548

1 479 893

♦4,26

+6,63

2013.10.31.

37 489 257

1 272 709

♦3,51

+4,21

2013.11.30.

35 863 241

-1 626 016

-4,34

-2,41

2013.12.31.

34 067 951

-1 795 290

-5,01

-3,43

2014.01.31.

30 355 075

-3 712 876

-10,90

-7,09

2014.02.28.

28 251713

-2 103 362

-6,93

+0,39

2014.03.31.

26 397 539

-1854 174

-6,56

-4,09

2014.04.30.

24 573 819

-1 823 720

-6,91

-4,52

2014.05.31.

26 426 490

1 852 671

+7,54

+9,18

2014.06.28.

26 623 701

197 211

♦0,75

+2,24

 
 

A táblázatból csak a következők láthatók:

 

• az eszközalap a vizsgált időszak alatt tendenc ájában negatív hozamot termelt, annak ellenére, hogy 37 hónapból 16 hónapban a hozam változása pozitív előjelű, a 37 hónapos időintervallumban az eszközalap nettó eszközértéké tendencia-szerűen csökkent. A 37 hónapból 24 hónapban negatív előjelű az eszközérték változás.

 

  • 31 esetben azonos előjelű a nettó eszközérték változás és a hozam változás alakulás előjele.

Szükséges megjegyezni, hogy a hó végi adatok csak korlátozottan alkalmasak a ténylegesen lezajlott kereskedési folyamatok megítélésére. A táblázatban, mint hó végi hozam változás adatként megjelenő hozam % azt mutatja, hogy két egymást követő hó vége között az árfolyamok hogyan alakultak. Az eszközalap azonban napi forgalmazású, tehát naponta - minden kereskedési napon - megállapításra került a nettó eszközérték és az árfolyam. Naponta eitérő intenzitású vagy akár eltérő irányú forgalmak és hektikus árfolyam ingadozások is jellemezhették a kereskedést. A táblázatból nem állapítható meg sem a befektetési egységek számának alakulása, sem a be- illetve kilépéskori árfolyam. A Szakvélemény nem tér ki arra, hogy hónap közben a forgalom jellemzői mennyiben tértek el a hónap végi adatoktól.

 

A táblázatból a Szakvélemény (7. old.) megállapítja:

 

Számomra a rendelkezésemre bocsátott információk alapján nem bizonyított, hogy ezek az összegek, euro milliók, tízmilliók - az ING Biztosító pénze.

 

A Szakvélemény nem tartalmazza, hogy milyen információkat kért (kapott) a Kirendelt szakértő, de az tényként megállapítható, hogy a Szakvélemény 8. oldalán szereplő táblázat egy befektetési alap nettó eszközértékének hóvégi alakulását mutatja be. Az alapokban az adott alapba befektetők befektetéseinek értéke (nettó eszközérték) látható, ami szabályos működés esetén, a 7. pontban jelzett törvényi előírásokkal összhangban, nem az alapkezelő, az ING Biztosító pénze.

 

A táblázat önmagában egyébként sem alkalmas annak megítélésére, hogy kinek a pénze van az eszközalapban. Ezt a tényt a Szakvélemény is megállapítja. (Ld. fent.)

 

A 7. pontban leírtak alapján a Biztosítónak nincs jogi lehetősége, hogy a befektetési egységhez kötött biztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok esetén ügyfél megbízás nélkül tőkét tegyen be, vagy vonjon ki egy alapból. Sem a Szakvélemény, sem a nyilvánosan elérhető információk nem tartalmaznak adatokat arra vonatkozóan, hogy jogtalan tranzakciót tárt volna fel a belső ellenőrzés, a könyvvizsgálat, vagy a Felügyeleti kontroll.

 

A Szakvélemény a következő megjegyzésében (9. old.) elképzelését írja le:

 

Viszont nehezen elképzelhető az, hogy ilyen összegeket tudnának mozgatni a kisbefektetők a hozam alakulását előre ismerve.

 

A Szakvélemény dokumentumokkal alátámasztott tények helyett saját elképzelését fogalmazza meg, ami egy Szakvéleményben nem megengedett. A mondat második fele szerint valaki(k) előre ismerték a hozamok alakulását. Ez az állítás nem csak, hogy nincs alátámasztva, de teljes egészében képtelenség.

 

Honnan ismerné egy kis befektető, vagy akár egy nagy befektető előre a befektetési alap hozamának alakulását? Ez a kijelentés a befektetési szakmai ismeretek teljes hiányára utal.

 

A fentiek alapján vélelmezhető az ING Biztosító általi manipuláció, hiszen mind információban, mind tőkeerőben a Biztosító képes ezeket a tőkeátcsoportosításokat elvégezni. Ennek ellenére hangsúlyozottan fenntartom, hogy a becsatolt bizonyítékok alapján ez nem bizonyított tény.

 

A Szakvélemény fenti kijelentése (9. old.) ismét vélelmet tartalmaz. A Kirendelt szakértő is leírja, hogy nem tudja bizonyítani a manipulálás tényét, de ennek ellenére nem veti el azt. A kijelentés ismét rávilágít a befektetési szakismeretek hiányára. A Szakvélemény nem pontosítja a „tőkeátcsoportosítások" fogalmát. Az ING Biztosítónak arra van lehetősége és egyben kötelezettsége, hogy az alap befektetési politikájával összhangban kialakítsa és folyamatosan legjobb tudása és ismerete alapján módosítsa, hogy mibe fekteti a befektetők által az alapba betett összegeket. Ha ezt érti a Kirendelt szakértő „tőkeátcsoportosításon", akkor, amit kifogásol, az éppen az alapkezelő feladata. Ha nem erre gondol a Kirendelt szakértő, hanem arra - amit azért sugall a Szakvélemény -hogy a befektetők tudta, akarata és beleegyezése nélkül az ING Biztosító az alapok között mozgatott összegeket, akkor ezt tételesen bizonyítania kellene. Feltételezhetően a Kirendelt szakértő ennek tudatában írta le a második mondat második felét, amiben elismeri, hogy a manipulálás „a becsatolt bizonyítékok alapján ez nem bizonyított tény".

 

Valóban tény, hogy ezek a kivont tőkék nem szenvedték el a veszteséget, hiszen a veszteség realizálását megelőzően lettek kivonva az alapból, és tény az, hogy azokban a hónapokban, amikor nyereség realizálódott a plusz befektetett tőke tekintetében a nyereség elszámolható volt.

 

A Szakvéleményből nem derül ki, hogy milyen „tényen" alapul a fenti (Szakvélemény 9. oldalán található) megállapítás - ami egyben súlyos szakmai tévedés -, miszerint „ezek a kivont tőkék nem szenvedték el a veszteségeket, hiszen a veszteség realizálását megelőzően lettek kivonva az alapokból".

 

A Szakvélemény nem elemezte - még a havi záró adatok alapján sem hogy a nettó eszközérték csökkenésében mekkora arányt képviselt az összegek kivonása az alapból. Semmilyen bizonyíték, dokumentum, vagy bármilyen információ nincs arról, hogy az összegek kifejezetten a „veszteség realizálása előtt lettek kivonva az alapokból." A befektetők joga, hogy a befektetés adta lehetőségeknek megfelelően a befektetni szánt összegeket egyik, vagy másik alapba, vagy bármi másba befektessék. Nagyon leegyszerűsítve: nem lehet megtiltani, hogy egy éppen veszteséget realizáló alapból ne vonják ki a pénzüket, vagy ne fektessék be egy ugyan kockázatos, de éppen kedvező hozamot realizáló alapba.

 

A forgalmazási napokon -amikor befektetési egységet lehet venni vagy eladni - tranzakciót lebonyolítani csak az aznapra jegyzett árfolyamon lehet. Ez azt jelenti, hogy a befektetési egységet értékesítő tőketulajdonos a befektetés futamidejére eső hozamot realizálja, legyen az nyereség vagy veszteség, mivel napi árfolyamon vásárolta és napi árfolyamon is adta el azt. Az elért hozam (veszteség) nem terhelődik rá a többi, maradó befektetési egységre amellett, hogy „valaki" átcsoportosításokat eszközölt. A Szakvéleményben valamilyen ok folytán nem merül fel az az egyszerű válasz, hogy a befektetők csoportosították át befektetéseiket, a várt hozam reményében.

 

A rendelkezésemre álló okiratokból nem derül ki, hogy ezeket az átcsoportosításokat ki végezte, nem derül ki az, hogy ez az ING Biztosító saját pénze, vagy más befektető pénze, de a kimutatásokból és a hírlevelekből látszik az, hogy valaki az eszközalap veszteségének realizálása előtt az eszközalapból euró milliókat, euró tízmilliókat csoportosít át máshová, és még az eszközalap nyereségének realizálása előtt euró milliókat helyezett el az eszközalapban, ezzel extra nyereséget szerzett, és veszteséget került el.

 

A Szakvélemény is elismeri, hogy semmilyen bizonyíték, dokumentum nem áll rendelkezésre, a vélt átcsoportosításra, és arra sincs semmilyen információ, hogy kinek a pénze került „átcsoportosításra." A megállapításnak ez a része helytálló. Ennek ellenére a Kirendelt szakértő megállapítja, hogy „valaki az eszközalap veszteségének realizálása előtt az eszközalapból euró milliókat, euró tízmilliókat csoportosít át máshová, és még az eszközalap nyereségének realizálása előtt euró milliókat helyezett el az eszközalapban, ezzel extra nyereséget szerzett, és veszteséget került el." A megállapítás teljesen alaptalan és szakszerűtlen.

 

A táblázatban bemutatott adatokból nem következik, hogy azokban a hónapokban, amikor a hónap végén veszteséget mutat az eszközalap, a hónap elején „valaki" nagyobb összegeket von volna ki, hiszen a befektetési egységek számának változását a táblázat nem mutatja, azt a Szakvélemény nem elemzi.

 

Ezekből az adatokból nem következik, hogy a feltételezett „valaki" általi tőkekivonás során a teljes veszteség a bennmaradó ügyfelek között kerül felosztásra, hiszen a Szakvéleményben lévő táblázat egyrészt nem tartalmaz információkat a befektetési egységek változásáról (lásd: előző bekezdés), másrészt a 7. pontban bemutatott árfolyam fogalom és a 8.2.1. pont utolsó bekezdésében bemutatottak alapján, a tőke kivonása csakis napi árfolyamon történhet. A kivonásra kerülő befektetési egységekre jutó hozam (akár pozitív, akár negatív), a befektetési egység elszámolásával szintén kivonásra kerül, és nem kerül felosztásra az eszközalapban maradtak között. A havi hozam nem a hó végén jelenik meg, hanem az a befektetési egységek napi árfolyamváltozásainak egyenlegéből alakul ki. A kijelentés tehát nem csak nem alátámasztott, de súlyos szakmai tévedés.

 

A Szakvélemény 8. oldalán található táblázat csupán a hó végi nettó eszközértékeket, a havi nettó eszközérték változásokat és a hó végére számolt hozam változását tartalmazza. Nem tartalmazza a napi adatokat, annak ellenére, hogy a vizsgált eszközalap napi elszámolású. Nem tartalmazza továbbá a befektetési egységek számát, azok napi változását sem. így érdemi konzekvencia levonására eleve nem alkalmas.

 

A Fejlődő Európai régió részvény adatait tekintve e2 a tevékenység rendszeresnek mondható, így a manipulatív szándék is megállhatja a helyét.

A Szakvélemény 9. oldalán található fenti következtetés eleve hibás kiindulási alapon áll. (Id. fent.)

 

Azokban a hónapokban, amikor a hozam változás negatív volt, a veszteség jelentette a nettó eszközérték csökkenésének egyik okát, de oka lehetett a befektetési egységek számának csökkenése is, vagyis az ügyfelek (befektetők) általi tőkekivonás. Azokban a hónapokban pedig, amikor az alap hozamának változása pozitív volt, akkor a pozitív hozam jelentette a nettó eszközérték növekedésének egyik okát, de oka lehetett az új befektetés is. Ugyanakkor - leegyszerűsítve - csökkenhet a nettó eszközérték annak ellenére is, hogy a hozam pozitív változást mutat az előző időszakhoz képest, abban az esetben, ha a befektetők pénz kivonása - befektetési egységek számának csökkenése az adott napi árfolyamon - nagyobb csökkenést jelent, mint a pozitív hozam változás.

 

Az a tény, hogy a nettó eszközérték és a hozam változás alakulása a vizsgált 37 hónapból 31 esetben azonos tendenciát mutat, az nem „különös összefüggés", hanem ellenkezőleg részben a nettó eszközérték változás és a hozam változás közötti összefüggésnek a következménye, részben a természetes befektetői magatartás következménye. A befektetők a biztosító eszközalapjai között szabadon (ingyenesen vagy díj ellenében) mozgatók befektetéseiket attól függően, hogy melyik befektetéstől remélnek nagyobb hozamot. Természetes, hogy a befektetők a veszteséget produkáló alapokból a nyereséges, a minél nagyobb várt nyereséget produkáló eszközalapok irányába terelik a befektetéseiket, ha nem számítanak a különböző piac trendek gyors változására. Vagyis tendenciájában akkor nő a nettó eszközérték, amikor az eszközalap tartósan pozitív hozamokat produkál, illetve akkor csökken, ha a hozam tartósan negatív és/vagy a mögöttes piaci eszközök kockázata növekszik.

 

  1. Megfelel-e a valóságnak, hogy minden befektető, aki a „Fejlődő Európa" eszközalapba fektette be vagyonát 2011. május 31. és 2014. június 28. között eltelt 38 hónap alatt, -4,78 %-os évesített, és - 10,55 %-os éves értékvesztést realizált, mikor az ING Biztosító az eltelt időszak alatt 84 %-ban (52,64-31,6%) ólt azzal a lehetőségével, hogy már előre a hónap elején, meg mielőtt ismert lett volna az eszközalap havi hozamteljesítése, + (NYERESÉGES) hozam esetén nagy összegeket, esetenként euró milliókat fektetett be az eszközalapba, valamint mikor a havi hozam mínusz (VESZTESÉGES) lett, akkor már előre a hónap kezdetén nagy összegeket, esetenként euró milliókat kivett az eszközalapból és ezzel megmentette a kivont pénzt a hónapban elszenvedett veszteségektől.

 

A Kirendelt szakértő megállapítja (Szakvélemény 10. old.) a rendelkezésére álló adatok alapján, hogy a kérdésben megfogalmazott - százalékosan meghatározott-veszteség adatok megállják a helyüket.

 

A rendelkezésemre álló bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy minden befektető, aki a „Fejlődő Európai Régió" eszközalapba fektette be vagyonát 2011. május 31. és 2014. június 28 között eltelt 38 hónap alatt, -4,78%-os évesített és -10,55%-os éves veszteséget realizált.

 

A fenti kijelentés szakmailag nem megalapozott, nem alátámasztott és téves. A Szakvélemény semmilyen bizonyítékot nem mutat be a fenti kijelentés alátámasztására, ami érthető, hiszen a hóvégi adatokból nem vezethető le a fenti megállapítás. Szakmailag egyértelműen téves - és a Szakvélemény korábbi kijelentéseinek is ellent mond - hogy mindenki, aki a „Fejlődő Európai Régió" eszközalapba fektette be vagyonát 2011. május 31. és 2014. június 28. között eltelt 38 hónap alatt -4,78 %-os évesített és -10,55 %-os éves veszteséget realizált. Az eszközalapba befektetők nem azonos időpontban fektettek be, és nem azonos időpontban értékesítették befektetéseiket. Tehát nem lehet általánosságban kijelenteni, minden befektető, aki a „Fejlődő Európai Régió" eszközalapba fektette be vagyonát 2011. május 31. és 2014. június 28. között eltelt 38 hónap alatt -4,78 %-os évesített és -10,55%-os éves veszteséget realizált. Ez szakmai tévedés.

 

Egy egyszerű példán a fenti kijelentés szakmai helytelensége könnyen belátható. Például, ha valaki 1.000 befektetési egységet vásárol, amikor a befektetési egység értéke 1,0 Euro, akkor 1.000 Eurót kell fizetnie, befektetnie. Tegyük fel, hogy másnapra a befektetési egység értéke 1,3 Euro lesz. A növekedést látva - és bízva a növekedési tendencia folytatódásában -, valaki ezen a napon vásárol szintén 1.000 befektetési egységet. Ekkor 1,3 Euro-t kell fizetnie egységenként, vagyis 1.300 Eurót fizet, fektet be. Tíz nap múlva mindketten eladják az 1.000-1.000 egységeiket, amikor az árfolyam 1,2 Euro. Az első befektető 1.200 Eurót fog kapni, vagyis 200 Euro nyereséget realizált. A második befektető szintén 1.200 Eurót fog kapni, csakhogy a második befektető ezzel 100 Euró veszteséget realizált. Ezen a napon, bárki, aki eladja a befektetett egységeit, 1,2 Euró árfolyamon teszi, és bárki, aki aznap befektetési egységet vesz, az 1,2 Euró árfolyamon teheti.

 

A Szakvélemény adatai alapján, napi árfolyam adatok ismerete nélkül, kontroll információk hiányában, a vizsgált időszakra vonatkozóan a kérdésben jelzett hozam konkrét mértékét sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem lehet.

 

Azt nem látom bizonyítva, (csak vélelmezhető), hogy az ING Biztosító az időszak alatt 84%-ban élt azzal a lehetőséggel, hogy már előre a hónap elején még mielőtt ismert lett volna az eszközalap havi hozamteljesítése nyereséges hozam esetén nagy összegeket, esetenként euro milliókat fektetett be az eszközalapba, valamint mikor a havi hozam mínusz (veszteséges) lett, akkor már előre a hónap kezdetén nagy összegeket, esetenként euró milliókat kivett az eszközalapból és ezzel megmentette a kivont pénzt a hónapban elszenvedett veszteségektől.

 

A Szakvélemény (10. old.) maga is elismeri, hogy nincs bizonyíték a fent leírtak megtörténtére, de ettől még a Kirendelt szakértő vélelmezi, a fent idézésre került cselekedetet.

 

A fent leírt vélelem teljességgel hibás, és arra utal, hogy a Kirendelt szakértő nem ismeri az eszközalapok működését, annak ellenére, hogy 2*450 Hírlevelet átolvasott. Ezekből a Hírlevelekből ugyanis látható, hogy az eszközalapok nettó eszközértékét és hozamát nem havonta egyszer állapítják meg, hanem naponta. (Jogszabály szerint - Batv. - a nyílt végű alapok esetén minden forgalmazási napon, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani az eszközök értékét, a befektetési egység árfolyamát.)

 

Szakmailag értelmezhetetlen a Szakvélemény azon vélelme miszerint az ING Biztosító „már előre a hónap elején még mielőtt ismert lett volna az eszkőzalap havi hozamteljesítése nyereséges hozam esetén nagy összegeket, esetenként euro milliókat fektetett be az eszközalapba, valamint mikor a havi hozam mínusz (veszteséges) lett, akkor már előre a hónap kezdetén nagy összegeket, esetenként euró milliókat kivett..." A kijelentés önmagában is ellentmondó, hiszen ha nem ismert az eszközalap „havi hozamteljesítése" akkor honnét tudta az ING Biztosító, hogy hová kell a nagy összegeket „esetenként euro milliókat" befektetni, vagy éppen kivenni?

 

A forgalmazási napokon - tehát amikor befektetési egységet lehet venni vagy eladni - tranzakciót lebonyolítani csak az aznapra jegyzett árfolyamon lehet. Ez azt jelenti, hogy a befektetési egységet értékesítő tőketulajdonos a befektetés futamidejére eső hozamot realizálja, legyen az nyereség vagy veszteség, mivel napi árfolyamon vásárolta és napi árfolyamon is adta el azt. Az elért hozam (veszteség) nem terhelődik rá a többi, maradó befektetési egységre.

 

A Kirendelt szakértő Szakvéleménye 10. oldalán megismétli, hogy vélelmét nem tudja alátámasztani, de vélelmét megismétli.

 

Ahhoz, hogy ezt bizonyítva lássam, szükséges lenne a biztosító könyvvizsgáló általi vizsgálata. Az a becsatolt dokumentumok alapján megállapítható, hogy valaki euró milliókat, tízmilliókat befizetett a később nyereségessé vált alapokba, és kivont tőkét a később veszteségessé vált eszközalapokból, és ezzel a többi befektető kárára nyereséget realizált, illetve veszteségtől mentesült.

 

A Szakvélemény ezt a téves vélekedést már korábban is leírta, itt csak megismétlésre került. így csak megismételni lehet:

 

A forgalmazási napokon - tehát amikor befektetési egységet lehet venni vagy eladni- tranzakciót lebonyolítani csak az aznapra jegyzett árfolyamon lehet. Ez azt jelenti, hogy a befektetési egységet értékesítő tőketulajdonos a befektetés futamidejére eső hozamot realizálja, legyen az nyereség vagy veszteség, mivel napi árfolyamon vásárolta és napi árfolyamon is adta el azt. Az elért hozam (veszteség) nem terhelődik rá a többi, maradó befektetési egységre.

 

A Szakvéleményből nem állapítható meg, hogy mit szándékozik a Kirendelt szakértő a könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

 

8.2.3. Kiegészítő kérdésekre adott válaszok felülvéleményezése

 

A Szakvéleményben foglaltak szerint, a Kecskeméti Törvényszék 8.P.20.688/2015/24 számú végzésében kiegészítette a Kirendelt szakértő feladatát. E szerint a Kirendelt szakértő feladata: ....a kereset a-k, illetve m és n pontjai szerinti konkrét tényállítások valódiságát vizsgálja meg a szakértő.

 

A kereset a-k pontjaival kapcsolatban a Szakvélemény 10.-12. oldalán a Kirendelt szakértő megismétli a korábban tett megállapításait. A Szakvélemény maga is leírja:

 

Megállapítom, hogy kereset a-k pontjai ugyanazon tényállításokat járják körbe.

 

A Szakvélemény alapján a kereset hivatkozott pontjai (4.-7. old) és a Kirendelt szakértő által tett többnyire csak vélelmek és csak esetenként megállapítások a kereset pontjainak sorrendjében a következők:

 

a) Minél mélyebben belementem az ING Biztosító elszámolási módszerének a megértésébe, annál többet és hajmeresztőbbet tapasztaltam a visszaélésekből, melyeket az ING Biztosító minden nap elkövet mindenegyes ügyfelével szemben.

 

A Kirendelt szakértő nem kérdez rá a Szakvéleményben, hogy mire gondol az alperes, hanem visszatér az általa a manipulálással kapcsolatosan kifejtettekre (Szakvélemény 10. old.).

 

Számomra nem bizonyított, hogy az eszközalapokat ki manipulálja, de tény az, hogy rendszeresen fordul elő olyan, hogy később nyereségesnek minősített alapokba nagy összegek kerültek befizetésre, és később veszteségesnek minősített eszközalapok tekintetéber jelentős összegek lettek kivonva az eszközalapból még a veszteség realizálása előtt. Ugyan más ilyen információkkal nem rendelkezhet és nagy valószínűséggel a kisbefektetők, biztosítottak ilyen mértékben nem képesek tőkét mozgatni.

 
 

A Szakvélemény megismétli, hogy nincs bizonyíték ara, hogy „ki manipulál", de a befektetéseket - pénz befizetéseket -, illetve a befektetések kivonását - kifizetéseket - továbbra is manipulatív tevékenységnek minősíti. Ahogy ez már korábban leírásra került, a Szakvélemény az eszközalapok befektetési egységeinek mozgását - új befektetés, befektetés visszafizetése - egyáltalán nem elemzi. A nettó eszközérték alakulásának és a hozam alakulásának összefüggését szakmailag tévesen ítéli meg. Egy havi záró adatsorból eleve nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, de emellett is, az eszközérték mozgásának és a hozam mozgásának gyakori egyező irányát manipulálásra visszavezetni önmagában is súlyos szakmai ismerethiányra utal.

 

Természetes, hogy a befektetők a veszteséget produkáló alapokból a nyereséges, a minél nagyobb várt nyereséget produkáló eszközalapok irányába terelik a befektetéseiket, ha nem számítanak a különböző piaci trendek gyors változására. Vagyis: általában akkor nő a nettó eszközérték, amikor az eszközalap tartósan pozitív hozamokat produkál, illetve akkor csökken, ha a hozam tartósan negatív és/vagy a mögöttes piaci eszközök kockázata növekszik.

 

b)      Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetőségeket alkalmaz az ING Biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul pl (mérleg fejlődő eu). Az ING Biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból, és A biztosító által alkalmazott és általam megkérdőjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az ING Biztosító nagyon komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektető részére

 

A Szakvélemény erre az észrevételre adott válaszában (11. old.) megismétli korábbi, szakmailag téves állásfoglalását:

 

Azzal, hogy veszteséges alapokból még a veszteség realizálódása előtt kivonnak komoly pénzösszegeket, egyértelműen kárt okoz a többi befektetőnek, hiszen a veszteséget az ők befektetett tőkéjük terhére számolják el. Ugyanez a helyzet a nyereséges alapokba még a nyereség realizálódása előtt elhelyezett összegekkel, hiszen itt a többi befektető hasznát, nyereségét kell elosztani, és azt is részesíteni a nyereségből, aki a befektetési időszak végén helyezte el befektetését.

 

A Szakvéleményben leírtak az eszközalapok (befektetési alapok) működésének nem ismeretén, vagy téves ismeretén alapul.

 

Szakmailag nem értelmezhető sem a „veszteség realizálódása előtti" pénzeszköz kivonás, sem a „nyereség realizálódása előtti" pénzeszköz elhelyezés az alapokban.

 

Tőke - pénzeszköz - kivonása csakis napi árfolyamon történhet, ami során a kivonásra kerülő befektetési egységekre jutó hozam (akár pozitív, akár negatív) az árfolyam elszámolásával szintén kivonásra kerül és nem kerül felosztásra. Befektetés egységet vásárolni is csak napi árfolyamon lehet. A napi árfolyamban tükröződik a befektetés aznapi eszköz értéke, tehát a befektetési egységre jutó aznapi hozam (akár pozitív, akár negatív), és ezt az alapba belépő megfizeti. A fenti kijelentés tehát nem alátámasztott, és súlyos szakmai tévedés.

 

  1. Az ING Biztosító törvénysértően és illegálisan olyan elszámolási módszert alkalmaz, mely nem csak az én, de valamennyi befektető gazdasági érdekét sérti és veszélyezteti A Szakvélemény ezzel az állítással ugyan nem azonosul, de a magyarázata szakmailag téves alapokon áll (11. old.).

 

Ezt az állítást nem tudom egyértelműen elfogadni, hiszen mint a fentiekből látjuk, van olyan befektető, aki extra nyereséggel és a veszteségek viselése nélkül vesz részt az eszközalapban.

 

A Szakvélemény rámutat arra, hogy az alperes saját magával is ellentmondásba keveredett, de a Kirendelt szakértő sem következetes, hiszen a b) észrevételre adott válaszánál nem jelzi, hogy az állítást nem tudja „egyértelműen elfogadni", noha a két alperesi állítás gyakorlatilag azonos.

 

A Szakvélemény alátámasztás nélkül, tényként közli, hogy „van olyan befektető, aki extra nyereséggel és a veszteségek viselése nélkül vesz részt az eszközalapban". Ez a kijelentés szakmailag hibás, és a befektetési alapok működésével kapcsolatos ismeretek súlyos hiányára utal. Nincs olyan, hogy egy alapon belül az egyik befektetőé a veszteség, a másiké a nyereség. Mint ahogy olyan sincs, hogy az egyes befektetési egységekre ne azonos módon kerüljön elszámolásra a hozam, akár pozitív, akár negatív.

 

e)       Meggyőződésem és álláspontom szerint az ING Biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja.

 

A Szakvélemény ebben a kérdésben feltételesen foglal állást (11. old.), miszerint:

 

Amennyiben bizonyítható, hogy a manipulációt az ING Biztosító követte el, akkor a tényállítás elfogadható.

 

Ahogyan a 8.2.1. és a 8.2.2. pontokban kifejtésre került, a Szakvélemény szakmailag teljesen hibás, téves okfejtéssel jut el oda, hogy a „manipulálást" tényként kezeli. Amit a Szakvélemény „manipulálásnak" nevez, vagyis az a tény, hogy a nettó eszközérték változás és a hozam változás alakulása a vizsgált 37 hónapból 31 esetben azonos tendenciát mutat, az nem „manipulálás" eredménye, hanem ellenkezőleg, részben a nettó eszközérték változás és a hozam változás közötti összefüggésnek a következménye, részben a természetes befektetői magatartás következménye.

 

f)       Ma reggelre egy nagy meglepetés ért azzal kapcsolatban, hogy kitiltottak engem az INDEX fórumáról valószínűlegesen azért, mert az ING Biztosító Zrt által a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettek sorozatáról rendszeresen írtam (és írni is fogok).

 

A Szakvélemény erre a megjegyzésre meglepő választ ad (11. old.):

I Számomra nem bizonyított, hogy az alperest mi miatt tiltották ki az INDEX fórumairól.

A Szakvéleményből nem tűnik ki, hogy milyen bizonyítékok álltak a Kirendelt szakértő rendelkezésére, álláspontja kialakításához.

Az INDEX fórumáról való kitiltás megítélése egyébként nem tartozik a Kirendelt szakértő kompetenciájába.

  1. Az ING Biztosító: (...) 2. manipulál az eszközalapok értékeivel A Szakvélemény megismételi az e) pontra adott válaszát (11. old.):

 

Amennyiben bizonyítható, hogy a manipulációt az ING Biztosító követte el, akkor a tényállítás elfogadható.

 

Ahogyan az e) pontra tett észrevételben kifejtésre került, a Szakvélemény szakmailag teljesen hibás, téves okfejtéssel jut el oda, hogy a „manipulálást" tényként kezeli. Amit a Szakvélemény „manipulálásnak" nevez, vagyis az a tény, hogy a nettó eszközérték változás és a hozam változás alakulása a vizsgált 37 hónapból 31 esetben azonos tendenciát mutat, az nem „manipulálás" ererimpnyp, hanem ellenkezőleg, részben a nettó eszközérték változás és a hozam változás közötti összefüggésnek a következménye, részben a természetes befektetői magatartás következménye.

 

  1. Manipulálás a befektetésekkel az ING Biztosító saját javára és Befektetői kárára

 

Az ING Biztosító euró tízmilliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségesre manipulált eszközolapokba, majd az elért extra hozamokat (profit) saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), (mérleg összesítés)

 

Az ING Biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból, természetesen mielőtt az összegeket kivonja, a vesztes alapba a befektetőktől teljes mértékben levonja a Jogos hozamveszteséget", az extrán kivont pénzt „megmenti a veszteségtől" majd a „kimentett pénzt" befekteti általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd az elért extra hozamokat saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsiai kötvény), (mérleg összesítés)

 

Manipulálás plusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen plusz értékben euró tízmilliókat (euró alap) forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségre manipulált eszközalapokra és az elért hasznot és a „magánhasznot" zsebre vágja (kilengések euró) (kilengések huf)

 

Manipulálás mínusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból euró tízmilliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap), ezzel a manipulálással az előző hónapokban elkövetett manipulálását „visszaállítja eredeti állapotára" hogy jogilag minden helyes legyen (kilengések euro) (kilengések huf)

 

A Szakvélemény erre az észrevételre is csak megismételi az e) pontra adott válaszát (11. old.):

 

Amennyiben bizonyítható, hogy a manipulációt az ING Biztosító követte el, akkor a tényállítás elfogadható.

 

A Szakvélemény meg sem kísérli a részletesen leírt ügymenet alátámasztását vagy cáfolatát. A Szakvélemény nem foglalkozik az ING Biztosító befektetési folyamatainak megismerésével, és alátámasztás nélkül tényként beszél a manipulációról.

 

A Szakvélemény nem foglalkozik az alperes azon megállapításával, hogy az ING Biztosító az „elért hasznot és a 'magánhasznot' zsebre vágja". A Szakvélemény nem állapítja meg, hogy az alperes által leírt cselekedetre vonatkozóan nem áll rendelkezésre bizonyíték.

 

A Szakvélemény nem foglalkozik a „kilengés" fogaiméval sem.

 

Az alperes által leírtak szakszerűtlenek és a befektetési alapok működésére vonatkozó ismeretek hiányát mutatják.

i)         Az ING Biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, Forint milliárdokat) helyez az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból.

 

A KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) tóblázat(ok) alapján havi rendszerességgel komoly összegek (Euró milliók, Forint milliárdok) vonnak helyezve / kivonva az eszközalapokból. Ennek az a lényege, hogy miután egy „NYERESÉGRE/VESZTESÉGRE MANIPULÁLT" eszközalapra befektetett hozamát az ING Biztosító „megszerezte vagy kivette" utána rövid időn belül az eszközalap értékét hasonló, de negatív/ pozitív összeggel „visszaállítja eredeti állapotára."

 

A Szakvélemény erre az észrevételre is csak megismételi az e) pontra adott válaszát (11. old.):

 

Amennyiben bizonyítható, hogy a manipulációt az ING Biztosító követte el, akkor a tényállítás elfogadható.

 

A Szakvélemény meg sem kísérli a részletesen eírt ügymenet alátámasztását vagy cáfolatát. A Szakvélemény nem foglalkozik az ING Biztosító befektetési folyamatainak megismerésével, és alátámasztás nélkül tényként beszél a manipulációról.

 

A Szakvélemény nem foglalkozik a „kilengés" fogalmával sem, mint ahogyan a Szakvéleményben nem található vélemény a „KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) táblázat(ok)" tartalmára vonatkozóan sem.

 

  1. Az ING Biztosító manipulálásai nyereségre / veszteségre MANIPULÁLÁS-„NYERESÉGRE"

 

Az ING Biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) helyez az általa nyereségre manipulált eszközalapokra, és az extrán befektetett összeg utáni hozamot, mint „magánpénzt" úgy kezeli, mint „magánvagyont".

 

MANIPULÁLÁS - „ VESZTESÉGRE"

 

Az ING Biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy komoly összegeket (Euró milliókat, forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból. Természetesen a vesztes eszközalap befektetőitől 100 %-ban levonja a „JOGOS VESZTESÉGET" azonban az extrán kivont Euró milliókat megmenti a veszteségtől és a „MEGMENTETT ÖSSZEGET" befekteti mint „MAGÁNVAGYONT" az általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek hozamát (nyereségét) mint „MAGÁNVAGYONT" zsebre vágja.

 

A Szakvélemény erre az észrevételre is csak megismételi az e) pontra adott válaszát (12. old.):

 

Amennyiben bizonyítható, hogy a manipulációt az ING Biztosító követte el, akkor a tényállítás elfogadható.

 

Az alperes a j) pontban gyakorlatilag megismétli a h) pontban tett észrevételét.

 

A Szakvélemény meg sem kísérli a részletesen leírt ügymenet alátámasztását vagy cáfolatát. A Szakvélemény nem foglalkozik az ING Biztosító befektetési folyamatainak megismerésével, és alátámasztás nélkül tényként beszél a manipulációról.

 

A Szakvélemény nem foglalkozik az alperes azor megállapításával, hogy az ING Biztosító az elért hozamot „mint magánpénzt úgy kezeli, mint magánvagyont" és a „magánvagyont zsebre vágja". A Szakvélemény nem állapítja meg, hogy az alperes által leírt cselekedetre vonatkozóan nem áll rendelkezésre bizonyíték.

 

Az alperes által leírtak szakszerűtlenek és a befektetési alapok működésére vonatkozó ismeretek hiányát mutatják.

 

k)        Büntetőjogi felelősségre vonás: Rövidesen eljön az idő. mikor az ING Biztosító Zrt büntetőjogilag felelősségre lesz vonva valamennyi törvényellenes cselekedeteiért. Valamennyi résztvevő, akik segítették a Biztosítót a törvényellenes cselekeaeteinek végrehajtásában hasonlóképpen elszámoltatva lesznek.

 

A Szakvélemény helyesen, elzárkózik a k) pont véleményezésétől (12. old.):

A k) pont nem tényállítást, hanem jóslatot közöl, amit nincs módomban minősíteni.

m) Az ING Biztosító az eszközalapok manipulálásaival megkárosítja ügyfeleit. Többek között:

  • manipulál a hozamszámlálóval,
  • az eszközalapok értékeivel
  • manipulál veszteségre / nyereségre

valamint a vesztes alapok vesztes múltjának az eltüntetésével.

A Szakvélemény szerint (12. old.):

 

Az m) pont minősítése egy újabb vizsgálatot igényel.

 

A fenti kijelentéstől függetlenül a „hozamszámláló manipulálására" vonatkozóan a Szakvélemény tesz megállapítást, az alábbiak szerint (12. old.):

 

A hozamszámláló manipulálásával kapcsolatosan valóban felfedezhető az A/3 szám alatt csatolt Renta Fund Global High Yield, a Renta Fund Euro, a Renta Fund Furorredit, A Renta Funf FMD a Renta Fund asian Debt Hard Currency, az Invest Euro Equity, az Invest Prestige and Luxé és az Invest Emerging Europe alapok indulási dátumának megmagyarázhatatlan változása, ami lehetőséget ad arra, hogy megtévessze a befektetőket, és ezzel kárt okozzon nekik.

 

A beadványhoz képest is találtam eltérést a Reál Fund Eurocredit tekintetében, ahol a 2011. októberi hírlevélben az indulási dátum nem 2011.01.15, hanem 1994.03. 30.

 

A Szakvéleményhez nincs csatolva az A/3 dokumentum, így annak tartalma nem ítélhető meg.

 

A Szakvélemény nem tér ki arra, hogy a hozamszámláló esetleges „manipulálása" egyáltalán miben áll, és az hogyan okoz kárt a befektetőknek.

 

A Kirendelt szakértő „veszteségre/nyereségre" vonatkozó manipulálásra és az eszközalapok értékének alakulására vonatkozó, szakmailag megalapozatlan és téves nézeteivel részletesen a 8.2.1. és a 8.2.2. pontok foglalkoznak.

 

A tájékoztatással, a veszteséges eszközalapok múltjának eltüntetésével kapcsolatos alperesi vélekedés, amit a Szakvélemény az „alapok indulási dátumának megmagyarázhatatlan változása" kijelentéssel megerősít, feltehetően részben a Biztosító eszközalapjainak és a mögöttes befektetési alapoknak az összekeverésének, összemosásának, részben pedig az eszközalapok és a mögöttes alapok átalakulásainak a következménye.

 

Az eszközalapok illetve a mögöttes alapok egy részének szerkezeti átalakulásának következtében - ami lehet egyesülés, szétválás, stb. - több dátumot kell figyelembe venni. Egyrészt az eredeti alap indulásának időpontját, másrészt pedig az átalakulás dátumát. Az átalakult eszközalapok árfolyamának vizsgálatakor mindkét dátumhoz való viszonyítás - hozamszámítás - adhat fontos információkat az ügyfél számára. Szükséges megjegyezni, hogy a magyarországi ING majd NN Biztosító, mint az eszközalapok elindítója, nincs ráhatással a mögöttes eszközalapokra, azok szervezeti alakulására, átalakulására, befektetési politikájára, árazására, tájékoztatási kötelezettségük teljesítésére. Az alapok átalakításának több oka lehet (mögöttes eszközök megszűnése, kockázatossága, a működtetés gazdaságtalanná válása, stb.). Nem lehet kijelenteni, hogy az átalakulásokkal az alapkezelők a „vesztes alopok vesztes múltjának eltüntetésével" a mögöttes alapok korábbi működésének a veszteségeit kívánják eltüntetni. Sokkal inkább megállja a helyét, hogy ezekkel az átalakításokkal az alapok hatékonyságát, eredményességét kívánják javítani. (Szükséges megjegyezni, hogy egy eszköz alap korábbi jó teljesítménye önmagában nem biztosíték a további jó teljesítményre, mint ahogyan a múltbéli gyenge teljesítmény sem jelenti azt önmagában, hogy a teljesítmények nem fognak változni. A befektetési piac mozgása ennél sokkal összetettebb.)

 

A rendelkezésre álló információk alapján a fogyasztóvédelmi eljárást lezáró H-FK-ll-182/2013 számú PSZÁF határozat III. pontja a fent leírtakkal azonos megállapításra jutott:

 

"A Felügyelet az ügyfelek beadványához csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfelek beadványában megfogalmazott kifogások nem a Biztosító eszközalapjainak megszüntetésére és újraindítására, hanem az eszközalapok mögött álló eszközalapok megszüntetésére és újraindítására vonatkozott."

 

"A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító a 2011. november 30-i hírlevélben tájékoztatást adott az alapok összeolvadásáról, az összeoivadás időpontjáról, az alapok összeolvadást megelőző teljesítményéről, így a hírlevélben megfogalmazottak nem keltik azt a látszatot, hogy a beolvadással érintett eszközalapok újonnan létrejött eszközalapok. A hírlevelek továbbá az eszközalapok múltbéli hozamáról is tájékoztatást adtak, így az Ügyfelek által kifogásoltak, miszerint a Biztosító célja az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése volt, nem nyert bizonyítást."

 

Szükséges megjegyezni, hogy a „manipulált" hírlevelek minden esetben tartalmaznak múltbeli hozam adatokat, - Visszatekintő hozamok - amelyek gyakran negatív értékek- negatív hozam adatok. (Ld. jelen szakvéleményhez 4. sz. mellékletként becsatolt, „ING HAMISÍTOTT ESZKÖZALAPOK (8)" alperesi kigyűjtés.) Ennek a ténynek ellenére a Kirendelt szakértő nem cáfolja meg az alperes állítását, miszerint a „veszteséges alapok veszteséges múltjának eltüntetésével" manipulált az NN Biztosító. A 4. sz. mellékletként csatolt alperesi dokumentumok ezt az állítást cáfolják, tekintettel arra, hogy a negatív adatok a hírlevelekben szerepelnek.

 

A Szakvélemény alapján nem lehet megítélni, hogy mire vonatkozóan lenne szükség újabb vizsgálatra.

 

n) Kiemelten hangsúlyozom, hogy az ING Biztosító elleni váaak kizárólagosan valós tényekkel vannak igazolva, melyek eredete maga az ING Biztosító Zrt. által kiadott hiteles okmányokból áll. Itt nem újbóli kivizsgálásról, hanem az elkövetett gazdasági bűncselekmény sorozat miatti felelősségre vonásról.

 

A Szakvélemény helyesen nem minősíti az észrevételt (12. old.]:

 

A kereset n) pontjának minősítése nem pénz- és tőkepiaci, hanem jogi természetű kérdés.

 

8.2.4. A Szakvélemény összefoglalásának véleményezése

 

A Szakvélemény összefoglalásában a korábban általa megállapított „manipulálás" helyett, „feltehetően manipulációs szándékkal" fogalmazást használja (12. old.):

 

Összegezve az előzőekben leírtakat a rendelkezésemre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az ING Biztosító által kezelt eszközalapokkal kapcsolatosan valaki feltehetően manipulációs szándékkal később nyereségessé vált eszközalapokba jelentős összegeket helyezett el, később veszteségessé vált eszközalapokból jelentős összegeket vont ki.

 

A Szakvéleményben nem található olyan bizonyíték, ami a fenti megállapítást alátámasztaná. A „valaki feltehetően manipulációs szándékkal" megfogalmazás is mutatja, hogy a Kirendelt szakértő sem biztos abban, hogy az ismeretlen(ek) aki(k) összegeket helyeztek el az eszközalapba, vagy vontak ki összegeket onnan, azt manipulációs szándékkel tették.

 

Az említett tevékenységet nagy valószínűséggel olyan személy végezte, akinek nagy tőkeereje, és pontos információi voltak az eszközalapok tevékenységével kapcsolatosan. Ezzel a tevékenységével komoly nyereséget szerzett és veszteségtől mentesült a többi befektető kárára.

 

A Kirendelt szakértő „nagy valószínűséggel" írja körül az esetleges manipulátor személyét. De ezt a vélekedését a Kirendelt szakértő nem támasztja tényekkel alá.

 

A „komoly nyereséget szerzett és veszteségtől mentesült a többi befektető kárára" kijelentés szakmailag nem helytálló. Az eszközalapok működésének sajátja, hogy az alapba befektetők nem egymás kárára realizálnak nyereséget és nem tudják áthárítani a veszteséget sem egymásra. A Szakvélemény ezen megállapítása komoly befektetés szakmai ismeret hiányra utal.

 

A Szakvélemény záró gondolata szerint (13. old.):

 

A hírlevelek és a hozamszámláló téves adatai hamis képet mutatnak az egyes befektetési alapok teljesítményéről, így ezek - mint megtévesztés - szintén okozhattak kárt a jóhiszemű befektetők részére.

 

A Szakvélemény általánosságban és általánosítva ki.elenti, hogy a hírlevelek és a hozamszámláló téves adatokat közöl, ami megtévesztő.

 

A Szakvéleményhez nincsenek csatolva sem a hibás Hírlevelek, sem a hozamszámlálóval kapcsolatos esetleges hibák bemutatása. így nem lehet megítélni, hogy vannak-e (voltak-e) esetleges hibák, és ha voltak, akkor ezek az esetleges hibák valóban alkalmasak-e a megtévesztésre és esetlegesen akár károkozásra is. Ezek az állítások a Szakvéleményben nem bizonyítottak.

 

8.3. Összefoglaló vélemény

 

Az előzőekben részletezettek alapján a Szakvéleménnyel kapcsolatos vélemény a következőkben foglalható össze.

 

  • A Szakvélemény          számos lényeges    kérdésben pontatlan, általánosításokat tartalmaz, alátámasztás (dokumentum) nélkül tesz kijelentéseket.
  • Befektetés szakmai ismeretek, a befektetési tevékenység gyakorlati végzése során szerzett tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a Szakvéleményben bemutatott információkból levont következtetések nem helytállóak, azok tárgyi tévedéseken és vélekedéseken alapulnak.
  • A Szakvélemény          megállapításaiban  az alperes    által használt, nem szakmai jellegű megfogalmazások köszönnek vissza.
  • A Szakvélemény is elismeri, hogy semmilyen bizonyíték, dokumentum nem áll rendelkezésre a vélt átcsoportosításra, manipulációra vonatkozóan, és arra sincs semmilyen információ, hogy kinek a pénze került „átcsoportosításra." A Kirendelt szakértő megállapításnak ez a része helytálló.
  • Ennek ellenére a Kirendelt szakértő megállapítja, hogy „valaki az eszközalap veszteségének realizálása előtt az eszközalapból euró milliókat, euró tízmilliókat csoportosít át máshová, és még az eszközalap nyereségének realizálása előtt euró milliókat helyezett el az eszközalapban, ezzel extra nyereséget szerzett, és veszteséget került el." A megállapítás teljesen alaptalan, szakszerűtlen és a befektetési tevékenység (kereskedés) ismereteinek teljes hiányára utal.
  • A nettó eszközérték alakulásának és a hozam alakulásának összefüggését a Szakvélemény tévesen ítéli meg.
  • Szakvélemény az eszközalapok befektetési egységeinek mozgását - új befektetés, befektetés visszafizetése - egyáltalán nem vizsgálja. Kizárólag a havi nettó eszközérték és a hozam változás összefüggését vizsgálja, de a vizsgálat eredményét szakmailag tévesen ítéli meg. Egy havi záró adatsorból eleve nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, de emellett is, a nettó eszközérték mozgásának és a hozam mozgásának gyakori egyező irányát manipulálásra visszavezetni önmagában is súlyos szakmai ismerethiányra utal.
  • A Szakvélemény maga is elismeri, hogy nem látja bizonyítva, de ennek ellenére vélelmezi, hogy az ING Biztosító az időszak alatt 84%-ban élt azzal a lehetőséggel, hogy már előre, a hónap elején, még mielőtt ismert lett volna az eszközalap havi hozamteljesítménye nyereséges hozam esetén nagy összegeket, esetenként euro milliókat fektetett be az eszközalapba, valamint amikor

 

a havi hozam mínusz (veszteséges) lett, akkor már előre, a hónap kezdetén, nagy összegeket, esetenként euró milliókat kivett az eszközaapból és ezzel megmentette a kivont pénzt a hónapban elszenvedett veszteségektől. A Szakvélemény ezen kijelentése nem csak, hogy nem megalapozott, de befektetés szakmai ismeret hiányra utal. Az eszközalapokba naponta történik (történhet) ki- és befizetetés, naponta alakul a befektetési egységek árfolyama, és nem a hónap végén, vagy elején. Befektetni, vagy az eszközalapból kilépni (értékesíteni) csak és kizárólag a napi árfolyamon lehet. Nincs olyan lehetőség, hogy „megmentette a kivont pénzt a hónapban elszenvedett veszteségektől". Ennek vélelmezése súlyos szakmai tévedés.

 

  • A tevékenység szabályai és a lebonyolítás technikája alapján, Felügyeleti megállapítás hiányában is, állítható, hogy semmilyen jel nem utal arra, hogy az eszközalap egy hónapban elszenvedett veszteségétől „valaki" vagy „valakik" mentesülni tudtak a többi ügyfél terhére.
  • A Szakvélemény komoly befektetés szakmai hiányossága, hogy nem szögezi le, az eszközalapba befektetők nem egymás kárára realizálnak nyereséget és nem tudják áthárítani a veszteséget sem egymásra.
  • A Szakvéleményhez nincsenek csatolva sem a hibás hírlevelek, sem a hozamszámlálóval kapcsolatos esetleges hibák bemutatása. így nem lehet megítélni, hogy vannak-e (voltak-e) esetleges hibák, és ha voltak, akkor ezek az esetleges hibák valóban alkalmasak-e a megtévesztésre és esetlegesen akár károkozásra is. Ezek az állítások a Szakvéleményben nem bizonyítottak.
  • A tájékoztatással, a veszteséges eszközalapok múltjának eltüntetésével kapcsolatos alperesi vélekedés, amit a Szakvélemény az „alapok indulási dátumának megmagyarázhatatlan változása" kijelentéssel megerősít, feltehetően részben a Biztosító eszközalapjainak és a mögöttes befektetési alapoknak az összekeverésének, összemosásának, részben pedig az eszközalapok és a mögöttes alapok átalakulásainak a következménye.
  • A „manipulált" hírlevelek minden esetben tartalmaznak múltbeli hozam adatokat, - Visszatekintő hozamok - amelyek gyakran negatív értékek- negatív hozam adatok. A jelen szakvélemény 4, sz. mellékletként csatolt alperesi dokumentumok önmagukban megcáfolják az alperes állítását, miszerint a „veszteséges alapok veszteséges múltjának eltüntetéséver manipulált az NN Biztosító.
  •  

A Szakvéleményben leírtakkal kapcsolatos véleményt részletesen a jelen szakvélemény 8.2.2. - 8.2.4. pontjai tartalmazzák.

 

Budapest, 2016. március 24.

 

igazságügyi szakértő

adó-járulék, könyvszakértés, pénzpiac és tőkepiac szakterület nyilvántartási szám: 009744

Mellékletek

  1. Gyulavári György kirendelt szakértő által készített Igazságügyi Szakértői vélemény (Szakvélemény)
  2. Az alperes által 2013. december hó 5. napi tárgyaláson átadott 32-35 számú iratok (Gyulavári György kirendelt szakértő Szakvéleményében hivatkozott A/l melléklet)
  3. Legfontosabb kapcsolódó jogszabályok felsorolása
  4. Az alperes által 2013. december hó 5. napi tárgyaláson átadott 9 (1-8) számú iratok

 

---------------------------------------------------------------------------------
 
 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!