ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - JEGYZŐKÖNYV (2016-06-09)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument 

 

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.P.20.688/2015/42

 

 

JEGYZŐKÖNYV

tárgyalásról hangfelvétel útján történő rögzítéssel

Felperes:

NN-Biztosító Rt.

Alperes:

Placz József

A per tárgya:

személyiségi jog megsértése

A tárgyalás helye:

Kecskeméti Törvényszék

Kecskemét, Rákóczi út 7. fszt. 17.

A tárgyalás ideje:

2016. június 9. napján 10:00 óra

Oroszné dr. Kerekes Anna eljáró bíró

JELEN VANNAK:

Felperesekért:            Dr. Nemescsói András ügyvéd

helyett Dr. Radics György ügyvéd és Dr. Kökényesi Gábor ügyvédjelölt

Alperes:                     személyesen

Alperesét:                  Dr. Szőke György ügyvéd

Szakértő:                   Gyulavári György

Tanú:                          Dr. Dömötör Barbara

 

Bíró a tárgyalást megkezdi, megállapítja, hogy az idézettek megjelentek. Tanú törvényes felhívás után elhagyja a tárgyalótermet.

 

Bíró tájékoztatja a megjelenteket, hogy a jegyzőkönyv hangfelvétel útján kerül rögzítésre, 8 munkanap elteltével a bíróság polgári irodájában megtekinthető és róla másolat kérhető.

 

Gyulavári György szakértő személyazonosságát igazolja a SZ 272273 jelű szakértői igazolvánnyal.

 

Bíró ismerteti a szakértő iroda 38. sorszám alatt érkezett 2016. május 13.-i keltű beadványát, és az alperes ezt követően előterjesztett, május 20.-i keltű beadványát.  Ennek egy példányát felperesi képviselőnek átadja.

 

Gyulavári György szakértő:

 

Szakvéleményemet fenntartom.  A felperes észrevételével kapcsolatban kifejtem, hogy a feladatom az alperes által becsatolt dokumentumok alapján szakvélemény készítése.  Az alperes gondolatmenete számomra érthető, és követhető volt annak ellenére, hogy az alperes ezen a szakterületen laikusnak tekinthető. A fogyasztói szemszögből jutott el egy bizonyos megállapításra, következtetésre, és azt kellett vizsgálnom, hogy ez a következtetés alapos-e.

 

A szakvéleményben tett megállapítások mellett leírtam, hogy miért jutottam arra a megállapításra, az indokokat.

 

Alperesi képviselő:

 

Az alperes a szekértői véleményt elfogadja, azzal a kiegészítéssel, hogy szükséges kiegészíteni a kereset M. pontjával kapcsolatos választ, mert ez további vizsgálatot igényel, illetve nem adta részletes indokát a szakértő a forintban, és euróban kezelt eszközalapok eltérőségére, illetve 28. sorszám alatt előterjesztett beadványomban további kérdéseket jelöltem meg, ahol szükséges kiegészíteni a szakvéleményt. Ezzel együtt fogadom el a szakvéleményt, és indítványozom annak kiegészítését.

 

Felperesi képviselő:

 

Hivatkozom a 2005. évi BH.147.-es jogesetre.  Nem csak végkövetkeztetésében, hanem alapjaiban és részletes indokaiban is meg kell ismerni a szakértői álláspontot.  Mindazon összehasonlító adatok, tények ismertetését is meg kell követelni a szakértőtől, amelyeknek szerepe volt a vélemény kialakításában, és helyessége megítélésében.  A szakvélemény net tartalmazza, hogy milyen tények, milyen közgazdasági összefüggések alapján jutott a következtetéséhez a szakértő, és fogadta el az alperesi gondolatmenetet.

 

Felperesi képviselő kérdésére, miszerint mit állít a szakértő, történt-e manipuláció az eszközalapoknál, és a felperes manipulálta-e az eszközalapokat?

 

Szakértő válasza:

 

Véleményem szerint a rendelkezésre álló adatok alapján történt manipuláció.  Azt nem tudtam megállapítani, hogy ki manipulált.

 

Felperesi képviselő:

 

Az alapeljárásban alperes által 5. sorszám alatt csatolt mellékletek, illetve az első fokú ítélet elleni fellebbezéses eljárásban az ítélőtáblánál 9. sorszám alatt csatolt alperesi beadvány mellékleteit, és a felperes hírleveleit tanulmányoztam.

 

Az alperes által készített táblázatok, a hírlevelek egy részéből elvont következtetéséket tartalmazzák, de én további hírlevelekből ugyanazt a következtetést vontam le.

 

A táblázatba foglalt adatokból kiolvasható a hozammanipulációra vonatkozó következtetés.

 

A másodfok eljárásban csatolt alperesi irat B1-es táblázatába foglalt adatokat én ellenőriztem, és szerepeltettem a szakvéleményem 8. oldalán.

 

Felperesi képviselő:

 

Ezen táblázat adataira vonatkoztatva milyen összefüggésből jutott arra a következtetésre a szakértő, hogy manipulált az eszközalap?

Szakértő:

 

A nettó eszközérték változása nagy százalékban azonos irányú a hozaminfó változással. Közgazdaságilag nem kellene, hogy szoros összefüggés legyen a kettő között.  Az alperes azt állította, hogy amikor a hozamérték csökken egy-egy eszközalapnál, akkor kivonnak tőkét, ha a hozam növekszik, akkor pedig befektetés realizálódik. A táblázat azt mutatja, hogy nagy arányban együtt mozog a két mutató.  Álláspontom szerint szakmailag az esetleges mozgásszórtság elfogadott, és legfeljebb 20%-ban elfogadható az azonos irányú változás.

 

Számítást nem végeztem, hogy a táblázat értékei alapján milyen arányú az együttmozgás.

 

A szakvéleményt nem hoztam magammal, és a szakvélemény elkészítése során készített jegyzeteimet sem.

 

Olvastam Dr. Dömötör Barbara magánszakvéleményét. Ő 57% körülire tette ezt a mozgást. Én fenntartom, hogy 20-25% az, ami elfogadható.

 

Én az előjelek azonosságát hívom különös összefüggésnek.

 

Felperesi képviselő kérdése, miszerint a szakvélemény 8. oldal táblázatának 4. sorában 49.235.450.- euró nettó eszközérték milyen érték?

 

Szakértő:

 

A konkrét alapba befektetett összes tőke értéke.

 

Felperesi képviselő:

 

Tudomásom szerint a befektetett tőkéből vásárolt pénzpiaci eszköznek az aznapi piaci értéke a nettó eszközérték.

Felperesi képviselő észrevétele:

 

Ha 10%-al csökken a hozam, akkor a nettó eszközérték is 10%-al csökken, azaz -10% lesz, és ugyanígy fordítva.  Ha nincs tőkekivétel vagy tőkebefektetés.  Így számomra az a következtetés vonható le, hogy a mutatók együttmozgása törvényszerű.

Szakértő:

 

Ha nincs be- és kifizetés az eszközalapból, akkor ez törvényszerű, azonban ha már működik egy eszközalap, és sok kis befektető ösztöneire hallgatva kivesz az alapból, vagy befizet, akkor már megdől ez a törvényszerűség.

 

A 20-25% együttmozgási arány lehetőségét a saját tapasztalataimra alapozom. Több befektetési alapot vizsgáltam például a CIB-nél, ami alapján kialakult ez a tapasztalat.

 

A táblázat 4. sora nettó eszközérték változás címén 13.289.765.- eurót tartalmaz. Ezt én úgy értelmeztem, hogy augusztus hónapban kivett és betett nettó eszközérték a hozammal együtt adta ezt a végösszeget.  Azt nem számoltam ki, hogy ezen belül mennyi a hozam, és ténylegesen mennyit vettek ki vagy tettek be, és napi bontásban sem állt rendelkezésemre adat. Én magam mindig csak havi összesítést vizsgáltam.

Felperesi képviselő:

 

Azt a megállapítást, hogy az előtt történt pénzkivétel, mielőtt a veszteség realizálódott volna, mire alapozza a szakértő?

Szakértő:

 

A hírlevelek is havi adatot tartalmaznak, így a kérdésre az a válaszom, hogy vélelmeztem.

Felperesi képviselő:

 

9. oldal 3. bekezdésében tényként hivatkozik a szakértő a megállapításra.

Szakértő:

 

Ez vélelem.

Felperesi képviselő:

 

Ellentmondást érzek.  Ha a tárgyalás elején azt mondta a szakértő, hogy az alperes gondolatmenetét elfogadta abban, hogy a veszteség realizálását megelőzően vontak ki tőkét, ezt bizonyítottnak látta, most pedig arra hivatkozik, hogy ez vélelem.

Szakértő:

 

A havi adatok alapján ezt bizonyítottnak láttam, de a napi adatok alapján ez nem bizonyított, így ennyiben módosítom a véleményemet.  Vélelemként állapítottam meg, hogy a veszteség realizálása előtt történtek a pénzmozgások.

 

Felperesi képviselő kérdésére, hogy akkor mi a manipuláció?

Szakértő:

 

Pontosan meg kellene határozni, hogy mi a manipuláció.  Az alperes azt állítja, hogy az a manipuláció lényege, hogy mielőtt elszenvedné az alap a veszteséget, az előtt kerül kivonásra pénz.

Felperesi képviselő:

 

Ha nem tudjuk, hogy ez a kivonás a veszteség realizálása előtt történt, akkor viszont hogyan tudjuk megállapítani, hogy manipuláció történt?

Szakértő:

 

Ez volt az én problémám is, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján csak havi mozgást tudtam vizsgálni, és napi mozgást nem, de az általam kidolgozott szakértői munkamódszer, pontosabban az alperes beadványa alapján általam elvégzett szakértői vizsgálat, és közgazdasági törvényszerűségek alapján erre a következtetés levonására adott alapot.

Alperes észrevétele:

 

A Fejlődő Európa egy oldalas táblázat volt.

 

A 35/2013. (XII.16.) MMB rendelet meghatározza, hogy egy azonosító alatt nem lehet két részvény adatokkal, a felperesnél pedig egy részvénynek van 2-3 változata, euró, forint és egyéb változata, és ugyanazon részvény, ugyanazon azonosító alatt 2-3 szoros egységár különbözettel jelenik meg.

 

Az ítélőtáblai mellékletekhez 2015. február 20.-án csatolt A/2 táblázatos mellékletnél mutattuk ki, hogy például az EU vállalat alapnál 2011. augusztus 31.-i dátummal a forint alapon -0,13% volt a hozam, euró alapon pedig -1,53%. mivel ugyanazon eszközalap, álláspontom szerint ugyanolyan mutatónak kellene lennie a hozamnál is.

Szakértő:

 

Ha azonos azonosítójú értékpapírról van szó, akkor a forint és euró hozam százalékos kimutatásának is azonosnak kell lenni.

Alperesi képviselő:

 

A kereset M. pontjához tartozó kérdés ez, mert álláspontom szerint az, hogy manipulál az eszközalapok értékeivel, a hivatkozott A/2-es táblázat d., i. oszlopainak azonosnak kellene lennie, és az e., j. oszlopoknak is.

Felperesi képviselő:

 

Álláspontom szerint ez nem a per tárgya, mert a per megindulása után hivatkozik az alperes ugyanazon eszközalap forintban és euróban nyilvántartott hozamának eltérésére.

Felperesi képviselő kérdésére szakértő:

 

Az a munkamódszer, amelyet a szakértői munkatervben én megjelöltem, nem tartalmazza a napi adatok vizsgálatát, azonban e nélkül is lehet következtetésekre jutni, és a megelőző tárgyaláson a felek egyezően jutottak arra az álláspontra, hogy nem szükséges a teljes átvilágítás.

Alperes személyesen:

Én azt soha nem állítottam, hogy ügyfélrendelkezés nélkül történt volna pénzmozgás.

Felperesi képviselő kérdésére, miszerint a hozamszámlálóval hogyan manipulált a felperes?

Szakértő:

Én azt állapítottam meg, hogy voltak olyan hírlevelek, különböző eszközalapoknál, ahol az eszközalap indulási időpontja különbözően volt megjelölve különböző hírlevelekben.  Ezt konkrétan most nem tudom megmondani, hogy melyik hírlevélben.

Bíró kérdésére alperes személyesen:

Az M. pontban szerepeltetett az a tényállításom, hogy manipulál a hozamszámlálóval, illetve hogy a vesztes alapok vesztes múltját eltünteti, ez ugyanarra vonatkozik, egyet jelent.

Szakértő:

Azt nem tudom megjelölni, hogy mi a hozamszámláló, de azt megállapítottam, hogy eltérő indulási időpontok voltak, és ezt tekintettem manipulációnak, és az eltérő időpontokból vontam le azt a következtetést, hogy a felperes ez által tüntette el a veszteséges múltat.

Felperesi képviselő kérdésére szakértő:

A hírlevelekből nem derül ki az eszközalapok veszteséges múltja amiatt, hogy különböző időpontokkal van megjelölve az indulási dátum, és ezzel lett eltűntetve a veszteséges múlt.

Felperesi képviselő:

Hivatkozom az alperes által 2014. szeptember 25.-én, az ítélőtáblához 9. sorszám alatt csatolt beadvány J1-es mellékletére, ahol a Renta Fund Global Alap indulási dátuma 2001. május 21., és a következő lapon J2, az alap indulása 2011. április 29.-i dátummal van feltüntetve, ugyanis ekkor történt mögöttes alap összevonása, és összevonás helyett alapindulás van feltüntetve tévesen. De ez nem manipuláció, ez legfeljebb hiányos adat, mert a hírlevélen szerepeltetett táblázat öt évre visszamenőleg tartalmazza a veszteséges múltat.

Alperesi képviselő:

Ugyanakkor a J3.-ban pedig már visszaállította 2001. május 21.-i indulási dátummal, és a hozamszámláló mutatóit is.

Szakértő:

Én az időpontokat vizsgáltam, a hozamokat nem.

Bíró a tárgyalás menetében 5 perc szünetet rendel el. 12:05 perckor a tárgyalás folytatva.

 

Dr. Dömötör Barbara Mária: Szekszárd, 1974. december 29., anyja: Kovács Katalin. 962505 LA jelű személyigazolvánnyal igazolja személyazonosságát.  Személyi adatai titkos kezelését nem kérte. Egyetemi adjunktus. Érdektelennek vallja magát. Törvényes figyelmeztetés után tanú az alábbiakat adja elő:

2006. és 2007. évben dolgoztam az ING Banknál vállalati üzletkötőként. Az NN Biztosító képviseletében az ügyvédi iroda kért fel arra, hogy vizsgáljam meg a Fejlődő Európa Régió részvényeszköz alapot. Rendelkezésemre állt a Themis Iroda szakértői véleménye, és abban egy táblázat, amely 2011. május 31.-től 2014. június 28.-ig tartalmazott hó végi adatokat. Látszott a szakvéleményből, hogy hírlevelek alapján lett összesítve ez a táblázat, és a táblázat adatait ellenőrizte a szakértő. Én az ellenőrzéssel nem foglalkoztam, mert az adatokat a felek ne mis vitatták.  Később az alperes beadványát is megkaptam a felperesi ügyvédi irodától, amely ugyanezen az alapra, és ugyanezen időszakra, de részletesebb adatokat tartalmaz bővebben, mert itt szerepel a befektetési egységek árfolyama is. A részvény darabszámát is tartalmazza, így ez a két oszlop, a B és I oszlop adja a C oszlop összegét, a nettó

eszközértéket. A székvéleményemből az első táblázat alapján abból indultam ki, hogy a táblázatban szereplő hozammal változik az előző hó végi eszközérték, és megnéztem, hogy a hozamból adódó változáson felül milyen változás történt következő hónapban az eszközértékben, ami a be- és kifizetéseket mutatja. Az újabb táblázatban látszik a befektetési egységek darabszáma, és itt nem kell feltételezni, mert ha a darabszám csökken, akkor kivettek az alapból, ha nő, akkor betettek az alapba.

Az volt az alperes állítása, hogy a vizsgált hónapok 84%-ban azonos irányú a tőkebefektetés, illetve a hozam. Amikor pozitív volt a hozam, akkor pozitív volt a tőkebefektetés, amikor negatív volt a hozam, akkor negatív lett a tőkebefektetés.  Az új táblázat J oszlopában látszik, hogy összesen négy olyan hónap volt, amikor befektetők befizettek az alapba.  Ha azt vizsgáljuk, hogy mikor történt tőkemozgás, és hogyan alakultak a hozam, nem helyes az alperesi állítás, nem 84%, hanem a korábbi táblázat adatai alapján 56%, a kiegészített táblázatnál pedig 60% az egyezőség.  Ezt teljesen véletlenszerű mozgásnak lehet tekinteni. Tudományosan a kereszttábláknál, az úgynevezett Khi2 próbát végezzük el.  A két változó függetlensége nem vethető el. Ez azt jelenti, hogy függetlenül alakul a kettő, vagyis a pótlólagos befizetés, és az elért hozam egymástól.

Gyulavári György szakértő:

Egyet értek a tanú által elmondottam, a levezetéssel is.

Tanú:

Én a Fejlődő Európa Régió részvény eszközalapot vizsgáltam csak, de ezen eszközalap adataiból nem lehet semmilyen gyanús pénzmozgásra következtetést levonni.  Az volt az állítás, hogy ez a fajta egyezőség különös, vagy feltűnő, azaz fennáll az a különös egyezőség, hogy azokban a hónapokban tesznek be pénzt az alapba, amikor pozitív a hozam, és amikor pedig nem, akkor kivesznek.

 

Az az állítás, hogy kivesznek pénz, mielőtt realizálódna a veszteség, azért nem lehet valóságos, mert folyamatosan változik a mögöttes eszközalap értéke, ez jelenti a hozamot, és minden egyes befektetési jegy tulajdonos ugyanúgy részesül ebből a hozamból.  Veszteséges hónapban, ha visszaváltja a befektető a befektetési egységét, akkor csökkentett értéken tudja visszaváltani, miután naponta történik az árfolyam megállapítás, és mindig az éppen érvényes árfolyamon lehet eladni vagy venni. A hó közbeni árfolyam alakulást is folyamatosan realizálják a befektetők.

 

Fogalmilag értelmezhetetlen, hogy veszteség nélkül vesz ki az alapból akkor, amikor az már veszteséges.  Az sem értelmezhető, hogy előbb kiveszi, mint ahogy veszteséges lenne, azért mert egy adott pillanatban honnan tudja a befektető, hogy később veszteséges, vagy nyereséges lesz az alap.

 

A számok mutatják az utóbb beadott táblázatban, hogy 34 esetben történt tőkekivonás a J oszlop alapján, és csak 4 hónapban volt pozitív ez a J oszlop, amikor befizetés történt. Egyébként a korábbi alperesi táblázat is 37 sort tartalmaz, 37 hónapra adatot, de sokszor hivatkozik az alperes 38 hónapra, ami abból adódik, hogy 2011. április végére is van adat, és ebből kiszámítható a májusi. Én ezt a változást mindig követtem az alperes számításához, hol 37, hol 38 hónapot alkalmaztam.

 

A hozamszámláló azt jelenti, hogy az NN Biztosító működtet internetes felületen egy olyan oldalt, ami bárki számára elérhető, ahol az összes eszközalapjának a felhasználó által kiválasztott időszakra kiszámítható a hozam.

 

Én leellenőriztem ez a hozamszámláló alkalmazásával, hogy az alperes által kimutatott hozaminfó nem egyezik, feltételezhetően a dátumok eltérése miatt.  Konkrétan megnéztem például a 2011. október 29.-ére adott hozaminfót, és hozamszámlálót. ez szombati napra esett, amikor nincs árfolyamjegyzés, így feltehetően ez vagy október 28., vagy 31.-i jegyzést jelentette.  Bár havi hozamokat szerepeltet a táblázat, de ezek a néhány napos eltérések okozhatnak a hozaminfó százalékában ilyen eltérést.

 

Én ezt a kérdéskört vizsgáltam, a forint és euró alapú eszközalapok értékeinek különbözőségét nem, illetve az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése kérdéskört nem.

 

Alperesi képviselő kérdésére tanú:

 

Én kiszámoltam a hozamot az alperesi táblázat F pontjában szerepeltetett adatok ellenőrzéseként. Néhány eltérés mutatkozott, nem jelentős eltérés.  Most nincs nálam ez a számítás, azonban azt tudom mondani, hogy az általam végzett számítás alapján is összesen négy hónapban volt tőkeemelés, azaz befizetés az alapba, és 34 esetben pedig kivét.  A darabszámot nézve látszik, hogy elindult az alap 34.000.000 darab befektetési egységgel, és 15.700.000.- egységgel zárult ebben az időszakban.

 

Négy havi befizetést lehetett megállapítani, és hozamemelkedés pedig 16 esetben volt, azaz a 38 hónapból itt 16 esetben zárt pluszban, és 22 esetben negatív hozamot ért el az alap. Ez is arra utal, hogy nincs összefüggés a kettő között.

 

Alperesi képviselő kérdésére tanú:

 

Az E oszlopot feltételezem, az alperes számította ki, ez a C oszlopnak a százalékos megváltozása.

 

Alperes észrevétele:

 

A táblázat 6. és 7. sorához az F oszlop százalékos mutatói hogyan képzelhető el?

Tanú:

 

Az alperes beadványában is szerepelt már ez az észrevétel.  Azt tudom mondai, hogy a pénzügyi piacok velejárója az, hogy az egyik hónapban -10,84, a következő hónapban +11,39% a hozam.  Készültem a kérdésre, és kiegészítő szakvéleményt is készítetem. Ebben néhány korrekció szükséges, és pótlólag ezt az iratokhoz fogom csatolni.  A BUX indexét ellenőriztem, 2011. augusztus 31. és szeptember 30. között -14,6% volt a hozam, és 2011. szeptember 30. és október 28. között pedig +11.6%, tehát a BUX indexnél ugyanez a tendencia megfigyelhető, mint az alperes által csatolt táblázatban a kiemelt két hónapra.  A kérdés megítéléséhez még érdemes megnézni, hogy hogyan alakultak a mögöttes alapok hozamai. Ezt is leellenőriztem, és augusztus 31.-től szeptember 30.-ig -11,38%, szeptember 30.-tól október 28.-ig +9,28% volt.  Az NN mögöttes alapja, a Fejlődő Európa, tehát Kelet Európai piacra fektet be, ezért megnéztem az orosz tőzsdeindex alakulását, ami hasonló mutatót jelez.  A havi hozamokból kiszámítható a szórás.  Ez egy mutatószám, úgynevezett volatilitás. Az eszköz változékonyságát mutatja.  Ezt is ellenőriztem a Fejlődő Európa eszközalapnál, a BUX-nál és a mögöttes alapnál és az orosz tőzsdeindexre vonatkozóan is. Az első három 21% volt, az orosz piacnál pedig 33,5%. Ez alapján sem lehet semmi kirívót megállapítani.

 

Alperes észrevétele:

 

Az orosz piacra nem fektet be a felperes a perbeli időszakban.

 

Tanú:

 

Az általam vizsgált hírlevelek befektetési politikája főként orosz piacra irányult, ezt ellenőrizni fogom.

Szakértő észrevétele:

 

A tanú által elmondottakhoz nincs észrevételem, teljesen más területet vizsgáltunk. pontosabban ugyanazt a területet vizsgáltuk, csak más rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

 

Bíró kérdésére, miszerint az igazságügyi szakértő szakvéleménye 8. oldalán szerepeltett táblázatot elemezte a tanú is, és azon adatok alapján fejtette ki véleményét, és eltérő eredményre jutott, mint a kirendelt szakértő?

 

Szakértő válasza:

 

Én fenntartom a szakvéleményemben elmondottakat.

 

Tanúhoz több kérdés, észrevétel nem volt, tanú költségtérítésre nem tartott igényt. Szakértő megjelenésével kapcsolatban külön költségtérítésre nem tartott igényt.

 

Kihirdetve a következő

 

V E G Z E S

 

Bíró a mai tárgyalást elhalasztja.

 

Felhívja a feleket, hogy a korábban előterjesztett bizonyítási indítványokhoz képest esetleges új indítványt a mai tárgyaláson elhangzottakra tekintettel 15 napon belül terjesszék elő.  Ezt követően hivatalból intézkedik a törvényszék a bizonyítási eljárás további iránya szerint.

 

Jegyzőkönyv lezárva: 13:30.

K.m.f.

 

Oroszné dr. Kerekes Anna s.k. bíró

 

Hangfelvételről, azzal egyezően leírva 2016. június 10. napján Juhász Loretta törvényszéki írnok

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!