ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - JEGYZŐKÖNYV (2013. 12. 5)

Letölthető PDF file

 

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.P.21.192/2013/5. szám

JEGYZŐKÖNYV

nyilvánosan tartott első tárgyalásról, hangfelvétel útján történő rögzítéssel

Felperes:

ING Biztosító Zrt.

Alperes:

Placz József

A per tárgya:

jó hírnév megsértésének megállapítása stb.

A tárgyalás helye:

Kecskeméti Törvényszék Kecskemét, Rákóczi út 7. fszt. 17.

A tárgyalás ideje:

2013. december 5. napjának 13:00 órára kitűzve és ugyanakkor megkezdve.

Oroszné dr. Kerekes Anna eljáró bíró

JELEN VANNAK:

Felperesért: dr. Nemescsói Imre András ügyvéd helyett dr. Radics György Viktor ügyvéd;

Alperes: személyesen és érte:

dr. Zelles Zoltán ügyvéd;

Hallgatóság: alperes házastársa: Ambrus Edit;

alperes testvére: Gyimesi Albertné; alperes unokaöccse:Gyimesi András; Gépnarancs.hu internetes hírportál képviseletében Zsebesi Zsolt újságíró.

 

 

 

Bíró a tárgyalást megnyitja, megállapítja, hogy az idézettek megjelentek. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a jegyzőkönyv hangfelvétel útján kerül rögzítésre, 8 munkanap elteltével a bíróság polgári irodájában megtekinthető és róla másolat kérhető. Felperesi képviselő 5/F1. alatt helyettesítési meghatalmazást csatol. Felek egyezően nyilatkoznak, hogy nincs kifogásuk újságíró tárgyaláson való jelenléte ellen.

 

FELPERESI KÉPVISELŐ:

 

A felperes keresete szerint felperes személyiségi jogának, jó hírnevének megsértése megállapítását kéri és az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására oly módon, hogy a biztositobank.hu weboldalon, illetve youtube.com weboldalon megjelenő tényállítások felperesre nézve sérelmes tartalmú tényállítások közlésének abbahagyására kötelezését, és tiltsa el a további jogsértéstől azzal a pontosítással módosítva az eddig előterjesztett keresetet, hogy tartalmában a keresetlevélben illetve kiegészítésben a) - n) pontig megjelölt tényállítások jogsértő jellegének megállapítására, abbahagyására, eltiltására kérjük kötelezni az alperest. Ennek tartalmát röviden összefoglalva az alábbiakban határozom meg. Az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró 10 milliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva.

 

A keresetlevél l) pontjaként hivatkozott Népszava cikk kereseti tényállításként hivatkozott szövegrészének utolsó bekezdése is szerepel a most rövidített megfogalmazásban megjelölt sérelmes szövegben.

 

A PSZÁF-nál valamennyi eljárás lezárult, a már csatolt határozatokkal és fellebbezés hiányában azok jogerőre is emelkedtek. A GVH-nál folyó eljárásról nincs információm, a felperest a hivatal nem kereste meg.

 

A sajtó helyreigazítási perben, a Népszava és a nepszava.hu ellen két külön per volt folyamatban. Mindkettőben ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék, de az ítéletet még nem kaptam kézhez. A Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán a Fővárosi Ítélőtábla 2014. májusára tűzött új tárgyalást. Bár nem tartozik jelen perhez, de megjegyzem, hogy Gyimesi Albert Tiborné pernyertes lett a felperessel folytatott perben, ennek eredményeként a biztosító helyreállította az eredeti szerződéses tartalmat és az eredeti költségen jogosult átváltásokat végezni az ügyfél.

 

ALPERESI KÉPVISELŐ:

 

Az előkészítő iratot azért terjesztettem késedelmesen elő, mert megkívántam várni a Fővárosi Törvényszék ítéletét a sajtó helyreigazítási perben, hivatkozási alapul a jelen perben előterjesztett előkészítő iratra is.

 

A kereset elutasítását kérem azon az alapon, hogy az alperes véleménynyilvánítását tartalmazza a hivatkozott internetes portálokon közzétett cikk és ezekkel a cikkekkel az alperes szándéka szerint hangot kívánt adni az őt, illetve testvérét ért sérelmeknek a felperes egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatban. Nem a jó hírnév megsértésére irányult a szándéka, hanem a figyelem felkeltésére.

 

Hivatkozom arra, hogy a felperes több ezer ügyféllel tart kapcsolatot, országos nyilvánosság övezi a szakmai tevékenységét. Ehhez képest nagyobb tolerancia és türelem elvárható az őt ért esetleges kritika elviselése kapcsán.

 

Álláspontom szerint a felperes keresete kiragadott mondatokon alapul, nem pedig a hivatkozott weboldalakon valamennyi információ adattartalma alapján.

 

FELPERESI KÉPVISELŐ:

 

Jogsértés megállapítása mellett a 84. § b) pontja alapján kérem a keresetlevél h) - k) pontja, illetve m), n) pontjaiban megjelölt szövegrészek eltávolítását, az alperest erre kötelezni kérem. A jövőbeni következményként pedig az összefoglalt kereseti mondat tartalmának megfelelő közleménytől való eltiltást kérem.

 

Az alperes ellenkérelmére nyilatkozva fenntartom, hogy a keresetben megjelölt sérelmezett állítások, tényállítások abban az esetben is, hogy ha a cikkek teljes tartalmát vizsgáljuk és nem a kereset pontjaiban kiragadott szövegrészeket, a kereset teljes tartalmában számos olyan hivatkozást tesz az alperes, amelyek valótlan tartalmúak, például a PSZÁF vezetője közeli rokoni kapcsolata a felperes vezetőjével, vagy hozamszámlálóval való manipuláció stb. Tiszteletben tartva az alperes véleménynyilvánítási jogát a felperes kizárólag abban a körben kéri jelen perben a jogsértés megállapítását, ami azt a valótlan tényállítást tartalmazza, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban. A kereset b), h), i), j), k) pontjaiban ez az állítás előfordul és ismétlődik. Az alperes ezt a tevékenységét hívja elszámolási manipulációnak, és a kereset további pontjai ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak. Például az a) pont, miszerint minél mélyebbre mentem az ING elszámolási módszereinek megértésében, annál többet tapasztaltam visszaélésekből. A c) és d) pont ezekre az elszámolási módszerekre utal ismét azzal, hogy az az elszámolási módszer, hogy a felperes tíz-, százmilliókat az eszközalapokban kezel - akár saját tőkét, akár az ügyfelek tőkéjét - és ezzel kárt okoz.

 

A szöveg tartalmából lehet a felperes saját tőkéjére is következtetni és lehet arra is, hogy az ügyfelek befektetéseit mozgatja. Erre példa az i) pont, ami azt az értelmet hordozza, hogy egyik eszközalapban lévő ügyfélvagyont helyezi át a másik eszközalapba.

 

Így függnek össze a kereseti tényállítások és a hivatkozott cikkekből valamennyi tényközlést igyekezett a kereset pontjaiba kigyűjteni a felperes, ami tartalma szerint megfelel annak a tényállításnak, amit a mostani keresetpontosításomban 1 mondattal összefoglaltam. Ezzel támasztom alá, hogy nem kiragadott egyes mondatokról van szó, hanem a teljes szövegkörnyezetben összefüggő tartalomról.

 

A következő alperesi álláspont kapcsán, hogy tény vagy vélemény a sérelmezett szövegrész:

 

Az az alperesi hivatkozás, hogy egyik eszközalapból a felperes a másik eszközalapba tesz át ügyfélrendelkezések nélkül vagyont, azt a tartalmat hordozza, hogy saját belátása, elhatározása alapján mozgatja a felperes ezt a vagyont ügyfélfelhatalmazás nélkül. Ehhez pedig aktív felperesi cselekmény szükséges. Az aktív felperesi cselekvésre utalás pedig, hogy tény vagy vélemény? Hivatkozom a BDT 2011. évi 2403. esetére, ahol az elhatárolás egyik fő szempontjaként jelölte meg a bíróság, hogy a tény bizonyítható, a vélemény nem bizonyítható. A Szegedi Ítélőtábla kifejtette, hogy az elhatárolást az is segíti, hogy a múltban vagy a jelenben lezajlott konkrét cselekményre vagy eseményre vonatkozó közlés bizonyítható. Még pontosabban megfogalmazásra kerül a tény fogalma a BDT 2012. 2653. számú jogesetben.

 

Vizsgálandó, hogy az alperes állítása, miszerint eszközalapokba csoportosított át vagyonokat a felperes ügyfélrendelkezés nélkül. Álláspontom szerin ez bizonyítható, mivel pontos számviteli, könyvelési rend van a felperesnél. Minden egyes pénzmozgáshoz a hozzá tartozó ügyfélrendelkezés is megjelölésre kerül.

 

Hivatkozom a kereset kiegészítéshez csatolt 2013. július 15-i keltű PSZÁF végzésre, mellyel a felügyelet az alperes kérelmére indult eljárást megszüntette. A végzés indokolása a 6. oldalon tartalmazza, hogy átfogó vizsgálatot végzett az alperes kérelmének 1. pontjához kapcsolódóan, a kérelmet pedig a keresetlevélhez F/2.1 alatt csatoltuk. Az 1. pont a manipulálás az eszközalapok értékeivel címet jelöli. Ennek kapcsán végzett átfogó vizsgálatot és állapította meg a vizsgálat eredményét 2012-ben egy határozattal. Interneten elérhető a határozat, akár köztudomású tényként is tekinthető, hogy elmarasztaló határozatot nem hozott az eszközalapok kezelésével kapcsolatban az átfogó vizsgálat és feltételezem, az alperes sem vitatja ezt.

 

Összefoglalva: az, hogy a felperes ügyfélrendelkezés nélkül áttesz pénzt egyik eszközalapból a másik eszközalapba, bizonyítható, és a felperes tudná akár bizonyítani az ügyfélrendelkezést, azonban a bizonyítási teher az alperesen van. Egyébként pedig a hivatkozott PSZÁF vizsgálat részévé tette ezt a korábbi alperesi panaszbeadványt kérelem alapján és vizsgálata elmarasztaló megállapítás nélkül zárult.

 

Az alperes további érdemi védekezésével kapcsolatban, miszerint tényből levont következtetés nem alapozhat meg személyiségi jogsérelmet, hivatkozom a BH 1993/89. jogesetben kifejtettekben és a BH 2001/468. jogesetre. A hivatkozott jogesetekben is egy tényből vont le következtetést a jogsértéssel vádolt, minek kapcsán megállapította a bíróság, hogy tényből levont következtetés nem alapoz meg jogsértést. Ugyanakkor ennek ellenkezője történt jelen esetben, mert az alperes tényekből levont következtetésként egy újabb tényt állít. Nevezetesen, abból a tényből, hogy változik az eszközalap értéke, von le következtetésként olyan tényt, hogy ez a változás azért következik be, mert a felperes az eszközalapok vagyonát átcsoportosítja ügyfélrendelkezés nélkül.

 

Hasonló tartalommal foglalt állást a Szegedi Ítélőtábla BDT 2006.1376. jogesetben és a Legfelsőbb Bíróság EBH 2011.2396. jogesetben. Ebben a jogesetben leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a tényekből levont következtetésnek, véleménynek okszerűnek kell lenni. Jelen esetben juthatna az alperes okszerű következtetésre, véleményre, hogy egy-egy eszközalap értékváltozás rendkívül kiugró lehet, vagy gyanús, ugyanakkor az alperes nem ilyen következtetést vont le, amelyhez kapcsolódóan lehetne az okszerűséget vizsgálni, hanem újabb tényt állapított meg.

 

Vitatja a felperes, hogy közszereplő lenne. Nem lát el közfeladatot, közügyekben nem nyilvánít véleményt, gazdálkodó szervezetként tart ügyfelekkel kapcsolatot és mint sikeres gazdálkodó nagyszámú ügyféllel, de ez nem teszi közszereplővé. Egyébként is, még ha közszereplő lenne, a magasabb tűrési küszöb, amelyet az Alkotmánybíróság megállapított közszereplők esetében, véleménynyilvánításra vonatkozik, nem valótlan tényállításra. A BDT 2005.1278. jogeset ezt konkrétan kimondja.

 

Rendkívül hátrányos az alperes tevékenysége a felperes számára, mivel biztosításokat, befektetési lehetőségeket kínál az ügyfelek számára. Ez bizalmi alapot feltételez és mivel több száz milliárdos vagyont kezel, az eszközalapokra vonatkozó információk lényegi jellegűek és az ezzel kapcsolatos alperesi állítás a felperes közvetlen üzletmenetére kihat, kárt okoz.

 

ALPERESI KÉPVISELŐ:

 

Fenntartom, hogy az alperes véleményt nyilvánított a hivatkozott internetes portálon és amennyiben egyes mondatokat kiragadunk, például a b) pontban jelzett „euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul” stb., felperes próbálja úgy beállítani, hogy olyan tényállítás lehet, amelynek valóságtartalmát az alperesnek kellene bizonyítani.

 

Fenntartom, hogy az egész tartalom alapján véleményként lehet minősíteni az alperes közlését, kiragadott mondat kapcsán viszont szeretnék a valóságtartalomra vonatkozóan bizonyítást előterjeszteni.

 

A vélemény okszerűségével kapcsolatban pedig kérem az alperes személyes meghallgatását.

 

Nem közszereplőnek neveztem a felperest, hanem közszereplői minőségre utaltam.

 

A törvényszék az alperest személyesen meghallgatja.

 

PLACZ JÓZSEF - született: Cegléd, 1950. november 4., anyja neve: Bakonyi Matild, 054068PA jelű igazolvánnyal igazolja személyazonosságát, nyugdíjas, korábban vállalkozó volt, 8 általános iskolai, 3 ipari osztály végzettsége van - ALPERES, aki az alábbiakat adja elő.

 

Csatolok egy iratanyagot, és ennek 1 példányát a felperesnek is átadom. Tény, hogy a PSZÁF vizsgálatot folytatott még az én panaszbeadványom, kérelmem előtt a felperesnél és az én kérelmemet arra tekintettel utasította el, hogy a vizsgálat nem tárt fel jogszabálysértést. Ugyanakkor 23. sorszám alatt csatoltam azt a hivatkozott határozatot, amelyre tekintettel az én fogyasztóvédelmi panaszbeadványomat ez okból elutasította és ez a határozat egyetlen rendelkezést sem tartalmaz az én panaszbeadványaim tárgyában.

 

FELPERESI KÉPVISELŐ:

 

A most hivatkozott határozat egy hosszú ideig tartó átfogó vizsgálat eredményeként kelt 2012. februárban és az átfogó vizsgálatot jogászok és pénzügyi szakemberek, aktuáriusok végezték és ennek eredményeként állapítottak meg a határozatban bizonyos jogsértéseket. Ennek során eszközalapokkal kapcsolatos jogsértést nem állapítottak meg, holott a vizsgálat azokra is kiterjedt.

 

ALPERES SZEMÉLYESEN:

 

Én jóval korábban tettem bejelentést, fogyasztóvédelmi panaszbeadványt korábban.

 

Bíró megállapítja, hogy a keresetlevélhez F/2.1. alatt csatolt dr. Varga Mihály miniszterhez címzett panaszbeadvány 2012. november 28-i keltű, amely beadvány került továbbításra a PSZÁF-hoz és ennek eredményeként hozta meg 2013. július 15-én a csatolt megszüntető végzést.

 

A 9. sorszám alatt csatoltam a hamisított eszközalapok listáját. Ezt nem vizsgálta a PSZÁF. Itt feltüntettem, hogy egyes eszközalapokat megszüntetett, majd hamis dátummal újraindított a felperes. Ennek kapcsán 10-18 éves hozam információ múltat megszüntetett.

 

BÍRÓ KÉRDÉSÉRE ALPERES:

 

A PSZÁF határozatnak, amit a felperes csatolt, semmi köze nincs ehhez, amit most a hamisított eszközalapokról elmondtam és 9. sorszám alatt csatoltam.

Állítom, hogy az ING félrevezeti az ügyfeleket. Az általános szerződési feltételeknek számtalan pontját megváltoztatta. 6. sorszám alatt csatoltam azt a nyilatkozatot ügyfél tájékoztatásról, amit aláíratnak az ügyféllel, de nem tudatják az általános szerződési feltételeket, nem ismertetik.

 

Bíró tájékoztatja az alperest, hogy jelen pernek nem az általános szerződési feltételek, illetve a felperes szerződéskötési gyakorlata a tárgya.

 

ALPERES:

 

Megértettem a tájékoztatást. A 25. mellékletként csatolt végzés 4. oldalának 5. bekezdésére hivatkozom, amely értelmében a felügyelet nem vizsgálhat eljárást.

Bíró megállapítja, hogy az alperes által most hivatkozott végzés indokolása és ezzel kapcsolatos felperesi és alperesi álláspont már korábban kifejtésre került.

 

ALPERES:

 

Nem értem, hogy hogy hozhatott 1 napon, 2013. július 15-én 2 határozatot ugyanarról a PSZÁF.

 

Visszatérve a 9. sorszám alatt hamisított eszközalapokról készített kimutatásomhoz, a 31. sorszámon egy kimutatásban kidolgoztam, hogy az eltüntetett eszközalapok múltbeli hozama és jelenlegi hozama hogyan alakult. Ez manipulálás. Nem mindegy, hogy a befektető milyen információ alapján dönt. Például az európai vállalat a 2. sorban feltüntetett eszközalap, valódi hozamértéke 1,25 % volt, a hamisított érték pedig 13,04 %, 10,4 -szerese a valódinak. Ezt neveztem manipulációnak.

 

A 32. dokumentum alapján követhető, hogy amikor nő az eszközérték, akkor a hozam is növekszik. De az eszközérték aránya nem a hozam arányával növekszik.

A 35. kimutatásban kimutattam, hogy 2011. októberben 3.915.000 euró volt az eszközérték, és a 446.000 euró extra profitot eredményezett. Az a kérdésem, hogy ez kinek a pénze.

 

Én azt nem mondom, hogy az ügyfelek pénzét teszi az eszközalapba. Azt a felperestől kellene megkérdezni, hogy kinek a pénze a 3.915.000 euró. Két hónappal később pedig kivett 3.978.000 eurót és így megspórolta a G oszlopban kimutatott 279.000 euró veszteséget. Akik az eszközalapban benne vannak, tőlük levonják a veszteséget, az extra profit pedig nem tudom, kié lett.

 

A 33. kimutatásban pedig forint milliárdok elhelyezését mutattam ki.

 

Kérdés, észrevétel az alpereshez nem volt. Felperesi és alperesi képviselő egyebet előadni nem kívánt, bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő.

Ezt követően bíró a per tárgyalását a Pp. 145. § (2) bekezdésben foglaltakra történt figyelmeztetéssel berekesztette.

Kihirdetve a következő

 

VÉGZÉS:

 

A törvényszék a mai tárgyalást határozathirdetésre elhalasztja, 2013. december 19. napjának 14:00 órájára,

melyről a jelenlévőket szóban értesíti.

 

A határozathirdetés helye: Kecskemét, Rákóczi út 7. fszt. 17.

Jegyzőkönyv lezárva: 15:35-kor.

K.m.f.

Oroszné dr. Kerekes Anna bíró

Hangfelvételről, azzal egyezően legépelve: 2013. december 9. napján Tóthné Barna Anita törvényszéki tisztviselő

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!