ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - ING BEADVÁNY (2016-06-24)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Tiszteli Kecskeméti Törvényszék!

 

Alulírott, NN Biztosító Zrt. (korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt.;székhe!ye: 1068 Budapest. Dózsa György út 84. B. épület; cégjegyzékszánta a Fővárosi Törvényszéken mint Cégbíróságon: 01-10-041574) felperes kívüljegyzett és korábban csatolt meghatalmazással és aImeghatalmazással igazolt jogi képviselője, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1124 Budapest, Csörsz utca 40-51, eljáró ügyvéd:  Dr. Nemescsói András; email:  andras.nemescsoi@dlapiper.com; tel:. +36 1 510 11 00; fax: +36 I 510 II 01; helyett I)r. Radics György Viktor ügyvéd viktor.radics@dlapiper.com; értesítési cím: 1124 Budapest. Csörsz utca 49-51.) útján l’lacz József (lakcím:6000 Kecskemét. Gyenes Mihály tér 17.) alperessel szemben folyamatban lévő perben az alábbi

 

határidő hosszabbítás iránti kérelmet és előkészítő iratot

 

terjesztjük elő.

 

HATÁRIDŐ HOSSZABBÍTÁSI KÉRELEM

 

  1. Kéijük a tisztelt Kecskeméti Törvényszéket, hogy a per 2016. június 9. napi folytatólagos tárgyalásán az ott elhangzott szakértői előadásokra vonatkozó nyilatkozatok és észrevételek valamint a további indítványaink - beleértve a Dr. Dömötör Barbara által készített szakvélemény kiegészítést is - előterjesztésére biztosított 15 napos határidőt meghosszabbítani szíveskedjen.
  2. Indokolásként előadjuk, hogy a per folytatólagos tárgyalásának jegyzőkönyvét a mai napig nem kaptuk meg, jegyzőkönyv hiányában a tárgyaláson elhangzottakra vonatkozó pontos és teljes körű nyilatkozatot és észrevételt tenni nem tudunk, további indítványaink pedig szintén ezen észrevételeink függvényében teijesztendőek elő.  Ezért kérjük, hogy a 15 napos határidőt akként szíveskedjen módosítani a tisztelt Törvényszék, hogy annak kezdőnapja a folytatólagos tárgyalás jegyzőkönyvének a felek részére történő kézbesítése legyen.
  3. A határidő hosszabbítási kérelmünk mellett alább előterjesztjük előzetes - nem teljeskörü - észrevételeinket a szakértői meghallgatás és a további bizonyítási cselekmények tárgyában.

 

A THEMIS IRODA KFT. SZAKVÉLEMÉNYE NEM ALKALMAS ÉRDEMI DÖNTÉS MEGALAPOZÁSÁRA

 

  1. A folytatólagos tárgyaláson a Themis Iroda Kft. képviseletében megjelent Gyulavári György a szakvéleményét szóban kiegészítette, és egyúttal Dr. Dömötör Barbarával való együttes meghallgatása is megtörtént.
  2. Gyulavári György meghallgatása során egyértelművé vált, hogy szakvéleménye homályos, hiányos, önmagával és más szakértői véleményekkel (Dr. Dömötör Barbara, Dr. Ladó Judit) ellentétben áll és meghallgatása során szakértői kompetenciájával kapcsolatban is rendkívül komoly aggályok merültek fel.  Ezen álláspontunkat megalapozzák - egyebek mellett - a folytatólagos tárgyalás alábbi eseményei:

 

A szakértő nem tudta mi az a hozamszámláló

 

  1. A perbeli szakértő fenntartotta, hogy a felperes "a hozamszámlálóval manipulált", annak ellenére, hogy a szakértő nem tudta megmondani, hogy mi az a hozamszámláló (internetes alkalmazás a felperesi honlapon).  A szakvélemény 13. oldalán található megállapítás szerint:

"(...) a hozamszámláló téves adatai hamis képet mutatnak az egyes befektetési alapok teljesítményéről, így ezek - mint megtévesztés . szintén okozhattak kárt a jóhiszemű befektetők részére", (kiemelés a felperestől)

  1. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tárgyaláson kiderült, hogy a szakértő a szakvélemény ezen megállapításának megfogalmazásakor nem is tudta, hogy mi az a hozamszámláló.

 

A szakértő elismerte, hogy havi adatokból nem is lehet megállapítani a pénzkivonás/elhelyezés időbeliségét

 

  1. A szakértő elismerte, hogy a havi adatokból nem állapítható meg. hogy az eszközalapokból a havi veszteség/nyereség realizálása előtt vagy után került kivonásra/elhelyezésre a töke, ennek ellenére nem kívánta módosítani a szakvélemény ezen "tényre" épülő további megállapításait.  Mindezt annak ellenére, hogy az általa fennállónak vélt manipuláció lényege éppen az időbeliség ténye, azaz. hogy valaki az eszközalapokból azok veszteségessé / nyereségessé válását megelőzően vonja ki/fekteti be a tőkéjét.
  2. A szakvélemény 12. oldalán található összegzés is azt tartalmazza, hogy "összegezve az előzőekben leírtakat a rendelkezésemre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az ING Biztosító által kezelt eszközalapokkal kapcsolatosan valaki feltehetően manipulációs szándékkal később nyereségessé vált eszközalapokba jelentős összegeket helyezett el később veszteségessé vált eszközalapokból jelentői összegeket vont ki."
  3. A szakvélemény 9. oldalán található szakértői megállapítás szerint: "Valóban tény az. hogy ezek a kivont tőkék nem szenvedték el a veszteségeket, hiszen a veszteség realizálását megelőzően leitek kivonva az alapból, és tény. hogy azokban a hónapokban , amikar a nyereség realizálódott a plusz befektetett töke tekintetében a nyereség elszámolható volt"
  4. A szakvélemény 9. oldalán található szakértői megállapítás szerint: "(...) valaki, az eszközalapok veszteségének realizálása előtt az eszközalapokból euró milliókat, euró tizmilliókat csoportosított át máshová és még az eszközalap nyereségének realizálása előtt euró milliókat helyezett el az eszközalapokban, ezzel extra nyereséget szerzett, és veszteséget került el."
  5. A szakvélemény 10. oldalán található szakértői megállapítás szerint:  "Számomra nem bizonyított, hogy az eszközalapokat ki manipulálja, de tény az. hogy rendszeresen fordul elő olyan. hogy később nyereségesnek minősített alapokba nagy összegek kerültek befizetésre, és később veszteségesnek minősíteti eszközalapúk tekintetében jelentős összegek lettek kivonva az eszközalapból még a veszteség realizálása előtt. "
  6. Azonos tartalmú nyilatkozatot tartalmaz a szakvélemény 10. és 11. oldalainak több idézete is.
  7. Hangsúlyozzuk, hogy a szakvélemény ezen kategorikus az időbeliség lényére alapozott megállapításainak szerkesztésekor a szakértőnek nem állt rendelkezésre azon tényre vonatkozó információja, hogy a tőkekivonásokra / elhelyezésekre a veszteség / nyereség realizálása előtt vagy után került sor!
  8. A szakértő azon módosított álláspontja, miszerint az összegek elhelyezésének időbeliséget (mint tényt) megállapítani a rendelkezésére álló adatokból nem lehet, de ö az időbeliséget "vélelmezi", a szakértő kompetenciáját kérdőjelezi meg, mivel a szakértő munkája során a rendelkezésére álló tényekből kell, hogy szakértői véleményt kialakítson, de az alapul fekvő tényeket a szakértő nem pótolhatja, vélelmenyezi, de különösen nem fogadhatja el valamelyik fél (jelen esetben alperes) által állított, de nem bizonyított tényt a szakvéleménye alapjául.  Nem igazolt tényekre nem alapíthatja a szakértő a véleményét, mert az ilyen vélemény már nem perbeli szakvélemény, hanem egyszerű spekuláció lenne.  Sajnálatos módon a jelen esetben láthatóan az történt, hogy a szakértő tényként fogadta el az. alperesi - nem bizonyított - tényállítást az időbeliségre vonatkozóan és abból vonta le a szakértői következtetését.
  9. A szakértő annak sem adta indokát, hogy a tények ilyen "vélelmezése" során miért azt vélelmezte, hogy a pénzkivonás minden esetben a veszteség realizálása előtt történt (alperesnek kedvező vélelem) és miért nem azt vélelmezte, hogy a pénzkivonás minden esetben később történt (felperesnek kedvező "vélelem"), vagy hogy véletlenszerűen, bizonyos esetekben előbb, bizonyos esetekben később került sor a pénzkivonásra (felperesnek kedvező vélelem).  Ez felveti a szakértő elfogultságának a kérdését is.

A szakértő egyetlen ponton sem vitatta Dr. Dömötör Barbara szakvéleményét

  1. A szakértő, nyilatkozata szerint a Dr. Dömötör Barbara szakvéleményében foglalt tudományos megállapításokkal és módszertannal egyetért, "csak ö más eredményre jutott".  Ez. egy feloldhatatlan ellentmondás, mert amennyiben elfogadjuk Dr. Dömötör Barbara szakvéleményében foglaltakat, vagy a tárgyaláson általa szóban előadottakat, úgy nem juthatunk a Dr. Dömötör Barbara által levont követeztetéstől eltérő eredményre.

 

A szakértő nem adta indokát, hogy miért 20-25% lehet az egyezőség

 

  1. Homályos és Dr. Dömötör Barbara szakvéleményével és tanúvallomásával ellentétes a szakértő tárgyaláson tett azon nyilatkozata, miszerint csak 20-25%-os egyezőség lenne elfogadható az eszközalap havi hozama és az eszközérték havi változásának előjele között, az ezen felüli eltérés nem természetes.  A Dr. Dömötör Barbara által előadottak szerint a véletlenszerűség vizsgálatára statisztikai módszerek állnak rendelkezésre, amelyek nem 20- 25%-os egyezőséghez kötik a véletlenszerűség fennállását, és a jelen esetben mérhető 63%- os egyezőség a teljes véletlenszerűséget támasztja alá. abból semmilyen összefüggés (különösen manipuláció) nem állapítható meg.

 

A szakértő nem vette figyelembe a hozamváltozás nyilvánvaló hatásait

  1. A szakértő, munkája során nem vette figyelembe a havi eszközértéknek a havi hozamváltozásból eredő változását, amely a teljes vizsgálatát és a vizsgálatának eredményét (pl. a 84%-os egyezőség a tényleges 63% helyett) is teljesen alaptalanná teszi.

 

A bizonyítási eljárás további menete

  1. A fentiek pusztán kiragadott példák a szakvélemény számtalan ellentmondó, homályos, spekulatív és teljesen alaptalan feltételezései, megállapításai közül, amelyek önmagukban is rendkívül aggályossá tennék a Themis Iroda Kft. szakértői véleményét és az eljáró szakértő kompetenciáját.  A fenti - nem teljeskörű[I] - példák azonban összességükben vita nélkül igazolják, hogy a Themis Iroda Kft. szakvéleménye ítéleti tényállás és érdemi döntés megalapozására alkalmatlan, a perbeli bizonyításhoz a Pp. 182.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint más szakértő kirendelése szükséges
  2. Az új szakértő kirendelésének valamennyi feltétele fennáll, a Themis Iroda Kft. a szakvéleményét a folytatólagos tárgyaláson szóban kiegészítette, és Dr. Dömötör Barbarával történő együttes meghallgatása is megtörtént.
  3. Az egységes bírói gyakorlat szerint a jelenlegi helyzetben, amikor a bíróság észleli, hogy a szakvélemény, fogyatékossága miatt érdemi döntés megalapozására nem alkalmas, az alábbi eljárás követendő:
  1. A bizonyító fél tájékoztatása arról a körülmény ről, hogy a bíróság a szakvéleményt alkalmatlannak találja az érdemi döntés megalapozására.
  2. A bizonyító fél tájékoztatása arról, hogy új szakértő kirendelését kérheti, ellenkező esetben a biróság a szakértői bizonyítást eredménytelennek tekinti.
  1. A joggyakorlat igazolására hivatkozunk a Nagykommentár a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi 111. törvényhez (szerkesztette: Kiss Daisy / Németh János) című kiadványaiaka Pp. 182.§ (3) bekezdéséhez fűzött alábbi magyarázatára:

 

"Ha a szakvélemény kiegészítésével vagy a szakértők együttes meghallgatásával a szakvélemény aggályossága nem szüntethető meg, más szakértőt kell kirendelni.  Erre csak a fél indítványa alapján kerülhet sor. kivéve, ha a biróság a bizonyítást hivatalból rendelte el.

 

A bizonyító fél figyelmét azonban fel kell hívni arra a körülményre, hogy a biróság a szakértő meghallgatása, illetve a szakvélemény kiegészítése után is alkalmatlannak találja a szakvéleményt az érdemi döntése alapjaként történő elfogadására.  Ilyenkor, ha a Jelnek nincs jogi képviselője, tájékoztatni kell öt a Pp. IS2. § (3) bekezdésének második mondatába foglalt eljárási lehetőségről, figyelmeztetve arra is, hogy újabb szakértői vélemény beszerzésének a hiányában a bíróság a szakértői bizonyítást eredménytelennek tekinti.  A Pp. 3. § (3) bekezdése alapján ugyanis akkor is köteles tájékoztatni a bíróság a bizonyító felet a tény bizonyításának szükségességéről és az ezzel kapcsolatos bizonyítási teherről, ha korábban már általánosságban adott erre is vonatkozó előzetes tájékoztatást, mert a fél esetleg azt hiheti, hogy' a bizonyítási kötelezettségét teljesítette, holott ez a bíróság megítélése szerint nem történt meg." (kiemelés a felperestől)

  1. A joggyakorlat igazolására szintén hivatkozunk a Complex Jogtár Pp. kommentárnak a 182.§ (3) bekezdéséhez fűzött alábbi idézetére is:

"2. A szakvélemény fogyatékosságának kiküszöbölése

A (3) bekezdés a szakvélemény fogyatékosságának kiküszöbölését célzó intézkedéseket taglalja.  Első lépésként a bíróságnak fel kell hívnia a szakértőt, hogy a szakvéleménye írásbeli vágy szóbeli kiegészítésével szüntesse meg a szakvélemény fogyatékosságait, vagy• adja meg azokat a további felvilágosításokat, amelyek elősegítik a szakvélemény tisztázását.

 

Amennyiben a szakvélemény aggályosságát az okozza, hogy az adott perben két ellentétes szakvélemény áll rendelkezésre, a szakértők együttes meghallgatása indokolt.  A másik szakvélemény ebben az esetben lehet magánszakértői vélemény is (BDT2001. ISI.).

 

Ha ezen intézkedések ellenére a szakvélemény aggályossága nem szűnt meg, másik szakértő kirendelésének van helye.  Ez azonban csak a felek indítványára történhet, kivéve ha törvény értelmében a bíróság hivatalból is jogosult bizonyítást lefolytatni.  Ezért a bíróságnak fel kell hívnia a bizonyító fél figyelmét arra a körülményre, hogy a bíróság a szakvéleményt alkalmatlannak találja az érdemi döntés megalapozására.  A jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróságnak arról is kell tájékoztatnia, hogy új szakértő kirendelését kérheti, ellenkező esetben a bíróság a szakértői bizonyítást eredmény telennek tekinti. " (kiemelés a felperestől)

 

  1. A jelen perben a Szegedi ítélőtábla a per 2014. szeptember 17. napján tartott másodfokú folytatólagos tárgyalásán tájékoztatást adott a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási kötelezettségről akként, hogy a bizonyítási kötelezettség az alperest terheli (Pf. 11.20065/2014/7 számú jegyzőkönyv 2. oldal: "A bizonyításra az alperes köteles").

 

26» Ennek megfelelően a fenti 8. pontban foglalt tájékoztatás és felhívás címzettje az alperes, aki a tájékoztatást követően eldöntheti, hogy indítványozza-e a Pp. 182.§ (3) bekezdése szerinti új szakértő kirendelését.

 

  1. Ilyen alperesi indítvány esetén az új szakértő megbízása során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szakértő a tőkepiaci szakértelmen belül rendelkezzen specifikusan a befektetési és biztosítási tevékenységhez (befektetési alapok, biztosítási eszközalapok) kapcsolódó szakértelemmel is, elkerülendő a perben kirendelt szakértőnél tapasztalható alapvető kompetencia hiányt és a további, teljesen felesleges szakértői költségeket.  Ennek ellenőrzése érdekében indítványozzuk, hogy új szakértő kirendelésére irányuló alperesi indítvány esetén az új szakértő, munkáját megelőzően konkrét példákkal igazoltan mutassa be a befektetési és biztosítási tevékenységek körében szerzett tapasztalatait (ügyfelek neve, elvégzett munka típusa, dátumok stb.).
  2. Végül rögzítjük, hogy amennyiben a tisztelt Törvényszék a feleket arról tájékoztatja, hogy a Themis Iroda Kft. szakvéleményét alkalmatlannak tartja a perbeli bizonyításra, azonban a bizonyító fél - a Szegedi ítélőtábla tájékoztatásától eltérően - a felperes lenne, úgy a felperes új szakértő kirendelését indítványozza.
  3. Az ezidáig előterjesztett bizonyítási indítványainkat fenntartjuk.  További nyilatkozatainkat és bizonyítási indítványainkat a 2016. június 9. napi folytatólagos tárgyalás jegyzőkönyvének kézhezvételét követő 15 napon belül terjesztjük elő.

* * *

Tisztelettel:

NN Biztosító Zrt.

 

Kecskeméti Törvényszék

6000 Kecskemét. Rákóczi út 7. Postacím: 6001 Kecskemét. Pf. 12.

az NN Biztosító Zrt.

(korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt. 1068 Budapest Dózsa G. út 84. B. ép.) felperes     / /

jogi képviselő Horváth és Társai Ügyvéd (székhely: 1124 Budapest, Csörsz utca 49-51.) helyett Dr. Radics György Viktor ügyvéd

határidő hosszabbítás iránti kérelme és előkészítő irata

Placz .József

(lakcím: 6000 Kecskemét. Gyenes Mihály tér 17.) alperes szemben

személyiségi jog megsértése tárgyában 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő perben.

Budapest. 2016. június 24.

 


[I] A Themis Iroda Kft. szakvéleménye és annak szóbeli kiegészítése körében azonosított további súlyos hibákat, hiányokat, ellentmondásokat a 2016. június 9. napi folytatólagos tárgyalás jegyzőkönyvének kézhezvételét követő 15 napon belül fogjuk bemutatni.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!