ING (NN) BIZTOSÍTÓ - "JÓ HÍRNÉV(?) SÉRTÉSE PER" - II. FOKÚ VÉGZÉS - SZAKÉRTŐI DÍJ HELYBENHAGYÁSA (2017-01-31)

 

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pkf.II.21.598/2016/2. szám

 

A Szegedi Ítélőtábla a Horváth és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Nemescsói András ügyvéd (1123 Budapest, Csörsz u. 49-51.) által képviselt NN Biztosító Zrt. 1068 Budapest, Dózsa György út 84.B. épület szám alatti székhelyű felperesnek a dr. Szőke Péter ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 5 I/5.) által képviselt Placz József 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2016. november 11. napján kelt 8.P.20.688/2015/62. számú végzése ellen az alperes részéről 64. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

 

végzést :

Az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

 

A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

Indokolás

 

A bíróság a peres felek között személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt folyamatban levő perben a jogvita elbírálásához szükséges szakkérdések megválaszolására a Themis Iroda Igazságügyi és Területfejlesztési Tanácsadó Kft.-t rendelte ki. A szakértő által elvégzendő feladatok körét a 18. sorszám alatti végzésében határozta meg. A szakvélemény megállapításait a felperes nem fogadta el, azt hiányosnak, homályosnak ítélte, ezért magánszakértőként megbízta dr. Ladó Judit Mária szakértőt a perbeli szakvélemény felülvéleményezésével.

 

Az elsőfokú bíróság a Themis Iroda által szolgáltatott szakértői véleményt és annak kiegészítését aggályosnak ítélte, ezért a perben dr. Ladó Judit Mária adó-, járulék, pénzpiaci és tőkepiaci igazságügyi szakértőt rendelte ki, a szakértő feladatait a 49/I. számú végzésében határozta meg.

 

Az alperes a kirendelt szakértő személye ellen kizárási indítványt terjesztett elő, arra figyelemmel, hogy nevezett szakértő magánszakértői véleményt készített a korábbiakban a felperes megbízása alapján.

 

Az elsőfokú bíróság az 55. sorszám alatti végzésével a dr. Ladó Judit Mária szakértő kizárására irányuló alperesi kérelmet elutasította.

 

Ezt követően a szakértő a szakvéleményét elkészítette, a díj- és költségjegyzéket a szakvéleménnyel együtt a bírósághoz benyújtotta, abban a szakértői díját 713 945 Ft + áfa összegben kérte meghatározni. Az általa kifejtett szakértői tevékenység munkaidő ráfordítását 41 órában, óradíját 10 000 Ft-ban határozta meg. Az általa kiállított költségjegyzékben munkafázisonként részletezte a munkaidő-ráfordítást, ebből a rendelkezésére bocsátott iratanyag áttekintését, kiválogatását 8 órában, a végzésben feltett kérdésekre való válaszok kidolgozását 24 órában, míg az előzetes igazságügyi szakvélemény összefoglaló írásba foglalását 9 órában határozta meg. Felszámított továbbá 35 % költségátalányt.

 

Az elsőfokú bíróság végzésével dr. Ladó Judit Mária szakértői díját 703 945 Ft + áfa összegben állapította meg, amelyből a munkadíj 520 700 Ft +áfa, míg a költségátalány 183 245 Ft + áfa összeget tett ki. Rendelkezett a szakértői díj kiutalásáról. Végzése indokolásában az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (9) bekezdésében foglaltakra utalással kiemelte, a szakértő által a díjjegyzékben megjelölt munkaidő-ráfordítás az elvégzett tevékenységhez mérten arányos és elfogadható, a szakértő a hivatkozott rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti költségátalány felszámítására ugyancsak jogosult, ezért a díjjegyzékben foglaltaknak megfelelően rendelkezett a szakértői díj összegéről és annak kiutalásáról. Utalt arra, a szakértői díj mértékének meghatározása során a szakértő személyével szemben tett elfogultsági kifogás nem értékelhető.

 

A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését. Változatlanul arra hivatkozott, mivel dr. Ladó Judit Mária a perben korábban a felperes megbízása alapján magánszakértőként járt el, a jogvita pártatlan elbírálásához való joga sérült akkor, amikor a bíróság a perben megválaszolandó szakkérdések tekintetében ugyanezt a szakértőt rendelte ki. Kétségbe vonta, hogy a szakértő 41 órát töltött a szakvélemény elkészítésével, eltúlzottnak ítélte az iratanyag áttanulmányozására, a dokumentumok kiválogatására elszámolni kívánt 32 órát azzal az indokkal, hogy korábbi magánszakértői véleményének elkészítése során a szakértő feladata a perben elsőként kirendelt szakértő szakvéleményének felülvéleményezése volt, erre tekintettel az iratanyagot már korábban áttanulmányozta. Hangsúlyozta, a szakvélemény 17 oldalas, ezért ennek terjedelme álláspontja szerint nem indokolja a leírására felszámított 9 munkaórát. Egyebekben utalt arra, a szakértő a korábbi magánszakvéleményét helyenként szó szerint megismétli, és az a körülmény, hogy a szakvéleményt rendkívül rövid időn belül elkészítette, arra utal, hogy kirendelése időpontjában már kellő felkészültséggel rendelkezett. Sérelmezte, annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság szakértőként dr. Ladó Judit Máriát rendelte ki, a díjmegállapító végzésében a Hites és Hiteles Kft. is feltüntetésre került, így aggályos, hogy a számla a szakértőként ki nem rendelt gazdasági társaság részéről kerüljön kiállításra.

 

A végzésre tett észrevételében a szakértő az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, magánszakértőként a feladata a Themis Iroda által korábban elkészített szakvélemény véleményezése volt, ezzel szemben a bíróság kirendelő végzésében megfogalmazottak szerint a felperes ott megjelölt tényállításai valóságtartalmának vizsgálatát kellett elvégeznie, így a két szakvélemény elkészítése során más-más feladatot kellett teljesítenie. Állította, munkadíját a valós munkaidő-ráfordítás alapján, az elvégzett munkával arányosan jelölte meg. Előadta, a Hites és Hiteles Kft. bejegyzett igazságügyi szakértő cég, amelynek ő ügyvezetője egyben szakértő tagja, ezért a szakértői díjról a számla kiállítására a kft. jogosult.

 

A felperes a végzés kapcsán észrevételt nem tett.

 

A fellebbezés alaptan.

 

Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló, többször módosított 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében az igazságügyi szakértőnek a szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés jár. A jogszabály meghatározásából következően a szakértőt a ténylegesen kifejtett tevékenysége ellenértékeként illeti meg a munkadíj, amelyen felül az azzal összefüggésben felmerült költségei megtérítésére is igényt tarthat. A bíróság a díjjegyzék alapján megvizsgálja, hogy az ott részletezett, a szakértői vélemény elkészítésére fordított idő alapján felszámított díj arányos-e az elvégzett szakértői tevékenységgel, illetve az egyéb tételeket (készkiadás stb.) a szakértő megalapozottan számolta-e fel. Ha a szakértő a kirendelő végzésében megjelölt feladatokat elvégezte és a felszámított díj az általa kifejtett tevékenységgel arányos, úgy a bíróság a díjat a jogszabályi rendelkezések alapján a díjjegyzék alapulvételével állapítja meg. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az igazságügyi szakértőkről rendelkező 2016. évi XXIX. tv. 49. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szakértő maga állapítja meg a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat, amit tételesen kimunkálva kell a díjjegyzékben megjelenítenie.

 

A perbeli esetben az a sajátos helyzet állt elő, hogy a bíróság által a perben kirendelt dr. Ladó Judit Mária igazságügyi szakértő a felperes megbízása alapján a korábban ugyancsak a bíróság kirendelése alapján készült szakvéleményt - mint magánszakértő - véleményezte, szakmai álláspontját magánszakvéleményében rögzítette. Tény, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes kérte a szakértő kizárását a fenti körülményre tekintettel, indítványát azonban az elsőfokú bíróság az 55. sorszám alatti végzésével elutasította, így jelen fellebbezési eljárás keretében az ítélőtábla az alperes ezt érintő kifogásait, a kizárási ok fennálltát érdemben nem vizsgálhatta, kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a szakértő a kirendelésnek megfelelően a feladatát ellátta-e, és a díjjegyzékben feltüntetett díjfelszámítás az elvégzett szakértői tevékenységgel arányban áll-e.

 

Lényeges e tekintetben, hogy a szakértői vélemény tartalma a díj megállapításakor nem képezheti értékelés alapját, a szakvélemény esetleges megalapozatlansága a szakértői díj csökkentésére nem szolgálhat alapul (BDT2009. 2057.). Az ugyancsak a szakvélemény érdemére és ezáltal a jogvita érdemi elbírálására tartozó kérdés, hogy a perbeli szakértői vélemény és a felperes megbízása alapján készített magánszakértői vélemény szakmai megállapításai mennyiben egyeznek egymással, azok hogyan, milyen módon kapcsolódnak egymáshoz, illetve mennyiben fedik egymást, ez azonban a szakértői díj összegének meghatározása során nem értékelhető.

 

Jelen esetben a szakértő a díjjegyzékben követhető módon részletezte az egyes résztevékenységek időszükségletét, annak elfogadható magyarázatát adta, a szakmai szempontok alapján kidolgozott időráfordítás az elvégzett tevékenységgel arányban állónak látszik, nem merült fel emellett olyan adat, illetve ok, amely alapján a bíróság az abban foglaltakat alappal megkérdőjelezhetné. Nem fogadható el e tekintetben az alperes hivatkozása, nevezetesen, hogy a szükséges dokumentumok kiválogatására és az iratanyag áttanulmányozására fordított 32 óra eltúlzott, miután a szakértő a magánszakvélemény elkészítését megelőzően megismerte az iratokat. Tény ugyanis, hogy a szakértőnek terjedelmes iratanyagot kellett átvizsgálnia, abból kiválogatnia a szakvélemény elkészítése szempontjából releváns dokumentumokat, enélkül ugyanis a szakvéleményt nem tudta volna elkészíteni. Az pedig, hogy e tevékenységének a kifejtésére a magánszakvélemény, vagy a bíróság kirendelése alapján készült szakvélemény elkészítését megelőzően került sor, a munkaidő-ráfordítás meghatározása szempontjából közömbös. A szakértőnek e résztevékenységet kétség kívül el kellett végeznie, az ahhoz kapcsolódóan megjelölt munkaidő-ráfordítás pedig nem tekinthető eltúlzottnak.

 

Hangsúlyozza az ítélőtábla, önmagában a szakvélemény terjedelméből nem lehet következtetést levonni az összefoglaló szakvélemény írásba foglalásához szükséges munkaidő-ráfordításra, az ehhez kapcsolódóan a szakértő által megjelölt kilenc munkaórát az ítélőtábla elfogadhatónak tartja. Ugyancsak közömbös a díjfelszámítás megalapozottságának megítélése körében, hogy a szakértő szakvéleményét mennyi időn belül készítette el, nem járhat a szakértői díj összegének mérséklésével - és természetesen emelésével sem - ha a szakértő rövid határidőn belül elkészíti a szakvéleményét.

 

Nem volt annak akadálya, hogy az elsőfokú bíróság a díjmegállapító végzésében a szakértő nevének feltüntetése mellett a Hites és Hiteles Kft.-t is megjelölje akként, hogy a megállapított szakértői díj a gazdasági társaság számlájára utalandó. A Magyar Szakértői Kamara honlapján vezetett szakértői névjegyzék alapján ugyanis megállapítható, hogy dr. Ladó Judit Mária a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértőként került feltüntetésre, a szakértő - az alperes által sem vitatottan - a Hites és Hiteles Kft. ügyvezetője, illetve üzletrész tulajdonosa, emellett a társaság igazságügyi szakértő tagja, így nincs akadálya annak, hogy az általa elvégzett szakértői munkáért járó díj az általa megjelölt gazdasági társaság által kiállított számla alapján kerüljön kiutalásra.

 

A kifejtettek összegzéseként megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg a szakértői díjat, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

 

Szeged, 2017. január 31.

 

Dr. Szeghő Katalin sk. Dr. Lengyel Nóra sk.                       Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk.

 

a tanács elnöke                           előadó bíró                                               táblabíró

 

------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30) 415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

http://biztositobank.hu/