ING (NN) BIZTOSÍTÓ - "JÓ HÍRNÉV(?) SÉRTÉSE PER" - I. FOKÚ VÉGZÉS - 2-IK (2017-03-31)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.R20.688/2015/80.

 

A Kecskeméti Törvényszék Horváth és Társa Ügyvédi Iroda (1124 Budapest, Csörsz u. 49-51., ügyintéző: Dr. Nemescsói András) által képviselt NN BIZTOSÍTÓ ZRT. 1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. ép. felperesnek - Dr. Szőke Péter ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 5. 1/5.) által képviselt PLACZ JÓZSEF 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésnek megállapítása iránt indult perben meghozta a következő

 

ítéletet:

 

A Kecskeméti Törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez való jogát azzal, hogy az általa létrehozott biztositobank.hu weboldalon, valamint a youtube.com videómegosztón http://www.voutube.com/watch?v=qDxIOQJOPhY URL alatt a keresetlevél alábbi pontjaiban megjelölt szövegrészekben valótlan tartalmú tényállítást közölt:

 

a.     ) "Minél mélyebben belementem az ING Biztosító elszámolási módszerének a megértésébe, annál többet és hajmeresztőbbet tapasztaltam a visszaélésekből, melyeket az ING Biztosító minden nap elkövet minden egyes ügyfelével szemben.”

b.     ) "Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetőségeket alkalmaz az ING Biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul pl. (mérleg fejlődő eu). Az ING biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból, és természetesen a vesztes eszközalapokba befektetőktől levonja a jogos veszteséget 100%-ban, viszont a havi jogos veszteségen kívül az ING biztosító kivesz euró milliókat a befektetők vagyonából, ezzel megmenti az extrán kivont pénzt a veszteségtől, majd ezt az extrán kivont euró milliókat befekteti egy általa nyereségesre manipulált eszközalapba, melynek nyereség hozamát, mint „magánpénzt” zsebre vágja.”

 

Az ING által nyújtott hivatalos információ alapján e tevékenységet kb. 78,5%-ban gyakorolja (2012. 08. 31 alapján).

 

Havi rendszerességgel komoly extra euró milliók kerülnek nyereséges eszközalapokba, míg euró milliókat von ki a veszteséges alapokból. Gyakran előfordul az a jelenség, hogy egy nyereségre manipulált eszközalap értékét milliókkal (euró) növeli, míg a következő hónapban ugyanezt az eszközalapot veszteségesre manipulálja, és az eszközalap értékét milliókkal (euró) csökkenti.

 

c.     ) ”A biztosító által alkalmazott és általam megkérdőjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az ING Biztosító nagyon komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektető részére.”

d.    ) ”Az ING Biztosító törvénysértően és illegálisan olyan elszámolási módszert alkalmaz, mely nem csak az én, de valamennyi befektető gazdasági érdekét sérti és veszélyezteti.”

e.     ) "Meggyőződésem és álláspontom szerint az ING Biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja.”

f.      ) ”Ma reggelre egy nagy meglepetés ért azzal kapcsolatban, hogy kitiltottak engem az INDEX fórumáról valószínűlegesen azért, mert az ING Biztosító Zrt. által a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettek sorozatáról rendszeresen írtam (és írni is fogok).

g.     ) ”Az ING biztosító: (...) 2. manipulál az eszközalapok értékeivel;”

 

h.    ) "Manipulálás a befektetésekkel, az ING biztosító saját javára és a befektetők kárára.”

 

”Az ING biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségesre manipulált eszközalapokra, majd az elért extra hozamokat (profit) saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), (mérleg összesítés)

 

Az ING biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból, természetesen mielőtt az összegeket kivonja, a vesztes alapba befektetőktől teljes mértékben levonja a Jogos hozamveszteséget”, az extrán kivont pénzt „megmenti a veszteségtől”, majd a „ kimentett pénzt” befekteti általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd az elért extra hozamokat saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), mérleg összesítés)

 

Manipulálás plusz értékben az eszközalapok értékeivel; hónapról hónapra rendszeresen plusz értékben euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségre manipulált eszközalapokra, és az elért hasznot és a „magánhaszon” zsebre vágja, (kilengések euró), (kilengések huí),”

 

"Manipulálás mínusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap), ezzel a manipulálással az előző hónapban elkövetett manipulálását „"visszaállítja eredeti állapotára” hogy jogilag minden helyes legyen, (kilengések euró), (kilengések huf),”

 

i.      ) ”Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, forint Milliárdokat) helyez az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból.

 

A KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) táblázat(ok) alapján havi rendszerességgel komoly összegek (Euró milliók, Forint milliárdok) vannak helyezve / kivonva az eszközalapokból. Ennek az a lényege, hogy miután egy „NYERESÉGRE / VESZTESÉGRE MANIPULÁLT” eszközalapra befektetett hozamát az ING biztosító "megszerezte vagy kivette”, utána rövid időn belül az eszközalap értékét hasonló de negatív / pozitív összeggel "visszaállítja eredeti állapotára”.

 

„Az ING biztosító komoly figyelmet szentel arra, hogy miután Ő kivette extra profitját a manipulált eszközalap(okból), a lehető legrövidebb időn belül mindent visszaállít eredeti állapotára, így ha a befektető per pillanat az ING biztosítóval együtt nyereségre tett szert, a befektető nyeresége rövid időn belül nullára vissza lett helyezve.”

 

j.      ) ”Az ING biztosító manipulálásai nyereségre / veszteségre

MANIPULÁLÁS - "NYERESÉGRE”

 

Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy komoly összegeket (Euró milliókat, forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból. Természetesen a vesztes eszközalap befektetőitől 100%- ban levonja a ”JOGOS VESZTESÉGET”, azonban az extrán kivont Euró milliókat megmenti a veszteségtől, és a "MEGMENTETT ÖSSZEGET” befekteti mint "MAGÁNVAGYONT” az által nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek a hozamát (nyereségét) mint "MAGÁNVAGYONT” zsebre vágja.

 

k.    ) "Büntetőjogi felelősségre vonás: Rövidesen eljön az idő, amikor az ING Biztosító Zrt. büntetőjogilag felelősségre lesz vonva valamennyi törvényellenes cselekedeteiért. Valamennyi résztvevő, akik segítették a Biztosítót törvényellenes cselekedeteinek a végrehajtásában hasonlóképpen elszámoltatva lesznek.”

m.) ”Az ING Biztosító az eszközalapok manipulálásaival megkárosítja ügyfeleit. Többek között:

— manipulál a hozamszámlálóval;

-          az eszközalapok értékeivel;

-          manipulál veszteségre/nyereségre

valamint a vesztes eszközalapok vesztes múltjának az eltüntetésével.” (http://www.voutube.com/watch?v=qDxIOQJOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és hallgat! - Megvan rá az oka! (Második rész)

 

n.) "Kiemelten hangsúlyozom, hogy az ING Biztosító elleni vádak kizárólagosan valós tényekkel vannak igazolva, melyek eredete maga az ING Biztosító Zrt. által kiadott hiteles okmányokból áll. Itt nem újbóli kivizsgálásról van szó, hanem az elkövetett gazdasági bűncselekmény sorozat miatti felelősségre vonásról”.

 

(http://www.youtube.com/watch? v-q DxIOQ JOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és hallgat! - Megvan rá az oka! (Második rész)

 

A törvényszék eltiltja az alperest minden olyan jövőbeli kijelentéstől, melynek tartalma: az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva.

 

A törvényszék a 8.P.20.688/2015/7. számú ideiglenes intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi.

 

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 245.000.- (kétszáznegyvenötezer) forint perköltséget, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására az állanak 95.000.- (kilencvenötezer) forint illetéket.

 

Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

 

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a felperesnek írásban, papír alapon, 3 példányban, míg az alperesnek írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi ítélőtáblához címezve. Ha az alperes a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, és a bíróság a fellebbező alperest pénzbírsággal sújtja.

 

A bíróság tájékoztatja a felperest, hogy lehetősége van a fellebbezési eljárásban az elektronikus kapcsolattartást választani, ebben az esetben a fellebbezését nem papír alapon, hanem elektronikus úton kell előterjesztenie a Kecskeméti Törvényszéknél a Szegedi ítélőtáblához címezve.

 

Az elektronikus út választása esetén a fellebbező félnek vagy képviselőjének a továbbiakban az eljárás minden szakaszában - ide értve a rendkívüli perorvoslati eljárást is - elektronikus úton kell a bírósággal a kapcsolatot tartania, a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére.

 

Indokolás

 

A felperes vegyes konstrukciójú termékét, befektetési egységhez kötött életbiztosítást, ún. Unit Linked terméket vásárolt korábban az alperes. Ennek lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a befektetésein módosíthatott, egyik eszközalapból a másikba helyezhette azokat.

 

Az alperes évi 13 alkalommal kért eszközalap váltását a felperes visszaélésszerű joggyakorlásnak tekintette, és díjmaximumot alkalmazott. Az alperes sérelmezte a felperes eljárását és panasszal élt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 2012. novemberében a „fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettek sorozata miatt, hatósági kivizsgálást kérve”. Nyolc pontba foglalt panasz beadványát a PSZÁF Fogyasztóvédelmi, Jogérvényesítési Főosztály vizsgálta: Annak négy pontját elutasította, mert jogszabálysértést nem tárt fel a vizsgálat során, három további pont esetén az eljárást megszüntette azzal, hogy a Felügyelet megelőzően már vizsgálta a felperesi biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeit, az Unit Linked befektetések kezelését, és az eszközalapok befektetési politikáját, és a vizsgálatot lezáró JÉ-II-B-201/2012. számú határozatát közzétette a Felügyelet honlapján. Ekként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 67. § a) és b) pontja szerint az eljárás megszüntetésének volt helye, mert a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében - (a kérelemmel érintett szervezettel szemben, a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt - Psztv. 67.§ a) pont. A felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet magatartását a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett már elbírálta - 67. § b) pont) - egyedi fogyasztói beadvány alapján már nem folytathat fogyasztóvédelmi eljárást az elbírált kérdésben. Az alperes panaszbeadványának egy további pontját pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át.

 

Az alperes a felperes biztosítási eszközalapok kezelési politikájáról kialakított véleményét közzétette az általa létrehozott biztositobank.hu weboldalon, és a youtube.com videó megosztón. A felperes álláspontja szerint a közzétett információ olyan valótlan tényállításokat tartalmaz, amely sérti a felperes jóhímévhez való jogát.

 

Keresetében annak megállapítását kérte, hogy a jelölt elektronikus felületeken megjelentetett közlemény keresetben hivatkozott a)-k) és m)-n) pontjaiban kiemelt szövegrészek valótlan tartalmú tényállítások, melyek az 1959. évi IV. törvény (rPtk) 75. § , 78. § (1) és (2) bekezdése által védett jóhímévhez való jogát sértik. Kötelezze a törvényszék az alperest a jogsértés abbahagyására, a 84. § (1) bekezdés b) pontja szerint, illetve a d) pont szerint a jogsértő közlemény eltávolítására, és tiltsa el a további jogsértéstől.

 

A keresetlevélhez csatolt okirati bizonyítékok, PSZÁF határozatok tartalmának értékelésével az elsőfokú bíróság 8.P.21.192/2013/7. számú ítélettel a keresetnek megfelelő tartalmú döntést hozott. Az ítélet ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú Szegedi ítélőtábla Pf.II.20.065/2014/20. számú végzéssel hatályon kívül helyezte az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes másodfokú eljárással kapocslatos költségét 95.000.- forintban ,az alperesét 75.000.- forintban állapította meg.

 

Helytállónak ítélete az elsőfokú döntésből azt a következtetést, hogy a per tárgyává tett közlések tényállítások, és a felperesre nézve olyan sérelmes kijelentések, amelyek önmagukban is alkalmasak a felperes üzleti jóhímeve megsértésére, a róla kialakított általános társadalmi értékítélet negatív befolyásolására. Miután a perben az állításokat megfogalmazó személyt terheli annak bizonyítása, hogy az általa megfogalmazott tények valósak, az elsőfokú bíróságnak tájékoztatnia kellett volna a feleket a bizonyítási teherről, és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. A másodfokú eljárás során tájékoztatta az ítélőtábla az alperest arról, hogy állításai valóságtartalmát - egyebek mellett azt, hogy a felperes jogosulatlanul végzett az eszközalapok között átcsoportosításokat, és ezzel megkárosította az ügyfeleit - szakértői bizonyítás útján igazolhatja. A tájékoztatás eredményeként az alperes szakértői bizonyításra tett indítványt, és felhívásra előlegezte a szakértői munkaterv és költség kalkuláció elkészítésének költségeit. A szakértőül kirendelt THEMIS Iroda Igazságügyi és Területfejlesztési Tanácsadó Kft. elkészítette az igazságügyi szakértői munkatervet, a várható költség megjelölésével, és az alperes 5.700.000.- forint költséget előlegezett.

 

A hatályon kívül helyező végzésben az ítélőtábla előírta, hogy a megismételt eljárásban ki kell rendelni a szakértőt.az alperesi tényállítások valóságtartalmának megítélése érdekében, és meg kell határozni a szakértő által megválaszolandó kérdéseket - figyelembe véve a felperes jogos igényét, miszerint a szakértői bizonyítás kizárólag a per tárgyává tett alperesi közlések valóságtartalmát vizsgálhatja, és a keresettel nem érintett alperesi közlések, álláspontok és számítások a szakértői vizsgálat tárgyát nem képezhetik.

 

A megismételt eljárásban Gyulavári György pénz- és tőkepiaci szakértő a THEMIS Iroda Igazságügyi és Területfejlesztési Tanácsadó Kft. képviseletében elkészítette szakvéleményét a bíróság által feltett kérdésekre (/25.). A szakértő az alperes által csatolt mellékleteket, táblázatokat, és felperesi hírleveleket vizsgálta (alapügyben /5. szám alatt csatolt mellékletek, fellebbezési eljárásban /9. szám alatt csatolt mellékletek). Végkövetkeztetésként arra a megállapításra jutott, hogy „a rendelkezésemre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az ING Biztosító által kezelt eszközalapokkal kapcsolatosan valaki feltehetően manipulációs szándékkal, később nyereségessé vált eszközalapokba jelentős összegeket helyezett el, és a veszteségessé vált eszközalapokból összegeket vont ki. Az említett tevékenységet nagy valósínűséggel olyan személy végezte, akinek nagy tőkeereje, és pontos információi voltak az eszközalapok tevékenységével kapcsolatosan. Ezzel a tevékenységével komoly nyereséget szerzett, és veszteségtől mentesült a többi befektető kárára. A hírlevelek és a hozamszámláló téves adatai hamis képet mutatnak az egyes befektetési alapok teljesítményéről, így ezek - mint megtévesztés - szintén okozhattak kárt a jóhiszemű befektetők részére”.

 

A felperes sérelmezte, hogy a szakvéleményből nem ismerhető meg, hogy a végkövetkeztetés részleteiben milyen alapokon, indokokon nyugszik, milyen tényeknek, összehasonlító adatoknak, következtetéseknek volt szerepe a vélemény kialakításában, és milyen közgazdasági összefüggések alapján jutott a hivatkozott megállapításhoz, ekként annak helyessége sem fogadható el. Magánszakértői véleményeket csatolt a felperes Dr. Dömötör Barbara Phd. egyetemi adjunktus (/31.) és Dr. Ladó Judit igazságügyi szakértő, adó járulék, - könyvszakértés, pénzpiac- és tőkepiac szakterületen (/35.) véleményét.

 

A törvényszék meghallgatta a kirendelt szakértőt a magánszakvélemények ismeretében. A felperes felvetéseire is figyelemmel a szakértő módosította megállapítását akként, hogy csupán vélelmezi, hogy a veszteség realizálása előtt történtek pénzmozgások az eszközalapokból. A szakértő szakmai törvényszerűségként állította, hogy 20-25 %-ban elfogadható a nettó eszközérték változásának azonos irányú mozgása a hozaminfó változással. A szakértő szerint közgazdaságilag nem indokolt az együttmozgás, és amennyiben a vizsgált adatok mégis ezt mutatják, úgy adódik a következtetés a manipuláció lehetőségére. Azt azonban nem tudta megállapítani, hogy ki manipulál. Manipulációnak azt tekintette, hogy mielőtt elszenvedné az alap a veszteséget, azelőtt kerül kivonásra a pénz. Ugyanakkor nem vitatta, hogy csak havi mozgást tudott vizsgálni, napi pénzmozgást nem.

 

Dr. Dömötör Barbara tanúvallomásában pedig kifejtette, hogy „az az állítás, hogy kivesznek pénzt, mielőtt realizálódna a veszteség, azért nem lehet valóságos, mert folyamatosan változik a mögöttes eszközalap értéke. Ez jelenti a hozamot, és minden egyes befektetési jegy tulajdonos ugyanúgy részesül ebből a hozamból. Veszteséges hónapban, ha visszaváltja a befektető a befektetési egységét, akkor csökkentett értéken tudja visszaváltani, miután naponta történik az árfolyam megállapítás, és mindig az éppen érvényes árfolyamon lehet eladni vagy venni. A hó közbeni árfolyam alakulást is folyamatosan realizálják a befektetők., Fogalmilag értelmezhetetlen, hogy veszteség nélkül vesz ki az alapból akkor, amikor az már veszteséges. Az sem értelmezhető, hogy előbb kiveszi, mint ahogy veszteséges lenne, azért mert egy adott pillanatban honnan tudhatja a befektető, hogy később veszteséges vagy nyereséges lesz az alap. A tanú levezetését és álláspontját végül elfogadta a szakértő (/42. jegyzőkönyv, 8. oldal)

 

A kirendelt szakértő a hozamszámlálóval kapcsolatos manipulációt, és ezáltal a veszteséges múltat eltüntető tényállítást megalapozottnak találta, mert a hozamszámláló eltérő indulási időpontokat jelölt, - bár azt nem tudta megjelölni, hogy mi a hozamszámláló. Dr. Dömötör Barbara erről a kérdésről akként nyilatkozott, hogy nem vizsgálta az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése tényállítást, és a forint/euró alapú eszközalapok értékeinek különbözőségét sem. A 45. sorszám alatt csatolt szakvélemény kiegészítésében ugyanakkor leszögezte a perbeli szakvéleménnyel szemben- hogy a havi hozamok, és a hozamokat is figyelembe vevő korrigált eszközérték változás között nem mutatható ki semmilyen kapcsolat, -a napi árfolyam-jegyzés miatt nem tudható, hogy az alap befektetői milyen hozamot értek el, ezért a havi adatokból csak nagyon korlátozott következtetések vonhatók le, -egyes befektetők alapba történő be- és kifizetései nincsenek hatással a többi befektető hozamára, így a károkozás is nehezen értelmezhető.

 

Dr. Ladó Judit magánszakértő szakvéleményében (/35.) hasonló véleményre jutott:

 

A hó végi adatok csak korlátozottan alkalmasak a ténylegesen lezajlott kereskedési folyamatok megítélésére. Naponta eltérő intenzitású, vagy akár eltérő irányú forgalmak és hektikus árfolyam ingadozások is jellemezhették a kereskedést (/35. szakvélemény 12. oldal). Az alperes által és a kirendelt szakértő által is vizsgált táblázatból nem állapítható meg sem a befektetési egységek számának alakulása, sem a be- illetve kilépéskori árfolyam. Dr. Ladó Judit azt is kifejti, hogy a kirendelt szakértő által „különös összefüggés” -nek minősített jelenség természetes velejárója a befektetési eszközalapok nettó eszközértéké változásának. Gyulavári szakértő kizárólag a nettó eszközérték változást és a hozam változást hasonlította össze, ugyanakkor nem elemzi, hogy a vizsgált időintervallumban hogyan változott a befektetési egységek száma, volt-e a pozitív hozamváltozást mutató hónapokban jelentős mértékű egységnövekedés vagy csökkenés, illetve a negatív hozamváltozást mutató hónapokban jelentős mértékű tőkekivonás. Gyulavári szakértő nem fejtette ki, hogy mit ért tőke átcsoportosításon, és ehhez kapcsolódóan mit kifogásol. Ugyanakkor az alapkezelő feladata, egyben kötelezettsége, hogy az alap befektetési politikájával összhangban kialakítsa, és folyamatosan legjobb tudása, és ismerete alapján módosítsa, hogy mibe fekteti a befektetők által az alapba betett összegeket. Semmilyen bizonyíték, dokumentum, információ nincs arról, hogy az összegek kifejezetten a veszteség realizálása előtt lettek kivonva az alapokból. Ugyanakkor a befektetők joga, hogy az adott lehetőségeknek megfelelően változtassák befektetéseiket, az „éppen” veszteséget realizáló alapból kivonják a pénzt. Ráadásul a szakértő egyetlen eszközalap számainak vizsgálatából általánosít. Hiányosnak találta Dr. Ladó Judit a kirendelt szakvéleményt abból a szempontból is, hogy nem jelölte meg, és nem csatolta azokat a hírleveleket, amelyekhez a hozamszámlálóval kapcsolatos hibákat társította, így nem lehet megítélni, hogy valóban voltak-e hibák, és azok alkalmasak-e a fogyasztó megtévesztésére, vagy akár károkozásra.

 

A kirendelt szakértő személyes meghallgatása után, a magánszakértői vélemények, és Dr. Dömötör Barbara tanúvallomása alapján a törvényszék úgy ítélete meg, hogy a kirendelt szakértő által adott szakvélemény fogyatékossága nem küszöbölhető ki. Az alperes indítványára újabb szakértő kirendeléséről intézkedett. A perbeli speciális, összetett szakterületre is kompetenciával rendelkező Dr. Ladó Judit, adó, járulék, pénz- és tőkepiaci, és könyvszakértő, igazságügyi szakértőt kirendelt szakértőként idézte tárgyalásra, és ezt megelőzően a szakértő felhívásra írásbeli összefoglaló véleményt készített (/56).

 

Az ekként kirendelt szakértő ellen elfogultság miatt előteijesztett alperesi kizárási kérelmet a törvényszék elutasította (/55. számú végzés)

 

A szakértő tételesen vizsgálta a kereset tárgyává tett a)-k), m)-n) pontokba foglalt alperesi tényállítások valóságtartalmát a peranyag alapján. Dr. Ladó Judit szakértő egyértelműen állást foglalat, hogy valamennyi peranyaghoz csatolt alperesi beadványt megvizsgált olyan mértékben, amely a feltett kérdésekre való válaszadáshoz mérten szükséges volt, és ezen hivatkozások, számítások, táblázatok, hírlevelek, - eszközalap hírlevelek, illetve a luxemburgi mögöttes alapot kezelő hírlevelek - adatai nem támasztják alá a vizsgált és kereset tárgyává tett tényállításokat.

 

Az alperes a szakértő eljárási jogosultságán túl érdemben is vitatta a szakvéleményt. Három kérdéskörre vonatkozóan Dr. Bölönyi Horváth László által készített magánszakvéleményt csatolt: 1., az eszközalapok hírlevelekben közzétett indulási dátumának megváltoztatása, 2., forintban és euróbán is vezetett eszközalapok eltérő eredménye, 3., ISIN kódok vizsgálata.

 

Indítványozta Dr. Bölönyi Horváth László és Dr. Ladó Judit együttes meghallgatását.

 

A törvényszék a jogvita elbírálása, és a felperes keresetéiben foglaltak megalapozottságáról való döntés szempontjából dr. Ladó Judit kirendelt szakértő szakvéleményét fogadta el. Az írásban is részletesen kifejtett, és szóban megindokolt, valamennyi alperesi felvetésre, és Dr. Bölönyi Horváth László magánszakvéleményében előadottakra is kiteijedő okfejtés világos, ellentmondástól mentes, okszerű levezetést és választ adott valamennyi kérdésre, így döntés alapjául szolgálhatott.

 

Az alperes által csatolt magánszakvélemény sem tartalmaz olyan megállapítást, hogy a rendelkezésére bocsátott és vizsgált „négy dokumentum” (pontosabb megjelölés nem vált ismertté) alapján adatok manipulálása, fogyasztók megkárosítása bizonyított. Ehelyett azt állapítja meg, hogy az alperes „a következtetések levonása alkalmával élt az állampolgárokat megillető véleménynyilvánítás szabadságának jogával”.

 

A perbeli személyiségi jog megsértésének megállapítása iránti kereset kapcsán azonban nem véleménynyilvánítás, hanem tényállítás valóságtartalmát kellett vizsgálni.

 

A továbbiakban Bölönyi hivatkozik Dr. Ladó Judit szakértő összefoglaló állítására akként, hogy idézi: „a peranyagban nem található bizonyíték arra, hogy a felperes manipulálja nyereségre vagy veszteségre az eszközalapok havi eredményét, - azonban ezt a megállapítást nem támasztja alá olyan bizonyítékokkal, amely megcáfolná az alperes állításait.” (/71. - 24. oldal)

 

A kirendelt szakértőnek azonban nem is az volt a feladata, hogy az alperes állításait cáfolja, hanem arról kellett állást foglalni, hogy az alperes állításai valósak-e. A Bölönyi által kifogásolt hiányosság - „nem cáfolta” - nem igazolja az alperesi állítások valóságtartalmát. A kereset elbírálásához ennyi elegendő. Nem volt feladata az igazságügyi szakértőnek az alperesi állítások részletes cáfolása. A szakértői kérdés az volt, hogy bizonyított-e az eszközalapok felperes általi manipulálása, és ezzel a befektetők megkárosítása. A Bölönyi magánszakvélemény nem vonta kétségbe azt a szakértői megállapítást, hogy nem bizonyított.

 

A 2., és 3. kérdéskörben taglalt ISIN kódokkal kapcsolatos okfejtés az „eszközalapokkal való manipulálás” tétel szempontjából nem értelmezhető. „A befektetési eszközalapoknak nincs ISIN kódja, mert nem értékpapír” álláspontját a kirendelt szakértő részletesen kifejtette írásban és szóban is. (/78. jegyzőkönyv) „Az egész eljárás alatt keveredik az eszközalap, és a mögöttes alap fogalma. Jól példázza, hogy hosszasan beszélünk az ISIN kódokról, holott az életbiztosításhoz kapcsolódó alap eszközalap, és az eszközalapnak nincs ISIN kódja, mert az önmagában nem értékpapír. A biztosító a biztosítási eszközalapokért felel, ez a saját terméke.”

 

A kirendelt szakértő meghatározta a hozamszámláló, mint technikai eszköz fogalmát, és rendeltetését: bármilyen értékpapír múltbeli alakulása összehasonlítható, és ez alapján eldönthető, hogy hova akar a fogyasztó befektetni. A befektetési alapok múltbéli teljesítményéről ad információt, de nem jelent biztosítékot semmilyen körülmények között a befektetés jövőbeni teljesítményére (/78. jegyzőkönyv, 5. oldal)

 

A fentieket meghaladóan nem volt különbség Dr. Bölönyi és Dr. Ladó vélemény között, mert egyezően állapították meg, hogy egy adott időpontban a mögöttes eszközalapok összeolvadása miatt egy rövid ideig a honlapon az induló dátum nem az eredeti induló dátum volt, hanem az összeolvadás időpontja azzal, hogy a hírlevelekben megjelentek a múltbeli adatok, az eredeti indulási dátumok is. Külön kell választani az eszközalapok hírlevelét, melyet a felperes ad ki, és a mögöttes alap hírlevelét, melyet a luxemburgi befektetési alapkezelő ad ki. „Leghatározottabban állítom, hogy a hivatkozott két hírlevél adataiban nincs manipuláció, nincs veszteség eltüntetés. A magánszakvélemény 29. oldal utolsó bekezdésben kiemelem, hogy az alperes vélekedése szerint manipulált hírlevelek minden esetben tartalmaznak múltbeli hozamokat is, és gyakran negatív értékeket is, tehát nem a veszteség eltüntetése jelenik meg.” /57. jegyzőkönyv, 6. oldal.

 

Tekintettel arra, hogy a keresettel érintett tényállítások valóságtartalmának vizsgálata az eszközalapok értékével való manipulációra terjed ki (havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket, euró milliókat, forint milliárdokat helyez el az általa nyereségesre manipulálást eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból) - a kérdés nem igényelt részvényvizsgálatot: „ nem részvénykibocsátásról van szó, hanem befektetési konstrukcióról, ahol a befektető pénzének egy része befektetési alapokba kerül, ami mögött mögöttes alapok vannak, a mögöttes alapokban lehetnek részvények, de ez a perhez nem kapcsolódik.” /57. jegyzőkönyv 7-9. oldal)

 

A kereset a)-k) és m)-n) pontjába foglalt tényállítások valóságtartalmára vonatkozó kirendelt szakértői vélemény szakmai helytállóságának kétségessé tételére nem volt alkalmas Dr. Bölönyi Horváth László magánszakvéleménye, és ettől eltérő következtetés tanúkénti meghallgatásától sem volt várható, ezért az erre irányuló alperesi bizonyítási indítványt mellőzte a törvényszék.

 

A megismételt eljárásban feltárt bizonyítékok mérlegelésével megállapítható, hogy a per tárgyává tett tényállítások valóságtartalmát az alperes nem tudta bizonyítani. Az alperes valótlanul állította, hogy a felperes saját tőkét mozgat az eszközalapokban, így manipulálva azok értékét saját hasznára, az ügyfelek kárára. A valótlan tényállítások alkalmasak a felperes jó üzleti hírnevének megsértésére, és arra, hogy az ügyfelekben megingassa a felperes pénzügyi, gazdasági tevékenységébe vetett bizalmat, és a felperes tevékenységéről téves értékítéletet alakítson. Az alperes állításai alkalmasak a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, ezért a törvényszék megállapította az rPtk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, jóhímevét, az elektronikus weboldalakon közzétett írásainak a keresetben hivatkozott szövegrészleteivel, és az alperest eltiltotta a jövőbeli jogsértéstől.

 

Figyelemmel arra, hogy a 8.P.20.688/2015/7. számú végzéssel ideiglenes intézkedéssel kötelezte már korábban, 2015. június 18.-án a törvényszék az alperest arra, hogy 8 napon belül távolítsa el a biztositobank.hu és a youtube.com weboldalákról a kereset a)-k) és m)-n) pontjaiban foglalat közléseket, és eltiltotta az alperest ilyen tartalmú tényállítás, mint médiatartalom jövőbeni közlésétől, és e kötelezettségnek az alperes eleget tett, így okafogyottá vált a jogsértés abbahagyására irányuló kereseti kérelem, az arról való döntést mellőzte a törvényszék. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte saját hatáskörben az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést.

 

A pervesztes alperest kötelezte perköltség fizetésre a Pp. 78. § -nak megfelelően. Az alperesnek kell viselni az általa előlegezett szakértői költséget, a feljegyzett 36.000.- forint elsőfokú peres eljárási illetéket, 48.000.- forint összegű ítélet elleni fellebbezési eljárási illetéket, az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezés le nem rót 11.000.- forint illetékét, valamint a felperesi képviselő javára megállapított képviseleti költséget.

 

Az elektronikus kapcsolattartás választása esetén a bíróság részére elektronikus úton a fellebbezést és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal útján kézbesítési rendszer alkalmazásával kell - az elektronikus úton kapcsolatot tartó által minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve - benyújtani az Országos Bírósági Hivatal elnöke által erre rendszeresített űrlapon, amely űrlapot az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi.

 

Az elektronikus kapcsolattartás választásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatás a Pp. 394/B. §- án, míg az elektronikus kapcsolattartás szabályaira vonatkozó útmutatás a Pp. 394/F. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakon alapul.

 

Kecskemét, 2017. március 24.

Oroszné dr. Kerekes Anna s.k. bíró

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra.

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu