ING (NN) BIZTOSÍTÓ - JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE PER - ELLENKÉRELEM (2014-08-18)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

6720 Szeged Sóhordó utca 5. Postacím: 6701 Szeged , Pf. 1192.

 

Alulírott, ING Biztosító Zrt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. épület; cégjegyzékszáma a Fővárosi Törvényszéken mint Cégbíróságon: 01-10-041574; ) felperes kívüljegyzett és korábban csatolt meghatalmazással és almeghatalmazással igazolt jogi képviselője, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely:    1124 Budapest, Csörsz utca 49-51.;eljáró ügyvéd:       Dr. Nemescsói András; email: andras.nemescsoi@dlapiper.com; tel:. +36 1 510 11 00; fax: +36 1 510 11 01; helyett Dr. Radics György Viktor ügyvédviktor.radics@dlapiper.com) útján Placz József (lakcím:6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) alperessel szemben folyamatban lévő perben az alábbi

 

fellebbezési ellenkérelmet

terjeszti elő:

KÉRELEM

  1. Kérjük a tisztelt Szegedi ítélőtáblát, hogy az alperes fellebbezését szíveskedjen elutasítani és a Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.192/2013/7. sz. ítéletét szíveskedjen hatályában fenntartani.
  2. Kérjük, hogy alperest felperes perköltségében szíveskedjenek marasztalni.

INDOKOLÁS

Felperes által kért jogvédelem

  1. Felperes keresetében 14 db különböző formában és különböző médiafelületen megjelenő, de tartalmában azonos alperesi tényállítással szemben kért jogvédelmet a Kecskeméti Törvényszéktől 2013. szeptember 11. napi keresetlevelével. Az alperesi tényállítás szerint az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során - ügyfélrendelkezések nélkül - euró 10 milliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva. Az ING Biztosító ezen tevékenységét nevezi az alperes az eszközalapokkal való manipulációnak, illetve visszaéléseknek, amely tevékenységet - az alperes szerint - az ING Biztosító rendszeresen, napi szinten végez, és amely tevékenységet az alperes a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettnek is minősít.
  2. A fenti tényállítás - azaz az eszközalapokban kezelt vagyon ügyfélrendelkezések nélküli mozgatása - az eszközalapok összetételére, mint ténybeli szükségszerűségre tekintettel két módon történhet meg. Az ING Biztosító:
  1. vagy az eszközalapokban lévő ügyfélvagyont mozgatja az egyes eszközalapok között arra vonatkozó ügyfél-felhatalmazás nélkül;

VAGY

  1. saját forrásokat helyez el és von ki az eszközalapokba, illetve az eszközalapokból.

Mindkét tevékenység súlyosan jogsértő tevékenység lenne, a felperes természetesen egyik tevékenységet sem végzi.

 

  1. A felperes a kereseti kérelmében - a teljesség igénye nélkül - azon közléseket foglalta össze, amelyekben alperes ezen felperesi tevékenységet állítja, azzal, hogy az egyes alperesi közlések értelmezése nemszövegkörnyezetéből kiragadottan, hanem - hanem a Legfelsőbb Bíróság PK. 12. sz. állásfoglalása II. pontjában foglaltak szerint - teljes összefüggésükben vizsgálandóak, ekként társítható valamennyi vitatott közléshez a jelen ellenkérelmünk 3. pontjában megfogalmazott alperesi tényállítás.
  2. Mivel az alperesi tényállítás minden alapot nélkülözően valótlan, és a felperes - egyébként ügyfélbizalomra épülő - tevékenységét rendkívül negatív képben tünteti fel, így súlyosan sérti a felperes jóhímevét, emellett a felperesnek jelentős nem vagyoni és vagyoni kárt is okoz.

Az alperesi védekezés

  1. Alperes érdemi ellenkérelmében és a tárgyaláson előadott védekezésével elsősorban akként érvelt, hogy a felperes által vitatott közlések nem tényállítások, hanem az alperesi véleményt tartalmazzák, amellyel szemben jogvédelem - jelen esetben nem kérhető.
  2. Alperes azzal is érvelt, hogy a vitatott közlések tényekből levont következtetésnek (azaz véleménynek) minősülnek így azokkal összefüggésben jogvédelem - a kialakult bírói gyakorlatra tekintettel - szintén nem kérhető.
  3. Az alperesi védekezés szerint az eszközalapok árfolyamadataiból és az eszközalapokban kezelt vagyon értékéből, mint a felperes által nyilvánosan és rendszeresen közölt tényekből vonta le alperes azt a véleményt, hogy a felperes az eszközalapokkal az alperes által manipulálásnak nevezett, pontosan és részletesen leírt tevékenységet folytatja .

Az ítélet a jogszabályoknak megfelelő, helyes indokon alapul

  1. A Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.192/2013/7. sz. ítéletében a kereseti kérelmeknek helyt adva kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a kifogásolt valamennyi közlés, egységesen és összefüggésükben vizsgálva, tényállítást tartalmaz, amely valóságtartalmát az alperes az eljárás során nem bizonyította.
  2. Felperesi álláspont szerint a bíróság a jogszabályoknak és a következetes bírói gyakorlatnak megfelelően ítélte meg a sérelmezett közléseket tényállításként. E körben ismételten hivatkozunk a Szegedi ítélőtábla BDT 2011.2403. sz. és BDT 2012. 2653.sz. döntéseiben foglalt világosan és logikusan kifejtett elhatárolásra egy közlés tényállítás vagy véleménynyilvánítás minősítése tekintetében. Alperes kifogásolt közléseiben konkrét, illegális pénzmozgatással vádolta meg a felperest. Az eszközalapok közötti pénzmozgatás azonban igazolható ténykérdés. Mivel az eszközalapok közötti valamennyi pénzmozgás rögzített és könyvelt, amennyiben a bizonyítás terhe a felperesen lett volna úgy a felperes igazolni tudta volna, hogy az eszközalapok közötti valamennyi pénzmozgás konkrét írásbeli ügyfélrendelkezés alapján történt és történik, az alapokban pénzmozgás ügyfélrendelkezés nélkül (sem az ügyfelek sem a felperes vagyonaként) nem történt és nem is történik. Mivel az alperesi állítások ennek megfelelően kétségtelenül bizonyíthatóak így azok tényállításként minősítéséhez nem férhet kétség. A tényállítások valóságtartalmának bizonyítása pedig a jelen perben az alperest terhelte. Alperes ezen kötelezettségének nem tett - azok egyértelmű valótlanságra tekintettel nem is tehetett - eleget, így a Kecskeméti Törvényszék a keresetnek jogszabályoknak megfelelően adott helyt.
  3. Szintén helyesen értékelte a Kecskeméti Törvényszék az egyes alperesi közlések összefüggését. A Legfelsőbb Bíróság PK. 12. sz. állásfoglalásának II. pontja világosan és logikusan állapítja meg, hogy a jogsértés elbírálásánál nem lehet a használt kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell vizsgálni. Ennek megfelelően az alperesi nyilatkozatokat összefüggésében vizsgálva állapítható meg, hogy pl. c) kereseti kérelemben kifogásolt, az ügyfeleknek nagyon komoly károkat okozó "elszámolási problémák" alatt az alperes a pl. h) pont alatt is részletesen és konkrétan leírt vélt felperesi tevékenységet (illegális pénzmozgatás az eszközalapokban) érti.
  4. Eszrevételezzük, hogy az elsőfokú eljárás során tett alperesi nyilatkozatok súlyos ellentmondást tartalmaznak a közlések tény vagy vélemény megítélésével kapcsolatban. Alperes írásbeli ellenkérelmének lényege a vitatott közlések véleménynyilvánításként való értékelése volt, ennek ellenére több perbeli nyilatkozata is arra utal, hogy maga az alperes is tényállításnak tartja a közléseit. Ilyen nyilatkozatok pl.:
  1. Alperes az elsőfokú eljárás során felvetette a közlések valóságtartalmára vonatkozó bizonyítási indítvány előterjesztésének a lehetőségét

"Fenntartom, hogy az egész tartalom alapján véleményként lehet minősíteni az alperes közlését, kiragadott mondat kapcsán viszont szeretnék a valósástartalomra vonatkozóan bizonyítást előterjeszteni .

 

  1. Alperes személyes meghallgatása során 30-34 sz. alatti saját "számításaival" kívánta bizonyítani az eszközalap-manipuláció vádját, személyes meghallgatása során az irataiban foglalt "számításaira alapozottan, az illegálisan mozgatott összegeket konkrétan - azaz nem nagyságrendileg, vagy becsüléssel - 3.915.000,- euró illetve 3.978.000,- euró értékben határozta meg.

"A 35. kimutatásban kimutattam, hogy 2011. októberben 3.915.000 euró volt az eszközérték, és a 446.000 euró extra profitot eredményezett[1][2]."

  1. Alperes a fellebbezésében már kifejezetten hivatkozik arra, hogy közlésekkel kapcsolatban szakértő kirendelése lett volna szükséges az elsőfokú eljárás során[3],

 

Ezen nyilatkozatok mind arra utalnak, hogy az alperes a közlésekben megfogalmazott hozammanipulálás vádját bizonyíthatónak vélte. A kialakult bírói gyakorlat szerint pedig éppen a bizonyíthatóság az az attribútum, amely vizsgálatával tényállítás elkülöníthető a véleménytől.

  1. Ennek megfelelően logikailag kizárt annak egyidejű állítása, hogy valamely közlés véleménynyilvánítás, de egyben bizonyítható is, mivel a bizonyítható tartalmú közlések mind tényállítások. Amikor az alperes pontosan kiszámíthatónak tartja a hozammanipulációval érintett összegeket, illetve a hozammanipuláció tényét szakértővel bizonyíthatónak tartja, akkor - a tényállítás bírósági gyakorlatban elfogadott definíciójára tekintettel - saját nyilatkozatával ismeri el a közlés tényállítás tartalmát.

A fellebbezés

  1. Az alperesi fellebbezéssel kapcsolatos összefoglaló benyomásunk, hogy az továbbra is több ponton ellentmondást tartalmaz a közlések ténytartalmával és így jogi minősítésével kapcsolatban. Ezen alperesi ellentmondás a fellebbezés több pontjában is egyértelműen jelentkezik. Ennek megfelelően a fellebbezésből nem derült ki pontosan, hogy az alperes az ítélet megváltoztatását milyen okból kívánja, azaz, hogy azért tekinti az ítéletet jogszabálysértőnek, mert az tényállításként minősíti a vitatott alperesi közléseket, holott azok alperesi álláspont szerint véleménynyilvánítást fejeznek ki, vagy azért, mert a bíróság bizonyítatlannak találta a vitatott közlésekben foglalt alperesi tényállításokat, pedig a két hivatkozást egymást logikailag kizárja. Ezen ellentmondás miatt a fellebbezés nem felel meg a Pp. 235.§ (1) bekezdésében foglalt tartalmi elvárásnak, miszerint a fellebbezésben meg kell határozni, hogy az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését a fellebbező milyen okból kívánja, ezért álláspontunk szerint elsődlegesen a fellebbezés pontosítása szükséges e tekintetben, hogy a fellebbezés megfeleljen a Pp. 235.§ (1) bekezdésének.
  2. Megjegyezzük, hogy a fellebbezés indokolása ezen tartalmi ellentmondás mellett több ponton is logikátlan, felperest azt bizonyos esetekben kifejezetten zavaros gondolatmenetűnek, nehezen követhetőnek találta. Az alábbi nyilatkozataink célja azonban nem a fellebbezésben található logikai és jogi ellenmondások, zavarok kikarikírozása, hanem az egyes alperesi indokok - saját értelmezésünk szerinti - tartalmi kifogásaira igyekeztünk tartalmi választ adni a jóhiszemű pervitel elvárásának megfelelően, az alábbiak szerint.

Fellebbezés 1. pontja

  1. Alperes fellebbezése 1 pontjában elsősorban akként érvel, hogy az általa csatolt JÉ-II-B-201/2012 PSZÁF határozat 3. pontja bizonyítja az alperesi "véleménynyilvánítás valóságtartalmát", azaz a felperesi hozammanipulációt. Az alperesi álláspont szerint a PSZAF kötelezte a felperest arra, hogy

"(...) alakítson ki és működtessen valamennyi életbiztosítási termékével összefüggésben olyan belső szabályozási, nyilvántartási, adatfeldolgozási, illetve ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a biztosító a jövőben a jogszabályi előírásoknak megfeleljen."

  1. Alperes fellebbezésében akként érvel, hogy ilyen nyilvántartások hiánya egyrészt önmagában igazolja az alperesi közlések valóságtartalmát, illetve, hogy ezen felperesi jogsértésből vonta le okszerűen a felperesi hozammanipulációra vonatkozó következtetését, mint véleményt (ismételt ellentmondás a felperesi közlések tény v. vélemény minősítésében).
  2. Elsősorban kiemelendő, hogy alperes nem teljes körűen ismertette a PSZÁF határozat hivatkozott 3. pontját. A JÉ-II-B-201/2012 PSZAF határozat 3. pontjának folytatása ugyanis világossá teszi, hogy a PSZAF, hiányosságokat nem az eszközalapok értékelésével és az eszközalapok vagyonának kezelésével kapcsolatban tárt fel, hanem pl. az ügyfél tájékoztatók kiküldésének ellenőrizhetőségével, a beérkezett díjak befektetésével kapcsolatban vállaltak teljesítésével, illetve az eszközfedezettség folyamatos fenntartásának igazolásával kapcsolatban. Ennek megfelelően az idézett PSZAF határozat 3. pontja az alperesi közlések valóságtartalmának vizsgálatakor teljesen irreleváns, mivel az nem kapcsolódik az alperesi által állított felperesi hozammanipulációhoz..
  3. Másodsorban megjegyzendő, hogy a JÉ-II-B-201/2012 PSZÁF határozat 3. pontjában foglalt kötelezésnek a felperes 2012. május 31. napjáig a PSZÁF által írásban is igazoltan eleget tett. Azaz, 2012. május 31. napját követően ezen - a felperesi közlések tekintetében egyébként is irreleváns - hiányosságok már nem állnak fenn, míg az alperes a felperest a hozammanipulációval jelen időben is vádolja, a 2013. december 5. napi tárgyaláson benyújtott "számításait" is 2013. augusztus 31. napig végezte el. Ennek megfelelően a JÉ-II-B-201/2012 PSZÁF határozat 3. pontja és a felperesi vádak közötti bármilyen összefüggés az egyező időbeliség hiánya miatt is teljesen kizárt, mivel 2012. május 31. napját követően ilyen jogsértés már nem állt fenn.
  4. Végül, az eljárásjogi pontosság érdekében megjegyezzük, hogy alperes védekezése megalapozására az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott a JÉ-II-B-201/2012 PSZÁF határozatra vagy specifikusan annak 3. pontjára, ilyen hivatkozás sem az elsőfokú eljárás során benyújtott írásbeli érdemi ellenkérelmében, sem a tárgyalási jegyzőkönyvben, de még a biztositobank.hu oldalon található rendkívül terjedelmes leírásokban sem található. Alperes személyes meghallgatása során, számos egyéb iratanyaggal és PSZÁF határozattal együtt csatolta a kérdéses PSZÁF határozatot az ügy irataihoz, de arra nem hivatkozott, akként, hogy az általánosságban, vagy specifikusan annak 3. pontja igazolná az alperesi állításokat, vagy az alperesi "vélemény" okszerűségét. Ebből következik, hogy ezen ténybeli, illetve bizonyítékbeli való hivatkozása új tényre vagy bizonyítékra való hivatkozásként minősül, amely azonban a Pp. 235.§ (1) bekezdésben foglalt korlátozásba ütközik, miszerint az új tényre, illetve bizonyítékra csak abban az esetben lehet a fellebbezésben hivatkozni, amennyiben az az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező tudomására. Jelen esetben erről nyilvánvalóan nincs szó, mivel a JÉ-II-B- 201/2012 PSZÁF határozatot a fellebbező csatolta az iratokhoz, így a Pp. 235. § (1) bejkezdése alapján ilyen utólagos hivatkozást alperes a fellebbezésében már nem tehet.
  5. Összefoglalva a JÉ-II-B-201/2012 PSZÁF határozatra való alperesi hivatkozást megállapítható, hogy az tartalmilag nem alkalmas a felperesi hozammanipuláció bizonyítására, időbelileg sem koherens az alperesi vádakkal és a Pp. 235.§ (1) bekezdésében foglalt korlátozásra tekintettel a másodfokú eljárásában új hivatkozásként egyébként sem lenne figyelembe vehető.

Fellebbezés 2. vontja

  1. Alperes fellebbezése 2. pontjában vitatja a Kecskeméti Törvényszék azon megállapítását, hogy az üzletmenethez tartozó termék, és ügyfél-tájékoztatók a per eldöntése szempontjából irrelevánsak lennének.
  2. Álláspontunk szerint az alperes által a 2013. december 5. napi tárgyaláson 1-11. sz. alatt csatolt ügyfél­tájékoztatók tartalmuk szerint irrelevánsak az alperesi tényállítás bizonyítása körében, mivel azok tartalma és az állított felperesi tőkemozgatások között semmilyen összefüggés nincs. Azon alperesi érvelés miszerint ezen iratokból vonta le a közlésekben foglalt értékítéletet az alperes, pedig azért nem foghat helyt, mivel a Kecskeméti Törvényszék a közléseket - álláspontunk szerint helyesen - tényállításnak minősítette, így a tényből levont értékítélet fogalma és - a BH 1993.89, BH 2001.468, BDT 2006.1376. és EBH 2011.2396 sz. döntésekben foglaltaknak megfelelően - az értékítélet okszerűségének a vizsgálata a per eldöntésében nem játszott szerepet.
  3. Az alperes által a 2013. december 5. napi tárgyaláson 31-35 alatt csatolt "számításokkal" kapcsolatban - álláspontunk szerint - helyesen állapította meg a Kecskeméti Törvényszék, hogy azok a fél előadásaként bizonyítási eszközként nem szolgálhatnak. E körben megjegyezzük, hogy a "számítások" közgazdaságtanilag teljesen értelmezhetetlenek, követhetetlenek és azok eredményei, semmilyen formában nem következnek a felperesi eszközalapok valóságos tartalmából, illetve, hogy azok - fiktív - eredménye semmilyen formában nem igazolja, vagy akár valószínűsíti az alperesi vádakat.
  4. Vitatjuk továbbá, hogy a benyújtott "számítások" válóságtartalmának megállapítása bármilyen szakértő által egyáltalán vizsgálható lenne, mivel a "számítások" nem alkalmasak közgazdasági szakértői vizsgálatra.
  5. Emellett azonban megjegyzendő, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során - bár annak lehetőségét fenntartotta - végül nem tett szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványt. Ilyen indítvány hiányában a Kecskeméti Törvényszéknek nem volt lehetősége még mérlegelni sem a szakértő kirendelésének az esetleges szükségességét, erre tekintettel teljesen alaptalan a szakértő kirendelésének elmulasztásával kapcsolatos alperesi hivatkozás.

Fellebbezés 3. pont

  1. Alperes ezen pontban vitatja, hogy bármely közlésével azt állította volna, hogy felperes ügyfélrendelkezések nélkül csoportosította volna át az eszközalapok vagyonát.
  2. Ezen alperesi vitatás minden alapot nélkülözően téves, alperes ugyanis a felperes által vitatott közléseiben éppen azt állítja, hogy a felperes bizonyos eszközalapokból pénzt von ki és bizonyos eszközalapokba pénzt helyez el (lásd pl. b), h) i), j) stb. kereseti kérelmeket), mindezt az ügyfelek tudta nélkül. Mivel az eszközalapokban a felperes saját vagyon nem kezel, így az azokban történt valamennyi pénzmozgás az ügyfelek befektetéseinek a mozgását jelenti, azaz az ügyfelek tudta nélküli pénzmozgásokra vonatkozó alperesi állítások szükségszerűen a felperesi ügyfelek vagyonának ügyfélrendelkezések nélküli mozgatását jelentik.
  3. Fellebbezése ugyanezen pontja 2. bekezdésében alperes akként érvel, hogy mivel egyik kifogásolt közlését akként vezette be, hogy "meggyőződésem és véleményem szerint", úgy az nyelvtani értelmezés alapján sem minősülhet tényállításnak. Ezzel kapcsolatban nyilatkozunk, hogy egy tényállítás ilyen minőségét nem befolyásolja, hogy azt annak állítója véleményként vezeti be. A konkrét kifogásolt közlés pedig a többi közléssel együttesen - azaz nem a szövegkörnyezetéből kiragadottan - értelmezve egyértelműen tényállításnak minősül, mivel megismétli a hozammanipulációval kapcsolatos rendkívül súlyos és alperes által részletesen ismertetett vádakat.
  4. Végül, felperes nem ért egyet azzal az alperesi nyilatkozattal sem, hogy alperesnek az elsőfokú eljárás során nem volt lehetősége előterjeszteni esetleges bizonyítékait. Alperes - késedelmesen előterjesztett - írásbeli ellenkérelmében egyetlen bizonyítási indítványt sem tett, a tárgyaláson is csak felvetette az esetleges szakértői bizonyítási indítvány előterjesztésének lehetőségét, de ilyen indítványt végül a tárgyaláson sem terjesztett elő . Személyes meghallgatása során ugyan terjedelmes iratanyagot adott át a bíróság részére, anélkül azonban, hogy megjelölte volna, hogy azokkal mit és milyen módon kíván bizonyítani. A bíróság a tárgyalás berekesztése előtt figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, illetve felhívta a feleket további nyilatkozataik, bizonyítási indítványaik megtételére, azonban alperes - a tárgyalás berekesztésének az ismeretében - további nyilatkozatot vagy bizonyítási indítványt nem tett. Ezt egyértelműen igazolja a 2013. december 5. napi tárgyalási jegyzőkönyv 7. oldalán található alperesi nyilatkozat.

* * *

  1. A fentiekre tekintettel kérjük tisztelt Szegedi ítélőtáblát, hogy az alperes fellebbezési kérelmét szíveskedjen elutasítani és a Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.192/2013/7. sz. ítéletét szíveskedjen hatályában fenntartani.

Tisztelettel:

ING Biztosító Zrt.

 


[1] Tárgyalási jegyzőkönyv 5. oldal.

[2] Tárgyalási jegyzőkönyv 6-7 oldal.

[3] Fellebbezés 3. oldal 3. bekezdés és 4. oldal 2. bekezdés.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

 AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!