ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - BEADVÁNY - ING (2016-03-16)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Kecskeméti Törvényszék 6000 Kecskemét, Rákóczi út 7. Postacím: 6001 Kecskemét. Pf. 12.

az NN Biztosító Zrt.

(korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt. 1068 Budapest Dózsa G. út 84. B. ép.) felperes

jogi képviselő

Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1124 Budapest, Csörsz utca 49-51.) helyett Dr. Radics György Viktor ügyvéd

 

észrevételel és indítványai

 

Placz József

(lakcím: 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) alperes szemben

személyiségi jog megsértése tárgyában 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő perben.

 

Budapest. 2016. március 16,

 

Tisztelt Kecskeméti Törvényszék !

 

Alulírott NN Biztosító Zrt. (korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt.: székhelye: 1068 Budapest Dózsa György út 84. B. épület; cégjegyzékszáma a Fővárosi Törvényszéken mint Cégbíróságon: 01-10-041574) felperes kívüljegyzett és korábban csatolt meghatalmazással és almeghatalmazással igazolt jogi képviselője, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1124 Budapest, Csörsz utca 49-51 .;eljáró ügyvéd: Dr. Nemescsói .András; email: andras.nemescsoi@dlapiper.com: tel:. +36 1 510 11 00; fax: +36 1 510 11 01; helyett Dr. Radics György Viktor ügyvéd viktor.radics@dlapiper.com; értesítési cím: 1124 Budapest. Csörsz utca 49-51.) útján Placz József (lakcím: 6000 Kecskemét, Gvenes Mihály tér 17.) alperessel szemben folyamatban lévő perben az alábbi

 

észrevételeket és indítványokat teijesztjük elő.

 

  1. BEVEZETÉS

 

A Themis Iroda Kft. szakértői véleménye ("Szakvélemény”) hiányos, homályos, más szakértői véleménnyel és a per egyéb adataival ellentétben áll, helyességéhez nyomatékos kétség fér, ezért - az alábbiakban részletesen bemutatott tényekre alapozottan - indítványozzuk, hogy a tisztelt Kecskeméti Törvényszék a Pp. 182.§ (3) bekezdése szerint más szakértőt szíveskedjen kirendelni.

 

Megjegyezzük, hogy ezen indítványunkat annak ellenére terjesztjük elő, hogy a Szakvélemény eszközalap manipulációra vonatkozó, súlyos és minden alapot nélkülöző megállapítása (ti, hogy nem tudni ki manipulál azokkal, de manipuláció vélelmezhető) a felperesi pernyertességet alapozza meg, mivel az alperesi tényállítás szerint specifikusan a felperes manipulál az eszközalapokkal és specifikusan a felperes okoz kárt az ügyfeleknek ezt azonban a Szakvélemény nem látja még közvetetten sem igazolhatónak. Ezen ténynek mindössze annyiban van a perben relevanciája, hogy a - minden alapot nélkülöző, nyilvánvaló szakmai félreértésen alapuló - Szakvélemény még a perbeli bizonyítási kötelezettség változását sem eredményezi. Ezen tény ellenére a felperes határozottan állítja a Szakvélemény teljes alaptalanságát!

 

Megjegyezzük továbbá, hogy változatlan álláspontunk szerint a per tárgya kizárólag az eszközalap manipulációra vonatkozó alperesi tényállítás, a Szakvéleményben érintett további tényállítások (hozamszámlálóval való manipulálás és alapok veszteséges múltjának eltüntetése) a pernek nem tárgyai. Ennek ellenére a jelen iratban e tekintetben is terjesztünk elő észrevételeket, mivel a Szakvélemény - álláspontunk szerint jogszabályba ütköző módon - ezen felperesi vádakra is tartalmaz megállapítást.

 

  1. ESZKÖZALAP MANIPULÁCIÓ
  1. A Szakvélemény e tekintetben tett megállapításai a 8. oldalán található táblázat ("Táblázat") adatain alapulnak. A Táblázat 38 oszlopában a Fejlődő európai régió részvény eszközalap havi adatai találhatóak meg.
  1. A Táblázat adatainak a magyarázata

2.1.1 Nettó eszközérték

  1. A Táblázat második, "Nettó eszközének" oszlopában található adatok az eszközalapban befektetéssel rendelkező ügyfelek teljes befektetéseinek összesített értékét jelentik az első, "Dátum" oszlopban megjelölt konkrét napon. Az összeg a teljes ügyfél eszközállomány és az eszközök tárgynapi árfolyamának szorzata.
  2. Például, a Táblázat harmadik sorában található 2011. július 30. napi nettó eszközérték adat (62.525.215 euró) az ügyfelek ilyen eszközalapban lévő befektetéseinek 2011. július 30. napi árfolyamon számolt összesített értékét jelenti. A Táblázat következő, 2011. augusztus 31. napi dátummal kezdődő sorában található nettó eszközérték (49.235.450,- euró) az ügyfelek teljes befektetéseinek összértékét jelenti a 2311. augusztus 31. napi árfolyamon számolva.
  1. Nettó eszközérték változása
  1. A Táblázat harmadik, "Nettó eszközérték változása" oszlopában található adat azt mutatja meg, hogy az előző hónap végéhez képest hogyan változott az eszközalap nettó eszközértéke. A Táblázat adata a tárgyhó és az azt megelőző hónap első oszlopban megjelölt napjai közötti havi nettó eszközérték összegek különbségeként van kiszámolva.
  2. Például, a Táblázat negyedik, 2011. augusztus 31. napi sorában található nettó eszközérték változás adat (- 13.289.765 euró) a 2011. augusztus 31. napi nettó eszközérték (49.235.450 euró) cs a 2011. július 30. napi nettó eszközérték (előző sor, 62.525.215 euró) különbözete.
  3. A változás negatív előjele azt mutatja, hogy' a 2011. július 30 és augusztus 31. közötti időszakban az eszközalap nettó eszközérteke csökkent, a táblázat más soraiban található pozitív előjelű változása az eszközérték adott havi növekedését indikálja.
  1. Eszközérték százalékos változása
  1. A Táblázat negyedik "Eszközérték százalékos változása" oszlop adata azt mutatja meg, hogy' két hónap utolsó napjai között történt a nettó eszközérték változás (Táblázat harmadik oszlop) az előző hó végi nettó eszközérték hány százalékát teszi ki.
  2. Például, a Táblázat negyedik, 2011. augusztus 31. napi sorában található "Eszközérték százalékos változása” adat (- 21,26%) azt mutatja, hogy az augusztus hónapban bekövetkező nettó eszközérték változás (- 13.289.765 euró) a kiinduló 2011. július 30. napi eszközérték (62.525.215 euró) hány százaléka.

2.1.4.Hozam info

  1. A Táblázat utolsó. "Hozam info" cimü 5. oszlopa a fenti adatoktól teljesen független adat. amely azt mutatja meg. hogy a Fejlődő európai régió eszközalapban található befektetések - feltörekvő európai országok pl. Oroszország vállalatainak részvényei - milyen hozamot produkáltak a vizsgált időszakban, azaz a részvények és egyéb eszközök egy egységre jutó értéke milyen mértékben nőtt vagy csökkent a hónapban.
  2. Például, a Táblázat negyedik, 2011. augusztus 31. napi sorában található "Hozam info" (- 17,48%) azt mutatja, hogy az eszközalap befektetéseinek egységnyi értéke hogyan változott a 2011. augusztus 31. napjára a 2011. július 30. naphoz képest: jelen esetben az árfolyam 17,48%-kal csökkent azaz az eszközalap az adott hónapban - 17,48%-os hozamú, veszteséges volt.
  3. A konkrét havi példában ez azt jelenti, hogy amennyiben egy befektető 2011. július 30. napján vásárolt egy befektetési egységet a Fejlődő európai régió eszközalapban pl. 100 euró értekben, majd a befektetését 2011. augusztus 31. napján eladta, úgy csak 82,52.- euró ellenértékét kaphatott', azaz 17,48,- euró veszteséget szenvedett el.
  1. A Szakvélemény alapul szolgáló tény: a "különös összefüggés"
  1. A Szakvélemény a Táblázat fentiek szerinti adataiból az alábbi ténynek tulajdonit relevanciát:

 

"A táblázatot áttekintve számszaki eltérést az alapadatoktól nem találtam. Valóban különös összefüggés ttapasztalható a hozam és a nettó eszközérték változásai között.

 

Valóban megfigyelhető az, hogy annak ellenére, hogy a biztosításban befektetőként részt vevők annak ellenére, hogy' talán "évente egy-két alkalommal változtatnak befektetési portfoliójukon" jelentős összegben változtatják a hozamoknak megfelelően befektetett pénzüket."

 

(Kiemelés a felperestől).

 

  1. A Szakvélemény fenti idézete alapján az eszközalap manipulációra vonatkozó szakértői vélelem alapja a Táblázat harmadik és negyedik oszlopaiban foglalt adatok közötti szemmel látható összefüggés, miszerint amennyiben az eszközalap valamely hónapban veszteséges volt, ("Hozam info" oszlop negatív előjelű adatot tartalmaz), úgy jellemzően csökken az ügyfelek teljes befektetéseinek összesített értéke ("Eszközérték százalékos változása” oszlop negatív előjelű adatot tartalmaz), míg nyereséges hónapokban a nettó eszközérték is nő, azaz mindkét oszlopban pozitív előjelű adat található.
  2. A Szakvélemény ezen összefüggést (ti. egyező előjelű eszközérték és hozam változásokat) érti olyan "különös összefüggésként” (a továbbiakban "Különös Összefüggés"), ami megalapozza az eszközalap manipuláció vádját.

1 Költségek levonása nélkül.

 

  1. Ezen Különös Összefüggésen alapul a Szakvélemény alábbi végkövetkeztetése is:

"Összegezve az előzőekben leírtakat, a rendelkezésemre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az ING Biztosító által kezelt eszközalapokkal kapcsolatosan valaki feltehetően manipulációs szándékkal később nyereségessé vált eszközalapokban jelentős összeseket helyezett el, később veszteségessé vált eszközalapokból jelentős összegeket vont ki"

 

  1. A Táblázat egyes sorait tanulmányozva megállapítható, hogy ilyen előjel-egyezés az "Eszközérték százalékos változása" és a "Hozam info" oszlop adatai között (ti. a Különös Összefüggés) a Táblázat 38 sorából 31 (helyesen 32) esetben figyelhető meg, amely arány eredményezi az alperes által állított 84%-os gyakoriságú felperesi manipulációt'.
  1. A Különös Összefüggés = közgazdasági szükségszerűség!!
  1. A Szakvéleményben a manipuláció alapjaként azonosított Különös Összefüggés azonban nyilvánvaló, egyszerű és alapvető közgazdasági összefüggés, amely megítéléséhez még speciális szakértelem sem szükséges.
  2. Amennyiben ugyanis, az eszközalapban lévő eszközök (pl. részvények) értéke az adott hónapban csökken ("Hozam info" negatív előjelű adatot tartalmaz), úgy a befektetők által az adott eszközalapban tulajdonolt összes részvény összesített értéke is szükségszerűen csökken ("Eszközérték százalékos változás" érték is negatív előjelű adatot tartalmaz), még akkor is ha egyetlen befektető sem vonja ki a pénzét az adott időszakban!
  3.  

iy> Ha ugyanis pl. a Fejlődő európai régió részvény eszközalapban az összes ügyfél összes befektetése 2011. július 30. napján 62.525.215,- euró értékkel bírt, és az eszközalap hozama a következő hónapban - 17,48%-os veszteség volt, úgy szükségszerű, hogy az ügyfelek befektetéseinek az összesített értéke (azaz a nettó eszközérték) is pontosan 17,48%-kal csökkenjen még abban az elméleti esetben is, amennyiben az eszközalapban az adott hónapban egyetlen ügyféltranzakció sem történt.

 

  1. Annak ellenére, hogy határozott álláspontunk szerint nem igényel különös szakértelmet, és így a tisztelt Kecskeméti Törvényszék által is megítélhető, hogy a Szakvélemény alapjául szolgáló Különös Összefüggés a fentiek szerint egy alapvető és nyilvánvaló közgazdasági szükségszerűség, a felperes felkérte Dr. Dömötör Barbarát, a Budapest Corvinus Egyetem (korábbi elnevezés: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének egyetemi adjunktusát, hogy formáljon véleményt a Szakvélemény- alapjául szolgáló adatokról a Különös Összefüggésről és a Szakvélemény megállapításairól.
  2. A Dr. Dömötör Barbara által készített szakértői véleményt ("Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény") a jelen irathoz 1. sz. mellékleteként csatoljuk.
  3. A Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény a Különös Összefüggésre vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:
  1. Mivel a 38 sor valójában 37 hónap ellenőrizhető adatait tartalmazza, a tényleges arányszám 37- ből 31 egyező előjel, amely szintén 84%-os gyakoriságot eredményez.

 

"Azonban az alperes által „felfedezett" ezen gyanús összefüggés szükségszerű következménye annak hogy negatív hozamok esetén csökken, pozitív hozamok esetén pedig nő az eszközérték, ami tautológia' hiszen a hozamszámítás alapja az eszközérték megváltozása. Egy- egyszerű példával szemléltetve az elmondottakat, ha feltételezzük, hogy egy portfólió értékét futamidő alatti ki- és befizetésekkel nem módosítjuk, vagyis semmilyen eszközátcsoportosítást nem végzünk, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy'

 

fi) az esetek 100%-ában pont akkor nőtt az eszközérték, amikor pozitív hozamok voltak, és akkor csökkent, amikor a hozam negatív volt; valamint

fii) az esetek 100%-ában az eszközérték százalékos változása pontosan egyezik az adott havi hozam százalékbaji meghatározott mértékével."

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperes és az igazságügyi szakértő által azonosított "különös összefüggés" nemhogy különös, vagy szokatlan, hanem a befektetések esetén a hozamszámítás módjából következik."

  1. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Szakvélemény az alapul szolgáló szakmai állítás (ti. a Különös Összefüggés szokatlan volta) alapvető és súlyos közgazdasági tévedés, mivel éppen ellenkezőleg, az nem szokatlan hanem teljesen szükségszerű. Mivel ezen szakmai hibás megfigyelésre épül a Szakvéleménynek az eszközalap manipulációra vonatkozó összes további következtetése és a végkövetkeztetése is (ti. hogy nem tudni ki, de valaki manipulál), a Szakvélemény végkövetkeztetése is szükségszerűen és nyilvánvalóan hibás.
  1. A hozam hatásától megtisztított eszközérték változások vizsgálata
  1. Továbbra is állítjuk, hogy az alperes által a Szakértőnek biztosított általános adatokból a szakértői ténymegállapításhoz szükséges egzaktsággal semmilyen megállapítás nem tehető a az alperesi vádak valóságtartalmára vonatkozóan. Ezt maga Szakvélemény is elismeri, amikor az egzakt megállapításokhoz további adatok és vizsgálatok szükségességére hívta fel a figyelmet.
  2. Ennek megfelelően a Szakvélemény eszközalap manipulációra vonatkozó végkövetkeztetése sem minősül ténymegállapításnak, mert az csak a tényekből - nyilvánvalóan tévesen - levont közvetett feltételezés, egy olyan szakértői vélelem, amelyre ítéleti tényállást alapítani még akkor sem lehetne, amennyiben a Szakvélemény ezen közvetett következtetést valós tényekből helyes közgazdasági logikával vonta volna le.
  3. A Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény azonban a rendelkezésre álló adatokat olyan megközelítésben is megvizsgálta, amely megközelítés alkalmas lehet az adatokból érdemibb, kevésbé közvetett szakmai következtetések levonására az eszközalapok alperes által állított manipulációjára vonatkozóan.

3    A tautológia egy olyan állítás, amely saját értelménél fogva igaz: igazságtartalmuk közvetlenül következik a benne szereplő fogalmak definíciójából, illetve az axiómákból.

2") Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény megvizsgálta a Táblázat adatait akként, hogy a nettó eszközérték havi változásait megtisztította az adott havi hozamváltozások által szükségszerűen okozott hatásoktól. Azaz, azt vizsgálta, hogy az adott havi hozam által az eszközértékben okozott szükségszerű változáson (ti. ugyanolyan előjelű és mértékű változás) felül milyen mértékben változott a havi eszközérték.

 

  1. Például, amennyiben a 2011. augusztus hónapban a havi hozam - 17,48% volt, úgy a 2011 augusztusában tapasztalt havi - 21,26%-os nettó eszközérték változásból a - 17,48%-os mértékű változás szükségszerűen az ilyen mértékű hozam eredménye, a nettó eszközérték, ezen szükségszerű változáson kívül csak további - 3,78%-kal változott (-21,26% - -17.48%= -3,78%). Ezen - 3,78%-os érték jelenti a "hozam hatásától megtisztított nettó eszközérték" változást, amelyet az ügyféltranzakciók végrehajtása okozott.
  2. Fontos hangsúlyozni, hogy a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény által alkalmazott módszer sem egzakt, kizárólag az alperes által rendelkezésre bocsátott adatokból, közvetett következtetések levonására alkalmas, mert nem ellenőrizheti az eszközalapokban az adott hónapban végbement tényleges ügyféltranzakciókat. Ennek ellenére a "hozamhatástól megtisztított nettó eszközérték változás" vizsgálati módszer alkalmasabb a havi nettó eszközérték változás és a havi hozam közötti bármilyen összefüggés vizsgálatára, azaz, hogy a kettő között van-e statisztikailag kimutatható összefüggés - ahogy azt az alperes állítja.
  3. A Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény ilyen megközelítésű vizsgálatának eredményeként a Táblázat adataiból az alábbi következtetést vonja le:

 

"Amennyiben a hónap eleji eszközértékét korrigáljuk a hozammal, vagyis figyelembe vesszük az alap havi teljesítményét, és a hozammal korrigált eszközértékhez képesti változást vizsgáljuk, azt kapjuk, hogy a vizsgált 37 hónapból 21-ben. vagyis az esetek 56,76%-ban történt a hozammal azonos előjelű eszközátcsoportosítás. Mindezek alapján nem lehet semmiféle összefüggésre - még akár közvetetten is - következtemi a havi hozam és az eszközérték hozamon felüli (tehát eszközátcsoporiositásból következő) változása között."

 

  1. Látható, hogy mig a Szakvélemény által megerősített alperesi állítás alapja - az azonos előjelű hozam és eszközérték változás - ténylegesen csupán 50% körüli mértékű. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált hónapokban nincs semmilyen összefüggés a hozamváltozás és az eszközérték változás között, mert az esetekek felében azonos előjelűek a másik felében pedig éppen ellenkező előjelűek a változások.

32)   A fenti módszertan alapján a Táblázat adataiból a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény az alábbi megállapítást teszi:

 

"Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált 37 hónapban a Fejlődő európai régió részvény eszközalap hozamváltozástól megtisztított eszközérték-változása és a hozamváltozása között semmilyen - akár közven - összefüggés nem állapítható meg."

 

  1. Mivel az eszközalap manipulációra vonatkozó alperesi állítás a havi nettó eszközérték változás és a havi hozamváltozás közötti összefüggésen alapul, a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény igazolja, hogy az alperesi manipulációs vád teljesen alaptalan, az NN (ING) Biztosító eszközalapjaival semmilyen manipuláció nem történt!
  1. Egyéb komoly aggályok
  1. A Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény, a perbeli Szakvélemény megállapításával kapcsolatban néhány további alapvető szakmai aggályra hívja fel a figyelmet.
  2. Nem állapítható meg, hogy a Szakvélemény mire alapozza azon állítását, miszerint még a nyereség/veszteség realizálását megelőzően "vette volna ki" az "ismeretlen manipulátor" az "euró tízmilliókat" az eszközalapból. A Táblázat csak hó végi adatokat tartalmaz, de az eszközalapokkal kapcsolatos tranzakciók napi szinten bonyolíthatóak, ahogy a hozam is napi szinten változik. Azaz, a Táblázat adataiból a pénzmozgások időbeliségére vonatkozó következtetés nem vonható le! Ezen indokolt megállapítás a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény 5. oldal "A havi összesített adatokból következtetés csak korlátozottan vonható le" cím alatt található.
  3. Szintén nem állapítható meg, hogy a Szakvélemény mire alapozza azon állítását miszerint az "ismeretlen manipulátor" tevékenysége kárt okozna az ügyfeleknek. Ezen indokolt megállapítás a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény 5-6 oldalain "A károkozás hiánya" cím alatt található.
  1. MANIPULÁLÁS A HOZAMSZÁMLÁLÓVAL
  1. A Szakvélemény megállapítása szerint a "hozamszámláló téves adatai hamis képet mutatnak az egyes befektetési alapok teljesitményeiről”. Azonban a Szakvélemény egyetlen tényállítást, vagy utalást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Szakvélemény milyen tényből, milyen szakmai megfontolás alapján jutott erre a következtetésre.
  2. Erre tekintettel, a Szakvélemény "hozamszámlálóval kapcsolatos manipuláció" alperesi vád tekintetében alkalmatlan a bizonyítékként való figyelembe vételre, mivel e tekintetben indokolást, szakmai levezetést nem tartalmaz, hiányos, még a konkrét alperesi vádat sem ismerteti.
  3. Ennek megfelelően a Szakvélemény "manipulálás a hozamszámlálóval vádra vonatkozó kijelentéseire érdemi észrevételt vagy kérdést feltenni nem tudunk, arra csak a szakvélemény e tekintetben való esetleges kiegészítését követően lesz módunk.
  1. ESZKÖZALAPOK VESZTESÉGES MÚLTJÁNAK ELTÜNTETÉSE A HÍRLEVELEKBEN
  1. A vonatkozó alperesi tényállítás szerint a felperes "vesztes eszközalapok vesztes múltjának eltüntetésévet manipulál, okoz kárt az ügyfeleknek. A vád tartalmilag annyit jelent, hogy a felperes a hírleveleiben a veszteséges eszközalapok múltbeli veszteségeiről nem tájékoztatta az ügyfeleket, akik így gyanútlanul veszteséges eszközalapokba fektetik a pénzüket és maguk is veszteséget szenvednek el a jövőben.
  1. Szakvélemény 13. oldal harmadik bekezdés.

4l> A Szakvélemény azonban egyetlen tényállítást, vagy utalást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyik hírlevelében nem tájékoztatta a felperes az ügyfeleit valamely eszközalap múltbeli hozamairól, így akár múltbeli veszteségeiről. Vélhetően azért mert ilyen, a múltbeli veszteségről (vagy nyereségről) nem tájékoztató hírlevelet a felperes sosem adott ki. E körben ismételten utalunk pl. 2015. szeptember 3. napi iratunk 21-40. pontjaiban részletesen bemutatott tényekre és indokokra.

•12) Erre tekintenél, a Szakvélemény "eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése" alperesi vád tekintetében alkalmatlan a bizonyítékként való figyelembe vételre, mivel az a vonatkozó alperesi közlést nem is vizsgálta, e tekintetben hiányos.

  1. Ennek megfelelően a Szakvélemény "eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése" vádra vonatkozó kijelentéseire érdemi észrevételt vagy kérdést feltenni nem tudunk, arra csak a szakvélemény e tekintetben való esetleges kiegészítését követően lesz módunk.
  1. INDÍTVÁNY ÚJ SZAKÉRTŐ KIRENDELÉSÉRE
  1. A fentiek és a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény alapján megállapítható, hogy a Szakvélemény jelenlegi formájában teljesen alkalmatlan arra, hogy ítéleti tényállás alapjául szolgáljon, annak módszertana a perben elvárt egzaktságé ténymegállapításra eleve alkalmatlan, a Szakvélemény hiányos, homályos, ellentmondásos, alapvető szakmai ismereteket nélkülözi, amely miatt annak helyességéhez nyomatékos kétség fér (Pp. 182.§

(3))

  1. A Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény alapján megállapítható az is, hogy sajnálatos módon a Szakvélemény olyan alapvető szakmai hiányosságokat tartalmaz, amelyek rendkívül kétségessé teszik, hogy az eljáró szakértő rendelkezik megfelelő szakértelemmel specifikusan a befektetési tevékenységre (befektetési alapok, eszközalapok, részvények, kötvények) vonatkozóan. Ilyen nyilvánvaló szakmai hiba pl. a Szakvéleményben felfedezett Különös Összefüggés, amely a Corvinus Egyetem oktatója szerint tulajdonképpen egy nyilvánvaló közgazdasági szükségszerűség, nem szokatlan, hanem éppen törvényszerű!
  2. Ennek megfelelően a Themis Iroda Kft. perben való esetleges további közreműködése kizárólag további teljesen felesleges költségeket eredményezne anélkül, hogy az esetleges további vizsgálatainak az eredménye a perben bármiképpen felhasználható lenne. Ezen körülmény is indokolja az Pp. 182.§ (3) bekezdése szerinti új szakértő azonnali kirendelésének a szükségességét.
  3. E körben végül utalunk arra is, hogy az eljáró szakértő korábban két olyan társszakértő bevonására is indítványt tett akik konkrétan befektetési alapokkal is foglalkoztak már, és így specifikusan a befektetési tevékenységek területén is rendelkeznek szakértelemmel. A Szakvéleményből megállapítható, hogy az ilyen társszakértök bevonására azért lett volna szüksége az eljáró Szakértő úrnak, mert ő személyesen a befektetési tevékenységek területén a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik.
  1. INDÍTVÁNY SZAKÉRTŐHÖZ INTÉZETT KÉRDÉSEKRE
  1. Arra az esetre, amennyiben a tisztelt Kecskeméti Törvényszék egyelőre nem rendel ki a Pp. 182.§ (3) bekezdése szerint új szakértőt, hanem a Szakvélemény kiegészítése mellett dönt, úgy - a 2016. február 12. napi iratunkban foglalt 12 előzetes kérdéseken kívül - az alábbi kérdések Themis Lroda Kft. általi Írásbeli megválaszolását indítványozzuk:

Eszkőzalap manipuláció

  1. Egyetért-e a Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény azon szakmai megállapításával, miszerint szükségszerű, hogy negatív hozamok esetén csökken, pozitív hozamok estén nő az eszközérték? Kérjük részletesen indokolja válaszát!
  2. A Fejlődő európai régió eszközalap 2011. július 30. és 2011. augusztus 31. napja közötti -17,48%,-os hozama milyen szükségszerű nettó eszközérték változást eredményez, amennyiben az adott időszakban az eszközalapban egyetlen tranzakció sem történt?
  3. Kérjük szíveskedjen felsorolni, hogy szakmai ismeretei szerint milyen tranzakciók (egyedi ügyfélrendelkezés vagy szerződéses felhatalmazás alapján végzett tranzakció stb.) befolyásolják egy eszközalap nettó eszközérték változását a hozamváltozás szükségszerű hatásain kívül?
  4. Kéijük szíveskedjen megjelölni a Táblázat adatai alapján az egyes hónapok hozamhatástól megtisztított havi nettó eszközérték változásának százalékos értékét (Dr. Dömötör Barbara Szakvélemény 4. oldal)! Megállapítható bármilyen összefüggés az adott havi hozam és a hozamhatástól megtisztított nettó eszközérték között? Amennyiben nem állapítható meg összefüggés, úgy megállapítható-e az eszközalappal történt manipuláció?
  5. Kérem szíveskedjen kifejteni, hogy' mit ért a szakvélemény azon megállapítása alatt, miszerint az euró tízmilliókat az ismeretlen manipulátor a veszteség/nyereség realizálása előtt vagy után vonta ki az eszközalapból5? Milyen tényekből vonta le a veszteség/nyereség realizálásának időbeliségére vonatkozó következtetését, amikor a táblázat adatai havi adatok (előző hónap vége vs. tárgyhónap vége) míg az eszközalapokból pénzt kivonni bármely napon lehetséges és a hozamadatok is napi szinten állnak rendelkezésre?
  6. Az eszközalap manipuláció alperesi vádjának egzakt vizsgálatára alkalmas módszernek tartana egy* mintavételes vizsgálatot? Például, amennyiben a felperes egy’ összefoglaló excel táblázatban, matematikailag ellenőrizhető módon levezetve egzaktan bemutatná, hogy a Fejlődő európai régió részvény eszközalap Ön által kiválasztott hónapjában konkrétan milyen ügyféltranzakciók és hozamváltozás eredményeként alakult ki a Táblázatban jelölt havi nettó eszközérték változás, és Ön véletlenszerűen mintavételezéssel ellenőrizné a megadott ügyféltranzakciók valódiságát, azaz hogy az tranzakciók minden esetben konkrét ügyfél felhatalmazás (egyedi vagy szerződéses) alapján történtek?
  7. Egy ilyen mintavételes vizsgálatban hány tranzakció ellenőrzését tartja szükségesnek egy hónapban? Tájékoztatásul közöljük, hogy az egyes hónapokban a tranzakciók száma egy eszközalapban is elérheti a 2-3000-es nagyságrendet!
  8. Amennyiben a fenti mintavételes vizsgálatot nem tartja alkalmasnak az alperesi tényállítás egzakt vizsgálatára, úgy szíveskedjen megjelölni annak pontos okát!
  9. Kérjük szíveskedjen megjelölni, hogy a 2014. december 21. napi szakértői munkatervében foglalt vizsgálatok során konkrétan milyen felperesi adatokat milyen módszerrel vizsgált volna?

Hozamszámlálóval kapcsolatos manipuláció

 

  1. Kérjük szíveskedjen megjelölni, hogy a Szakvélemény mely része foglalkozik a "hozamszámlálóval való manipuláció" felperesi vádjával, azzal kapcsolatban konkrétan milyen tényeket vizsgált meg és azokból milyen szakmai módszer alapján milyen következtetéseket vont le!
  2. Kérjük szíveskedjen példaként megjelölni a hozamszámláló 3-4 olyan adatát, amely- véleménye szerint téves, és szíveskedjen bemutatni, hogy az adott adat mennyiben téves és mi a helyes adat? Miben különbözik ezen vád az "Eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése" alperesi vádtól?

 

Eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése

 

  1. Kérjük szíveskedjen megjelölni, hogy konkrétan melyik hírleveleket vizsgálta meg, azok konkrétan milyen tőkepiaci eszköz hírlevelei, és annak ki a kibocsátója!
  1. INDÍTVÁNY TÁRGYALÁS TARTÁSÁRA
  1. Felperes indítványozza, hogy a tisztelt Kecskeméti Törvényszék tartson tárgyalást a szakértői vizsgálat eddigi fejleményei, a további szakértői vizsgálatok és a felek által ezidáig előterjesztett további indítványok tárgyában még azelőtt, hogy döntene a Themis Iroda Kft. helyett új szakértő kirendelése vagy a Szakvélemény kiegészítése tárgyában.
  2. Utalunk arra, hogy a szakértői vizsgálatok ezidáig is igen jelentős költséggel jártak és így a további szakértői vizsgálatok hatékony és gazdaságos lefolytatását mind a peres felek közös gazdasági érdeke mind a Pp. pergazdaságossági alapelve indokolja. A megfelelő, specifikus szakértelemmel láthatóan nem rendelkező szakértő további díjazása ezen szempontokkal teljesen ellentétes lenne.
  1. BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNYOK
  1. Indítványozzuk, hogy a tisztelt Kecskeméti Törvényszék Dr. Dömötör Barbarát a perbeli alperesi vádak alaptalansága, a Táblázat adatai, és a Szakvélemény következtetéseinek szakmai megalapozottsága tárgyában tanúként szíveskedjen kihallgatni. Amennyiben a tisztelt Bíróság a tanú kihallgatását elrendeli, felperes vállalja a tanút előállítani.
  2. A felperes további bizonyítási indítványokat fog a perben előterjeszteni a jelen iratában foglalt indítványai kimenetelétől függően.

* * *

Tisztelettel:

NN Biztosító Zrt.

felperes

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!