ING (NN) BIZTOSÍTÓ "JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE(?) PER" - BEADVÁNY - ING (2015-09-03)

Eredeti nyomtatható PDF dokument

 

Kecskeméti Törvényszék

6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.

Postacím: 6001 Kecskemét. Pf. 12

 

az NN Biztosító Zrt.

(korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt. 1068 Budapest Dózsa U. út 84/ B. ép.) felperes

jogi képviselő

Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1124 Budapest, Csörsz utca 49-51.) helyeit Dr. Radics György Viktor ügyvéd

Dr. Radics György Viktor, Ügyvéd

észrevételei

Placz József

(lakcím: 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) alperes szemben személyiségi jog megsértése tárgyában 8.P.20.688/2015 számon folyamatban lévő perben.

Budapest, 2015. szeptember 3.

 

Tisztelt Kecskeméti Törvényszék!

 

Alulírott. NN Biztosító Zrt. (korábbi elnevezése: ING Biztosító Zrt. székhelye: 1068 Budapest. Dózsa György út 84. 13. épület; cégjegyzékszáma a Fővárosi Törvényszéken mint Cégbíróságon: 01-10-041574) felperes kívüljegyzett és korábban csatolt meghatalmazással és almeghatalmazással igazolt jogi képviselője, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (székhely: 1124 Budapest. Csörsz utca 49-51 eljáró ügyvéd: dr. Nemescsói András: email:  andras.nemcscsoi@dlapipcr.corn; tel:. +36-1-510-1100; fax: +36-1-5101101; helyett Dr. Radics György Viktor ügyvéd viktor.radics@fdlapipcr.com: értesítési cím: 1124 Budapest. Csörsz utca 49-51.) útján Placz József (lakcim:6000 Kecskemét. Gyenes Mihály tér 17.) alperessel szemben folyamatban lévő perben az alábbi

 

észrevételeket

 

terjeszti elő a THEMIS Iroda Kft. által összeállított 2015. július 16. napi szakértői munkatervére.

 

A jelen iratban a per és így a szakértői vizsgálat tárgyának meghatározásához, előbb összefoglaljuk a perelőzmenyek releváns részeit, majd bemutatjuk, hogy álláspontunk szerint a felek eddigi előadásai alapján milyen felperesi tényállítások képezhetik a per és így a szakértői vizsgálat tárgyát, valamint, hogy azok tekintetében milyen terjedelmű és módszertanú szakértői vizsgálat lenne szükséges.

 

A PERELŐZMÉNYEK, A SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT TÁRGYA ÉS MÓDSZERTANA

 

1) A Szegedi ítélőtábla a per másodfokú eljárásának 2014. szeptember 17. napi tárgyalásán a Pp. 3.§ (3) bekezdése szerint tájékoztatta az alperest az őt terhelő bizonyítási kötelezettségről az alábbiak szerint:

 

"A tanács elnöke a Pp. 3. § (3) bekezdésére figyelemmel tájékoztatja a feleket, hogy a perbeli jogvita elbírálása szempontjából bizonyításra szoruló tény, miszerint: a felperes jogosulatlanul végzett az általa kezelt eszközalapokba elhelyezett pénzeszközök tekintetében átcsoportosításokat„ és ezzel a befektető ügyfeleknek kárt okozott.  A bizonyításra az alperes köteles.  Ha bizonyítási kötelezettségének nem lesz eleget, a bíróság a jogvitát a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el."[1]

 

(kiemelés a felperestől)

 

2} A Szegedi ítélőtábla a Pf.Il.20.065/2014/11. számú végzésével ennek megfelelő terjedelemben utasította a szakértőt a szakértői munkaterv elkészítésére.

 

"A perben felmerült pénzügyi befektetési kérdés megítéléséhez szakértői bizonyítást rendel el.

 

Szakértőül a THEMIS Iroda Igazságügyi és Területfejlesztési Tanácsadó Kft-t (5700 Gyula, Ibolya u. 2.) rendeli ki az alábbi kérdés megválaszolására.  

 

"Megfelel-e a valóságnak, hogy a felperes a 2011. május 1. - 2013. szeptember 2. napja közötti időszakban jogosulatlanul (az ügyfelek hozzájárulása nélkül vagy egyébként "manipulatív" módon) végzett az általa kezelt eszkozalapokba elhelyezett pénzeszközök tekintetében átcsoportosításokat, és ezzel a befektető ügyfeleknek kárt okozott."

 

3)  A kirendelő végzés alapján a Themis Iroda Kft. 2014. december 21. napján Pf. II 20.065-7014/14 számú iratban elkészítette a Szegedi ítélőtábla által megállapított szakkérdés érdemi vizsgálatához, szükséges munkatervet (módszertan, vizsgálati program) amely a szakértő álláspontja szerint lehetővé tenné, hogy kategorikus megállapítási tegyen a kérdésben ti. hogy a felperes végez-e az alperes által állított vagyonátcsoportositásokat, vagy nem.

 

4)  Az alperes azonban a Szegedi ítélőtábla és a Themis Iroda Kft. által közösen előkészített szakértői munkatervet (vizsgálati program, módszertan) kifejezetten elutasította és egy attól eltérő terjedelmű és módszertanú vizsgálatot indítványozott a megismételt elsőfokú tárgyalás 2015. június 18. napi tárgyalásán:

 

"Beadványomban is jeleztem, hogv kizárólag az általam csatolt dokumentumok vizsgálatát kérem.  Azzal kívánom igazolni a tényállításaim valóságtartalmát, és ehhez nincs szükség arra, hogy a szakértő elvégezze a felperes teljes átvilágitását és értékelje üzletfilozófiáját.

 

Az alperes szakértő kirendelését abban a vonatkozásban tartja szükségesnek, hogy a periratokhoz csatolt kimutatásokat konkrétan az ítélőtáblához 2014. szeptember 23-án. 2015. január 16-án és február 20-án előterjesztett előkészítő irat és azok mellékletei vizsgálata szükséges. Az alperes ezzel kívánta a keresetben kifogásolt tényállításai valóságtartalmát igazolni, így indítványozom, hogy a szakértő ezen beadványoknak és mellékleteinek áttanulmányozásával készítsen újabb munkatervet a szakértői feladatról, annak módszereiről, várható költségéről.

 

(kiemelés az felperestől)

 

5)  Az alperes ezen - módosított - bizonyítási indítványának megfelelően hívta fel a Kecskeméti Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárás 2015. június 8. napi tárgyalás hozott II. sz. végzésével az eljáró szakértőt, hogy

 

"szakértői munkatervet készítsen a felperes keresetében a) - k) m n. pontokban felsorolt tényállítások szakértői vizsgálatának módszeréről és költségvonzatáról oly módon, hogy kizárólag az alperes által a Szegedi ítélőtábla előtt folyamatban volt eljárás során becsatolt előkészítő iratok és azok mellékletei áttanulmányozásával, illetve a Kecskeméti Törvényszék P.21.192/2013. számú ügyiratok áttanulmányozásával szükséges elvégezni a szakértői feladatot - mellőzve a felperes könyvszakértői átvilágítását”.

 

(Kiemelés a felperestől)

  1. 8.P.20.688-2015 'ó. számú jegyzőkönyv
  1. 8.P.2Ü.688'20I5;6. számú jegyzőkönyv

 

6)  Az alperes a módosítótt tartalmú bizonyítás, indítványával vállalta annak kockázatát, hogy az általa indítványozótt, módosított terjedelmű és módszertanú vizsgálat eredményként szakértő esetlegesen nem fog tudni kategorikus megállapítást tenni a vizsgált tényállítás valóságtartalmára vonatkozóan - ti. kategorikusan kijelenteni, hogy az valós vagy valótlan - hanem, olyan szakvéleményt tud adni, miszerint az alperes által indítványozott vizsgálati anyagból a tényállítás valóságtartalma nem állapítható meg, mert az indítványozott terjedelmű és módszertanú szakértő vizsgálat a tényállítás ellenőrzésére nem alkalmas.

 

7)  Egy ilyen eredményű szakvélemény eljárásjogi értékelése, hogy az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonyítatlanság a Szegedi ítélőtábla 2014. szeptember 17. napi tájékoztatásának megfelelően az alperes terhére esik, a per az alperes pervesztességével zárul.

 

8} Az alperes módosított tartalmú szakértői bizonyítási indítványához végül a felperes is hozzájárult azzal a feltétellel, hogy az alperes által indítványozott, módosított terjedelmű szakértői vizsgálatot követően a vizsgálat terjedelme és módszertana utólag már nem bővíthető, azaz, amennyiben az alperes - határozott állítása ellenére - a vizsgálati anyagból szakértői bizonyítás útján sem tudja bizonyítani a tényállítása valóságtartalmát, úgy az alperes további, tágabb terjedelmű vagy eltérő módszertana szakértői bizonyítást utóbb már nem indítványozhat, illetve amennyiben ilyen indítvány mégis lesz, úgy azt a bíróság mellőzi.

 

9) Álláspontunk szerint ugyanis a bizonyítás terjedelme a módosított alperesi bizonyítási indítvánnyal rögzült, és az alperes újabb, ismételten módosított szakértői bizonyítási indítvány megtételére már nem lesz jogosult. Álláspontunkat a Pp. alább idézett 3.§ (3) és 3.§ (4) bekezdéseire alapozzuk, amely kifejezetten rögzíti az elkésett, elmulasztott, vagy a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető bizonyítási indítvány következményeit, akként, hogy ily módon indítványozott bizonyítást a bíróság mellőzni köteles:

 

"3.§ (3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli.  A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli."

 

3.§ (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.  A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik."

 

10) A felperes az alperesi módosított bizonyítási indítványhoz a jóhiszemű pervitel és együttműködés jegyében járult hozzá, a módosított indítvány azonban nem eredményezheti, hogy az alperes mintegy "cseresznyézgetve" a szakértői bizonyítási módszertanokban és vizsgálati programokban különböző terjedelmű és módszertanú szakértői bizonyításokkal egy peres eljáráson belül különböző költségvonzatú ismételt kísérleteket tesz tényállítása valóságtartalmának bizonyítására.

 

11)  Hangsúlyozzuk, hogy a felperes nem ellenezte a Szegedi Ítélőtábla által elrendelt, eltérő terjedelmű és módszertanú szakértői bizonyítást sem, mivel az alperes által állított tevékenységeket sosem folytatta.  A jelen iratban a szakértői bizonyítási indítvány módosításával kapcsolatos álláspontunk elvi jellegű és a per elhúzódását, a bizonyítás kereteinek alperesi igény szerinti folyamatos jövőbeni változtatgatását és így a bizonyítási eljárás parttalanná válását szeretne a felperes már előzetesen elkerülni.

 

A SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT TÁRGYA - AZ ALPERESI TÉNYÁLLÍTÁS

 

12)  A tisztelt Kecskeméti Törvényszék 2015. június 18. napi tárgyaláson hozott II. sz. Végzésében foglalt felhívása alapján az eljáró szakértő feladata megállapítani, hogy a felperes a)-k) m.n. kereseti kérelmében konkrétan milyen alperesi tényállítást, tényállításokat kifogásol a felperes.

 

13)  A THEMIS Iroda Kft. által készített 2015. július 16. napi dátumú módosított szakértői munkatervben megfogalmazott szakértői módszertannal egyetértünk, azonban az általa megállapított két tényállítás és kérdés tanulmányozását követően kialakult véleményünk szerint e körben a szakértőnek pontosabb instrukcióra lenne szüksége mivel a szakértő által vizsgálandó kérdések és a per tárgyának meghatározása a jelen perben egymással szorosan összefüggnek és utóbbi olyan jogkérdés, amelyben a szakértő megfelelő képzettséggel értelemszerűen nem rendelkezik.  Tovább nehezíti a szakértő és a bíróság feladatát, hogy az alperes által személyesen feltett "kérdések” nélkülözik a Pp. állal elvárt konkrétságot és szabatosságot, azaz a szakértőnek a bíróságnak és a felperesnek kellene az iratanyagból kihámozni, hogy az alperes pontosan mit is akar állítani.  Megjegyezzük, hogy az alperes által személyesen előadott kérdések perre alkalmas szabatos megfogalmazása az alperesi jogi képviselö feladata lenne.

 

14)  Az alábbi pontokban összefoglaltuk, hogy a felek perbeli nyilatkozatai alapján mely tényállítás, tényállítások esetében merült fel, hogy azok a per tárgyát és így a szakértői vizsgálat tárgyait képeznék, kifejtjük azzal kapcsolatos álláspontunkat, és amely kérdéseket a módosított szakértői munkaterv érinti, ott a munkaterve is észrevételt és indítványt teszünk.

 

ESZKÖZALAPOK KÖZÖTTI VAGYONÁTCSOPORTOSÍTÁS

 

15)  Mintahogyan azt korábban több alkalommal is kifejtettük, az alperes különböző csatornákon igen nagy számban állít valótlanságokat az NN Biztosító tevékenységéről, azonban a felperes kizárólag egy tényállítást tett a per tárgyává, amely tényállítás egységesen a kereseti kérelmünkben foglalt valamennyi alperesi közlésben megjelenik.

 

16)  Ezen tényállítást a per elsőfokú tárgyalásának 2013. december 5. napján akként határoztuk meg, hogy:

 

"A felperes keresete szerint felperes személyiségi jogának, jó hírnevének megsértése megállapítását kéri és az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására oly módon, hogy a bizositobank.hu weboldalon, illetve youtube.com weboldalon megjelenő tényállítások felperesre nézve sérelmes tartalmú tényállítások közlésének abbahagyására kötelezését, és tiltsa el a további jogsértéstől azzal a módositással módosítva az eddig előterjesztett keresetet, hogy tartalmában a keresetlevélben illetve kiegészítésben a) - m pontig megjelölt tényállítások jogsértő jellegének megállapítására, abbahagyására, eltiltására kérjük kötelezni az alperest.

 

Ennek tartalmát röviden összefoglalva az alábbiakban határozom meg.  "Az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró 10 milliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból. igy manipulálva az eszközalapok értékét. saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva. "*

 

(kiemelés az alperestől)

 

17)  Ezen tényállítás tekintetében született a Kecskeméti Törvényszék - utóbb hatályon kívül helyezett - 8.P.21.192/2013/5. számú elsőfokú ítélete, és ezen tényállítás tekintetében tájékoztatta a Szegedi ítélőtábla az alperest a bizonyításra szoruló tényről a 2014. szeptember 17. napi tárgyaláson, és ezen tényállítás tekintetében rendelte a Szegedi ítélőtábla a szakértői bizonyítást a Pf.11.20.065/2014/11. számú végzésével.

 

18)  Álláspontunk szerint a szakértői vizsgálat a Kecskeméti Törvényszék és a Szegedi ítélőtábla által megállapított ezen tényállítás valóságtartalmára mindenképpen ki kell terjedjen.

 

A módosított szakértői munkaterv

 

19)  A THEMIS Iroda Kft. módosított szakértői munkaterve 3. oldalán található két kérdés egyike sem egyezik a Szegedi ítélőtábla áltál megállapított kérdéssel.  Ezért mindenekelőtt indítványozzuk, hogy a szakértői munkaterv a Szegedi ítélőtábla által meghatározott, jelen irat 2. pontjában idézett kérdés megválaszolására is terjedjen ki, az legyen a megválaszolandó első számú kérdés.

 

20) A szakértői munkaterv 3. oldalán található kérdés tartalmában egyezik a Szegedi ítélőtábla kérdésével, mivel a kérdésben foglalt alperesi állítás az eszközalapok közötti illegális felperesi vagyonmozgatást feltételez.  Ezért, a szakértői munkatervében foglalt 1. kérdést nem ellenezzük.

 

AZ ESZKÖZALAPOK VESZTESÉGES MÚLTJÁNAK ELTÜNTETÉSE AZOK INDULÁSI DÁTUMÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL

 

Ezen alperesi állítás a pernek nem tárgya

 

21)  Az alperesi jogi képviselöváltást követően, a másodfokú eljárás derekán hivatkozott először arra, hogy a felperesi kereseti kérelmek és így a per tárgya az eszközalapokban történő vagyonátcsoportosítás mellett további alperesi közlés, "az eszközalapok veszteséges múltjának eltűntetése azok indulási dátumának megváltoztatásával" összefoglaló elnevezésű állítás is a per tárgyát képezi.

  1. 4 Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.192/2013/5. számú jegyzőkönyv 1-2 oldal.

22)  Ezen alperesi közlést - további alperesi közlésekkel együtt - azért nem kívánta a per tárgyává tenni a felperes, mert az a felperesi működés körében kevéssé releváns - legalábbis az eszközalapok közötti illegális vagyonátcsoportosításokkal kapcsolatos alperesi vádakhoz képest.

 

23) Ezen közlést az alperes annak alapján véli a per tárgyába tartozónak, mert a felperes kereseti kérelmei két pontjának szövegében - felsorolások keretében - előfordul.  Ennek az az oka, hogy a felperes igyekezett a keresetben összefoglalni az eszközalapok közötti vagyonátcsoportositásokkal kapcsolatos valamennyi alperesi közlést, azonban a kereset ezen két pontjában idézet szövegben a vagyonátcsoportosításokra vonatkozó szövegrészletben - pontosabban ugyanazon mondatban - az eszközalapok újraindításával kapcsolatos manipuláció is szerepelt.  Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felperesi kereset, annak szóbeli pontosítása, összefoglalása eredményeként megállapíthatóan egyértelműen az eszközalapok közötti vagyonátcsoportositásokkal kapcsolatos alperesi vádakkal szembeni jogvédelemre irányult, így a per Pp. 2!5.§-a szerinti tárgya kizárólag az eszközalapok közötti vagyonátcsoportosílás valóságtartalmának a vizsgálata lehet.

 

24)  A fentiekre tekintettel a szakértői munkaterv 3. oldal 2. pontjában foglalt kérdés feltételét ellenezzük, mert az a pernek nem tárgya.

 

Érdemi észrevételek az alperesi állításra

 

25)  Arra az esetre, amennyiben a tisztelt Kecskeméti Törvényszék ezen alperesi állítást is a per tárgyába tartozónak vélné, és így a módosított szakértői munkatervben megjelölt 2. kérdést is a szakértői vizsgálat alá vetné, úgy "az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése azok indulási dátumának megváltoztatásával" elnevezésű alperesi váddal szembeni álláspontunkat az alábbiak szerint foglaljuk össze.

 

26)  Alperes azt állítja, hogy az NN (ING) Biztosító Zrt. az általa létrehozott eszközalapok közül 8 db. eszközalap veszteséges múltját úgy tűntette el, hogy a ténylegesen 1996 és 2001 közötti indulási dátumú eszközalapokat a 2011. november 30-i hírlevelében 2011. április 29. vagy 2011. április 8. napi dátumra változtatta.  Az alperes ezen állítása alátámasztására a Szegedi Ítélőtáblához 2015. február 20. napján benyújtott iratok közül az A/3 megjelölésű spirálozott anyagban található dokumentumokat csatolta.

 

27)  A csatolt dokumentumok első oldalán a saját maga által készített táblázatban foglalja össze a megváltozott indulási dátumokat.

 

28)  A következő három oldalon az NN (ING) Biztosító Zrt. által a kínált eszközalapok lényeges adatairól készített három hírlevelet csatolja az alperes, melyek dátuma 2011. október 29. 2011. november 30. és 2012. szeptember 29.

 

29)  A hírlevelek összefoglaló táblázatából mindenféle tőkepiaci szakértelem nélkül is megállapítható, hogy valamennyi - így az alperes állal kifogásolt 8 - eszközalapesetében tartalmazza a historikus, múltbeli hozamokat. így pl. az alperes által kifogásolt Európai Részvény eszközalap esetében az 5 éves múltbeli hozama -7.19 %, az indulástól számított hozam pedig -0.06%.

 

30)  A hírlevelek tanulmányozásával, bármilyen tőkepiaci szakértelem nélkül az is megállapítható, hogy valamennyi hírlevélben szerepel valamennyi eszközalap - beleértve az alperes által kifogásolt 8 eszközalapot is - indulási dátuma, ha a dátum a hírlevelek első táblázatának utolsó oszlopában található.  Különös szakértelem nélkül megállapítható az is, hogy a három hírlevélben az eszközalapok - beleértve az alperes által kifogásolt 8 eszközalapot is - indulási dátuma a három hírlevélben azonosan van feltüntetve, így pl. a felperes által kifogásolt Ázsia Kötvény eszközalap indulási dátuma mindhárom hírlevélben azonosan 2008. 05. 01.

 

31) Ennek megfelelően megállapítható, hogy teljesen alaptalan azon alperesi állítás, hogy a felperes bármely eszközalapja múltbeli hozaminformációi bármely hírlevelében eltüntette volna oly módon, hogy az eszközalapok indulási dátumát bármely hírlevélben megváltoztatta volna.

 

32)  Az alperes 2015. február 20. napi A/3 megjelölésű dokumentációja a felperes 3 hírlevelét követően az egyes eszközalapok mögött a luxemburgi befektetési alapok magyar nyelvre lefordított luxemburgi tájékoztatóit tartalmazza.  Fontos tudni, hogy ezen luxemburgi befektetési alapokat nem a felperes hozta létre, azokat a felperes nem forgalmazza vagy kezeli, azokra a felperesnek semmilyen befolyása nincs.

 

33)  Az alperes a kérdéses 8 db befektetési alap Luxemburgban készített és kiadott magyar nyelvre lefordított tájékoztatóit is három idöváltozatban csatolta az iratokhoz (2011. október 29. 2011. november 30. és 2012. szeptember 29.).  Az első ilyen befektetési alap az "ING (L.) Renta Fund Global High Yield Befektetési Alap” elnevezésű alap.  A tájékoztató három különböző idöállapotából mindenekelőtt megállapítható, hogy azok (beleértve az alperes által vitatott 2011. november 30. napi állapotot is) minden esetben tartalmazzák az elmúlt 5 évre visszamenőleges hozaminformációt is.  Az egyértelműen megállapítható az "Árfolyamalakulás" grafikonon, a ''Visszatekintő hozamok (%)" táblázatban valamint a "Visszatekintő Éves hozamok" és "Naptári Éves Hozamok" grafikonokból is.

 

34)  A különböző dátumú hírlevelek "Naptári Éves Hozamok (%) című táblázatának összehasonlításával megállapítható az is. hogy a három különböző időállapotú hírlevél azonos hozaminformációt tartalmaz, pl. az ING (L) Renta Fund Global High Yield Befektetési Alap elnevezésű alap a 2007-es naptári évére mindhárom hírlevél -1.31%-os hozamot, a 2010-es naptári évre 12,36%-os hozamot tüntet fel.  A hírlevelekben található további hozamadatok az egyes hírlevelekben nem egyezhetnek, mert a hírlevelek eltérő kiadási időpontjai értelemszerűen hatással vannak pl. az elmúlt havi, vagy 5 éves hozamadatokra, mivel a hírlevél kiadási napja befolyásolja a számítás alapjául szolgáló referencia időszakot.

 

35)  A fentiek alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy mind a befektetési alapok luxemburgi forgalmazója, mind a magyar forgalmazó - amelyek az ING nemzetközi cégcsoportba tartozó, de a felperessel nem azonos társaságok - minden tájékoztatóban prudensen tüntették fel az alapok historikus hozamadatait, a múltbéli hozamok eltüntetésére vonatkozó alperesi vád minden alapot nélkülöz.

 

36)  Az alperes által kifogásolt 8 eszközalap mögötti befektetési alap esetében 2011 áprilisában strukturális változások történtek (alapok beolvadása, összeolvadása), amelyről az ügyfelek - így az alperes is - megfelelő és pontos tájékoztatást kaptak.  Az alapok beolvadását követően az érintett befektetési alapok tájékoztatóinak luxemburgi készítői először az eszközalapok beolvadásának a dátumát szerepeltették a tájékoztatókban indulási dátumaként (a historikus hozamadatok bármilyen módosítása nélkül), majd áttértek arra az időpontra amikor az első befektetés megérkezett a befektetési alapba.  Ez a dátum természetszerűleg nem minden esetben egyezik meg a befektetési alap megnyitásának időpontjával, de attól lényegesen nem is tér el. Az alperes - vélhetően - azt kifogásolja, hogy az eszközalapok mögötti luxemburgi befektetési alapok egyes tájékoztatóinak bizonyos idegállapotában az "alap indulása" megnevezést követően - amely a tájékoztató jobboldali hasábjának 10. sorában apró betűvel van megjelölve - a mögöttes alapok esetében ezen időszakban a beolvadás dátuma került feltüntetésre.  Ez azonban semmilyen formában nem érinti a mögöttes befektetési alapok múltbeli hozaminformációjára vonatkozó prudens tájékoztatást, amely mindig - így az alperes által kifogásolt hírlevelekben is - a lehető legteljesebb körben megtörtént, azaz a múltbeli hozam - akár pozitív akár negatív hozamról legyen szó - sosem lett "eltüntetve".

 

37)  A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy:

  1. a felperes által biztosított eszközalapok esetében mind a múltbeli hozamok, mind az eszközalapok indulási dátuma minden esetben azonosan került feltüntetésre az alperes által kifogásolt hírlevelekben:
  2. a felperes által biztosított eszközalapok mögötti befektetési alapok múltbeli hozaminformációit az alapokat kezelő luxemburgi ING társaság is minden esetben prudensen feltüntette, múltbeli hozamok "eltüntetésére" sosem került sor;
  3. a felperes által biztosított eszközalapok mögötti luxemburgi befektetési alapok 2011-es átstrukturálása során az alperes által kifogásolt 8 eszközalap esetében a luxemburgi - tehát nem a felperes által készített - hírlevelekben az alapok beolvadásának a dátuma szerepelt, de ez semmilyen formában nem érintette az alapok múltbeli hozamára vonatkozó prudens tájékoztatást.

38)  A fentiek alapján álláspontunk szerint minden alapot nélkülöz azon alperesi állítás, miszerint a felperes bizonyos eszközalapok múltbeli hozamait (veszteségeit) azok indulási dátuma megváltoztatásával eltüntette.

 

PSZÁF vizsgálat és megállapítás

 

39)  Utalunk arra is. hogy ugyanerre a konklúzióra jutott a PSZÁF az alperes 2013. február 8. napi bejelentése alapján indult fogyasztóvédelmi eljárását lezáró H-FK-11-182/2013 számú határozata III. pontjában is.  A határozatot a 2013. október 22. napi iratunk F/2 mellékletének csatoltuk, a releváns részek annak 9-11 oldalain találhatóak. A felügyelet a kérdésben az alábbi megállapítást tette:

 

"A Felügyelet az ügyfelek beadványához csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfelek beadványában megfogalmazott kifogások nem a Biztosító eszközalapjainak megszüntetésére és újraindítására, hanem az eszközalapok mögött álló eszközalapok (helyesen: befektetési alapok - a felperes) megszüntetésére és újraindítására vonatkozott.

 

"A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosiló a 2011. november 30-i hírlevélben tájékoztatást adott az alapok összeolvadásáról, az összeolvadás időpontjáról, az alapok összeolvadást megelőző teljesítményéről, így a hírlevélben megfogalmazottak nem keltik azt a látszatot, hogy a beolvadással érintett eszközalapok újonnan létrejött eszközalapok. A hírlevelek továbbá az eszközalapok múltbéli hozamáról is tájékoztatást adtak, így az Ügyfelek által kifogásoltak, miszerint a Biztosító célja az eszközalapúk veszteséges múltjának eltüntetése volt, nem nyert bizonyítást."

 

(kiemelés a felperestől)

 

Összefoglalás

 

40) A tisztelt Szakértő úr munkatervének 3. oldalán található második kérdés feltételét továbbra is ellenezzük, mivel az "eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése azok indulási dátuma megváltoztatásával" elnevezésű alperesi állítás a pernek és így a szakértői bizonyításnak nem tárgya.  Amennyiben a tisztelt Kecskeméti Törvényszék azt állapítaná meg, hogy ezen állítás a per tárgyát képezi, úgy annak érdemi válaszunk szerinti megválaszolását kérjük a tisztelt Szakértő úrtól.

 

FORINTBAN ÉS EURÓBAN NYILVÁNTARTOTT  ALAPOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

 

41) A per másodfokú tárgyalása során az alperes további tényállítást kívánt a per tárgyává tenni, mégpedig, hogy ugyanazon ezközalapok forintban és euróban vezetett értékei között, közgazdasági okokkal nem magyarázható eltérés van, az eltérési a felperes aktív tevékenységének tulajdonítva.  Ezen állítása alátámasztására csatolt az, alperes a másodfokú tárgyalás során terjedelmes további iratokat a 2015. február 20. napi dokumentációja A/2 megjelölésű mellékletében.

 

42)  Ezen alperesi állítással kapcsolatban elsősorban hangsúlyozzuk, hogy az olyan új állítás, amelyet a felperes korábban, azaz 2015. február 20. napját megelőzően nem ismert mert alperes ilyen tartalmú állítást 2015. február 20. napját megelőzően sosem tett, az sem a youtube videókban, sem a Népszava cikkekben, de még a biztositobank.hu weboldalon sem szerepelt sőt az alperes által tett számos PSZÁF bejelentés sem tartalmazott ilyen tárgyú alperesi "vádat".

 

43)  Mivel az alperes ilyen tényállítást 2015. februárját megelőzően nem tett, így ezen tényállítás tekintetében a felperes 2013. szeptember 12. napján előterjesztett és 2013. október 22. napján kiegészített keresetében sem kérhetett jogvédelmei a tisztelt Törvényszéktől, ilyen tényállítást egyetlen felperesi kereseti kérelemben foglalt alperesi közlés sem tartalmazhat. Következésképpen ezen lényálllás a pernek nem lehet tárgya. 

 

44)  Ennek megfelelően egyetértünk a tisztelt Szakértő úr szakértői munkatervében foglaltakkal a tekintetben, hogy erre a kérdésre a szakértői vizsgálat ne terjedjen ki.

 

45)  A teljesen egyértelmű eljárási helyzetre tekintettel e tárgyban csak röviden nyilatkoznánk akként, hogy az alperesi vádak e körben is minden alapot nélkülözőek.

 

INDÍTVÁNYOK

 

46)  A fentiekben leírtak összefoglalásaként a tisztelt Kecskeméti Törvényszék felé indítványozzuk, hogy:

  1. A THEMIS Iroda Kft. számára megválaszolandó szakkérdésként a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.065/2014/11.   számú végzésében már megfogalmazott kérdést is szíveskedjen feltenni, azaz, hogy:

 

"Megfelel-e a valóságnak, hogy a felperes a 2011. május l. - 2013. szeptember 2. napja közötti időszakban jogosulatlanul (az ügyfelek hozzájárulása nélkül vagy egyébként "manipulativ" módon) végzett az általa kezelt eszközalapokba elhelyezett pénzeszközök tekintetében átcsoportosításokat, és ezzel a befektető ügyfeleknek kárt okozott."

 

b)  A THEMIS Iroda Kft. szakértői munkaterve 3. oldalának 2. számú " az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése azok indulási dátumának megváltoztatásával" összefoglaló elnevezésű témába tartozó kérdést, mint a per tárgyához nem tartozót a szakértői vizsgálatból kizárni szíveskedjen a Pp. 215.§-a alapján.

c)  Amennyiben az alperesnek "az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetése azok indulási dátumának megváltoztatásával" összefoglaló elnevezésű állítását a per tárgyába tártozónak tartja, úgy szíveskedjen az alperest a Pp. 3.§ (3) bekezdése szerint az öt terhelő bizonyítási kötelezettségről formálisan is tájékoztatni akként, hogy az általa bizonyítandó ténykérdés:

 

"Megfelel-e a valóságnak, hogy a felperes a 2011. szeptember 29., 2011. november 30. és 2012. szeptember 29. napi hírleveleiben bizonyos eszközalapok veszteséges múltbeli hozaminformációit eltüntette az eszközalapúk indulási dátumainak megváltoztatásával?"

 

d)  Hívja fel az alperest, hogy amennyiben álláspontja szerint valamely további tényállítása is a per tárgyát képezi, úgy pontosan, jogi szabatossággal jelölje meg a konkrét tényállítást és azt, hogy az mely felperesi kereseti kérelemben szerepel, valamint, hogy a tekintetben milyen konkrét kérdés feltételét indítványozza a szakértőnek.

 

Az alperes jogi képviselővel jár el, így nem a bíróság, az eljáró szakértő vagy a felperes feladata, hogy az alperes nehezen áttekinthető irataiból és számításaiból próbálja kihámozni, hogy az alperes pontosan mit is állít és az adott állítást amely felperesi kereseti kérelem tette a per tárgyává.  Ez az alperesi jogi képviselő feladata volna.  Ilyen felhívás hiányában a per tárgyára és a szakértői feladat meghatározására vonatkozó vizsgálat és vita parttalanná válik, amely mind a szakértői bizonyítást, mind a teljes elsőfokú eljárás lezárását veszélyezteti, nem beszélve arról, hogy lehetőséget teremt az alperes számára az újabb eljárás szabálytalanságára irányuló kifogás előterjesztésére a másodfokú eljárás során.

 

e)  Az alperesi jogi képviselő által jogi szabatossággal és érthetően megfogalmazott esetleges további tényállítás meghatározását követően a tisztelt Törvényszék szíveskedjen megállapítani, hogy az adott tényállítás a per tárgyát képezi-e a Pp. 215-§-a által meghatározott értelemben, azaz a felperesi kereseti kérelmekben ilyen tényállítással szembeni jogvédelem iránti kérelem szerepel-e1’ Ismét utalunk arra, hogy a felperes kizárólag az eszközalapok közötti vagyonátcsoportosításra vonatkozó alperesi tényállítást tette a per tárgyává.

f)  Határozott álláspontunk szerint a felperes további alperesi valótlan tényállítást a per tárgyává nem lett, így a további tényállítások vizsgálata a Pp. 215.§-ában megfogalmazott keresethez kötöttség szabályát sértő súlyos eljárási szabálysértést valósítana meg.  Amennyiben a tisztelt Törvényszék ezt másként ítéli meg, úgy az esetleges ilyen további tényállítás körében is szükségesnek tartjuk a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó Pp. 3.§ (3) bekezdése szerinti formális tájékoztatást.

 

47)  A fenti indítványaink többségét annak érdekében terjesztjük elő, hogy elkerüljük az alperes esetleges újabb másodfokú hivatkozását az elsőfokú eljárás és abban a bizonyítási eljárás szabálytalanságára vonatkozóan.  Továbbá, a per tárgyának ilyen meghatározása az eljáró szakértő munkáját is megkönnyítené, mivel egyértelmű utasítást kaphatna a megválaszolandó kérdésekre vonatkozóan.

 

* * *

Jelen iratot alperesnek és a szakértő társaságnak közvetlenül megküldjük.

Tisztelettel:

NN Biztosító Zrt.

 


[1] Idézet a Pf.ll.20.065/2014/7. számú jegyzőkönyvből.

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!