ING (NN) BIZTOSÍTÓ - JÓ HÍRNÉV MEGSÉRTÉSE PER - FELLEBBEZÉS (2014-09-17)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Dr. Szőke Péter

ügyvéd

6722 Szeged, Hajnóczy u. 5. I/5.

Telefon/fax: (62) 329-024, Tel.: (30) 228-32-40

e-mail: dr.szoke@invitel.hu

 

Szegedi Ítélőtábla

Szeged

 

hiv. sz.: Pf. II. 20.065/2014

 

Tisztelt Ítélőtábla!

 

PLACZ JÓZSEF alperes a T. Ítélőtábla előtt fenti szám alatt folyamatban levő eljárásban 2014. augusztus 25. napján csatolt meghatalmazással igazolt képviselőm útján eljárva a Kecskeméti Törvényszék 8. P. 21.192/2013/7 sz. alatti ítélete ellen benyújtott fellebbezésem kapcsán az alábbiakat adom elő:

 

Bejelentem, hogy dr. Lak Edit ügyvéd részére adott megbízásom 2014. augusztus 26. napján megszűnt, amennyiben szükséges, a megbízási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése kapcsán közöttünk létrejött megállapodást a fellebbezési tárgyaláson felmutatom, szükség esetén csatolom.

 

Elsősorban továbbra is kérem a Kecskeméti Törvényszék fenti számú ítéletének megváltoztatását és felperes keresetének elutasítását a Pp. 253.§ (2) bekezdés alapján. Ez esetben kérem, hogy az Ítélőtábla szíveskedjen összeljárással kapcsolatosan felmerült perköltségem megfizetésére kötelezni felperest.

 

Abban a nem várt esetben, ha ezen elsődleges kérelmemmel nem értene egyet, úgy a Pp. 252.§ (3) bekezdése alapján kérem, hogy a T. Ítélőtábla szíveskedjen az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezni, és utasítsa az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára.

 

Korábbi jogi képviselőm útján előterjesztett fellebbezésemben, valamint a per során előadottak szerint változatlan jogi álláspontom, miszerint a felperesi keresetlevél a-l pontjaiban, valamint a kereset kiegészítésének m és n pontjai szerinti közlések nem tényállítások, hanem véleménynek minősülnek. Az Alaptörvény által biztosított véleménynyilvánítási jog csak annyiban és akkor korlátozható, amennyiben egy másik alapjog védelme érdekében ez feltétlenül szükséges. A jóhírnévhez való jog minősül jelen esetben ilyen másik alapjognak, ez viszont csak akkor igényel védelmet, hogyha a véleménynyilvánítás minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz elmarasztaló értékítéletet, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealázó. A perben hivatkozott kijelentések nem lépik túl ezen korlátokat, nem vitatom, hogy érzelmi túlfűtöttség érezhető rajtuk, de jóhírnév sérelméről nem beszélhetünk.

 

A peres eljárás során már hivatkoztam arra, hogy felperes kvázi közszereplőnek minősül, hiszen tevékenységét az egész világon kifejtve több ezer ügyféllel áll napi szinten kapcsolatban, minderre figyelemmel a tevékenységével kapcsolatosan megfogalmazott kritikákat, értékítéleteket az átlagnál fokozottabban kell tűrnie.

 

Mellékelten csatolom a Fővárosi Törvényszék 62. P. 24.679/2013/8 sz. ítéletét, mely felperes által a Népszava Szerkesztősége és Népszava Lapkiadó Kft. alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében hasonló álláspontra jutott. (lsd. hivatkozott ítélet 8. old. 1. bek.). E tényre az elsőfokú bíróság eljárása során már hivatkoztam, a Fővárosi Törvényszék most csatolt ítéletét azonban az elsőfokú ítélet meghozatalát követően vettem kézhez.

 

Az elsőfokú bíróság ítélete helyesen határozza meg a tényállítás és véleményközlés különbségét, az ítélet azonban nem tartalmazza a bíróság logikai levezetését, amire alapozva minősíti a hivatkozott közléseket tényállításként.

 

Az ítélet 7. old. 4. bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a keresetben hivatkozott szövegrészek arra irányuló tényállítások, hogy a felperes hogyan kezeli –manipulálja- az eszközalapokat. Az elsőfokú bíróságnak a hivatkozott szövegrészek kapcsán pontról-pontra meg kellett volna indokolnia, hogy azok külön-külön miért minősülnek tényállításnak, ennek hiányában az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. 2013. november 20.-án kelt érdemi ellenkérelmemben a kifogásolt szövegrészek kapcsán pontról-pontra szedve előadtam álláspontom, a felesleges ismétlést elkerülendő, az ebben foglaltakra változatlanul hivatkozom.

 

Ítélet 8. old. 2. bekezdésében az elsőfokú bíróság megállapítja, hogy a kereset tárgyává tett tényállítások valóságtartalmát az alperes nem tudta bizonyítani, a PSZÁF határozatok éppen az eszközalapok kezelésének törvényességét állapították meg. A bíróság ezen megállapítása téves és iratellenes.

 

A per során becsatolásra került a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének JÉ-II-B-201/2012 számú, 2012. február 28.-án kelt határozata, ennek

 

1. b) pontjában a felügyelet arra kötelezte az ING Biztosító Zrt. felperest, hogy az ott említett három különböző unit-linked életbiztosítás szerződési feltételeiben figyelemhívásra alkalmas kiemeléssel szerepeltesse a költségek egyoldalú módosíthatóságának a lehetőségét előíró rendelkezéseket. A határozat

 

2. c) pontjában kötelezte felperest, hogy megtévesztést nélkülöző kereskedelmi gyakorlatot biztosító módon hívja fel a szerződő fél figyelmét az őt értékkövetéssel kapcsolatban megillető valamennyi jogra. A határozat

 

2. d) pontjában kötelezte, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében az éves tőkeértesítőre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek mindenkor feleljen meg. Változatlan tartalommal hivatkozom e PSZÁF határozat

 

3. a)-c) pontjaira, ahol felperest arra kötelezték, hogy „alakítson ki, és működtessen valamennyi életbiztosítási termékével összefüggésben olyan belső szabályozási, nyilvántartási, adatfeldolgozási, illetve ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító a jövőben a jogszabályi előírásokkal összhangban eleget tudjon tenni:

 

  1. a jogszabály által előírt éves tájékoztatók kiküldésének ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettségének
  2. a 027 Euro Alap életbiztosítási terméke esetében a beérkezett díjak befektetésével kapcsolatban vállaltak teljesítésének, a szerződési feltételekben rögzítetteknek megfelelően
  3. a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékai eszközfedezettségének folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezetsségének.”

 

A 4. pontban kötelezték felperest, hogy valamennyi terjesztett életbiztosítási terméke esetén készítsen a jogszabálynak megfelelő terméktervet illetve díjkalkulációt, amely tartalmazza a kötelező tartalmi elemek részletes és egyértelmű leírását.

 

A PSZÁF vizsgálattal kapcsolatosan fontosnak tartom kiemelni, hogy a felperesi vizsgált időszak 2009. január 1.-től a vizsgálat lezárásáig tartott, ez utóbbi időpont a fenti számú határozat 2012. február 28.-i keltezésére figyelemmel e napnál későbbi nyilvánvalóan nem lehet. Az általam kezdeményezett vizsgálat kapcsán a kérelmem 2012. december 3.-i keltezésű, tehát a korábbi vizsgálat és az általam kezdeményezett vizsgálat között legalább 9 hónap eltelt. 

 

PLACZ: A PSZÁF által elvégzett határozat (JÉ-II-B-201/2012) egyetlen egy pontja sem foglalkozik az általam kért kivizsgálási pontokra.

 

Az ítélet 8. old. 2. bekezdésében a bíróság megállapítást tesz, miszerint általam 5/A1-35 alatt csatolt mellékletek nem alkalmasak állításaim hitelt érdemlő bizonyítására, mivel ezek egyrészt a felperes üzletmenetéhez tartozó termék-tájékoztatók, ügyfél tájékoztatók, melyek a jogvita elbírálása szempontjából irrelevánsak, másrészt az általam készített számításokat, következtetéseket tartalmazzák, melyek a fél előadásának minősülnek, bizonyító erővel nem rendelkeznek. A bíróság akkor járt volna el helyesen, amennyiben a perbeli védekezésem lényegét a tényállás részévé teszi, és indokát adja, hogy az egyes bizonyítékaim miként értékelte, és milyen logikai okfejtéssel vonta le azt a végkövetkeztetést, miszerint a közlések valóságtartama nincsen bizonyítva. Véleményem szerint mindez az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kell, hogy maga után vonja. A felesleges ismétlést elkerülendő a per során előadottakra változatlanul hivatkozom.

 

Felperes fellebbezési ellenkérelme nóvumot a korábban előadottakhoz képest nem tartalmaz. A 25) pontban megjegyzi, miszerint „a per során csatolt számításaim közgazdaságtanilag teljesen értelmezhetetlenek, követhetetlenek, és azok eredményei semmilyen formában nem következnek a felperesi eszközalapok valóságos tartalmából, illetve, hogy azok –fiktív- eredménye semmilyen formában nem igazolja, vagy akár valószínűsíti az alperesi vádakat.” Valamennyi általam csatolt számítás alján feltüntettem, hogy a számadatok mely forrásból származnak, ezek pedig vagy felperes által kibocsátott hírlevelek, vagy pedig a honlapján található hozamszámláló volt.

 

Fentiek alapján kérem elsősorban az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását, másodsorban pedig az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését.

 

Jelen beadványom felperesi képviselőnek közvetlenül is megküldtem.

 

Szeged, 2014. szeptember 3.

 

                                                            Tisztelettel:

 

PLACZ JÓZSEF

alperes

képv.:

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!