ING (NN) BIZTOSÍTÓ - ÍTÉLET I. FOK. JÓ HÍRNÉV SÉRTÉSE (2013-12-19)

EREDETI ÉS NYOMTATHATÓ PDF FILE

 

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.P.21.192/2013/7. szám

 

A Kecskeméti Törvényszék a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nemescsói András ügyvéd, 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51.) által képviselt ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. épület szám alatti székhelyű felperesnek - a Zelles és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zelles Zoltán ügyvéd, 1021 Budapest, Szerb Antal u. 3.) által képviselt PLACZ JÓZSEF 6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17. szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása stb. iránti perben meghozta az alábbi

 

ÍTÉLETET:

 

A Kecskeméti Törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez való jogát azzal, hogy az általa létrehozott biztositobank.hu weboldalon, valamint a youtube.com videómegosztón http://www.voutube.com/watch?v=qDxlOQJOPhY url alatt a keresetlevél a. - k. és m., n. pontjaiban megjelölt szövegrészekben valótlan tartalmú tényállítást közölt.

 

Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy 3 napon belül távolítsa el a megjelölt szövegrészeket a biztositobank.hu és a youtube.com megjelölt internetfelületekről.

 

A törvényszék eltiltja az alperest minden olyan jövőbeli kijelentéstől, melynek tartalma: az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva.

 

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 forint (százezer forint) képviseleti költséget és külön felhívásra az államnak 36.000 forint (harminchatezer forint) eljárási illetéket.

 

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

 

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

 

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

 

INDOKOLÁS:

 

A peres felek szerződéses kapcsolatban is állnak, mert a felperes befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékét korábban megvásárolta az alperes. A vegyes konstrukciójú termék lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a befektetésein változtathat, befektetéseit az egyik eszközalapból a másikba helyezheti át, az érintett eszközalap befektetési egységeire vonatkozó, naponta változó vételi árak alkalmazása mellett. E szerződéses kapcsolatban a felperes visszaélésszerű joggyakorlásnak tekintette az alperes évi 13 db eszközalapok közötti váltását és eltörölte az ilyen esetre alkalmazott díjmaximumot. Ezen intézkedése miatt kezdeményezett perben a Fővárosi ítélőtábla alperesi keresetet elutasító másodfokú ítéletét a Kúria hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárás lefolytatására utasította, még ugyanezen tárgyban az alperes testvére jogerősen pert nyert, melynek következtében a felperes visszavonta díjmaximum eltörlésére vonatkozó intézkedését.

 

A felperes fenti intézkedései kapcsán elszenvedett sérelmek miatt az alperes panaszbeadvánnyal fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz 2012. november 28-i keltű levelében, melyben kérte a felperes által „a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettek sorozatáról szóló információ megfelelő hatósági szervhez való eljuttatását, hatósági kivizsgálás céljából”. A panaszbeadvány 8 pontot fogalmazott meg:

 

  1. manipulálás - az eszközalap értékével; 2. manipulálás - ING hozamszámolóval; 3. manipulálás - ING hozamokkal; 4. manipulálás - félrevezetés a reklámokkal; 5. manipulálás - eszközalapok indulási időpontjával; 6. manipulálás - a bíróság megtévesztése; 7. egyoldalú szerződésmódosítás; 8. manipulálás - bizonyítékok eltüntetése.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fogyasztóvédelmi, Jogérvényesítési Főosztályához továbbított beadvány eredményeként a hatóság eljárt a panaszbeadvány kivizsgálására. A beadvány 2. 3. 5. 8. pontjaiban sérelmezett helyzetet érdemben vizsgálta és 2013. július 15-én hozott H-FK-ll-182/2013. számú határozatával elutasította a kérelmet, jogszabálysértés megállapítása hiányában, mert a lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során jogszabálysértést nem tárt fel. A 4. pontbeli panasz tárgyában N-FK-XI- 516/2013. számú intézkedést hozott, mellyel a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át az alperes panaszbeadványát.

 

A V-FK-11-1002/2013. számú 2013. július 15-én kelt végzéssel pedig megszüntette az eljárást az 1. 6. és 7. pontokban kifogásoltak tárgyában. Az 1. pont szerinti, "manipulálás az eszközalapok értékeivel” panasszal kapcsolatos döntését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 67. § a) és b) pontjára alapította. E szerint, ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy b) a felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, a felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

 

A felügyelet ugyanis^korábban hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó vizsgálatot folytatott a felperesnél, és egyebek között a vizsgálat tárgyává tette a biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeinek jogi és aktuáriusi szempontból vizsgálatát, a biztosító unit-linked befektetéseinek kezelését, az unit-linked eszközalapok befektetési politikáját is. A vizsgálatot lezáró JÉ-ll-B-201/2012. számú határozatot 2012. március 5-én a felügyelet honlapján közzétette. Minderre tekintettel egyedi fogyasztói beadvány alapján már nem folytathat fogyasztóvédelmi eljárást az unit­linked befektetések kezelését, eszközalapok befektetési politikáját illetően.

 

Az alperes szükségét érezte, hogy fenti sérelmei illetve peres ügye kapcsán tájékoztassa a nagy nyilvánosságot a biztositobank.hu weboldalon, illetve a youtube.com videómegosztón „Placz József története az ING Biztosító Zrt-vel, az ING Biztosító Zrt. és a PSZÁF közötti kapcsolat kivizsgálásra vár, Az ING Biztosító Zrt. részére „jogosan” kellemetlen hallgatni a valóságot, Vádak összegezve, Az ING Biztosító Zrt. manipulál az eszközalapok értékeivel, az ING Biztosító manipulálásai nyereségre/veszteségre, Az ING Biztosító bírságolás elleni védelmet kap a PSZÁF-tól rokoni kapcsolata alapján, illetve Az ING sztori II. rész” cikkeket közölt. írásaiban - tartalmát tekintve - azt kifogásolta, hogy az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva.

 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jó hírnévhez való jogát a biztositobank.hu weboldalon és a youtube.com videómegosztón közzétett alábbi valótlan tényállításaival.

 

  1. "Minél mélyebben belementem az ING Biztosító elszámolási módszerének a megértésébe, annál többet és hajmeresztőbbet tapasztaltam a visszaélésekből, melyeket az ING Biztosító minden nap elkövet minden egyes ügyfelével szemben.”
  2. "Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetőségeket alkalmaz az ING Biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, időnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul pl. (mérleg fejlődő eu). Az ING biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból, és természetesen a vesztes eszközalapokba befektetőktől levonja a jogos veszteséget 100%-ban, viszont a havi jogos veszteségen kívül az ING biztosító kivesz euró milliókat a befektetők vagyonából, ezzel megmenti az extrán kivont pénzt a veszteségtől, majd ezt az extrán kivont euró milliókat befekteti egy általa nyereségesre manipulált eszközalapba, melynek nyereség hozamát, mint „magánpénzt” zsebre vágja.”

Az ING által nyújtott Hivatalos információ alapján e tevékenységet kb. 78,5%-ban gyakorolja (2012. 08. 31 alapján).

 

Havi rendszerességgel komoly extra euró milliók kerülnek nyereséges eszközalapokba, míg euró milliókat von ki a veszteséges alapokból. Gyakran előfordul az a jelenség, hogy egy nyereségre manipulált eszközalap értékét milliókkal (euró) növeli, míg a következő hónapban ugyanezt az eszközalapot veszteségesre manipulálja, és az eszközalap értékét milliókkal (euró) csökkenti.

 

  1. ”A biztosító által alkalmazott és általam megkérdőjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az ING Biztosító nagyon komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektető részére.”
  2. ”Az ING Biztosító törvénysértően és illegálisan olyan elszámolási módszert alkalmaz, mely nem csak az én, de valamennyi befektető gazdasági érdekét sérti és veszélyezteti.”
  3. "Meggyőződésem és álláspontom szerint az ING Biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja."
  4. ”Ma reggelre egy nagy meglepetés ért azzal kapcsolatban, hogy kitiltottak engem

 

az INDEX fórumáról valószínűlegesen azért, mert az ING Biztosító Zrt. által a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bűntettek sorozatáról rendszeresen írtam (és írni is fogok).    '

 

  1. ”Az ING biztosító: (...) 2. manipulál az eszközalapok értékeivel;”
  2. "Manipulálás a befektetésekkel, az ING biztosító saját javára és a befektetők kárára.”

 

”Az ING biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségesre manipulált eszközalapokra, majd az elért extra hozamokat (profit) saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), (mérleg összesítés)

 

Az ING biztosító euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) von ki az általa veszteségesre manipulált eszközalapokból, természetesen mielőtt az összegeket kivonja, a vesztes alapba befektetőktől teljes mértékben levonja a „jogos hozamveszteséget”, az extrán kivont pénzt „megmenti a veszteségtől”, majd a „ kimentett pénzt” befekteti általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd az elért extra hozamokat saját haszonként zsebre vágja, (mérleg fejlődő európa), (mérleg ázsia kötvény), mérleg összesítés)

 

Manipulálás plusz értékben az eszközalapok értékeivel; hónapról hónapra rendszeresen plusz értékben euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap) helyez általa nyereségre manipulált eszközalapokra, és az elért hasznot és a „magánhaszon” zsebre vágja, (kilengések euró), (kilengések huf),”

 

"Manipulálás mínusz értékben az eszközalapok értékeivel: hónapról hónapra rendszeresen von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból euró tíz milliókat (euró alap), forint százmilliókat, milliárdokat (forint alap), ezzel a manipulálással az előző hónapban elkövetett manipulálását „"visszaállítja eredeti állapotára” hogy jogilag minden helyes legyen, (kilengések euró), (kilengések huf),"

 

  1. ”Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, forint Milliárdokat) helyez az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból.

A KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) táblázat(ok) alapján havi rendszerességgel komoly összegek (Euró milliók, Forint milliárdok) vannak helyezve / kivonva az eszközalapokból. Ennek az a lényege, hogy miután egy „NYERESÉGRE / VESZTESÉGRE MANIPULÁLT” eszközalapra befektetett hozamát az ING biztosító "megszerezte vagy kivette”, utána rövid időn belül az eszközalap értékét hasonló de negatív / pozitív összeggel "visszaállítja eredeti állapotára”.

 

„Az ING biztosító komoly figyelmet szentel arra, hogy miután Ő kivette extra profitját a manipulált eszközalap(okból), a lehető legrövidebb időn belül mindent visszaállít eredeti állapotára, így ha a befektető per pillanat az ING biztosítóval együtt nyereségre tett szert, a befektető nyeresége rövid időn belül nullára vissza lett helyezve.”

 

  1. ”Az ING biztosító manipulálásai nyereségre / veszteségre MANIPULÁLÁS - "NYERESÉGRE”

Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy komoly összegeket (Euró milliókat, forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból. Természetesen a vesztes eszközalap befektetőitől 100%-ban levonja a "JOGOS VESZTESÉGET”, azonban az extrán kivont Euró milliókat megmenti a veszteségtől, és a "MEGMENTETT ÖSSZEGET” befekteti mint "MAGÁNVAGYONT” az általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek a hozamát (nyereségét) mint "MAGÁNVAGYONT” zsebre vágja.

 

  1. "Büntetőjogi felelősségre vonás: Rövidesen eljön az idő, amikor az ING Biztosító Zrt. büntetőjogilag felelősségre lesz vonva valamennyi törvényellenes cselekedeteiért. Valamennyi résztvevő, akik segítették a Biztosítót törvényellenes cselekedeteinek a végrehajtásában hasonlóképpen elszámoltatva lesznek.”

m.       ”Az ING Biztosító az eszközalapok manipulálásaival megkárosítja ügyfeleit. Többek között:

manipulál a hozamszámlálóval;

  • az eszközalapok értékeivel;
  • manipulál veszteségre/nyereségre

valamint a vesztes eszközalapok vesztes múltjának az eltüntetésével.”

 

(http://www.voutube.com/watch?v=qDxlOQJOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és hallgat! - Megvan rá az oka! (Második rész)

 

n.         "Kiemelten hangsúlyozom, hogy az ING Biztosító elleni vádak kizárólagosan valós tényekkel vannak igazolva, melyek eredete maga az ING Biztosító Zrt. által kiadott hiteles okmányokból áll. Itt nem újbóli kivizsgálásról van szó, hanem az elkövetett gazdasági bűncselekmény sorozat miatti felelősségre vonásról”.

 

(http://www.voutube.com/watch?v=qDxlOQJOPhY - Az ING Biztosító mindent tagad és hallgat! - Megvan rá az oka! (Második rész)

 

A felperes a Ptk. 75. § (1), 78. § (1), (2) bekezdés és 84. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjai alapján a jogsértés megállapítása mellett kérte kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására oly módon, hogy távolítsa el az internetes weboldalákról a kifogásolt tényállításokat és a törvényszék tiltsa el a további jogsértéstől oly módon, hogy a jövőben ne jelentessen meg olyan közleményt, melynek tartalma a jelen perben is sérelmezett valótlan tényállítás, azaz „az ING Biztosító olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely során euró tízmilliókat, forint százmilliókat, időnként forint milliárdokat helyez el vagy von ki az eszközalapokból, így manipulálva az eszközalapok értékét, saját magának hasznot, az ügyfeleknek kárt okozva”.

 

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a kifogásolt közleményeket ő írta és jelentette meg, azonban azok saját peres ügyével kapcsolatos véleménynyilvánítását tartalmazzák, az őt és testvérét ért sérelmeknek kívánt hangot adni a 027 jelű euró alap befektetéshez kötött biztosításához kapcsolódó, az eszközalapok és azok éves kezelési díja, költségmaximálás eltörlése jogvitája és levont következtetései közreadásával. Nyilatkozatainak célja az volt, hogy tapasztalatait megossza a nyilvánossággal annak érdekében, hogy segítse őket jogaik érvényesítésében. Csupán véleményt nyilvánított, értékítéletet és bírálatot. A felperesnek mindezen kritikai megnyilvánulással szemben nagyobb türelmet kell tanúsítania, mint széles ügyfélkörrel rendelkező gazdasági társaságnak.

 

Ellenkérelmében arra is hivatkozott az alperes, hogy a felperes csupán kiragadott egyes részeket, de magát a szövegkörnyezetet nem vette figyelembe és azt, hogy az alperes konkrét adatok rögzítésével, példákon keresztül vezette le és pontos számításokkal támasztotta alá következtetéseit.

 

A felperes keresete megalapozott volt.

 

A kereset elbírálásakor a törvényszéknek a Pp. 78. §-ában foglalt feltételek fennállását kellett vizsgálni. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A hírnevet sérti a személynek a közösség által való értékelését befolyásoló, valótlan

 

tényállítás vagy adatközlés, ha a társadalmi értékelés alapjául szolgáló értesülések, tényállítások nem az objektív valóságot fejezik ki. A jogi személy hírnevét az olyan - személyével összefüggésbe hozható - közlés sérti, amely valótlan tényt állít nyíltan vagy burkoltan.

 

A perbeli esetben, alperes ellenkérelmére is figyelemmel meg kellett különböztetni a véleménynyilvánítástól, értékítélettől a valótlan tényállítást. Az Alaptörvény ugyanis biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát. A véleménynyilvánítás csak akkor eredményezi a jó hírnév sérelmét, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz elmarasztaló értékítéletet.

 

A kialakult bírói gyakorlat egységesen foglal állást abban a kérdésben, hogy a tény a való világ része, annak valamely objektív mozzanata, a múltban létezett vagy a jelenben létező, értékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel lehet azonosulni, vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a „valóság” kritériuma nem kapcsolható. Vitás esetben az elhatárolás a bizonyíthatóság alapján történhet. Az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható, az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény.

 

A törvényszék álláspontja szerint a keresetben hivatkozott szövegrészek önmagukban és a teljes közlemény tartalmával összefüggésben is avrra irányuló tényállítások, hogy a felperes hogyan kezeli - manipulálja - az eszközalapokat. A felperes olyan cselekvéseit jeleníti meg, amelyek törvényellenesek és amelyekkel az ügyfeleknek kárt okoz. A törvényszék álláspontja szerint egy gazdálkodó szervezet üzletmenete, fő tevékenységi körében kifejtett cselekvése olyan objektív mozzanat, mely tényszerűen dokumentált és vizsgálható.

 

A tényállítások valóságát a személyiségvédelmi perekben az állításokat megfogalmazó félnek - jelen esetben az alperesnek - kell bizonyítani. Az alperes ebben a körben az általa 5/A23 alatt csatolt, JÉ-ll-B-201/2012. számú PSZÁF határozatra hivatkozott. Utalt arra, hogy panaszbeadványát e határozatra tekintettel utasította el a Felügyelet, holott e határozat egyetlen rendelkezést sem tartalmaz az alperes panaszbeadványa tárgyában.

 

Tény, hogy az alperes által csatolt, a PSZÁF átfogó ellenőrzést követően 2012. február 28- án meghozott határozata a felperessel szembeni felügyeleti intézkedések alkalmazásáról, bírság kiszabásáról rendelkezik. A határozat azonban nem tartalmaz elmarasztaló megállapítást, vagy kötelező rendelkezést azzal összefüggésben, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban, vagy az ügyfél rendelkezése nélkül végezne az eszközalapok közötti átcsoportosítást, tőkekivonást stb.

 

Ezzel szemben a felperes által a 3/F2.3 alatt csatolt V-FK-ll-1002/2013. számú PSZÁF végzés indokolásának 6. oldalán éppen azt fejti ki, hogy a megelőző átfogó vizsgálat tárgyává tette a felperes befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeinek jogi és aktuáriusi szempontból történő vizsgálatát, a biztosító unit-linked befektetéseinek kezelését, az unit-linked eszközalapok befektetési politikáját is. Az itt hivatkozott Psztv. 67. § b) pontja értelmében, amennyiben az azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett már elbírálta a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltakat, úgy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

 

Az alperes az internetes portálon közzétett sérelmeinek, következtetéseinek és tényállításainak kivizsgálását kérte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz címzett panaszbeadványában - 3/F2.1 alatt csatolva - melynek 1. pontjában hivatkozott eszközalapok értékével való manipulálás vizsgálata iránti kérelem, - a fentiek szerint elutasítást nyert érdemi vizsgálat nélkül, kvázi ítélt dolog okán. Az unit-linked befektetések kezelését, eszközalapok befektetési politikáit is érintő korábbi átfogó vizsgálat érdemi megállapítást nem tett, azaz a felperes működése a jogszabályoknak megfelelt. A végzés ellen az alperes nem élt jogorvoslattal, az jogerőre emelkedett.

 

A kereset tárgyává tett tényállítások valóságtartalmát az alperes nem tudta bizonyítani, a PSZÁF határozatok éppen az eszközalapok kezelésének törvényességét állapították meg. Az alperes által 5/A1 - 35. alatt csatolt mellékletek sem voltak alkalmasak az alperes állításainak hitelt érdemlő bizonyítására, mert egyrészt azok a felperes üzletmenetéhez tartozó termék tájékoztatók, ügyfél tájékoztatók, melyek a jogvita elbírálása szempontjából irrelevánsak, másrészt az alperes által készített számításokat, következtetéseket tartalmazzák, melyek a fél előadásának minősülnek, bizonyító erővel nem rendelkeznek. Harmadrészt pedig a PSZÁF határozatai, és az alpereshez írt tájékoztató levelei, melyek tartalmát a fentiek szerint már értékelte a törvényszék. Az alperes további bizonyítási indítványt nem tett.

 

A perben nem nyert bizonyítást, hogy a felperes saját tőkét mozgatna az eszközalapokban, és ügyfél rendelkezés nélkül csoportosítja át az eszközalapok vagyonát, így manipulálva az eszközalapok értékét saját hasznára, az ügyfelek kárára. Az alperes mindezt valótlanul állította. E valótlan tényállítás pedig alkalmas arra, hogy a felperes jó üzleti hírnevét megsértse, pénzügyi-gazdasági tevékenységébe vetett bizalmat megingassa és a felperes tevékenységéről téves értékítéletet alkosson. Az alperes állításai alkalmasak arra, hogy a felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja, ezért a törvényszék megállapította a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, jó hírnevét az elektronikus weboldalakon közzétett írásainak keresetben hivatkozott szövegrészleteivel. A b) pont alapján kötelezte a jogsértő helyzet megszüntetésére, és a d) pont értelmében eltiltotta a jövőbeli jogsértéstől.

 

Az alperes pervesztessége okán a Pp. 78. § szerint viselni köteles a perköltséget - a feljegyzett peres eljárási illetéket, valamint a felperest képviselő ügyvéd javára megállapított képviseleti költséget, melynek összegét a 32/2003. (Vili.22.) IM rendelet 3. § (3), (6) bekezdése alapján határozta meg a törvényszék, figyelemmel a kifejtett tevékenységre is.

 

Kecskemét, 2013. december 19.

Oroszné dr. Kerekes Anna s.k.
bíró

A kiadmány hiteléül:

' ‘A,

Tóth né Barna Anita
törvényszéki tisztviselő

 

===================================================

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!