ING (NN) BIZTOSÍTÓ - FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁSOK - KIVIZSGÁLÁSOK

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Fogyasztóvédő Alapítvány

Heti sajtószemle

2013. 24. hét

 

Szégyen: 52 ezret fizettettek egy turistával az étteremben

 

Tizenkétezer forintot számoltak fel egy horvát turistának egy pohár borért és hatezret egy rövidért. Hiába óvják a külföldieket az idegenforgalmi honlapokon, újabb és újabb vendég tesz panaszt.

 

Három pálinka, egy pohár sör, két pohár bor, két energiaital meg egy kóla: ezekért fizetett közel ötvenkétezer forintot egy turista a Facebookra feltöltött számla szerint. A Bors elérte azt a férfit, aki az 51?689 forintos számlát feltöltötte a közösségi portálra.

 

– Nem értettük, miért nézegeti gyanakodva az étlapunkat egy 30 körüli horvát vendég – magyarázza a neve elhallgatását kérő felszolgáló. – Kiderült: pórul járt egy másik helyen a hét elején.

 

Fotó:Bors

A számlából kiderül, hogy a felszolgálásért külön tíz százalékot számítanak fel

 

A tripadvisor.com uta­zási honlapon a számlát kiállító fővárosi, belvárosi Frizzantét az értékelők szintén lehúzzák: 92 százalékuk szerint szörnyű a hely. Vigyázz! Minden csalást te fizetsz meg – szól az egyik bejegyzés. A hely nem ismeretlen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság előtt sem.

 

– Több bejelentés is érkezett hozzánk a hely kiugróan magas számláiról, ám az ellenőrzések során minden megfelelt az előírásoknak. Az árlista az étterem előtt jól látható helyen van, és minden asztalon ott az étel- és itallap az árakkal – közölte dr. Fülöp Zsuzsanna szóvivő.

 

Kováts Attila, az étterem igazgatója is erre hivatkozik.

 

– Azt is kiírtuk: kérjük, olvassák el figyelmesen árainkat! Nem minden ilyen drága, de úgy döntöttünk, a támadások miatt a legnépszerűbb tételek árát húsz-harminc százalékkal csökkentjük a jövő héttől. 

 

http://www.borsonline.hu/20130614_szegyen_52_ezret_fizettettek_egy_turistaval_az_etteremben

 

(borsonline.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Újra bankot büntettek a tranzakciós illeték miatt

 

Új díjfajta bevezetésével és díjszámítási módszer megváltoztatásával jogsértően terhelte tovább a tranzakciós illetéket ügyfeleire a Volksbank - állapította meg a PSZÁF ma közzétett határozatában. A hatóság 21 millió forint bírságot szabott ki a bankra, megtiltotta a jogsértés folytatását és kötelezte a jogtalanul beszedett bő kétszázmillió forint ügyfeleknek történő visszafizetésére augusztus közepéig.

 

Hogyan néz ki vállalkozása befektetői, vagy banki szemmel? Megtudhatja a KKV Turbóval!

 

A felügyeleti vizsgálat szerint a bank 2013. március 2-tól "Könyvelési díj" elnevezéssel új díjat vezetett be 20, már meglévő számlacsomagja és 2 ugyanilyen bankkártyája esetében, a hitelintézet által elismerten a tranzakciós illeték áthárításának céljából. A hitelintézeti törvény rendelkezése szerint azonban új díjfajta bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. A módosításhoz a bank nem kérte az ügyfelek aktív hozzájárulását, csak annak hallgatólagos elfogadását vagy a szerződés felmondását tette lehetővé számukra.

 

A Volksbank ezt megelőzően, 2011. február 11. és március 1. között - a "Könyvelési díj" életbe lépéséig - 20 számlacsomagjánál az ügyfelekre nézve hátrányosan módosította a szerződésekben foglalt díjszámítási módot is, úgy, hogy a korábbi fix összegű helyett százalékos mértékű (de meghatározott minimumdíjat is tartalmazó) metódust vezetett be. A számítási módszer egyoldalú megváltoztatását viszont szintén tiltja a hitelintézeti törvény.

 

A bank a vizsgálat adatai szerint 2013. május elejéig összességében mintegy 233 millió forintnyi díjat szedett be jogszerűtlenül, így az intézménynek ezt az összeget kell visszatérítenie ügyfeleinek.

 

A PSZÁF idén januárban rendkívüli adatszolgáltatás keretében kért információkat a hazai pénzforgalmi szolgáltatóktól arra vonatkozóan: a tranzakciós illetékről szóló jogszabály tavaly július végi kihirdetésétől fogva módosítottak-e szolgáltatási díjaikon, vezettek-e be új díjat, változtattak-e díjszámítási módszerükön, s mindezt mely megalapozó dokumentumok alapján végezték. Az első adatszolgáltatási válaszok alapján a PSZÁF márciusban fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított több pénzforgalmi szolgáltatónál.

 

A jövőben további büntetésekről határozhat a felügyelet, hiszen a hozzá beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén.

 

Májusban a KDB Bank Zrt.-re a PSZÁF hasonló indoklással tízmilliós bírságot szabott ki, illetve kötelezte az ügyfelektől beszedett 80 millió forint visszafizetésére is.

 

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ujra_bankot_buntettek_a_tranzakcios_illetek_miatt.556565.html

 

(Napi.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Célvizsgálat

 

Míg korábban a fogyasztóvédők finoman szólva kevéssé vétették észre magukat az energiacégek ellenőrzésében, addig most, mint mondják, kiemelt téma a rezsi. Mi minden meló lehet ezzel! Először meghallgatni Németh Szilárdot, változott-e a vonal: nem, az energiacégek továbbra is csalók. 

 

Rendben. Mi a feladat? Megvizsgálni, betartották-e a 10 százalékos januári rezsicsökkentést. Forr a munka, de kiderül, hogy betartották. Azt mondják, csak bemásolják az előírt számokat, ha akarnának, se tudnának ettől eltérni. Üres duma, nem érdekel! Halló, polgártárs, sajnos betartják.

 

De a Fidesz szokás szerint nem hátrál. Németh Szilárd dühösen hoz példát a szemét népelnyomó multik aljasságaira: a Főtáv – amely történetesen önkormányzati – a hidegben megugró fogyasztás miatt nem pont 10 százalékkal alacsonyabb számlát bocsátott ki. Elképesztő! A fogyasztóvédők ismét dolgozhatnak, de sajnos azt jelentik, hogy a rezsifelelős politikus nem jól számolt.

 

Mindenesetre azért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal "szerencsétlen fogalmazás" miatt megkokizza a Főtávot. (Néhány éve ugyan az energiahivatal és a fogyasztóvédők leosztották egymás között a feladatokat, most úgy tűnik, a polgárokon kívül ők maguk se igazodnak ki ebben.)

 

Új ötlet: írjuk elő a cégeknek, hogy 15 napon belül így meg így módosítsák a számlaképet. Úgyse tudják megcsinálni, és akkor jöhet a bünti. Ez jó. Előírás kész, a cégek jelzik, hogy későbbre lesznek meg, mi jelezzük, hogy tojunk rájuk, meg lesznek büntetve.

 

Özönlenek a panaszos levelek: állok, nézem a bonyolult, kétoldalas számlámat, miközben már itt lehetne az egyszerűbb háromoldalas, tönkrementem. Nagyszerű, több millió károsult, törvény a sárban, megy ez, jönnek a bírságok, igaz, csak néhány millió, de már itt is az új szabály, legközelebb ez már milliárdos lesz. Közben a kormányhű sajtó több ezer panaszról ír, az ezeket kezelő hivatal egyről se tud, mert ők csak tájékoztatnak, panaszok a fogyasztóvédőknél, ahol a szám már csak "több száz", 95 százalékuk "tájékoztatással rendezhető", öt százalék – tehát alig néhány tucat – pedig leginkább a számlaképet kifogásolja. Németh Szilárd 5703 idei energiacéges vizsgálatról számol be, de valószínűleg összekeveri a 2011-essel. Az idei adat jóval kisebb, és nem is a rezsicsökkentésre vonatkozik, mert az még mindig csak pár száz, illetve tucat.

 

A legkevésbé sem gondoljuk, hogy az energiacégeknél minden rendben van. Nagyon is trükköznek. De nem ebben. A Fidesz felvetései ugyanakkor oly felszínesek és könnyen cáfolhatók, hogy már-már az energiacégekkel kötött titkos megegyezést sejtetnek.

 

Bár biztos el lehet molyolni ezzel a rezsidologgal napi 8 órát, de azért remélem, a fogyasztóvédőknek marad még némi idejük: lehet gond az árral, a szavatossággal, a tájékoztatóval más termékek esetében is.

 

http://nol.hu.feedsportal.com/c/33248/f/557941/s/2d45398d/l/0Lnol0Bhu0Clap0Callaspont0C20A130A6140Ecelvizsgalat/story01.htm

 

(nol.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Vállalkozások! Egyszerűbb jogérvényesítést ígér az EU

 

A bizottság az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében kollektív jogorvoslati mechanizmusok kialakítását ajánlja a tagállamoknak. A nem kötelező erejű elvek célja, hogy a polgárok és a vállalkozások az uniós jog által biztosított jogaik sérelme esetén fel tudjanak lépni azok érvényesítése érdekében.

 

Változik a szabályozás - Kép: SXC

 

A hatályos uniós jog a fogyasztóvédelmi jog területén már lehetővé teszi a jogsértés megszüntetésére irányuló kollektív keresetek indítását, ám a nemzeti jogrendszerek igen eltérő módon rendelkeznek a pénzügyi piacok, a versenyjog, a környezetvédelem és egyéb jogi területek tekintetében. A tagállamok közötti különbségek még nagyobbak abban az esetben, ha ugyanazon ügyben több fogyasztó vagy vállalkozás akar kártérítési keresetet indítani. Az EU most elfogadott ajánlása értelmében a tagállamoknak nem kell harmonizálni jogrendszerüket, e nélkül is létrejöhet a koherens kollektív jogorvoslat. (Brüsszel egyébként a jövedéki termékek miatt újabb eljárást indított ellenünk)

 

A bizottság azért ajánlja a tagállamoknak, hogy alakítsanak ki nemzeti szintű kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, hogy ezáltal javuljon az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, miközben a visszaélésszerű pereskedés megakadályozása érdekében megfelelő eljárási garanciákat is biztosítanak. Az ajánlás kiegészíti az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot (lásd: IP/13/525, MEMO/13/531

 

), amely elősegíti, hogy a trösztellenes szabályok megsértésével kapcsolatos ügyek sértettjei a tagállamokban igénybe vehető keresetek alkalmazásával kártérítéshez juthassanak.

 

– A versenyjogi szabályok megsértése miatt kárt szenvedő polgárok és a vállalkozások – különösen a kkv-k – gyakran komoly akadályokkal szembesülnek, amikor megpróbálnak kártérítést követelni. E nehézségek felszámolása érdekében előterjesztettünk egy irányelvet az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről. Mivel az okozott kár számos károsult felet érinthet, kollektív keresetet lehetővé tevő mechanizmusokra is szükség van. Ez az ajánlás tehát hasznos kiegészítő elem, amely egyértelmű üzenetet közvetít a tagállamok felé – mutatott rá Joaquín Almunia alelnök, a Bizottság versenypolitikáért felelő tagja.

 

Míg az ajánlás arra kéri fel a tagállamokat, hogy léptessenek hatályba kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, az irányelv a tagállamok döntésére bízza, hogy a versenyjog magánjogi érvényesítése tekintetében kívánnak-e kollektív jogorvoslati kereseteket bevezetni.

 

A kollektív jogorvoslat

 

Olyan eljárásjogi mechanizmus, amely az eljárások gazdaságossága és/vagy a jogérvényesítés hatékonysága érdekében lehetővé teszi számos (ugyanazon esetre vonatkozó) egyéni kereset egyetlen bírósági keresetben való egyesítését. Átfogó fogalom, amely magába foglalja a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot (a jogellenes magatartás megtiltására irányuló kereseteket) és a kártérítésre irányuló jogorvoslatot (az okozott kár megtérítésére irányuló kereseteket). Határozottan el kell különíteni úgynevezett "csoportos keresettől", amelyet az Egyesült Államok jogrendszerében gyakran alkalmaznak. Európában egyes tagállamokban már bevezettek kollektív jogorvoslati eljárásokat, ám a hatályban lévő eljárások igen eltérőek.

 

– A kollektív jogorvoslatra vonatkozó jogi hagyomány tagállamonként igen eltérő, és a Bizottság tiszteletben kívánja tartani ezeket a különbségeket. Kezdeményezésünk célja, hogy nagyobb legyen a koherencia az uniós jogot érintő esetekben – nyilatkozta Viviane Reding

 

, az Unió jogérvényesülési biztosa. Szerinte az új ajánlás kiegyensúlyozott megközelítést érvényesít, hogy a polgárok könnyebben gyakorolhassák az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, ugyanakkor megelőzhető legyen, hogy az Egyesült Államokban szokásos csoportos kereseteket lehetővé tevő rendszer jöjjön létre.

 

– Így elkerülhetjük a megalapozatlan követelések és a visszaélésszerű pereskedés kockázatát – tette hozzá Reding.

 

Az unió törekvése, hogy a tagállamok biztosítsák a fogyasztók számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével érvényesíthetik jogaikat és kártérítést követelhetnek az uniós jog megsértésének következtében elszenvedett kárért. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét. Az ajánlás ösztönzi az alternatív vitarendezési eljárást is, felszólítva arra, hogy e lehetőséget megegyezéses alapon tegyék elérhetővé a felek számára. Az uniós államoknak két évük van arra, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Ezután a bizottság az országok éves jelentései alapján értékelni fogja a helyzetet, hogy mérlegelje, szükség van-e további lépésekre az ajánlásban megfogalmazott horizontális megközelítés megerősítése érdekében.

 

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/vallalkozasok-egyszerubb-jogervenyesitest-iger-az-eu/

 

(piac-profit.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Fogyasztóvédelmi munkabizottságot hozott létre a távhőszolgáltatók szövetsége

 

Elkezdte működését a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) fogyasztóvédelmi munkabizottsága; a célja az, hogy kidolgozza - a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve - a távhőszolgáltató szakma fogyasztókat érintő magatartásának feltételrendszerét a távhőszolgáltatásról szóló törvényben foglaltakon túl.

 

Hogyan néz ki vállalkozása befektetői, vagy banki szemmel? Megtudhatja a KKV Turbóval!

 

A szövetség pénteken az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint elő kívánják segíteni az érthető, egységes fogyasztóvédelmi szabályok és eljárások kialakítását, a fogyasztói tudatosság növelését, valamint a jogszabályoknak megfelelő tisztességes piaci magatartást.

 

A fogyasztókat és a szolgáltatókat érintő olyan kérdésekben kívánnak megoldásokat találni, mint a költségosztás folyamata és rendeleti szabályozása, a fogyasztói panaszok kivizsgálásának egyértelműsítése, a szolgáltatás minőségének fogyasztók általi ellenőrizhetősége, az energetikai megfelelőségi bizonyítvány alkalmazásának követelményei, illetve a kinnlevőségek és a behajtás kérdései - közölte a MaTáSzSz.

 

A szervezet ennek érdekében együtt kíván működni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, a Főpolgármesteri Hivatallal, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségével (LÉTÉSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségével (LOSZ), a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségével (MTOSZSZ), az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel (OFE), a Panel Érdekképviseleti Egyesülettel, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületével (TTOE), a Magyar Energiafogyasztók Szövetségével (MESZ), illetve az Egyesülettel a Társasházakért, valamint a Fogyasztóvédő- és Érdekszövetség Alapítvánnyal.

 

A rendszeres egyeztetésnek nem tárgya az egyedi panaszok kivizsgálása, ami minden szolgáltatónak saját feladata. Cél viszont a fogyasztóvédelemmel összefüggő stratégiai jellegű jogalkalmazási és jogalkotási kérdések megvitatása, a lehetséges irányok és prioritások meghatározása, hogy megoldást találjanak a fogyasztók problémáira - áll a közleményben.

 

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/fogyasztovedelmi_munkabizottsagot_hozott_letre_a_tavhoszolgaltatok_szovetsege.556618.html

 

(Napi.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Árucsere vagy pénzvisszafizetés? Megkérdeztük a Fogyasztóvédelmet

 

Ha háztartási eszközöd meghibásodik, érdemes tudnod, hogy milyen intézkedésekre vagy jogosult, milyen esetben igényelhetsz vissza pénzt.

 

http://www.femina.hu/otthon/videogaleria/haztartasi_eszkoz_panasz_fogyasztovedelem

 

(femina.hu, 2013. június 14., péntek)

 

Hiányosan hirdette meg a hitelkártya-feltételeket a TESCO

 

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 20 millió forint bírságot szabott ki a PSZÁF a TESCO Global Zrt.-re ma publikált határozatában, és megtiltotta a jogsértő gyakorlat folytatását. A társaság egy, a saját márkanevét hordozó hitelkártyára vonatkozó hirdetéseinél a hitel számos, kötelezően feltüntetendő jellemzőjét nem tette közzé.

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztói jelzés alapján célvizsgálatot folytatott le annak kapcsán, hogy a TESCO Vásárlókártyára (hitelkártyára) vonatkozó hirdetési tevékenység megfelel-e a jogszabályban előírtaknak. A PSZÁF a fogyasztóvédelmi eljárását lezáró határozatában megállapította: az egyik hazai hitelintézet függő ügynökeként eljáró TESCO Global Zrt. a hirdetések kapcsán elkövetett mulasztásával tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

 

A TESCO Global Zrt. a hirdetésekben a hitelkártya THM értéke mellett annak kamatát is közzétette. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény szerint azonban, ha egy szolgáltató hirdetéseiben a THM mellett - a saját megfontolása szerint kiválasztott - egyéb, a hitelt jellemző számadatot is megjelöl, akkor egyúttal reprezentatív példával (hitelkártyánál 375 ezer forint hitelösszeggel és 1 év futamidővel számítva) be kell mutatnia többek közt a hitelért fizetendő teljes díj mértékét, a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, a törlesztőrészletek összegét, illetve a hitel futamidejét is. E hiteljellemzők megadása helyett azonban a TESCO Global Zrt. "nem értelmezhető" szövegeket tüntetett fel a katalógusaiban.

 

A PSZÁF határozata szerint a TESCO Global Zrt. mulasztásával tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, ugyanis a reprezentatív példa alkalmazását a jogalkotó azért írta elő, hogy segítse a fogyasztókat a számukra legmegfelelőbb hiteltermék kiválasztásában. Az a körülmény, hogy a TESCO Global Zrt. a reprezentatív példát hiányosan, egyes, lényeges paramétereit tekintve "nem értelmezhető" jelöléssel látta el, akadályozta a fogyasztókat abban, hogy a különböző hiteltermékeket objektív szempontok alapján összehasonlíthassák, és ezen összehasonlítás eredményeképpen legyenek képesek dönteni arról, hogy melyik hitelt is kívánják igénybe venni, s e szerint kötelezettséget vállalni a hitel visszatérítésére.

 

A PSZÁF a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt kiszabott 20 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megállapításakor figyelembe vette, hogy a társaság a jogsértő állapotot huzamos időn át, országos szinten tartotta fenn: a hitelkártya hiányos hirdetései 2011 áprilisa és 2012 májusa között összesen 172 lapszámban jelentek meg, így a jogsértés a fogyasztók rendkívül széles körét érintette.

 

A társaság 2012 március-áprilisi hirdetéseiben továbbá a banki hirdetményektől eltérő, annál magasabb THM értéket (42,6 százalék helyett 45,3 százalékot) tüntetett fel a hitelkártyára vonatkozóan. A fogyasztók viszont e periódusban is ténylegesen a banki hirdetmények szerinti alacsonyabb THM értékű hitelt kapták, így anyagi hátrány nem érte őket. A PSZÁF megtiltotta a jogsértő gyakorlat folytatását.

 

http://www.elemzeskozpont.hu/content/hi%C3%A1nyosan-hirdette-meg-hitelk%C3%A1rtya-felt%C3%A9teleket-tesco

 

(elemzeskozpont.hu, 2013. június 15., szombat)

 

Felháborító részletek a szociális temetésről - Külön parcella a szegényeknek

 

Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának május 13-i ülésén elhangzottak alapján a kormány javaslatot tett a szociális temetés rendszerének módosításával kapcsolatban. A törvényt azóta el is fogadták. A parlamentben június 11-én vitáztak újra a témával kapcsolatban. Az MSZP és a Jobbik egyértelmű ellenérzését fejezte ki a témával kapcsolatban, embertelennek és felháborítónak tartják a szabályozást.

 

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár szerint természetes, hogy az ellenzéki képviselők a javaslat gyenge pontjait támadják, valamint félre is értelmezik a törvényt, hiszen a szociális temetés csak egy lehetőség.

 

A szociális temetés részleteiről

 

Az MSZP-s Lendvai Ildikó ismertette a megdöbbentő részleteket a javaslattal kapcsolatban. Alapvetően arról van szó, hogy ha valaki nem tudja kifizetni a temetés egyre növekvő költségeit, kötelező jelleggel a szociális temetéshez kell folyamodnia. Nemcsak annyi a teendő, hogy megmosdatja és felöltözteti az elhunytat, hanem a sírját is meg kell ásnia.

 

A folyamat

 

Ha valaki szociális temetést igényel egy olyan elhunyt esetében, aki kórházban halt meg, vagy boncolták, a kórház megmosdatja, de az ilyen jellegű temetés esetén nem rekonstruálja a holttestet. Tehát egy balesetben elvesztett hozzátartozóval úgy szembesül a rokon, ahogyan a kórházból kikerült. Majd ilyen állapotban kell felöltöztetnie a halottat.

 

Ezek után a temetést igénylő a temetést megelőzően egy munkavédelmi kiképzésen kell, hogy részt vegyen, majd alá kell írni a szükséges papírokat, például azt, hogy ha esetleg baleset érné sírásás közben, akkor megértette, hogy kártérítést nem fog kapni.

 

Ha valaki úgy érzi, hogy vagy fizikailag, vagy lelkileg nem képes végigcsinálni a folyamatot, akkor meg kell neveznie egy olyan segítőt, aki biztos, hogy képes helyette ellátni a feladatokat. Ebben az esetben a meghatalmazott segítő lesz az, aki munkavédelmi oktatásban részesül.

 

A sír paraméterei is előre meg vannak határozva, nevezetesen egy két méter hosszú, két méter mély és egy méter széles sírgödröt kell kiásni. Ha valaki nem képes ennek eleget tenni, akkor szabad a választás, hiszen urnás temetésre is lehetőség van, legalábbis a kormánypárti politikusok ezzel érvelnek.

 

Nézegess képeket!

 

Margaret Thetcher temetése

 

Az MSZP-s politikusnő elmondása alapján azért kell az oktatást megtartani, mert ha valaki nem szakszerűen ássa ki a sírt, akkor előfordulhat, hogy más elhunytak maradványaival találná szemben magát - áll szinte szó szerint a parlamenti jegyzőkönyvben.

 

Külön parcella

 

A szociális temetést kérő halottja a temető egy, a többitől elválasztott parcellájában nyugszik majd, az az úgynevezett szociális parcella. A sírokon egységes fejfa lesz, hiszen csak azt lehet majd felhasználni, amit a temető rendelkezésre bocsát. Ezzel Lendvai szerint az a probléma, hogy a szegényebbek szét vannak választva a jobbmódúaktól, és ez így marad évtizedekig. Így nemcsak életükben, hanem halálukban is egyértelmű jele lesz a kasztbeli hovatartozásuknak.

 

Reakciók

 

A kormányoldalon is vannak ellenvélemények, például a KDNP-s Varga László is úgy véli, hogy finomításra van szükség a törvénnyel kapcsolatban, de Lendvai szerint nem a legfontosabb szempontból, mert a lényegen nem változtat. Varga javaslata szerint egy külön kórházi szobára lenne szükség, ahol a hozzátartozók el tudnak búcsúzni a halottól. A szocialista Lendvai állítja, hogy többek között ezzel a szabállyal is nem segíteni, hanem fegyelmezni akarják a szegényeket. A gyász megéléséhez mindenkinek joga van, és nem helyes, ha megfosztjuk az utolsó jogától a halottat és a hozzátartozót.

 

http://www.femina.hu/hirhatter/szocialis_temetes_reszletei

 

(femina.hu, 2013. június 17., hétfő)

 

Átverte a webkereskedő (2.)? – Így ismerhetjük fel a csalót

 

Internetes webáruházból rendelt, de a termék nem érkezett meg? A szállítási határidőkről és a késedelmes teljesítésről múlt heti bejegyzésünkben számoltunk be. Ezen a héten megtudhatja, hogy nem védtelen a fogyasztó, elállási jogával is élhet; illetve hogyan ismerheti fel, ha csaló webkereskedővel, netán csalogató reklámmal van dolga.

 

Ha webáruházban vásárolt, a jogszabály a fogyasztónak indokolás nélküli elállási jogot biztosít. Ha a termék meg sem érkezett, akkor is van lehetőség a szerződés felbontására. A legjobb módszer azonban arra, hogy megkíméljük magunkat a csalódásoktól az, ha körültekintően járunk el még a vásárlás előtt. Érdemes utánanézni a fórumokon, hogy milyen híre van a kiszemelt webáruháznak, a kiválasztott termék lehet-e valóban olyan olcsó, mint aminek hirdetik, a honlap tartalmazza-e a kereskedő elérhetőségeit, a vállalt szállítási határidőt.

 

Webes vásárlás? Elállási jog!

 

Miután webáruházban vásárolta az árut, így a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.05)

 

Kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződést kötött a webkereskedővel. E jogszabály értelmében a fogyasztó jogosult a termék kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, indokolás nélkül elállni a vásárlástól (azaz a termék visszaszolgáltatása mellett a vételár és az esetleges kiszállítási költség visszafizetésére jogosult). Elállás esetén a fogyasztót kizárólag a termék visszaküldésének költsége terheli. A kereskedőnek haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül kötelessége a vételárat visszajuttatnia Önnek.

 

Ha a vételárat a kereskedő nem juttatja vissza az Ön részére, akkor békéltető testületek előtti eljárásban, illetve bíróságon érvényesítheti igényét.

 

Hihetetlenül olcsónak tűnik? Akkor az is. Hihetetlen.

 

Előfordulhat, hogy egy webáruházban olyan termékeket talál, melynek feltűnően kedvező az ára. Ha ez csak egyféle termék esetében fordul elő (például a 200 ezer forintos tévékészülék 20 ezer forintért szerepel az oldalon), az akár adatbeviteli hiba is lehet. Márpedig a kereskedő is hibázhat, ennek ellenére ezen az áron biztosan nem tudja kiszállítani a terméket. Valószínűleg nem is fogja visszaigazolni a megrendelés elfogadását, hanem arról küld tájékoztatást, hogy ezen az áron a terméket nem tudja biztosítani, csak egy magasabb áron. Így az eladó válaszában egy új ajánlatot tesz a termék eladására vonatkozóan, amit azonban Önnek nem kell elfogadnia. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a szerződéses feltételekben, azaz nincs meg a felek akaratát kölcsönösen és egybehangzóan kifejező nyilatkozat, abban az esetben nem beszélhetünk érvényesen létrejött szerződésről, amelyekből jogok és kötelezettségek fakadnának.

 

Megrendelés előtt telefonon is érdeklődjön a kereskedőnél, hogy valóban helyes-e a feltüntetett ár a weblapon. Ekkor már kiderülhet, hogy adatbeviteli hiba áll-e fenn.

 

Csalogató reklám

 

Más kérdés, ha Ön azt észleli, hogy nem csupán egyféle, hanem szinte az összes termékeknek hihetetlenül kedvező az ára. Ha ez így van, lehetséges, hogy csalogató reklámról van szó, amit azért alkalmaz a kereskedő, hogy minél több látogatót vonzzon a honlapjára, üzletébe. Ez esetben a fogyasztóvédelmi hatóságnak van hatásköre a webkereskedő tevékenységének felülvizsgálatára.

 

Nem javasolt, hogy olyan webáruházból rendeljen, ahol az átlagárakhoz képest minden sokkal olcsóbb, mivel előfordulhat, hogy a termék tulajdonságait, minőségét illetően csalódni fog (például hamisítvány, lopott, nem azt tartalmazza, ami feltüntetésre került az oldalon), illetve lehet, hogy olyan visszajelzést kap a kereskedőtől, hogy "pont ez a termék elfogyott, de tud ajánlani egy másikat, ami drágább."

 

Csaló webkereskedők ellen a legjobb ellenszer az előzetes tudakozódás

 

Előfordul sajnos azonban – a jogszerűen működő webáruházak kárára – hogy egy csaló cég olyan weboldalt hoz létre, amelyen a feltüntetett termékek nem csupán olcsók, hanem valójában nem is léteznek, legalábbis nincsenek a cég birtokában. Érkeztek például olyan panaszbejelentések, miszerint egy webkereskedő feltűnően kedvező áron kínál különböző háztartási gépeket megvételre. Általában az ilyen weboldal első ránézésre bizalmat sugárzó, hiszen viszonylag alacsony áron kínál márkás termékeket, feltünteti elérhetőségeit, azonban a megrendelést és az átutalással történő vételár kiegyenlítést követően – a fogyasztói panaszok szerint – nem szállítják a terméket, telefonon és e-mailen pedig elérhetetlenné vállnak. Az ilyen oldalak például onnan is felismerhetőek (azon kívül, hogy szinte életszerűtlenül kedvező árakat tartalmaznak), hogy mindig csak előre utalással lehet fizetni, utánvétellel nem. Amennyiben a gyanú beigazolódik, hogy csalóval állnak szemben, a terméket pedig előre kifizették, a rendőrségen szükséges feljelentést tenni a vállalkozással szemben.

 

Nézzen körül az internetes fórumokon, mivel az ilyen csaló vállalkozások megkárosított vevői általában bejegyzik negatív tapasztalataikat, pertársaságokat alapítanak.

 

Milyen fórumokhoz fordulhat?

 

Amennyiben a kereskedővel szemben fennálló jogvitáját nem sikerül rendeznie, lehetősége van bírósághoz, illetve – ennek alternatívájaként – békéltető testülethez

 

fordulnia. A békéltető testület választását az eljárás egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélőbb jellege teheti kedvezőbbé.

 

Amiatt, hogy a várható szállítási határidőről a webáruház nem a valóságnak megfelelően tájékoztatja weboldalán a fogyasztókat, felmerülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulása, amellyel kapcsolatban lehetősége van a lakóhelye szerinti illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulnia.

 

http://mno.hu/fogyasztovedelem/atverte-a-webkereskedo-2-igy-ismerhetjuk-fel-a-csalot-1166482

 

(Mno.hu, 2013. június 17., hétfő)

 

Bármikor áldozatokká válhatunk!

 

Sokan, sokféleképpen dolgoznak azon, hogy az emberek biztonságérzete javuljon. A nehézséget az adja, hogy sokszor ezen szervezetek kapcsolattartása nem megoldott.

 

- Azt a formát szeretnénk megtalálni, amely segítségével eredményesebbek, hatékonyabbak lehetünk - mondta Orosz Tibor, a Jászberényi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója azt követően, hogy komoly sikerrel rendezték meg Jászberényben az első "Megelőzési és tanácsadási konferenciát".

 

A hivatalos megnevezés nagyon egyszerű célt takar: olyan fórumot szerettek volna létrehozni, amely segítségével a lehető legtöbb emberhez eljuttathatják az áldozattá válás elkerüléséhez szükséges tanácsaikat.

 

- Az elmúlt hónapokban dr. Körei-Nagy József rendőr alezredes, kapitányságvezető vezetésével, támogatásával próbáltuk új alapokra helyezni a prevenció kérdését, és csapatépítésbe fogtunk ezen a téren - tette hozzá Orosz Tibor.

 

- A berényi önkormányzat, a városkapcsolati tanácsnok, az önkormányzat bizottságaival közösen kértük fel az egyes civil szervezeteket, közösségeket, akik közül sokan csatlakoztak hozzánk. A megyei polgárőrszövetség, a jászberényi katasztrófavédelmi kirendeltség, a Magyar Vöröskereszt Jászberényi Szervezete, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Országos Mentőszolgálat Jászberényi Mentőállomása, a Jászberényi Tankerület és a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálata is fontosnak érezte a részvételt.

 

A biztonság növelése, az áldozattá válás elkerülése minden korosztály számára fontos cél. Képünk illusztráció.

 

A részt vevő közösségek törekvése, hogy rendszeressé tegyék előadásaikat, az információnyújtást.

 

- Nincs olyan korosztály amely tagjainak ne tudnánk hasznos tanácsokat adni, ugyanakkor külön-külön nehéz eljutni az érintettekhez. A sértetté válás megelőzése egyaránt jelenthet drogprevenciót a fiataloknak, az elektromos jelzőrendszer használatát az idősebbeknek, a kerékpáros-közlekedés szabályainak betartását minden korosztálynak. Nem véletlen, hogy az első ilyen előadást a "Nyár veszélyei" címmel hirdettük meg.

 

A téma jókor jó időben találta meg a fiatalokat.

 

Az általános iskolák felső tagozatosai, illetve a középiskolások számára meghirdetett előadásra a héten úgy két és félszáz diákot vártak, s végül majdnem négyszázan gyűltek össze az Ifjúsági Házban.

 

- Nem csak a tűzrakás szabályairól, a KRESZ betartásának fontosságáról, a vizek veszélyeiről, az elsősegélynyújtásról tudhattak meg fontos dolgokat a fiatalok. Megismerkedhettek azzal is, hogy milyen vékony határ húzódik a diákcsíny, a hecc, illetve a bűncselekmény között. Sokak számára vált világossá, hogy a szabályok szigorításával már 12 éves kortól büntethetők a bűncselekmények elkövetői. S attól, hogy a társak unszolására elkövetett, csak heccnek induló dologból bizony gyorsan büntetőeljárás kerekedhet.

 

Megtudhattuk Orosz Tibortól, hogy tovább szeretnék folytatni az előadásokat a városban.

 

- Sok helyen találtunk jó példákat a kistérségben is az úgynevezett SZEM, Szomszédok egymásért mozgalom megvalósítására. Szeretnénk ezeket a pozitív tapasztalatokat összefogni, és működő gyakorlattá tenni a városban. A következő, őszi tanácskozásunk témája ez lesz.

 

Ősztől havonta tanácskoznának Jászberényben

 

- Megállapodtunk - tette hozzá Orosz Tibor -, hogy szeptembertől havi legalább egy alkalommal közösen egy-egy célcsoportnak két-három témában előadást tartunk, kiemelten a fiataloknak és időseknek igyekszünk hasznos információkat, tanácsokat közvetíteni. Számtalan témakör került már terítékre, a teljesség igénye nélkül néhány: besurranásos lopások megelőzése, elsősegélynyújtás, biztonságtechnikai bemutató, kerékpáros-gyalogos közlekedés, fogyasztóvédelem, polgárőrök alap-, illetve vezetői képzése, drogprevenciós előadások. A nyár feladata a különböző korosztályok számára a megfelelő előadási struktúrák kidolgozása.

 

http://www.szoljon.hu/cikk/502670

 

(szoljon.hu, 2013. június 17., hétfő)

 

A lengyel állateledel a legjobb üzlet

 

Közel kétszer annyi visszaélést tapasztaltak vizsgálataik során Budapesten és Pest megyében az adórevizorok az e-kereskedelemben, mint más értékesítési formák esetében - tudatta minapi közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közép-magyarországi regionális főigazgatóságának szóvivője.

 

Részben e negatív tapasztalatok, részben a tisztességesen adózó webkereskedők jogos igényeinek kielégítése miatt "szükséges feladatként merült fel az e-kereskedelem fokozott ellenőrzése" - folytatódik a közlemény. A NAV az e-kereskedelemben is a számla- és nyugtaadási fegyelmet hiányolja. Németh Gabriella közleménye szerint a kereskedők sokszor azzal magyarázzák, hogy miért nem adtak számlát vagy nyugtát, hogy ők csak viszonteladók, nem az ő kötelességük kiállítani a kért bizonylatokat.

 

Egy próbavásárláson a NAV munkatársai annak ellenére sem kaptak számlát az interneten megrendelt áruról, hogy igényüket előre jelezték, és annak kiállításához minden szükséges adatot megadtak már a termék megrendelésekor. A szakma a NAV piactisztító törekvéseivel egyetért ugyan, ám mint képviselői a Népszabadságnak elmondták, a "tisztességesen adózó webkereskedők" számára elsősorban a számlát nem adó, alkalmazottjait feketén foglalkoztató konkurenseknél lényegesen több gondot és jóval nagyobb gazdasági kárt okoznak azok a webáruházak, amelyeket külföldön regisztrálnak, látszólag külföldön működtetnek, valójában azonban szinte kizárólag a magyar piacon értékesítik portékáikat.

 

Utóbbiak az egyes országok eltérő áfaszabályait kihasználva tesznek szert a tisztességesen adózó hazaiak számára behozhatatlan versenyelőnyre. A kisállateledel az e-kereskedelem állatorvosi lova - állítja több, e piacon érdekelt vállalkozó, és osztja véleményüket Kis Ervin Egon, a Szövetség ez Elektronikus Kereskedelemért (Szek.org) közhasznú egyesület elnöke is.

 

Lengyelországban az élelmiszerek árát terhelő nyolcszázalékos forgalmi adót alkalmazzák a kutya-, macska-, hal- és madáreledelekre is. Magyarországon ugyanezt a termékkört 27 százalékos áfa terheli. De olcsón lehet például Szlovákiában működő webáruházaktól műszaki cikket vásárolni.

 

Északi szomszédunknál 20 százalék az áfa, nálunk 27. A különbség még akkor is szép nyereséget biztosít, ha az eladó vevőcsalogatás gyanánt az itthon elfogadottnál kisebb árréssel dolgozik. Sokan vásárolnak ma már műszaki cikkeket a világhálón, anélkül, hogy megnéznék, hol is működik az amúgy olcsó árut kínáló webáruház. Addig nincs semmi gond, amíg a vevő azt kapja a pénzéért, amit megrendelt és a készülék jól működik. Azonban a nem magyarországi bejegyzésű webáruházak esetében az elállási, vagy a garancia jog érvényesítése már sok esetben komoly gondot jelent.

 

Nem egy magyar cég "települt ki" az utóbbi időben Szlovákiába és Lengyelországba, hogy aztán (formailag legalábbis) onnan üzemeltetett honlapokon kínálják termékeiket a magyar vásárlóknak. A vevők többnyire meg sem nézik, honnan vásárolják a bolti árnál lényegesen olcsóbb tévét, vagy éppen kutyakaját, abba pedig végkép nem gondolnak bele, hogy mitől is olcsóbb az a hazainál. Nem törvényszerű azonban, hogy ez így legyen. Létezik egy uniós szabály, miszerint az e-kereskedelemben csak akkor alkalmazhatja egy cég a bejegyzése szerinti ország áfakulcsait, ha a forgalma más országban nem haladja meg az évi 35 ezer eurót.

 

A határ felett be kell jelentkeznie annak az országnak az adóhatóságához, ahonnan 35 ezer euró feletti megrendeléseket kapott, és az ottani szabályok szerint kell megfizetnie az adott országban eladott áruk után az áfát. Ezt a szabályt azonban a legtöbb e-kereskedő cég vagy nem ismeri, vagy csak nem alkalmazza. Feltételezhető, hogy a többségre az utóbbi igaz. Mert ugyan miért működtetne magyar nyelvű honlapot egy lengyel cég, ha nem akar Magyarországon értékesíteni? Akkor viszont be kell(ene) jelentkeznie a magyar adóhatósághoz. A 35 ezer eurós szabályt azon cégek számára találták ki, akikhez olykor-olykor "beesik" néhány, az adott nyelvet ismerő vásárló, akik nem az ő "célterületükön" élnek, hogy pár ezer eurós forgalom miatt ne kelljen több ország adóhatóságával is kapcsolatba lépniük.

 

E szabályt azonban számos cég úgy játssza ki, hogy a 35 ezer eurós határ elérésekor lecserélik a weblap mögött álló céget. Ezzel a húzással huzamosabb ideig fenntartható a törvényes működés látszata. A Népszabadság információi szerint részben az egyesület információi alapján a NAV-nak volt már néhány sikeres próbálkozása az efféle visszaélések megszüntetésére, ám több webkereskedő cég névtelenséget kérő vezetői egybehangzóan állítják: a hatóság vagy nem érzékeli a probléma súlyát, vagy más okból nem foglalkozik vele.

 

Pedig szerintük a nemzetgazdasági kár már most tízmilliárdos nagyságrendű és az e-kereskedelem térhódításával rohamosan nőni fog az elkövetkező években. Kis Ervin Egon elmondta: tárgyalásokat kezdtek az uniós és a hazai fogyasztóvédelmi hatósággal, a NAV-val és a piaci szereplőkkel, de ezekről részleteket egyelőre nem árult el. Már ma is vannak a hatóságoknak eszközeik és lehetőségeik a külföldön bejegyzett, de a magyar piacra (is) szolgáltató webáruházaknak döntően az egyes országok eltérő áfakulcsaiból fakadó versenyelőnyének csökkentésére.

 

Az igazi megoldást azonban a kérdés átfogó, uniós szintű szabályozása hozhatja meg. Enyhíthetné valamelyest a magyarországi bejegyzésű webáruházak versenyhátrányát még a magyar áfakulcs mérséklése is, de belátható időn belül erre éppúgy nincs esély, ahogy a kérdés uniós szabályozására. A NAV a napilap írásban feltett kérdéseire későbbre ígért érdemi választ. Burillák Attila, a hatóság sajtófőnöke a lapnak egyelőre csak annyit mondott, ismerik a problémát és keresik a tisztességesen adózó piaci szereplők számára legkedvezőbb megoldást.

 

http://www.elelmiszer.hu/cikk/a_lengyel_allateledel_a_legjobb_uzlet

 

(elelmiszer.hu, 2013. június 17., hétfő)

 

Fordítva is elsülhet az illetékszabályozás

 

A tranzakciós illeték emelését a kártyás vásárlásoknál is érvényesíthetik a pénzintézetek, bár a kormány szerint a magasabb teher a készpénzes fizetés visszaszorítása irányába hat.

 

A kormány kiemelt célja a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem, ezért kívánja visszaszorítani a készpénzes fizetést − mondta Kisgergely Kornél, az NGM helyettes államtitkára a Napi Gazdaság A jövő fizetőeszközei című konferenciáján. Ebbe a folyamatba illeszkedik szerinte az is, hogy a tranzakciós illeték augusztusi emelése után még nagyobb lesz az illetékteher a készpénzes tranzakciókon. A konferencia résztvevőinek közel 56 százaléka ugyanakkor úgy látta, az emelés után a bankok már a kártyás vásárlásoknál is érvényesíteni fogják a tranzakciós illetéket − eddig ez volt talán az egyetlen olyan szegmens, ahol nem hárították át a terheket. A kormány emellett szabályozná a kártyakibocsátói jutalékot (interchange-díj, IC), a jelenlegi elképzelések szerint ennek mértéke nem lehetne nagyobb, mint a határon átnyúló kártyás fizetésekre alkalmazott díjmérték − ez lényegében harmadára szorítaná le a jelenlegi díjmértéket − jelezte Kisgergely. A tervek szerint jövő januártól életbe lépő szabályozás megalkotása előtt a kormány megvárja az Európai Bizottság irányelveit. A díjmérték nem eldöntött, arról lehet még tárgyalni − hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Banki képviselők azonban arra figyelmeztettek, hogy az új illetékmérték magasabb lesz, mint amit a szabályozás IC-díjként meghagy majd a kibocsátó bankoknál.

 

Az EU a határon átnyúló szolgáltatások díját rendezi majd, vagy a két nagy kártyatársaság (MasterCard, Visa) díjainak maximálásával, vagy a SEPA-szabályozáshoz hasonlóan úgy, hogy kimondja, nem számítható fel díj ezért a szolgáltatásért − hangsúlyozta Martinovic Boris, a GVH antitrösztirodájának vezetője. A bankok azonban ellentételezésként emelhetik a kártyadíjakat − az MNB vizsgálata szerint az éves összeg átlagosan 500 forinttal emelkedne −, illetve lehetővé tennék, hogy a kereskedő eldöntse, milyen kártyákat fogad el, illetve kér-e többletdíjat az elfogadásért. Az EU a határon átnyúló IC-díjat szabályozná, lehetővé téve, hogy a kártyaelfogadóknak ne kelljen kötelezően az értékesítés helye szerinti tételt kifizetniük − ezért vélhetően a multinacionális elfogadóhálózatok vennék át a szerepet itthon is az elfogadásban, a helyiek a kisebb kezelt volumen miatt nem jutnának ugyanolyan kedvező bonyolítási díjakhoz.

 

Kisgergely szerint minden, a készpénzhasználat csökkentését és a kártyás vásárlás növelését célzó megoldás fontos, az NGM ezért támogatja azt a projektet, amely júliustól egy éven át minden Fejér megyei kereskedő számára kedvező díjat biztosít a pos-terminálok üzembe helyezésére.

 

A konferencia résztvevőinek döntő többsége a program kapcsán visszafogott érdeklődésre számított a kereskedők részéről, a kisebb elfogadóhelyeken ugyanis nem érzik szükségét a kártyaelfogadásnak, illetve jelentős lesz azok aránya, akik a szürkegazdaság fenntartása érdekében maradnak távol attól.

 

(Napi Gazdaság, 2013. június 19., szerda, 3. oldal)

 

PSZÁF-elnök: Ha megsemmisítenék a devizahiteleket, bankpánik lehetne

 

Bankpánik lehet a bírósági döntésekből

 

A devizahitelek utólagos sommás átalakítása vagy semmissé tétele szélsőséges esetben államcsődben és bankpánikban is végződhetne - állítja a PSZÁF elnöke.

 

Idézet a Blikk-ből: "Egyesületünk azért indított pert, mert a bankok megsértették a törvényt, mivel a szerződésekben nem tüntették fel az összes költséget – mondta Lázár Dénes, a PITEE elnöke.

 

Megnéztük a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt. Ebben 2010 júniusa előtt – vagyis a devizahitelek megkötésekor – még szerepelt, hogy "semmis az a lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget". A polgári törvénykönyv szerint pedig ilyen esetben lehetőség a szerződés előtti állapot visszaállítása. Így Lázár szerint ha győznek, a bankoknak ki kell számolniuk, hogy az ügyfél a szerződéskötéskor hány forint devizát vett fel, azóta mennyit fizetett, s csak a különbözetet követelhetné. Vagyis a többség a hátralévő fizetnivaló töredékéből szabadulhat a hiteltől."

 

Ez olyan befolyásolási kísérlet, ami felvetheti a büntethetőséget is. Teljesen nyilvánvaló volt már eddig is, hogy a PSZÁF a bankok kijáró szervezete. Egyoldalúságában teljesen alkalmatlan arra, hogy a természetes személyek érdekeit képviselje a pénzügyi világban. (márpedig neki osztották a fogyasztóvédelmet is) Az ég világon semmi nem történne, ha bedőlne két tucat bank is. Egyébként a lányok nálunk elkövetett disznóságaiért az anyáknak kellene helytállni. A PSZÁF tényleg megérett arra, hogy végleg eltüntessék. Egyben bízhatunk csak, hogy a magyar bíróság, közöttük a Kúria is a törvényességet képviseli és valóban független. Amúgy sem hiszek lassan egyetlen makró közgazdásznak sem. Mit sivalkodtak az irányadó kamatláb csökkentése miatt az inflációs veszélyre hivatkozva. Lassan elérjük a két százalékos szintet és mi történt. Semmi amit ők jósoltak.

 

hapsi  2013. június 17.  21:34:13

 

Jogállamban élünk állítólag,ha ez igaz akkor a bankok érdeke nem írhatja felül az állampolgárokét. Még akkor sem ha a pszáf ezt gondolja.Ha mégis,akkor a bankok valóban azt csinálnak amit akarnak.De nem félek attól hogy a bíróságok tömegesen adnának igazat a hiteleseknek.

 

A devizaalapú hitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Kúria tanácselnökének írt levelében, azt közölve, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása, szélsőséges esetben, államcsődben is végződhet.

 

Szász Károly a tanácselnöknek írt május 31-i levelében a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszol. A levelet és a Kúria kérdéseire adott szakmai válaszait a PSZÁF teljes terjedelmében közzétette honlapján, miután hétfőn a sajtó foglalkozott az abban foglaltakkal. A PSZÁF elnöke a levélben kifejti: a devizaalapú hitelek, mint speciális banki termékek, nem voltak jogellenesek. A keresleti és kínálati igények találkoztak, az akkori ismeretek, reális várakozások alapján a szerződő felek gazdaságilag racionális döntést hoztak, kölcsönös üzleti előnyök realizálását remélték a devizahitel-szerződések sajátosságaitól.

 

Szász Károly szerint a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. "A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - fogalmaz.

 

Az elnök emlékeztet arra, hogy a bankok a náluk elhelyezett betéteket döntően hitelezésre fordítják. Ha ezek a hitelek nem térülnek meg, jelentős veszteségek keletkeznek, s akkor a betétesek pénze kerülhet veszélybe, függetlenül attól, hogy az adott betétesnek van-e bármilyen hitele vagy nincs. Más szavakkal: egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél - teszi hozzá.

 

Szász Károly a levélben kifejti: bíznak abban, hogy a Kúria, illetve a magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket, kölcsönhatásokat figyelembe vevő, azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez. A Kúria egyebek között kíváncsi volt arra is, milyen következményekkel járna, ha a bíróságok a szerződések érvénytelenségét állapítanák meg, s a bankoknak, valamint ügyfeleiknek el kellene számolniuk egymással.

 

A felügyelet ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: nem tartják helytállónak az olyan általánosító jogi megközelítéseket, amelyek ezeket a devizaalapú hitelszerződéseket sommásan tekintenék jogszabályba ütközőnek. A PSZÁF szerint az a jó, ha minden egyes peres ügyben egyenként, a szerződés betűjét vizsgálva döntik el a jogvitákat. Természetesen nem zárható ki, hogy számos olyan egyedi szerződés született, amelyeknek kisebb-nagyobb jogi hibájuk van, ezeket - a jogszabályok keretei között - orvosolni kell - emeli ki a PSZÁF.

 

A felügyelet egy konkrét példán levezeti, mit jelentene, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét. Egy 2005 júniusában felvett, 15 éves, 7 millió forint (44 612 svájci frank) összegű, 156,9 frank/forint vételi árfolyamon folyósított 5 százalékos ügyleti kamatú devizaalapú jelzáloghitelt vesz alapul. Ha a bíróság a forintban megjelölt összeg és az összeg jegybanki alapkamatának visszafizetését rendelné el, az alapkamat vonzat 2013. júniusig 5,17 millió forint lenne, így az ügyfélnek összesen 12,17 millió forintot kellene visszafizetnie. Ha az eddigi összesen 7,5 millió forint befizetését vissza is kapja, akkor is 4,6 millió forintot kellene befizetnie. A bank a befizetés után a fennálló tartozást már nem követelheti tovább, így azt le kell írnia, a vesztesége 1,5 millió forint lenne.

 

A teljes, 4300 milliárd forintos folyósított hitelállomány a jegybanki kamattal együtt 6701 milliárd forint lenne. A háztartásoknak még további 2796 milliárd forintot kellene befizetniük. A fennálló tartozás és a visszafizetés különbözete 1697 milliárd forint veszteséget okozna a bankoknak, a végtörlesztés több mint ötszörösét (a hitelintézeti rendszer saját tőkéjének 70 százaléka), ami veszélyeztetné a bankrendszer működőképességét, s a forintra is nagy nyomás helyeződne.

 

Ha a 7 milliós hitelt a jogerős ítélet napján aktuális MNB árfolyammal átváltanák (ez legyen 241 CHF/HUF), ez azt jelentené, mintha az ügyfél nem 44 612, hanem 29 038 svájci frankot vett volna fel. (Az adott deviza hivatalos kamatának a CHF LIBOR 6 hónapos kamatát vette a PSZÁF.) Az ügyfél és a bank elszámolásának eredménye az lenne, hogy az ügyfél még befizet 74 555 forintot és ezzel részéről zárult az ügy. A bank viszont elszenvedne 6 millió forintos veszteséget, jóval többet, mint az előző megoldás esetében. A teljes állományra kivetítve pedig a veszteség elérhetné a 3836 milliárd forintot.

 

A harmadik vizsgált megoldás - ahol az eredeti svájci frank összeget kell visszafizetni a mai árfolyamon, de a hivatalos devizakamattal, amely sokkal alacsonyabb volt, mint egy átlagos szerződés ügyleti kamata -, ugyancsak jelentős mértékű befizetést (4,1 millió forint) igényelne egy átlagos ügyféltől a PSZÁF számításai szerint, és a banki veszteség is számottevő (1,9 millió) lenne. A teljes állományra vetítve 1370 milliárd forint lenne a veszteség.

 

http://nol.hu/gazdasag/pszaf-elnok__ha_megsemmisitenek_a_devizahiteleket__bankpanik_lehetne

 

(nol.hu, 2013. június 18., kedd)

 

Egy kanizsai társasház hónapok óta harcol a közszolgáltatóval

 

Nagykanizsa - Több hónapja küzd a szemétszállítást végző céggel a Király utca 31. szám alatti társasház. A lakók szerint a szolgáltató nagyságrendekkel több hulladékról állít ki számlát, mint amennyi valójában keletkezik. A vita mára teljesen elmérgesedett, a szolgáltató nem módosítja a szerződést, a ház perre készül.

 

- Lassan belefulladunk a szemétbe, a szolgáltató nem hajlandó ugyanis elszállítani a társasház hulladékát - panaszolja Baracskai László, a Király utca 31. számú társasház közös képviselője. - A vita az év elején kezdődött, amikor módosítani akartuk a szemétszállítási szerződését. Álláspontunk szerint ugyanis a helyi rendelet értelmében - ami személyenként heti 25 liter hulladék megfizetésére kötelezi a lakosokat - roppant egyszerű a díj kiszámítása, hiszen a 25 litert kellene beszorozni a társasházban élők számával. Ez a mi esetünkben 57 lakóval számolva 1425 liter hulladékot jelent. A szolgáltató szerint viszont nem így kell kiszámolni a keletkező szemétmennyiséget, hanem aszerint, hogy egy-egy lakásban hány fő lakik. Ez számukra azért kedvezőbb, mert így minden egyes lakáshoz virtuális edényméretet rendelhetnek, ahol például hárman laknak egy háztartásban, ott nem 75 literrel számolnak, hanem 120 literrel, mondván csak ekkora edénybe férne el a lakásban keletkezett hulladék. A szolgáltató számítása alapján így a társasháznak hetente 2340 liter hulladék elszállítását kellene kifizetni.

 

A Király utca 31. számú társasház lakói hónapok óta harcolnak a szolgáltatóval. Baracskai László (középen) közös képviselő szerint a cég többet számláz, mint amennyi hulladékot elszállít. Fotó: Gergely Szilárd

 

Baracskai László szerint a Netta-Pannonia Kft-nek több ok miatt sincs joga ezt a számolási módszert alkalmazni. Egyrészt a szolgáltatónak nem a lakás tulajdonosaival, hanem a társasházzal van szerződése, így aztán az teljesen lényegtelen, hogy melyik lakásban hányan laknak. Másrészt a szolgáltató magatartása azért is kifogásolható, mert maguk is tudják, hogy nem keletkezik annyi hulladék, mint amennyit kiszámolnak és kiszámláznak.

 

- Hetente 800 liter olyan hulladék elszállításáért kell fizetnünk, ami nem is képződik a társasházban - állítja a közös képviselő. - Ez éves szinten több mint 40 ezer litert jelent, ami körülbelül 40 tonnának felel meg, ez bizony jelentős tétel egy társasház esetében.

 

Mint megtudtuk: a társasház és a szolgáltató közt több egyeztetés is zajlott, ám ezek nem vezettek eredményre. A társasház többek közt azt is sérelmezte, hogy az általuk bérelt 770 literes konténert nem válthatták ki más űrméretű edényre.

 

- Vásároltunk három darab 240 literes szemetesedényt, illetve egy 50 literes konténert is béreltünk volna, így pontosan 770 liter maradt volna az űrméret - folytatta Baracskai László, aki hozzátette: anyagilag jobban járna a társasház, hiszen a 770 literes konténer ürítési díja 6262 forint plusz ÁFA, míg a három 240 literes edényé, háromszor 1354 forint plusz ÁFA, az 50 literes konténeré pedig közel 420 forint lenne. - Ez durván 4400 forintra jönne ki, nem pedig 6200 forintra, tehát ürítésenként közel 1800 forintot spórolnánk.

 

A társasház egyébként azt is sérelmezi, hogy a szolgáltató május óta csak hébe-hóba viszi el a hulladékot.

 

A ügy kapcsán megkerestük a közszolgáltatót is. Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. vezetője elöljáróban azt mindjárt leszögezte: Kanizsán csak egyetlen társasház van, amelyikkel nem tudtak megegyezni, a Király utca 31. közös képviselője és lakói ugyanis nem hajlandók kompromisszumra.

 

- Amikor januárban a társasház a szerződés módosítását kezdeményezte, mi arra kértük a közös képviselőt, hogy szolgáltasson adatot az ott lakók létszámáról, arról, hogy melyik lakásban hányan laknak - említette az ügyvezető. - Kanizsán egyébként mindegyik társasházban eszerint a formula szerint számoljuk ki a szemétszállítás díját. Mint az később kiderült: a képviselőtől kapott adatok nem feleltek meg a valóságnak, így a társasház által a fogyasztóvédelem felé tett bejelentést is elutasították.

 

Az ügyvezető elmondta: több lehetőséget is felkínáltak a társasháznak, még azt is, hogy mindegyik lakástulajdonossal külön szerződést kötnek, ám a szerződés aláírásáig nem tudtak eljutni. Így viszont csak az érvényben lévő szerződés szerint végezheti a cég a hulladékszállítást.

 

Horváth Balázs a 770 literes konténer ürítésével kapcsolatban azt válaszolta: a társasház csak most, a hónap elején jelezte, hogy a fém konténert ugyanakkora űrméretű edényekkel váltanák ki. Ennek lehetőségéről írásban ad tájékoztatást a társasháznak. A közszolgáltató cég ügyvezetője ugyanakkor visszautasította azt a vádat, miszerint hébe-hóba szállítják el a szemetet a társasháztól. Mint mondta: nekik a 770 literes konténer heti kétszeri ürítésére van szerződésük. Amikor a konténerben volt hulladék, akkor azt el is szállították, arról viszont ő nem tehet, hogy a lakók május óta nem minden  alkalommal pakolták tele a hulladékgyűjtőt.

 

Horváth Balázs szerint előfordulhat, hogy az önkormányzat helyi rendelete nem fogalmaz egyértelműen bizonyos kérdésekben, ám ezek kijátszása a közös teherviselés elvét veszélyezteti. Az ügyvezető hangsúlyozta: reményei szerint a közgyűlés mielőbb úgy módosítja a rendeletet, hogy azt ne lehessen kijátszani.

 

- Amúgy már most is hatalmas eltérés mutatkozik a családi házas övezetben és a társasházi övezetben fizetett szemétszállítási szolgáltatásért, az utóbbiban átlagosan nettó 17 ezer forintba kerül az éves díj, míg a családi házas övezetben átlagosan  ennek közel a dupláját fizetik az ott lakók - mutatott rá Horváth Balázs, aki elárulta: a jövőben azon lesznek, hogy ezt a két számot - az igazságosság jegyében - közelítsék egymáshoz.

 

A közszolgáltató és a társasház vitája valószínűleg még eltart egy darabig, miután Baracskai László arról tájékoztatta lapunkat, hogy a társasház közgyűlése bírósághoz kíván fordulni.

 

Múlt pénteken a vitás, problémás kérdések  megvitatása céljából hívott össze fórumot a Netta-Pannonia Kft. a társasházi közös képviselőknek. Horváth Balázs ügyvezető az adatszolgáltatás fontosságáról is beszélt. Fotó: Gergely Szilárd

 

Problematikus az adatgyűjtés?

 

A Netta-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. éppen a múlt hét pénteken hívott össze fórumot a társasházak közös képviselőinek, ahol több problémás kérdés is felmerült. A közös képviselők szerint ugyanis nincs ráhatásuk arra, hogy a lakók milyen adatokat adnak meg nekik, így felelősséget sem vállalhatnak mindezért. A közszolgáltató cég ügyvezetője válaszában jelezte: a rezsicsökkentés miatt a lakóknak elemi érdeke lesz valós adatokat megadni, hiszen nem mindegy, hogy adott esetben mennyit és hogyan kell majd fizetniük.

 

http://zaol.hu/hirek/egy-kanizsai-tarsashaz-honapok-ota-harcol-a-kozszolgaltatoval-1548246

 

(zalaihirlap.hu, 2013. június 18., kedd)

 

Lehúzós 3+1 akció a Tescóban

 

A Homár még nem látott üzletet Magyarországon, ahol ezt a 3+1 darabos tonhalkonzervet ne 4 darabnak árulták volna, az évek óta változatlan címkéje ellenére. Persze az is lehet, h 5-10 éve felvásárolták a teljes akciós készletet, és azóta sem fogyott el. Mindenesetre, ha valaki legközelebb a Rio Mare-vel kommunikál, rákérdezhetne

 

Tavaly nyáron betértem hozzájuk, azzal a szándékkal, hogy tonhalat vásároljak. Mivel volt éppen 3+1 GRATIS csomagolású RIO MARE tonhal, erre esett a választásom. A pénztárnál nagy megdöbbenéssel fogadtam, hogy az ára több, mint a sima 3 darabos kiszerelésé. A vevőszolgálati púltnál kb fél óra kiabálás után fizették csak ki a különbözetet. Mikor hazamentem, felkerestem a Fogyasztóvédelmi Hivatalt és tájékoztattam őket a történtekről. Ügyemet cirka 2-3 hónap alatt ki is vizsgálták és megállapították, hogy amikor kint jártak a kérdéses üzletben próbavásárláson, akkor mindent rendben találtak és beszéltek a vevőszolgálattal is, akik szerint félreértés az egész, hisz én nem is tonhalat vásároltam, hanem patét. Csak tudom mit vettem...

 

Idén ismét találkoztam ezzel a remek akcióval, a 3 db-os kiszerelés kb 1700 Ft, a 3+1 GRATIS pedig a TESCO árcímke szerint "4db-os RIO MARE tonhal" kb 2000 Ft. Most készítettem legalább 4-5 fotót is, melyet mellékelve elküldtem a Fogyasztóvédelmi Hivatalnak is, hogy így bizonyítsam igazam. Ugyan ismét 1-2 hónap volt mire kivizsgálták az ügyet, de nagy meglepetésemre helyt adtak a panasznak és a TESCO áruházat fogyasztóvédelmi bírsággal sújtották.

 

Nem régiben jártam a TESCO-ban, ahol még mindig 4 darabosként árulják, bár most éppen akciós áron. Félő, hogy a bírság oly csekély összeg, hogy jobban megéri nekik eladni 4 darabosként drágábban.

 

Történetem nem nagy szenzáció, csak azért osztottam meg, hogy ha valaki ezzel a jelenséggel találkozik és ideje / kedve engedni, legyen kedves lefényképezni és a területileg illetékes fogyasztóvédelemhez fordulni.

 

http://homar.blog.hu/2013/06/18/lehuzos_3_1_akcio_a_tescoban

 

(homar.blog.hu, 2013. június 18., kedd)

 

Egyenruhások lepték el a falusi bált

 

A revizorok pedig tombolát kaptak belépő helyett.

 

A tavaszi ellenőrzési sorozat érdekes eseteket is tartogatott a hivatal revizorainak. A nyugtaadási kötelezettségének több vendéglátós nem tett eleget, sőt akadt egy olyan is, aki adószám nélkül végezte tevékenységét. A mulasztások következtében a NAV több százezer forint bírságot szabott ki.

 

Május első szombatján, a kora esti órákban elsőként egy forgalmas belvárosi fagylaltozóban jártak, ahol alkalmazott nem adott nyugtát a nyalakodó revizoroknak, a foglalkoztatás körülményei viszont szabályosak voltak. Ezután Somogy megyei városok egy-egy vendéglátója került sorra, a vizsgálatok szerint azonban minden megfelelően működött. Majd egy kisvárosi, fiatalok által kedvelt helyen az alkalmazott két Red Bull energiaitalról nem adott nyugtát illetve egyéb bizonylatot, a foglalkoztatás itt is megfelelt az előírásoknak.

 

A NAV munkatársai mellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Katasztrófavédelem, az ÁNTSZ, és a Rendőrkapitányság munkatársai is razziáztak az éjszakay plakáton meghirdetett, falusi bálban.  6 db belépőjegyet vásároltak 6000.- Ft értékben, amelyről szintén nem kaptak bizonylatot. A jegyek pedig sorszámozott, elázott, megfakult tombolajegyek voltak. A helyiségbe, ahol körülbelül 50 vendég tartózkodott, pár perc múlva megérkezett egy 12 fős egyenruhás rendőri egység,  az ellenőrök bemutatkoztak, majd megkezdték az ellenőrzést.

 

A bérlő és a rendezvény szervezője azt nyilatkozták, hogy havonta egy alkalommal rendezik meg a bált, ezt plakátokon szokták hirdetni, az esemény egyébként zártkörű. Az előírásoknak megfelelően még tűzoltó-készülékkel is rendelkeznek – mindössze adószámmal és vállalkozói igazolvánnyal nem.

 

http://kapos.hu/hirek/kek_hirek/2013-06-18/egyenruhasok_leptek_el_a_falusi_balt.html

 

(kapos.hu, 2013. június 18., kedd)

 

Szász Károly fordítva ül a lovon?

 

Fordítva ül a lovon – így kommentálta a Fidesz frakcióvezetője a PSZÁF elnökének levelét. Szász Károly a Kúria figyelmét arra hívta fel, hogy ha sok pénzintézet elleni perben az adósoknak adnak igazat, az bankcsődöt, illetve szélsőséges esetben államcsődöt okozhat.

 

Rogán Antal megdöbbentőnek nevezte a levelet, szerinte a fogyasztóvédelemnek nem a bankok érdekét kell képviselnie, hanem a devizahitelesekét. "Ismét meggyőződtünk arról, hogy a bankokkal szemben csak akkor lehet határozottan érdeket érvényesíteni, ha létre tudunk hozni egy olyan erős felügyeleti szervet, amely minden oldalról – mind a monetáris politika, mind a fogyasztói jogok, mind a betétesek és a hitelfelvevők oldaláról – képes ellenőrizni a magyar bankrendszer működését." A pénteki napon napirendre kérik a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF egyesítéséről szóló törvényjavaslat vitáját és szavazását – mondta a frakcióvezető.

 

http://mno.hu/ahirtvhirei/szasz-karoly-forditva-ul-a-lovon-1167653

 

(Mno.hu, 2013. június 18., kedd)

 

Összenő. ami összetartozik

 

Szuperhatóság jön létre a pénzügyi felügyelet jegybankba olvadásával, amely jobban meg tudja védeni a lakosságot a bankok túlkapásaitól. A csúcsszervezetet Matolcsy György irányítja majd, a felügyeleti elnöknek viszont mennie kell. A Heti Válasz utánajárt annak, miért fogyott el Szász Károly körül a levegő.

 

Életre szóló adósrabszolgaságra ítélte magát Miklós, amikor a 2008-as válság előtt 12 millió forintnyi svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel. Néhány év alatt adóssága 22,6 millióra hízott, s hiába adta el a lakását, még mindig közel tízmillióval tartozik a banknak. Hasonló csapdába estek azok is, akik nulla százalék önerővel vásároltak tíz évre gépkocsit, de egy idő után nem tudták fizetni a növekvő részleteket. Ma milliókkal tartoznak, miközben már az autót is visszavette tőlük potom áron a pénzintézet. Devizahitelesek százezrei kerülhették volna el mindezt, ha már 2002 és 2010 között is egy erős jogosítványokkal felruházott szervezet látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét és a jegybanki feladatokat. Egy független szuper hatóság hamarabb felismerhette volna a kockázatokat, és lengyel vagy osztrák mintára teljesen le is állíthatta volna a devizahitelezést. Így viszont sehol másutt nem követtek el olyan súlyos gazdaságpolitikai, felügyeleti és monetáris politikai vétkeket, mint nálunk. A 2000-es évek ámokfutására csak most, Simor András jegybankelnök márciusi távozása után tud végleg pontot tenni az Orbán kormány. A hírközlési és médiafelügyeleti óriáshatósághoz hasonlatosan októbertől létrehozza a jegybank égisze alatt a pénzügyi szuper felügyeletet az erről szóló új törvénytervezetet már be is nyújtotta a parlamentnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Elfogadása esetén a hasonló hibák elkerüléséhez bőven elegendő hatalmat kap Matolcsy György jegybankelnök, aki 2019 márciusáig, kormányciklusokon átívelően felügyelheti a teljes hazai pénzügyi világot.

 

Teljes beolvasztás

 

„Még mielőtt bárki központosítási mániával vádolná Matolcsyt vagy a kormányt, le kell szögezni: erős szakmai érvek szólnak az összeolvadás mellett" - mondja banki forrásunk. A devizahitelezés nálunk piaci történetként indult, de elterjedése már hatósági kudarc következménye volt. A 2008as nemzetközi válság más országokban is megmutatta: a háromszereplős (kormány, jegybank és pénzügyi felügyelet) intézményi rendszerben a felek nem működtek eléggé együtt, fontos információkat tartottak vissza egymástól, ezért nem ismerték fel időben a veszélyeket. Azóta több ország is felülvizsgálta rendszerét, és a világ újra a monetáris és felügyeleti funkciók egyesítése felé halad.

 

A teljes összeolvasztás előnyei kézzelfoghatók: ebben a modellben sokkal kevesebb bankcsőd fordul elő, és kevésbé súlyos következményekkel járnak a válságok. Ha a pénz-, a tőke-, a biztosítási és a pénztári piac felügyeletét is a jegybank látja el a jövőben, „a monetáris politikai és a felügyeleti funkciókból összegyűlő információk, elemzések lehetővé teszik, hogy következetes és a makro stabilitást elősegítő döntések szülessenek" - állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szuper felügyelet az egyes bankok, biztosítók, befektetési cégek és pénztárak részletes adataihoz is hozzáfér majd, így jobban a körmükre tud nézni. A kockázatos ügyletekbe bonyolódó pénzintézetet például magasabb tőketartalékolásra kötelezheti. Pert is indíthat, ha úgy érzi: valamelyik szolgáltató gyakorlata sérti ügyfelei jogait. A hitelezést is jobban tudja ösztönözni, ha rendelkezik a felügyelet eszközeivel. Mindehhez megkapja a jog „fegyverét" is: elnöke kormányrendelettel azonos szintű jogszabályokat hozhat, amelyek felett már csak a törvény áll. Sőt, átmeneti rendeletalkotási jogköre is lesz, és szükség esetén erőteljesen beavatkozhat a hitelintézetek üzletpolitikájába. Rablóból nem lesz pandúr? „Nem tudhatjuk, hogy milyen külső vagy belső sokkokkal kell majd az új rendszernek megbirkóznia. De a jegybank határozottan és időben fel fog lépni az olyan banki gyakorlatokkal szemben, amelyek egyoldalú szerződésmódosítást vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést feltételeznek, vagy egyéb módon, például ellenőrizetlen ügynöki tevékenységen keresztül károsítja meg a fogyasztókat" - ígéri az MNB. A jövőben is számolni kell tehát olyan termékek, szolgáltatások, tevékenységek megjelenésével, melyek a devizahitelezéshez hasonlatos következményekkel fenyegetnek.

 

Ezért sem mindegy a lakosság számára, hogy az összevont szervezet mennyire erélyesen fog fellépni az ügyfelek érdekében. Külön-külön ugyanis nem a fogyasztók pártján állt eddig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a jegybank. Utóbbinak ez nem is volt feladata, a napi ügyekkel foglalkozó felügyelet pedig nem tudta összeegyeztetni a bankok erősebb kontrollját a közérdek hatékonyabb képviseletével. „Nem véletlenül terjedt el a PSZÁF-ről, hogy akik ott dolgoznak, a bankszektorból jöttek, vagy oda tartanak" - mondják forrásaink.

 

A felügyelet ugyanis elsősorban a felügyelt szektorok biztonsága felett őrködik, ez viszont akkor is megvalósul, ha a piaci szereplők „lerabolják" az ügyfelet. Hol végződik a bankok, és hol kezdődik a fogyasztók érdeke? Az ellentétet Szász Károlynak, a PSZÁF jelenlegi és utolsó elnökének sem sikerült feloldania (Szász volt az első Orbán-kormány idején megújított felügyelet első elnöke is). És most távoznia kell posztjáról: a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal vezette gazdasági és informatikai bizottság olyan módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez, amelynek értelmében valamennyi PSZÁF-dolgozót automatikusan átveszi majd a jegybank - kivéve az elnököt, alelnökeit (Sáray Évát és Balogh Lászlót), valamint a békéltető testület vezetőjét (Nadrai Gézát). A felügyeleti vezetőket felmentik, hat hónapra járó végkielégítésüket pedig 98 százalékos különadó sújtja, így gyakorlatilag egyhavi pénzzel távozhatnak. Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a PSZÁF elnökének október elsején személyesen kell átadnia a folyamatban lévő ügyeket a jegybankelnöknek, és erről jegyzőkönyv is készül. Igaz, mindkét vezető kijelölheti maga helyett valamelyik alelnökét, ha mégis szeretnék elkerülni a személyes találkozást.

 

„Ez keményen hangzik - fogalmaz forrásunk - pedig Szász Károly emblematikus alakja volt az első Orbán-kormánynak a Kulcsár-ügy kirobbanása körüli események miatt." 2004-ben a Medgyessy-kormány jogellenesen távolította el a PSZÁF éléről, majd az OTP Banknál folytatta pályafutását elnöki tanácsadóként (ahol nem emelte fel nyilvánosan a szavát az OTP-nél is elinduló devizahitelezés ellen). Nagy esélyt kapott, amikor 2010 júniusában újból őt nevezték ki a felügyelet elnökének. Készült is a szerepre, azonnal nekilátott az átszervezésnek, valamint a PSZÁF-hez újonnan delegált pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítésének. Kívülről jól látta az intézmény gyengeségeit: még 2009-ben jelentette ki lapunknak adott interjújában, hogy a PSZÁF az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt a politika és a piac gondnoksága alá került, s elvesztette függetlenségét mindkét érdekcsoporttal szemben.

 

Elhidegülő viszonyok

 

„Szász Károly személyisége nem megkerülhető kérdés, ha arra keressük a választ, miért gyengülhetett meg a pozíciója néhány év alatt" - mondja egy banki szakértő. Ismerősei a '90-es években több bankot is megjárt szakembert nem túl simulékony emberként írják le. Második elnöksége kezdetén ugyanakkor zökkenőmentesnek indult az együttműködése a kormánnyal: a lakáshitelesek megmentését célzó nyolcpontos javaslatcsomagba például bekerültek a PSZÁF javaslatai is.

 

Elkövetett viszont egy-két személyzeti bakit is: fogyasztóvédelmi ügyvezető igazgatónak nevezte ki Juhász Istvánnét ,aki a magánnyugdíj pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkáraként fennhangon ostorozta a pénztárvagyon „államosítása" miatt a kormányt. De az is szemet szúrt, hogy a bankszövetségben akkoriban főtitkári tisztséget betöltő ifjabb Nyers Rezső (akinek édesapja a kommunista rendszer meghatározó figurája) fia, Nyers Gábor vezethette a felügyelet egyik részlegét. Banki körökben pedig a későbbiekben szakmai hibaként rótták fel a PSZÁF-nek a soltvadkerti takarékszövetkezet múlt évi bedőlése kapcsán tanúsított lassúságát.

 

Tavaly egyre több jel utalt arra, hogy a miniszterelnök legbelső köréhez tartozónak tartott Szász tevékenységével már nem teljesen elégedett a kormány. „Szakmai ellensúlyt kellett volna képeznie a Simor vezette elfogult MNB-vel szemben, de nem tette meg. S nyilatkozataiban inkább a bankok pártját fogta" - panaszkodnak kormány közeli forrásaink. Míg Matolcsy még nemzetgazdasági miniszterként „mérgező, idegen testnek" nevezte a devizahiteleket, amelyeket ki kell vetni a gazdaságból, Szász többször leszögezte: a bankrendszer a devizahitelezés során alapvetően betartotta a hatályos jogszabályi előírásokat, és szerinte a devizaperek ngy része nem vezethet eredményre. Kettejük romló viszonyát jelezte, hogy a pénzügyi felügyelet az utóbbi időben hiába kezdeményezett több jogszabály-módosítást is a nemzetgazdasági tárcánál, ezek sorra a semmibe hullottak. Pletykák szerint Matolcsy újdonsült jegybankelnökként nem is volt hajlandó négyszemközt fogadni a hozzá udvariassági látogatásra érkező Szászt, akit a mostani fúzió előkészítő munkájába se vontak be.

 

A politika elégedetlen volt a PSZÁF kebelében működő Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységével is, mivel túl kevésszer marasztalta el a szolgáltatót az ügyféllel szemben. Ennek tudható be az is, hogy azt a Doubravszky Györgyöt nevezték ki tavaly év végén Matolcsyék a pénzügyi ombudsmani posztra, aki rögtön feszegetni kezdte a tranzakciós illeték ügyfelekre való továbbhárításának gyakorlatát, ami egyébként PSZÁF-feladat lett volna. Manapság ózonban a felügyelet résen van: legutóbb a Volksbankot büntette 21 millióra jogsértő gyakorlatáért, és 230 millió forintot fizettet vissza a bankkal az ügyfeleknek.

 

Az új szuper felügyelet számára is az egyik legnagyobb kihívás lesz a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, ezért a békéltető testület közvetlenül a jegybankelnök alá tartozik majd. A kormány most versenyt fut az idővel, mert a választások előtt kevesebb mint fél évvel már nem érdemes nagy átalakításokba bonyolódni. Ezért kívánja tartani az október elsejei összevonást, ami nagy terhet ró mindkét intézményre. Főleg, hogy az új törvény elfogadásával meg kell várni az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalását is. „Bízunk benne, hogy négy hét alatt megszületik az alapos és részletes EKB-vélemény" - tudjuk meg a jegybanktól. Miután a tavaszi törvényalkotási időszak június végén lezárul, lapzártánk idején az volt a menetrend, hogy a törvényt az őszi ülésszak kezdetén, szeptemberben fogadhatja el a parlament.

 

(Heti Válasz, 2013. június 20., csütörtök, 56-58. oldal)

 

Hírszerzők a kartellek ellen

 

Hajnali razziák, üzleti hírszerzés, jutalom a bejelentésért új módszerekkel és átalakított szervezettel igyekszik meggátolni a kartellmegállapodások létrejöttét a Gazdasági Versenyhivatal.

 

Akár ötvenmillió forint is ütheti annak markát, aki bejelentéssel segíti a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a kartellmegállapodások felderítésében. A megújult versenytörvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a hatóságok munkáját segítő magánszemélyek a felderített ügyben kiszabott bírság egy százalékát úgynevezett informátori díjként megkapják közölte lapunkkal Gondolovics Katalin, a versenyhivatal kommunikációs vezetője. De nem ez az egyetlen eszköz, amellyel hadat üzentek azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek ahelyett, hogy versenyeznének, inkább előre megállapodnak a versenytársaikkal, s magasan tartják termékeik, szolgáltatásaik árát, amivel hatalmas károkat okoznak a fogyasztóknak. A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy azoknak a kartellben részt vevő vállalkozásoknak, amelyek önkéntesen szolgáltatnak adatot a törvényellenes tevékenységről, vagyis együttműködnek a hatósággal, csökkenthetik, vagy akár teljes egészében el is engedhetik a büntetését. Ebben ugyanakkor csak az a cég reménykedhet, amely elsőként ad érdemi bizonyítékot, méghozzá akkor, amikor a vizsgálatot végző szerv még nem jutott perdöntő adathoz.

 

Idén két új szervezeti egységet is felállított a versenyhivatal, ezektől azt remélik, hogy általuk jelentősen növekszik a felderített kartellek száma. Az egyik, a felderítőiroda - amint az nevéből is látszik - a piacot figyeli, információkat szerez be, előzetes bejelentés nélkül - akár hajnalban is végrehajtható - razziákat, helyszíni ellenőrzéseket végez, s így gyűjti össze azokat az adatokat, amelyek alapján elindulhatnak a konkrét vizsgálatok. Tehát egyfajta üzleti hírszerzési tevékenységet folytat.

 

Fontos tudni, hogy az ilyenfajta rajtaütésekre csak előzetes bírói engedély birtokában kerülhet sor. Ha olyan adatokat sikerült az irodának összegyűjtenie, amelyek alapján erős a gyanú a kartell létére, az információk birtokában a másik új szervezeti egység, a kartellvizsgálati csoport készíti elő és folytatja le a vizsgálatot. Újdonság az is, hogy az idén a versenyhivatal már nem csupán a nagyvállalatok körében keresi a törvénytelenül magasan tartott árakat, hanem a helyi piacokon is igyekszik megakadályozni a fogyasztók megkárosítását. A bírságon túl egyéb büntetésre is számíthatnak a kartellezők, hiszen akár öt évre is kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból a törvénysértőket, a vállalati vezetőket pedig öt év börtönbüntetés fenyegeti. A sikeres felderítést segíti, hogy a GVH tagja az uniós versenyhivatalok együttműködési rendszerének, az Európai Versenyhálózatnak, s ezen keresztül nemzetközi tapasztalatokhoz juthat, sőt, akár konkrét, határokon átnyúló kartellekről is tudomást szerezhet. De fordítva is igaz: megesett már, hogy egy hazai kartelleljárás megindítása után az unió más piacain is leleplezték és megbüntették a szabálytalankodó cégeket.

 

(Magyar Nemzet, 2013. június 20., csütörtök, 13. oldal)

 

Ön is kamu étteremből rendeli az ebédet?

 

Az utóbbi időben tömeges méreteket öltött az a jelenség, hogy éttermek két vagy három névvel is regisztrálnak a házhoz szállító oldalakon, és a gyanútlan vásárló, hiába hiszi, hogy ma másik pizzát eszik mint tegnap, valójában ugyanonnan érkezett az ebédje. A szolgáltatók próbálják kiszűrni a nem létező éttermeket, de ellenőrző hatóságként nem tudnak fellépni. Pedig akad hamis működési engedély és kamukonyha is, az elfelejtett számlákról nem is beszélve.

 

Hatvanöt étterem tűnt el hirtelen a Netpincér.hu ajánlatából, és nem azért, mert a konyhák önként elhagyták az oldalt, hanem azért, mert maga a szolgáltató tiltotta ki őket. Kezdett ugyanis elharapózni az a tendencia, hogy egy étterem akár 3-4 névvel is regisztrálta magát az oldalon, miközben ugyanaz a szakács és ugyanaz a konyha állt mögötte.

 

Olcsó trükk

 

Ez az étteremnek nyilván megéri, hiszen jóval több vendéget tud így kihalászni a tömegből, miközben ugyanazt az ételt kínálja mindenhol, legfeljebb csak a nevét változtatja meg egy kicsit. Az egyik helyen pármai sonkás, másik helyen pedig olaszos néven futtatott pizza vagy tészta valójában ugyanazt takarja, a vendég azonban ezzel a trükkel könnyen pórul járhat.

 

Ha ugyanis elégedetlen volt a minőséggel és legközelebb máshonnan szeretne ugyanolyan ebédet rendelni, lehet, hogy belesétál a csapdába, és megkapja ugyanazt az egyszer már nem kedvelt ételt.

 

Fotó: Shutterstock

 

Hogy ez nem példa nélkül való, azt jól mutatják a Netpincér Facebook oldalát elárasztó hozzászólások, ezért az oldal üzemeltetői elkezdték kiszűrni az egyértelmű duplikációkat, hogy ezzel is védjék a fogyasztók érdekeit és megkíméljék őket a csalódástól – és egyben magukat is attól, hogy a vásárlók átszokjanak egy másik házhoz szállító oldalra.

 

Nincs ellenőrzés

 

Érdekes módon azonban nem egészen biztos, hogy a Netpincér jól fog kijönni ebből a sztoriból, a hozzászólok többsége ugyanis megdöbbent azon, hogy az oldal nem ellenőrzi személyesen a hozzá bejelentkező éttermeket. Hiszen ha semmiféle szűrést nem végeznek, abszolút nincs a minőségre garancia.

 

A Netpincér azzal védekezik, hogy ők nem hatóság, így nem ellenőrizhetik az éttermeket, a felhasználók szerint azonban elvárható lenne, hogy legalább egyszer elmenjenek az adott étterembe megnézni, hogy mi a helyzet, hiszen hasonlóképpen csinálják például a kuponos oldalak is. Nem kerülhet fel az oldalukra senki, míg üzletkötőjük személyesen fel nem keresi a helyet. Ezen kívül a rendelők szerint sokat javítana a helyzeten, ha minden étteremről vagy konyháról lenne legalább egy fotó az oldalon.

 

Maguk is a fogyasztók védelme érdekében vették fel a harcot a kamu éttermekkel szemben, mondta el kérdésünkre Perger Péter, a Netpincér ügyvezető igazgatója. De ők hiába kérik be szerződéskötéskor a szükséges iratokat, mivel nem működnek hatóságként, azok hitelességét nem tudják ellenőrizni. Márpedig nem egyszer fordult már elő, hogy a működési engedély hamis volt. Mostanában próbálkoznak az éttermek személyes felkeresésével is, de Perger szerint ez sem nyújt teljes garanciát, hiszen volt olyan konyha, ahová kimentek, de másnap már nem is volt ott.

 

Más a neve, de ugyanaz

 

"A magyar ember nagyon találékony" – mondja az ügyvezető. "Szégyelljük, de magunk is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a mi oldalunkon található éttermek is használják ezt a trükköt. Volt olyan, ami négy névvel szerepelt a honlapon. Mivel mi is sokat rendelünk, az tűnt fel, hogy sokszor nem annak az étteremnek a szórólapja van a számlához csatolva, ahonnan az ételt rendeltük. Aztán egyre több ilyen jellegű bejelentés érkezett a fogyasztóktól is."

 

Ezután a Netpincér szisztematikusan kezdte megszűrni az éttermeket, és az ellenőrzések során kiderült, hogy több mint 60 olyan étterem volt, ami szerepelt már más névvel is az oldalon. Perger szerint ezzel a lépéssel ők tulajdonképpen versenyhátrányba kerültek, hiszen jóval kisebb lett így a kínálatuk, ennek ellenére próbálják ők is a minőség felé terelni a kínálatot.

 

Nemrégiben áttértek például a csillagok helyett ők is a lájkolós értékelésre, emellett létezik egy kedvenc és egy utálom gomb is. Ha egy étterem mellett az utálom túl sokszor jelenik meg, akkor először figyelmeztetik a konyhát, de akár szerződésbontásra is sor kerülhet.

 

A napi hat-nyolcezer rendelést lebonyolító Netpincéren a rendelők viszonylag nagy része értékel is. Egy átlagos nap 1000-1200  értékelés érkezik, de sokan fejtik ki véleményüket a Facebookon is. Az utálom és a kedvenc gombokat azonban nagyon kevesen használják, pedig Perger szerint ezzel lehetne a legnagyobb lépést tenni a minőségi szolgáltatás felé.

 

A vásárlók értékelésében bízik a magyar piacon nemrégiben megjelent másik nagy ételfutár cég is, a Foodpanda

Csapó Zsolt, a cég magyarországi vezetője elmondta, ők sem ellenőrzik személyesen az éttermeket, ez sok esetben, például vidéki konyháknál nehézkes is lenne. Ők egyébként még nem tapasztalták az éttermek duplázós trükközését, azt viszont igen, hogy hozzászólásokkal az éttermek egymást próbálják lejáratni.

 

A fogyasztó megtévesztése

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz nem érkezett még olyan jellegű panasz, ami ezt a problémát kifogásolta volna, mondta el kérdésünkre Fülöp Zsuzsanna. A fogyasztóvédelem a bejelentett ügyeket hatósági eljárás keretében vizsgálja, és mivel erre az esetre még nem volt precedens, így nem lehet megmondani, hogy ez a magatartás jogsértő-e.

 

Fülöp Zsuzsanna ugyanakkor úgy gondolja, az éttermeknek ez a magatartása vizsgálható lehet és kimerítheti a fogyasztó megtévesztésének fogalmát, hiszen lényeges tényeket hallgat el a vásárló elől.

 

Az a vásárló, akit egyébként az éttermeknek ez a trükközése – vagy bármilyen más, fogyasztással kapcsolatos ügy – zavar, az panaszbejelentést vagy közérdekű bejelentést tehet a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, ahol 30 nap alatt kötelesek kivizsgálni az ügyet. Ha a jogsértő eljárás bebizonyosodik, a hatóság felszólítja az adott éttermet, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal, de a figyelmeztetés mellett pénzbírsággal is sújthatja, melynek mértéke függ a cég éves bevételétől, de minimum 15 ezer forint.

 

A ruha teszi

 

A rendelőknek azonban, mint a hozzászólásokból és szöveges értékelésekből kiderül, nem csak a dupla meg tripla névvel jelen lévő éttermekkel van bajuk. Az általuk leggyakrabban észlelt panasz érdekes módon a számlaadás, illetve annak hiánya.

 

Sokan panaszkodnak ugyanis, hogy az étterem egyáltalán nem küld számlát, vagy egy kézzel írt papírt akar számlaként feltüntetni, így természetesen szépen lenyeli az áfát. Ez viszonylag egyszerű trükk lehet, hiszen ha valaki éppen nem az adóhivatalba szállít, mint tette azt egy pizzafutár nem régiben, valószínűleg senki nem fogja ellenőrizni a számla hitelességét.

 

További érdekes panasz a rendelőktől a futárok öltözéke. Sokak szerint igenis uniformizálni kellene az öltözetüket, hiszen nekik ez a munkájuk, és mások se szakadt gatyában, kilógó mellszőrzettel mennek a munkahelyükre. Emellett a futár az éttermet is reprezentálja, és az ember nem szívesen képzeli el, hogy a szakács is csüngő mellszőrzettel áll a kondér fölött.

 

http://index.hu/kultur/2013/06/19/on_is_kamu_etterembol_rendeli_az_ebedet/

 

(Index, 2013. június 19., szerda)

 

Az OTP-t is perlik a horvát devizahitelesek

 

Horvát devizahitelesek indítottak pert nyolc bank ellen svájci frankban felvett hiteleik jelentős drágulása miatt.

 

Károk árvíz után: zökken?mentes volt az ügyintézés a biztosítóval vagy harcolnod kell a pénzedért? Küldd el nekünk tapasztalataidat e-mailben az ugyelet(kukac)privatbankar.hu címre, megosztjuk mindenkivel!

 

Hirdetés

 

A zágrábi kereskedelmi bíróságon kedden lezárult annak a tavaly júliusban kezdődött pernek a tárgyalása, amelyet devizahitelesek indítottak nyolc horvátországi bank ellen svájci frankban felvett hiteleik jelentős drágulása miatt.

 

A bíróság július 4-ére tűzte ki az ítélethirdetést. Ez az első devizahiteles per Horvátországban.

 

A panaszosokat tömörítő fogyasztóvédelmi szervezetek számításai szerint 2011-ben 35-100 százalék közötti mértékben emelkedtek a törlesztőrészletek.

 

A perbe fogott bankok - a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Volksbank (december óta Sberbank), az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalhoz tartozó Splitska Banka és az OTP - visszautasítják a vádakat.

 

A 4,3 millió lakosú Horvátországban mintegy százezer frankhitelest tartanak számon, kétharmaduk lakáshiteles. A felperesek kártérítést követelnek a bankoktól, valamint azt, hogy a pénzintézetek ne módosíthassák egyoldalúan a kamatokat, s tegyék láthatóvá a törlesztőrészletek alakulását.

 

Helyi sajtójelentések szerint amennyiben a bíróság megállapítaná, hogy a bankok tisztességtelenül szerződtek, a pénzintézeteknek a szerződés napja szerinti árfolyamon horvát kunára kellene váltaniuk a frankhiteleket. A hitelesek egyénileg kérhetnének kártérítést. Ezt a jogot a csoportos per alapján nem érvényesíthetnék.

 

http://privatbankar.hu/penzugyek/az-otp-t-is-perlik-a-horvat-devizahitelesek-258838

 

(privatbankar.hu, 2013. június 19., szerda)

 

Nem cserélték csak javították

 

Tisztelt Biztosítás doktor!

 

Kellemetlen történet, nem találom a megoldást.

 

A feleségem gépjárművébe hátulról belementek. A kárszakértő szerint csomagtér ajtó csere vált szükségessé. A szevíz, aki elvégezte a munkálatot el is számolt a biztosító felé egy bontott hátsó ajtót. De a csere, egy másik szerelőnél megtörtént ellenőrzés alapján, nem történt meg, meg a régi ajtót javították ki. A másik szerelő semmi jóval nem kecsegtetett. Ám én úgy érzem, itt nem csak engem vertek át, hanem a biztosítót is, szóval biztosítási csalás történt. Megkerestem a biztosító társaságot is, de ők lepattintottak, miszerint a pénzt ígyis-úgyis ki kellett volna fizetniük,szóval nekem kell intézkedni. Lehet hogy ez így tényleg jogos, bár nem vagyok biztos benne.

 

A kérdésem az lenne, kihez kell fordulnom, milyen utat kell bejárnom ahhoz, hogy a gépjárművünk megfelelő állapotba kerüljön.

 

Köszönettel

 

Seres Sándor

 

Tisztelt Érdeklődő!

 

A rendelkezésemre bocsátott leírás alapján a szervíz a biztosító kárfelvételi jegyzőkönyvén rögzített ajtócsere helyett, csak javítást eszközölt amelyről Önt nem tájékoztatta, a biztosító felé pedig leszámlázta az alkatrész cseréjét. A biztosító mindig első osztályú munkát fizet ki, teljesítés szempontjából mindegy ki fizeti a számlát Ön a megrendelő.A kártérítési igényével - mert a leírtak alapján Önt becsapták - forduljon levélben közvetlenül a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, csatolva a rendelkezésre álló dokumentáció másolatát.Igényének érvényesítéséhez jogi segítséget is kérhet.

 

Üdvözlettel: Horváth László

 

A fenti tanács első megjelenésének időpontja 2013. június 19., 13:23,

 

ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A tanácsok pontosságáért és hasznosságáért szerkesztőségünk mindent megtesz, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.

 

http://totalcar.hu/tanacsok/karszakerto/2013/06/19/nem_csereltek_csak_javitottak/

 

(Index, 2013. június 19., szerda)

 

Javítják az élelmiszerbiztonsági szabályokat

 

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági - állat- és növényegészségügyi - rendszere, továbbá a szaporítóanyagokra vonatkozó előírások világszínvonalúak, azonban az új kihívások a szabályozás folyamatos korszerűsítését teszik szükségessé - mondta Kuster László, a Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatóságának munkatársa szerdán Budapesten háttérbeszélgetésen.

 

Elmondta: ezt szolgálja az élelmiszerbiztonsági szabályok felülvizsgálatáról szóló csomag is, amelyet nemrégiben hagyott jóvá az Európai Bizottság. A javaslat megreformálná a szabályokat, valamint az ezzel összefüggő finanszírozást és a hatósági ellenőrzések rendszerét.

 

Kuster László rámutatott: mivel a vállalkozások versenyképessége fontos, így a szakpolitikai változtatásokon túl a bizottság odafigyelt arra, hogy a vállalkozók terhei az új szabályozással összefüggésben ne növekedjenek, sőt lehetőleg csökkenjenek. Így a termelési környezet kedvezően változhat a vállalkozások számára, miközben a fogyasztók biztonsága nem csorbul.

 

Kuster László alapvető változásnak tartja a javaslatban az állategészségügy területén az állattartók, a termelők könnyebb piacra jutásának előmozdítását. Szerinte egyszerűbb lesz majd az országok közötti áruszállítás, az állat- és szaporítóanyag-forgalom. De megmarad az a biztonsági háló is, amely garantálja, hogy Európa továbbra is megóvható legyen a nagyobb állatjárványoktól. A hatóságok eszközkészlete ennek érdekében tovább javul.

 

A növényegészségügy területén elsődleges cél, hogy az EU-t meg lehessen védeni azokkal a kártevőkkel szemben, amelyek még nincsenek jelen a kontinensen, de megjelenésük várható. Hangsúlyozta: a növényegészségügyi szolgálatoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel az ilyen kártevők kártételeit megelőzhetik.

 

A javaslatról a parlamenti és tanácsi vita 2015-2016-ra zárulhat le, bevezetésre pedig ezt követően kerülhet sor.

 

A szakértő az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszeréről (RASFF) azt mondta, ez az egyik gyakorlati megvalósítása az élelmiszerbiztonsági jogszabályoknak. A RASFF-rendszer már több mint három évtizede jól működik az unióban, évről évre több a riasztás, ahogy a felderítés hatékonysága nő.

 

Az EU június 10-én tette közzé legújabb összegzését a RASFF-rendszer működéséről. Az unióban a múlt évben mintegy 8500 riasztást regisztráltak, fele-fele arányban a határellenőrzések, illetve a tagállami kontrollok nyomán.

 

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/javitjak-az-elelmiszerbiztonsagi-szabalyokat/

 

(Tőzsdefórum, 2013. június 19., szerda)

 

A drágább jobban fogy

 

Háztartási vegyiáruból és kozmetikumból a kiskereskedelem több mint 97 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le idén január-áprilisban, 1 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában, mennyiségben viszont 5 százalékos volt a csökkenés - közölte a Nielsen piackutató szerdán az MTI-vel.

 

A Nielsen által mért hetven háztartási vegyiáru és kozmetikum kiskereskedelmi eladásából a legnagyobb arány továbbra is a hipermarketekre jut. Piaci részesedésük azonban 37 százalékról 34-re csökkent forintban mérve.

 

Ebben a csatornában a fogyasztók az átlagosnál jóval többet vásárolnak mosószerből, öblítőből, toalettpapírból és tusfürdőből. Átlag felett nőtt - értékben - a drogéria forgalma a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló üzletekben, amelyek alapterülete 401-2500 négyzetméter.

 

Javítják az élelmiszerbiztonsági szabályokat

 

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági - állat- és növényegészségügyi - rendszere, továbbá a szaporítóanyagokra vonatkozó előírások világszínvonalúak, azonban az új kihívások a szabályozás folyamatos korszerűsítését teszik szükségessé - mondta Kuster László, a Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatóságának munkatársa szerdán Budapesten háttérbeszélgetésen.

 

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/a-dragabb-jobban-fogy/

 

(Tőzsdefórum, 2013. június 19., szerda)

 

Jogunk van hozzá

 

Nyáron többet utazunk, és könnyen megtörténhet, hogy hazaérkezve lóg az orrunk, mert kiderül: egy drága holmi, amit külföldön megvettünk, mégis ócska vacak. Érdemes tudni: ha egy uniós országban vásároltunk, vagy vettünk igénybe szolgáltatást, hazaérkezve is rendezhetjük panaszunkat, amelyet az Európai Fogyasztói Központok (EFK) Hálózata kezel. A bejelentést a saját tagállam szerinti fogyasztói központban tehetjük meg, ahol azt angolra lefordítják, majd megküldik az érintett tagállam fogyasztói központjába. Ha ez nem vezet eredményre, a központ tájékoztat arról, hogyan lehet érvényesíteni jogainkat.

 

Az EFK honi levelezési címe és ügyfélszolgálati irodája:  1088 Budapest, József körút 6.

 

Tel.: 36-11459-4832 Fax: 36-11210-2538

E-mait: info@magyarefk.hu Honlap: www.magyarefk.hu

 

(Bors, 2013. június 21., péntek, 9. oldal)

 

Megkezdődtek a nyári ellenőrzések

 

A fogyasztóvédők a frekventált helyeken található vendéglátó-ipari egységekre, a fesztiválok, rendezvények ellenőrzésére koncentrálnak az augusztus végéig tartó nyári főszezonban. De figyelik a taxisokat, a fiatalkorúak cigarettával, illetve alkohollal történő kiszolgálására vonatkozó előírások betartását, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyeket is.

 

Kontroll. Kiemelten ellenőrzik az éttermeket, a fesztiválokat, a taxikat és a szórakozóhelyeket

 

Augusztus végéig tart a most indult országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés, amely során a sok vendéget vonzó, idegenforgalmi szempontból frekventált helyen lévő vendéglátó egységekre, fesztiválokra és rendezvényekre kiemelt figyelmet fordítanak a revizorok. Mint azt Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője közölte: emellett ellenőrzik a taxikat, a zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint azt, hogy 18 éven aluliaknak nem értékesítenek-e alkoholt vagy cigarettát. A vendéglátásban főként az árak feltüntetésére és a nyugtaadásra, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrésére koncentrálnak az ellenőrök. A rendezvényeken megnézik a mutatványosberendezésekre vonatkozó előírások betartását, és a dokumentáció meglétét. Az ellenőrzés mellett a tájékoztatásra is hangsúlyt helyeznek: az NFH és a megyei felügyelőségek információs standokkal lesznek jelen a nagyobb fesztiválokon. Emellett idén is kiadják az elsősorban turistáknak szóló kétnyelvű kalauzt. Mivel nyáron megszaporodnak a külföldiekkel szembeni visszaélések, a revizorok nemcsak magyarul, hanem idegen nyelven is végeznek majd próbavásárlásokat. Az éttermi túlszámlázások miatt rengeteg bejelentést kapnak a nyári időszakban. Sok vendéglátó egység gyakorlata jogilag mégsem kifogásolható, mivel a bejáratnál elhelyezett árjegyzéken is olyan magas árak szerepelnek, mint amennyit kiszámláznak, vagyis jól tájékoztatják a vendégeket.

 

Babák és gördeszkák

 

Gyerekjátékokat és -kozmetikumokat ellenőrzött a nyári főszezon előtt a hatóság.

 

• Kiváló minősítést kaptak a gyermekápolási kozmetikumok, a vizsgált 21 termék mindegyike megfelelt az előírásoknak.

• A gördeszkák vizsgálata során tájékoztatási hiányosságokat tártak fel, sok esetben hiányzott a biztonságra, illetve a védőeszközök használatára vonatkozó figyelmeztetés.

• A lövedékek, vízi játékok és babák kémiai összetételénél jellemző probléma, hogy a gyártók túllépik a lágyító anyag megengedett mennyiségét.

 

(Metropol, 2013. június 21., péntek, 1+6. oldal)

 

Forgalmas helyekre koncentrálnak a fogyasztóvédők

 

Az idegenforgalom szempontjából frekventált helyszínekre koncentrál az idei nyári szezonban is a fogyasztóvédelmi hatóság. Szintén kiemelten ellenőrzik a személytaxi-szolgáltatást. Akad feladata a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is, munkatársaik mintegy kilencven tonna ismeretlen eredetű sertéshúst és nagy mennyiségű lejárt fűszert foglaltak le Hajdú-Bihar megyében.

 

Megkezdődött az augusztus végéig tartó nyári országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés - jelentette be tegnap Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Főként a sok vendéget vonzó, idegenforgalmi szempontból frekventált helyen található vendéglátó-ipari egységekre, fesztiválokra, rendezvényekre koncentrálnak az ellenőrök, valamint a személytaxi-szolgáltatásra. A vendéglátásban kiemelt figyelmet fordítanak az ártájékoztatásra, a nyugtaadásra és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrésére. A távirati iroda tudósítása szerint a hatóság a rendezvényeken ellenőrzi, hogy betartják-e a mutatványos berendezések működtetésének szigorú előírásait, és a szükséges dokumentációk meglétét. A fesztiválokon információs standdal lesznek jelen a fogyasztóvédők, továbbá kiadják a turistáknak szóló angol és magyar nyelvű ismertetőket is. Fülöp Zsuzsa elmondta, azoknál az éttermeknél, ahol kiemelkedően magas összegű számlákkal szembesülnek a vendégek, a hatóság ellenőrzi, hogy megfelelő volt-e a tájékoztatás. Ha már a bejáratnál olvasható, hogy mennyibe kerülnek a forgalmazott termékek, akkor a fogyasztó idejében dönthet a szolgáltatás igénybevételéről. Szintén tegnapi hír, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mintegy kilencven tonna sertéshúst és nagy mennyiségű lejárt fűszert foglalt le Hajdú-Bihar megyében, egy időben több helyszínen. Az egyik területen két különböző vállalkozás tulajdonában lévő hűtőkamrában negyven- negyven tonna fagyasztott, jelöletlen, ismeretlen eredetű sertéshúsra bukkantak. A másikon két tonna jelöletlen sertéshúst, és több mint öt tonna, engedély nélkül fagyasztott belsőséget, továbbá 142 kilogramm lejárt szavatosságú fűszert foglaltak le

 

(Magyar Hírlap, 2013. június 21., péntek, 10. oldal)

 

A hitel felvevője a hibás?

 

Ha a PSZÁF elvégezte volna a feladatát, akkor most egyetlen devizahiteles per indítására sem lenne szükség - állítja a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület főtitkára.

 

Fotó: Nagy Norbert

 

Kovács László emlékeztet arra, hogy korábban levélben kifogásolták a PSZÁF passzivitását, melyet a banki szerződések felülvizsgálatában követ.  Erre adott válaszában  idézi a főtitkár  Szász Károly , a PSZÁF elnöke azt alábbiakat állítja. A hitelszerződések megkötéséért való felelősség egyoldalú megközelítést alkalmaz akkor, amikor figyelmen kívül hagyja a hitelterméket igénybe vevő fogyasztók felelősségét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a hiteltermékek igénybe vétele fogyasztói döntésen alapszik, ezért a fogyasztóknak kívánatos lett volna átgondolniuk a szerződések megkötésével keletkező kötelezettségeik mértékét, ezt összevetve teherbíró képességük korlátaival. Nyilvánvaló, hogy a hitelszerződéseket el nem olvasó, annak következményeit végig nem gondoló fogyasztók felelősek a kialakult helyzetért, azért, hogy a hitelszerződésekből adódó kötelezettségeik anyagi lehetőségeiket meghaladják.

 

- A szerződésekből nem volt kiolvasható, hogy a törlesztőrészletek 60-70-80 százalékkal nőni fognak, illetve ha elnök úr tudta, hogy ilyen is bekövetkezhet, akkor figyelmeztethette volna a lakosságot - közölte  Kovács László.

 

- A PSZÁF eddigi passzivitása a devizahitelesek ügyeiben nyilvánvaló volt. Néhány pénzügyi szolgáltatóval kapcsolatban elindított bátortalan kezdeményezést  kisebb cégek általános szerződési feltételeinek átvizsgálására, mely el is jutott bírósági szakaszig, és ott megfelelő módon kifogásolták az egyoldalú szerződési feltételeket, a PSZÁF viszont hatáskör hiányára hivatkozva elkerülte azt, hogy a nagy bankok Általános Szerződési Feltételeit megvizsgálja. E két levél hatására megkérdőjelezhető a Pénzügyi Békéltető Testület legitimitása és pártatlansága. Ezt a kérdést azért is fel kell tenni, mivel a testület sok esetben szembe megy a bíróságok ítéleteivel és inkább a PSZÁF elnökének álláspontját tükrözi - tette hozzá  a főtitkár.

 

- A döntéshozóknak meg kellene fontolnia, hogy szükség van-e változtatásra ezekben az irányelvekben és hogy szükséges-e változtatni  a mentalitáson.  A bizalom helyreállítása nemcsak a hitelesek, hanem az ország érdeke is - fogalmaz sarkosan  Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület főtitkára.

 

http://vaol.hu/gazdasag/a-hitel-felvevoje-a-hibas-1548628

 

(vasnepe.hu, 2013. június 20., csütörtök)

 

Fogyasztói biztonság és csökkenő terhek a vállalkozásokon - Kiigazítják az unió élelmiszerbiztonsági szabályait

 

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági - állat- és növényegészségügyi - rendszere, továbbá a szaporítóanyagokra vonatkozó előírások világszínvonalúak, azonban az új kihívások a szabályozás folyamatos korszerűsítését teszik szükségessé - mondta Kuster László, a Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatóságának munkatársa szerdán Budapesten háttérbeszélgetésen.

 

Elmondta: ezt szolgálja az élelmiszerbiztonsági szabályok felülvizsgálatáról szóló csomag is, amelyet nemrégiben hagyott jóvá az Európai Bizottság. A javaslat megreformálná a szabályokat, valamint az ezzel összefüggő finanszírozást és a hatósági ellenőrzések rendszerét.

 

Kuster László

 

rámutatott: mivel a vállalkozások versenyképessége fontos, így a szakpolitikai változtatásokon túl a bizottság odafigyelt arra, hogy a vállalkozók terhei az új szabályozással összefüggésben ne növekedjenek, sőt lehetőleg csökkenjenek. Így a termelési környezet kedvezően változhat a vállalkozások számára, miközben a fogyasztók biztonsága nem csorbul.

 

Kuster László alapvető változásnak tartja a javaslatban az állategészségügy területén az állattartók, a termelők könnyebb piacra jutásának előmozdítását. Szerinte egyszerűbb lesz majd az országok közötti áruszállítás, az állat- és szaporítóanyag-forgalom. De megmarad az a biztonsági háló is, amely garantálja, hogy Európa továbbra is megóvható legyen a nagyobb állatjárványoktól. A hatóságok eszközkészlete ennek érdekében tovább javul.

 

A növényegészségügy területén elsődleges cél, hogy az EU-t meg lehessen védeni azokkal a kártevőkkel szemben, amelyek még nincsenek jelen a kontinensen, de megjelenésük várható. Hangsúlyozta: a növényegészségügyi szolgálatoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel az ilyen kártevők kártételeit megelőzhetik.

 

A javaslatról a parlamenti és tanácsi vita 2015-2016-ra zárulhat le, bevezetésre pedig ezt követően kerülhet sor.

 

A szakértő az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszeréről (RASFF) azt mondta, ez az egyik gyakorlati megvalósítása az élelmiszerbiztonsági jogszabályoknak. A RASFF-rendszer már több mint három évtizede jól működik az unióban, évről évre több a riasztás, ahogy a felderítés hatékonysága nő.

 

Az EU június 10-én tette közzé legújabb összegzését a RASFF-rendszer működéséről. Az unióban a múlt évben mintegy 8500 riasztást regisztráltak, fele-fele arányban a határellenőrzések, illetve a tagállami kontrollok nyomán.

 

http://www.jogiforum.hu/hirek/29859

 

(jogiforum.hu, 2013. június 20., csütörtök)

 

FVA heti összeállítás

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!