ING (NN) BIZTOSÍTÓ - ELLENKÉRELEM - ZELLES (2013-11-20)

Eredeti és nyomtatható PDF dokument

 

Tisztelt Kecskeméti Törvényszék!

 

Alulírott, dr. Zelles Zoltán ügyvéd (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, 1021 Budapest, Szerb Antal u. 3.) Placz József (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17.) alperes csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviseletében eljárva az ING Biztosító Zrt. (1068 Budapest, Dózsa György út 84. B. épület) felperes által személyiségi jog megsértése iránt indított 8.P.21.192/2013. számon folyamatban lévõ peres eljárásban 2013. december 05. napjára kitûzött tárgyalás elõkészítéseként az alábbi

 

elõkészítõ  iratotérdemi  ellenkérelmet  terjesztem elõ.

 

Kérjük a t. Törvényszéket, hogy felperes keresetét elutasítani szíveskedjék.

 

Kérjük a t. Törvényszéket, hogy a felperest jelen eljárással felmerült költségekben marasztalni szíveskedjék.

 

Tájékoztatom a t. Törvényszéket, hogy alperes jogi munkadíját a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérem megállapítani azzal, hogy alperesi jogi képviselõ ÁFA-körbe tartozik.

 

I.          Tényállás

 

Felperes 2012. szeptember 12. napján kereseti kérelmet terjesztett elõ a Kecskeméti Törvényszék elõtt, melyben kérte, hogy a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, miszerint alperesnek a biztositobank.hu weboldalon, valamint a Népszava 2013. szeptember 2. napi számában tett nyilatkozatában közzétett közlései megsértik a felperesnek a Ptk. 75. § (1). 78. § (1) és (2) bekezdései által védett, jó hírnévhez való jogát, illetve kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, azaz a kifogásolt tényállításoknak a biztositobank.hu weboldalról való eltávolítására a Ptk. 84. § (1) bekezdés b), illetve d) pontjai alapján, valamint tiltsa el az alperest a további jogsértéstõl.

Álláspontunk szerint a felperes kereseti kérelme nem megalapozott az alábbiak miatt:

 

Az alperes és a felperes között a Kúria elõtt Pfv.III.21.252/2012. szám alatt peres eljárás van folyamatban a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerzõdéssel (un. Unit-linked) kapcsolatos vitás kérdés eldöntésére. E hivatkozott peres eljárásban elõterjesztett kereseti kérelmében alperes elsõdlegesen annak megállapítását kérte, hogy a 027 jelû Euró alap befektetéshez kötött biztosításhoz kapcsolódó, az eszközalapok és azok éves kezelési díja tekintetében 2010. július 1-jét követõ idõszakra kezdeményezett, 2010. november 4-étõl figyelembe vett költségmaximálás eltörlése nem vált a szerzõdés részévé a Ptk. 205/B. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, figyelemmel arra, hogy a felperes kifejezetten elutasította ezen módosítás alkalmazását.

 

Jelen per alperese másodlagosan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, miszerint a költségmaximálás eltörlése tisztességtelen szerzõdési feltételnek minõsül a Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján, ezért a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése szerint ezen szerzõdési feltétel semmis. A felülvizsgálati eljárás jelenleg folyamatban van, ugyanakkor ugyanezen tárgyban az alperes testvére jogerõsen pert nyert a felperessel szemben. A Kúria ez utóbbi perben ítéletében kimondta, hogy felperest (alperes testvérét) a szerzõdés jogosította fel a gyakori befektetési áthelyezési tevékenység folytatására. A gyakori befektetés áthelyezésekkel a szerzõdésben biztosított jogaival élt a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelõen, így magatartása nem tekinthetõ joggal való visszaélésnek. A gyakori átváltások nem adtak okot a szerzõdés egyoldalú módosítására, de erre az általános szerzõdési feltételek és a melléklet a jogerõs ítéletben részletesen kifejtett érvek szerint nem is volt lehetõsége.

 

Az alperest és közeli hozzátartozóját a felperes jogellenes eljárása következtében jelentõs összegû vagyoni és nem vagyoni kár érte, melynek során alperes úgy ítélte meg, hogy a felperes jogszerûtlen eljárásának nyilvánosságot ad és egy erre a célra létrehozott közösségi portálon, illetve a sajtó útján fejti ki véleményét.

 

II.         Véleménynyilvánítás szabadsága

 

Az 1949. évi alkotmányt 2012. január 1-jével felváltotta az alaptörvény, melynek IX. cikke szerint:

 

(1) "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához."

 

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a véleménynyilvánítás a kommunikációs szabadságjogok anyajoga. Ez azt jelenti, hogy a véleményszabadság több szabadságjogot foglal magában. Ide sorolható többek között a szólás-sajtószabadság (beleértve az összes médiumot), az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága. A véleménynyilvánítás szabadságának lényege, hogy az egyén számára lehetõvé tegye a szabad kommunikációt másokkal, mások véleményét formálja és meggyõzhessen másokat a maga álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága minden közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül annak módjától, értékétõl, erkölcsi minõségétõl és legtöbbször valóságtartalmától is. A véleménynyilvánítás szabadsága határainak megvonásánál különbséget kell tenni az értékítélet és a tényközlés között. Az értékítéletre az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítás szabadsága minden esetben kiterjed függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul.

 

Az alperes a www.biztositobank.hu weboldal nyitólapján határozottan kijelenti, hogy ezen a közösségi portálon közzétett nyilatkozatai célja, hogy a saját tapasztalatokat, amelyeket az ING Biztosítóval szemben az elmúlt években tapasztalt megossza a nyilvánossággal annak érdekében, hogy segítse õket jogaik érvényesítésében.

 

Az alperes a weboldal információ alpontjában olyan tényeket sorakoztat fel, amely a felperes saját és eredeti dokumentumai által vannak alátámasztva. Az információ elsõ cikkében az alperes röviden összefoglalja azokat a sérelmeket, amelyeket a felperes eljárása következtében megtapasztalt és a peres eljárásban érvényesített igényekrõl is említést tesz. A sérelmek felsorakoztatását követõen pedig egyfajta véleményt nyilvánít, ennek keretében értékítéletet és bírálatot tesz a felperes eszközalapok tekintetében alkalmazott eljárásáról pusztán annak érdekében, hogy a felperes ezen szolgáltatását igénybevevõ ügyfelei figyelmét felhívja és gondolatait, szándékát másokkal megossza.

 

III.        Sajtószabadság

 

Az Alaptörvény IX. cikke szerint:

(2) "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínûségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit."

 

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 4. §-a értelmében:

 

 "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínûségét."

 

Az állampolgári jogok egyike, a sajtó útján való szabad, hatóságilag elõzetesen nem ellenõrzött és korlátozott véleménynyilvánítás.

 

A sajtó-helyreigazítás a személyiségi jogvédelem eszköze. 

 

A 2010. évi CIV. törvény 12. §-a szerint:

 

"Ha valakirõl bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelybõl kitûnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények."

 

A Ptk. 79. § " A sajtó-helyreigazításra irányuló igény érvényesítésének szabályait a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról rendelkezõ törvény állapítja meg."

 

A Pp. 342. § (1) bekezdése alapján "Helyreigazításának a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétõl számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztõségétõl vagy a hírügynökségtõl."

 

A felperes 2013. szeptember 11. napján kezdeményezte helyreigazító közlemény közzétételét a Népszava napilapban 2013. szeptember 2. napján megjelent "Macska a mikrohullámú sütõben" címû cikkel kapcsolatban, melyre vonatkozóan a szerkesztõség részletesen kifejtette, hogy a kérelemben írtakat miért nem tartja megalapozottnak, így az abban foglalt megállapítások helyreigazításként való teljesítését sem.

 

Álláspontunk szerint jelen perben a felperes a Népszava napilapban tett cikk valóságtartalmát nem vitathatja, ezirányú igényét a Pp. és a 2010. évi CIV. törvény szabályai alapján sajtó-helyreigazítási perben érvényesítheti, melyet meg is tett a Fõvárosi Törvényszék elõtt megindított peres eljárásban, melynek során kérte a Népszava napilapban "Macska a mikrohullámú sütõben" címmel közölt cikkben foglalt valótlan tényállítások, híresztelések, valamint hamis színben feltüntetett valós tények helyreigazítását.

 

A Fõvárosi Törvényszék a felperesi kérelmet elutasította és kimondta, hogy a cikk összességében és a felperes által külön-külön vitatott részeiben is a valós tényeket közli, azok Placz úr (jelen per alperese) és testvére Gy-né által elszenvedett sérelmeket és az ebbõl levont véleményt, értékítéletet jeleníti meg.

 

A Legfelsõbb Bíróság 12. számú polgári kollégiumi állásfoglalása szerint:

 

I. A sajtóhelyreigazítás olyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, amely közvetve egyéb érdekek védelmére is szolgálhat. Érvényesítésére azonban csak a jogszabály által meghatározott körben és a jogintézmény társadalmi rendeltetésének megfelelõen kerülhet sor.

 

II. A sajtóhelyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérõ személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.

 

III. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és mûvészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja.

 

A Törvényszék ítéletében azt is kifejtette, hogy egy olyan nagy ügyfélkörrel rendelkezõ gazdasági társaságnak, mint a felperes a jelen gazdasági körülmények között hasonlóan a többi pénzügyi szervezethez vállalnia kell azt is, hogy mind a sajtó, mind a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden tevékenységét, így ezeknek a szervezeteknek nagyobb türelmet szükséges tanúsítaniuk minden kritikai megnyilvánulással szemben.

 

IV.       Az egyes alperesi közlések vizsgálata:

 

A felperes egyenként felsorakoztatja a hivatkozott a www.biztositobank.hu weboldalon közzétett és általa kifogásolt alperesi nyilatkozatokat és fejti ki, hogy az egyes általa tényállításnak minõsített közlések mennyiben valótlanok és sértik a felperes jó hírnevét.

 

20) "Minél mélyebben belementem az ING biztosító elszámolási módszerének a megértésébe, annál többet és hajmeresztõbbet tapasztaltam a visszaélésekbõl, melyeket az ING biztosító minden nap elkövet minden egyes ügyfelével szemben"

 

Mint ahogyan fentebb kifejtettük alperes a weboldal információ alpontjában a felperessel kapcsolatban tapasztalt történetét írja le és a tapasztalatokból levont értékítéletet alkot, véleményt nyilvánít, amikor a hivatkozott mondatokat a honlapon közzéteszi.

 

Ezt követõen felperes az alábbiakat rögzíti kihagyva olyan fontos mondatokat, amelyek az alperesi közlés tartalma szempontjából relevanciával bírnak:

 

Az ING biztosító hivatalos információja alapján (ING Hirlevel EUR Nem Gar 2012. 08. 31) a befektetõ szerencsés lesz, ha a befektetett vagyonát névértékben visszakapja a 10 vagy 20 évre kötött szerzõdés lejárta után.

 

23.) "Nagyon komoly elszámolási és manipulálási lehetõségeket alkalmaz az ING biztosító a céljai elérése érdekében. Nevezetesen havi rendszerességgel euró 10 milliókat és forint 100 milliókat, idõnként forint milliárdokat helyeznek el az eszközalapokban megmagyarázatlanul pl. (MÉRLEG FEJLÕDÕ EU). Az ING biztosító rendszeresen kivon euró milliókat vesztes eszközalapokból, és természetesen a vesztes eszközalapokba befektetõktõl levonja a jogos veszteséget 100%-ban, viszont a havi jogos veszteségen kívül az ING biztosító kivesz euró milliókat a befektetõk vagyonából, ezzel megmenti az extrán kivont pénzt a veszteségtõl, majd ezt az extrán kivont euró milliókat befekteti egy általa nyereségesre manipulált eszközalapba, melynek nyereség hozamát mint "magánpénzt" zsebre vágja.

 

"Az ING által nyújtott hivatalos információ alapján e tevékenységet kb. 78,5%-ban gyakorolja. (2012. 08. 31 alapján)."

 

Havi rendszerességgel komoly extra euró milliók kerülnek nyereséges eszközalapokba, míg euró milliókat von ki a veszteséges alapokból. Gyakran elõfordul az a jelenség, hogy egy nyereségre manipulált eszközalap értékét milliókkal (euró) növeli, míg a következõ hónapban ugyanezt az eszközalapot veszteségesre manipulálja, és az eszközalap értékét milliókal (euró) csökkenti."

 

2011. május 31. és 2012. augusztus 31. között az euró alapú befektetésbõl kb. 63 millió eurót vont ki, valamint a forint alapú befektetésbõl 2011 augusztusától 2012 augusztusáig kb. 6 milliárd forint lett kivonva az alapokból.

A felperes által kifogásolt és alperes által megjelentett mondatok felperesi állítással szemben szintén nem tekinthetõek tényállításnak, az alperesi bírálatot megelõzi egy közvetlen és felperesi adatokkal alátámasztott tényállítás, amelybõl alperes véleményt nyilvánít, értékítéletet alkot. A felperes is hivatkozik keresetében arra, hogy ezek az állítások negatív értékítélet kialakítására alkalmasak.

 

26) "A Biztosító által alkalmazott és általam megkérdõjelezett elszámolási problémákat, melyek alkalmazásával a mai napig az ING Biztosító nagyon komoly anyagi kárt okoz valamennyi befektetõ részére."

 

Az alperes ezen közzétett nyilatkozatában egyértelmûen "az általam megkérdõjelezett" kitétel alkalmazásával véleményt nyilvánít, értékítéletet alkot.

 

29)  "Az ING Biztosító törvénysértõen és illegálisan olyan elszámolási módszert alkalmaz, amely nemcsak az én, de valamennyi befektetõ gazdasági érdekét sérti és veszélyezteti."

 

A hivatkozott alperesi vélemény a felperes által is kifejtetten az elõzõekben foglalt véleménnyel azonos tartalmú, némi többletelemmel párosított közlés, amely legfeljebb a korábbi vélemény továbbfolytatásának tekinthetõ érzelmi tartalommal megtöltve, de semmiképpen sem tényállításnak figyelembe véve azt is, hogy az alperes a www.biztositobank.hu weboldalon konkrét és felperes rendelkezésére álló megkérdõjelezhetetlen adatokat, dokumentumokat, információkat közöl, amely a valóságban megtörtént eseményeken alapul.

 

32) "Meggyõzõdésem és álláspontom szerint az ING biztosító ügyfelei kárára olyan elszámolási módszert alkalmaz, melyben ügyfeleit gazdaságilag károsítja"

 

A fenti alperesi közlés szintén nem tekinthetõ tényállításnak, igazolja mindezt már rögtön a mondat elején rögzített "meggyõzõdésem és álláspontom szerint" kifejezés, mint a véleménynyilvánítás eszköze, amely szintén az elõzményként nyilvánosságra hozott és közölt adatokon alapul.

 

35) "Ma reggelre egy nagy meglepetés ért azzal kapcsolatban, hogy kitiltottak engem az INDEX fórumáról valószínûlegesen azért, mert az ING biztosító Zrt. által a fogyasztók ellen elkövetett gazdasági bûntettek sorozatáról rendszeresen írtam."

 

Jelen mondat elsõ része álláspontunk szerint valóban tényállításnak tekinthetõ, amely a valóságban megtörtént eljárást rögzíti, tehát ezen kijelentés valóságtartalma nem kérdõjelezhetõ meg, mint ahogyan azt felperes sem kérdõjelezte meg. A mondat második részében foglalt alperesi közlés a "valószínûlegesen azért" kifejezés alkalmazásával egyértelmûen kizárja a tényállítás alkalmazását, mivel az alperesi feltételezést, de nem konkrétumot fogalmaz meg.

 

Az alperes véleménye szerint a felperes eljárása akár büntetõjogi következményeket is magával vonhat, amely állítás szintén kizárólag bírálatnak, negatív értékítéletnek tekinthetõ az alperes részérõl, de semmiképpen nem alkalmas arra, hogy a felperes jó hírnevét sértse, úgyszintén az alábbiakban közölt és az elõzõ alperesi nyilatkozatokkal azonos tartalmú alperesi vélemények sem:

 

38) "Az ING biztosító: 2. manipulál az eszközalapok értékeivel."

44) "Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, Forint Milliárdokat) helyez az általa nyereségesre manipulált eszközalapokba, vagy von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból.

 

A KILENGÉSEK (EU), KILENGÉSEK (HUF) táblázat(ok) alapján havi rendszerességgel komoly összegek (Euró milliók, Forint milliárdok) vannak helyezve / kivonva az eszközalapokból. Ennek az a lényege, hogy miután egy "NYERESÉGRE / VESZTESÉGRE MANIPULÁLT" eszközalapra befektetett hozamát az ING biztosító "megszerezte vagy kivette", utána rövid idõn belül az eszközalap értékét hasonló de negatív / pozitiv összeggel "visszaállítja eredeti állapotára".

 

Példa: Glob Váll: 2011. 06. 30 -180.426 Eu, Hozam: -1,62% (-2.922 Eu)2011. 07. 30 +196,123 Eu, Hozam: +1,91% (3.745 Eu)

Fejl. Kötv: 2011. 08. 31 +3,812,518 Eu Hozam: -1,21% (46.131 Eu)

2011. 09. 30 -1.903.249 Eu Hozam: -5,69% (-108.295 Eu)

2011. 11. 30 -2.069.252 Eu Hozam: -2% (-41.385 Eu)

Eu Ingat: 2012. 01. 31 +260.221 Eu Hozam: +2,78% (7.234 Eu)

2012. 02. 29 -188.261 Eu Hozam: -0,68% (-1.280 Eu)

Eu Rész: 2011. 10. 29 +993.275 Eu Hozam: +13,78% (136.873 Eu)

2011. 11. 30 -903.231 Eu Hozam: -4,36% (-39.381 Eu

Forrás: GLOBÁLIS VÁLLALAT, FEJLÕDÕ KÖTVÉNYEK, EU INGATLAN, EU RÉSZVÉNY

 

Teljes lista: ESZKÖZALAPOK LISTÁJA

 

Az ING biztosító komoly figyelmet szentel arra, hogy miután Õ kivette extra profitját a manipulált eszközalap(okból), a lehetõ legrövidebb idõn belül mindent visszaállít eredeti állapotára, így ha a befektetõ per pillanat az ING biztosítóval együtt nyereségre tett szert, a befektetõ nyeresége rövid idõn belül nullára vissza lett helyezve."

 

47) MANIPULÁLÁS - "NYERESÉGRE"

 

"Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy extra összegeket (Euró milliókat, Forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) helyez az általa nyereségre manipulált eszközalapokra, és az extrán befektetett összeg utáni hozamot mint "magánpénzt" úgy kezeli mint "magánvagyont".

 

MANIPULÁLÁS - "VESZTESÉGRE"

 

Az ING biztosító havi rendszerességgel manipulálja az eszközalapok értékét oly módon, hogy komoly összegeket (Euró milliókat, Forint százmilliókat, esetenként milliárdokat) von ki az általa veszteségre manipulált eszközalapokból. Természetesen a vesztes eszközalap befektetõitõl 100%-ban levonja a "JOGOS VESZTESÉGET", azonban az extrán kivont Euró milliókat megmenti a veszteségtõl, és a "MEGMENTETT ÖSSZEGET" befekteti mint "MAGÁNVAGYONT" az általa nyereségesre manipulált eszközalapba, majd ennek a hozamát (nyereségét) mint "MAGÁNVAGYONT" zsebre vágja.

 

A "FEJLÕDÕ EU" táblázat utolsó 2 oszlopában az Eszközérték százalékos változása, valamint az elért hozaminformáció van feltûntetve. 2011. május 31 és 2013. május 31 közötti idõszakban négy hónap kivételével (84%) nyereségre manipulált hozam esetén az eszközérték növelve volt, veszteségre manipulált hozam esetén az eszközérték csökkentve volt. (EURÓ ALAPÚ ESZKÖZALAPOK MÉRLEGE)

 

Az ING biztosító nyilatkozata alapján 2011, május 31 és 2012. november 30 között az összes be-kifizetés, valamint számlák zárása és nyitása alkalmával MINDEN ALKALOMMAL MINDEN BEFEKTETÕ TUDTA HOGY MIKOR KELL NYERESÉGES HOZAMÚ ESZKÖZALAPRA PÉNZT BEFIZETNI, VALAMINT MIKOR AZ ESZKÖZALAP HOZAMA VESZTESÉGES VOLT, AKKOR ONNAN A PÉNZT MÉG IDÕBEN KIMENTENI. SAJNÁLATOS MÓDON VALAMENNYI BEFEKTETÕ BEFEKTETÉSE LEGTÖBB ESETBEN VESZTESÉGES MARADT!

 

Gyakorlatilag, ha a befektetõ a szerzõdése idõtartama végén NÉVÉRTÉKBEN visszakapja az általa befizetett összeget, akkor már szerencsésnek mondhatja magát. Idõközben viszont eltelhet 10-15-20 év, mely alatt az infláció következtében komoly anyagi veszteségeket számolhat el.

 

Fentiekben hivatkozott és a weboldalon közzétett alperesi közlésbõl egyértelmûen látszik, hogy az tényállításnak nem tekinthetõ. A felperes a weboldalon közzétett nyilatkozatokból, dokumentumokból, hivatalos adatokból kiragad mondatokat, de magát a szövegkörnyezetet és azt, hogy az alperes konkrét adatok rögzítésével, példákon keresztül levezetett és pontosan alátámasztott számításokkal milyen következtetésre jutott nem vette figyelembe.

Szeretnénk ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a személyhez fûzõdõ jogok és ezen belül a jó hírnév megsértésének megállapításához nem hagyható figyelmen kívül az alkotmányos alapjogok, így a véleménynyilvánítás, a gondolatközlés és a sajtó szabadsága sem.

 

V.        Jó hírnév megsértése és a jogalap hiánya

 

A Ptk. 76. §-a szerint "A személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

 

A Ptk. 78. §:

" (1) A személyhez fûzõdõ jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.

(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértõ, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel."

 

A jóhírnév védelme Magyarországon mindenkire, nevezetesen a természetes és nem természetes személyekre egyaránt kiterjed. A jóhírnévhez fûzõdõ jogot számtalan magatartás sértheti. A § (2) bekezdése értelmében - egyebek mellett - ez különösen akkor áll fenn, ha valaki

 

1. valamilyen személyt érintõ közlést tesz

2. amely tényállítást fejez ki,

3. amennyiben az objektíve valótlan

4. és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására.

 

 

A hírnévrontás megállapítására a közlés tartalma ad alapot. Az értékítélet - azaz a valós tényekbõl levont következtetés - nem vezethet a jóhírnév sérelméhez még akkor sem, ha mások nézeteivel ellentétes tartalmat hordoz.

 

BH2006.397. Az alkotmányos jog alapján gyakorolt véleménynyilvánítás nem sért személyhez fûzõdõ jogot.

 

BH2001. 468 A téves vélemény és értékítélet nem ad alapot a személyhez fûzõdõ jog megsértésének a megállapítására [1959. évi IV. törvény 76. §, 78. § (2) bekezdés].

 

A www.biztositobank.hu weboldal egy olyan közösségi portál, amelynek funkcióját és rendeltetését tekintve éppen a szabad gondolatközlés és vélemény továbbításának célját szolgálja, nevezetesen a saját gondolatoknak, vélemények megosztását másokkal, illetve azon emberekkel, akik ezen közösségi portálokon keresztül tájékozódnak. Amennyiben az egész weboldal felépítését megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a nyilvánosság számára is hozzáférhetõ adatokat, hivatalos dokumentumokat tartalmaz, a valóságban megtörtént eseményt tár fel, melybõl alperes egyes esetekben értékítéletet, bírálatot von le, azaz véleményt nyilvánít annak érdekében, hogy a hivatkozott perben is érvényesített igényének nyilvánosságot adjon. Az alperes szándéka gondolatai közlésével kizárólag arra irányul, hogy az embereket tájékoztassa az õt és hozzátartozóját ért sérelmekrõl és saját véleményét megoszthassa más hasonló módon járt ügyfelekkel is. Minderre az alaptörvényben biztosított jogai biztosítanak lehetõséget és véleményének kinyilvánítására szintén ezt a célt szolgáló interneten hozzáférhetõ weboldalt hív segítségül.

 

A felperes keresetlevelében nem tesz mást, mint a befektetési egységhez kötött életbiztosítási konstrukciót ismerteti, majd ezt követõen a szövegkörnyezetbõl kiragad olyan mondatokat, amelyre a jó hírnév megsértését alapítja. A kifogásolt alperesi közlések felsorakoztatását követõen pedig cáfolja annak valóságtartalmát, de a weboldalon közzétett valamennyi információ adattartalmát, magát a teljes szövegkörnyezetet nem vizsgálja, és nem vitatja, amely lényegében az alapját képezik az alperesi vélemény kinyilvánításának. Az egyes nyilatkozatok lényegét és tartalmát, valamint a mondatformálás technikáját megvizsgálva megállapítható, hogy az alperes azokat az elkeseredettség és az igazságérzet hevében fogalmazta meg, érvényre juttatva a gondolatait a felperesi eljárással kapcsolatban. Kifejezett célja nem a felperes jó hírnevének megsértésére irányul, sokkal inkább arra, hogy a nyilvánosság figyelmét felhívja a termékkel kapcsolatos sérelmeire. Az alkotmányban és a módosított alaptörvény által biztosított jogok igénybevételével próbálja az alperes az õt ért sérelmekbõl levont értékítéletét, bírálatát és véleményét minél szélesebb körben eljuttatni olyan eszközök igénybevételével, amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják.

 

A felperes a keresetlevél 14. pontjában említést tesz arról, hogy az alperes a biztositobank.hu oldalon számos további, jelen keresetben nem kifogásolt tényállítást tesz, megsértve ezzel a felperes jó hírnevét, melyekre határozott kereseti kérelmet azért nem terjeszt elõ, mert azokat csekély jelentõségûnek ítéli meg. A felperes ezen megállapítása is azt mutatja, hogy a weboldal teljes tartalmát a felperes nem vizsgálta meg részletesen, vagy ha meg is vizsgálta világossá vált és válhatott számára, hogy azon kizárólag a valóságban megtörtént esemény és valósághû adatok kerültek feltüntetésre és ennek függvényében az alperesi nyilatkozatok negatív értékítéletnek, bírálatnak tekinthetõk. A weboldalon található esetleges és felperes által meg sem kifogásolt tényállítások valósághû adatokon és a közzétett valósághû felperesi nyilatkozatokon, felperes rendelkezésére is álló dokumentumokon alapulnak.

 

Meg kívánjuk jegyezni azt is, hogy az alperes valóban kártérítési igényt kíván elõterjeszteni felperessel szemben, melynek magas összege miatt egyeztetéseket indítványozott a felperessel, tehát próbálta mindeddig peres eljárás mellõzésével békés úton rendezni a jogellenes eljárás következtében keletkezett vagyoni kár megtérítését. Tekintettel arra, hogy ezek a tárgyalások eredményre nem vezettek, nem maradt más lehetõsége alperesnek arra, minthogy peres eljárás kezdeményezésével érvényesítse fennálló követelését felperessel szemben, melyre vonatkozó keresetet jelen beadvány benyújtásával egyidejûleg elõterjeszt.

 

VI.       Ideiglenes intézkedés elrendelése

 

Felperes a benyújtott keresetlevélben foglalt kereseti kérelmére tekintettel kéri a Törvényszéket, hogy a Pp. 156. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedéssel annak különös méltánylást érdemlõ jogvédelmi szükségesség fordulatára alapozva kötelezze az alperest a kifogásolt közlések eltávolítására, valamint tiltsa el az alperest a közzétett tények további fórumokon történõ közzétételétõl. Álláspontunk szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt:

 

a.)        Felperes az ideiglenes intézkedés körében hivatkozik a kereset jogalapját képezõ anyagi jogszabályok megsértésére nevezetesen elõadja, hogy az alperes rendkívül súlyos állításai alátámasztására az érintett honlapon különbözõ számsorokat és kézzel írt jegyzeteket tett elérhetõvé, amelyek olyan zavarosak, hogy felperes szakemberei részérõl azok nem értékelhetõek, így azok valószínûtlenek. Álláspontunk szerint felperes ezen indokolása nem alapozza meg az ideiglenes intézkedés elrendelését, hiszen az alperes által közzétett információk jelen elõkészítõ iratban elõadottak alapján az alperes véleményét, bírálatát tartalmazzák, amelyek legfeljebb negatív értékítéletnek tekinthetõek, de semmiképpen sem a felperes jó hírnevének megsértésére alkalmas.

 

b.)        A felperes az ideiglenes intézkedés elrendelését a különös méltánylást érdemlõ jogvédelmi helyzetére alapozza, hivatkozva e körben arra, hogy az alperes a kijelentéseit a sajtó útján is megkísérli a széles közönség számára megjeleníteni. Az alperes ezen hivatkozása sem alapozza meg az ideiglenes intézkedés elrendelését, mivel a felperes által indított sajtó-helyreigazítási perben a Fõvárosi Törvényszék a felperesi kereset elutasításával állást foglalt a tekintetben, hogy a Népszava napilapban közzétett "Macska a mikrohullámú sütõben" címmel megjelentetett cikk egyértelmûen és összefüggéseiben is két személy, nevezetesen az alperes és testvére véleményét rögzíti, amely nem adhat alapot sajtó-helyreigazításra.

 

Az alperes felperesi állítással szemben ugyanakkor nem keresett meg a Népszava napilapon kívül más sajtófórumot véleménye kinyilvánítására, tehát egyáltalán és reálisan sem fenyeget annak veszélye, hogy a felperes más médián keresztül is közzéteszi saját véleményét, de ha meg is tenné, azt kizárólag az alaptörvény és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény keretei között tenné meg.

 

c.)        Az ideiglenes intézkedés elrendelése az alperesnek hátrányt okoz, hiszen az általa saját közösségi fórumán közzétett és a saját véleményét rögzítõ információk eltávolítása az alperest alaptörvényben biztosított alapjogától fosztaná meg, tehát az információk törlésének költségvonzata e körben nem értékelhetõ és nem bír relevanciával.

 

A Pp. 156. §-ához fûzött kommentár szerint:

 

Az ideiglenes intézkedés eljárásjogi feltétele, hogy a kérelmezõnek valószínûsítse, hogy az ideiglenes intézkedés feltételei fennállnak. Ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el a bíróság, ha az intézkedéssel okozott hátrány nem múlja-e felül az intézkedéssel járó elõnyöket. Ezt mindig az eset összes körülményei mérlegelésével kell vizsgálnia a bíróságnak.

 

A külön méltánylást érdemlõ jogvédelmet mindig az adott ügy anyagi jogszabályai és tényállása határozza meg. A bírói gyakorlat e körben inkább tipikusan szerzõi jogi, szabadalmi, védjegyügyekben, illetve a gyermek elhelyezésével, tartásával, kapcsolattartás szabályozásával és a lakáshasználattal kapcsolatos ügyekben rendel el ideiglenes intézkedést.

 

Fentiek értelmében a felperes által elõadott indokok nem alapozzák meg az ideiglenes intézkedés elrendelését, mivel annak két konjunktív feltétele, nevezetesen a különös méltánylást érdemlõ jogvédelmi helyzet (figyelemmel a hivatkozott sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet megállapításaira is), valamint az intézkedéssel elérhetõ elõny jelentõsége feltételei teljesen hiányoznak.

 

Ezúton kívánjuk hansúlyozni azt is, hogy a Fõvárosi Törvényszék a felperes által indított sajtó-helyreigazítási perben hozott ítéletében egyértelmûen kimondta, hogy egy olyan nagy ügyfélkörrel rendelkezõ pénzügyi szervezetnek, mint az ING Biztosító Zrt. felperes e közszereplõi minõsége miatt fokozottabb bírálat elfogadására köteles. Ezen megállapításból és az alkalmazott bírósági gyakorlatból eredõen megállapítható, hogy egy ügyfél saját véleményének egy általa létrehozott közösségi portálon történõ közzététele nem alapozhatja meg a személyiségi jogok sérelmét.

 

Az Alkotmánybíróság 36/1994 ABH számú határozata is kimondja, hogy a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.

 

Érdemi ellenkérelmünkben foglaltak alapján kérjük a t. Törvényszéktõl a felperes  keresetének  elutasítását

 

és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (1) bekezdése alapján a perköltségben történõ marasztalását.

 

Kérem a t. Törvényszéket, hogy a perben kitûzött tárgyalást az alperesi jogi képviselõ esetleges távollétében is megtartani, és a tárgyalási jegyzõkönyvet elektronikus formában a zz@zellesiroda.hu címre megküldeni szíveskedjék.

 

Tájékoztatjuk a t. Törvényszéket, hogy jelen beadványunkat felperesi jogi képviselõ részére közvetlenül megküldtük.

 

Kelt, Budapesten, 2013. november 20.

 

Tisztelettel:

 

Placz József

képv.: Dr. Zelles Zoltán

ügyvéd

Melléklet:

Ügyvédi meghatalmazás

 

---------------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!