ING (NN) BIZTOSÍTÓ - BEADVÁNY - KÚRIA - II. FOKÚ ÍTÉLET ELLEN (2018-01-12)

Nyomtatható PDF dokumentum

 

DR. SZŐKE PÉTER

ügyvéd

6722 Szeged, Hajnóczy u. 5. I/5.

Telefon/fax: (62) 329-024, Tel.: (30) 228-32-40

 

Kúria

Budapest

Markó u. 16.

1055

 

Tisztelt Kúria!

 

PLACZ JÓZSEF alperes a Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20.440/2017/4 sorszámú ítélete ellen -melyet perbeli képviselőm 2017. november 16. napján vett át- a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 270.§ (2) bekezdése alapján

 

felülvizsgálati kérelemmel

élek.

 

A Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján kérem, hogy a Kúria szíveskedjen a Szegedi Ítélőtábla fenti jogerős ítéletét -a Kecskeméti Törvényszék 8. P. 20.688/2015/80 sz. ítéletére is kiterjedően- hatályon kívül helyezni, és felperes keresetét elutasító határozatot hozni. Abban a nem várt esetben, ha ezen elsődleges kérelmemmel nem értene egyet, úgy a Pp. 275.§ (4) és (5) bekezdés alapján a fenti ítéletek hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására utasítását kérem. Kérem felperest összeljárással kapcsolatosan felmerült perköltségem megfizetésére kötelezni.

 

A másodfokú bíróság ítélete 12. oldal utolsó bekezdésében megállapította, hogy nem tudtam eleget tenni az engem terhelő bizonyítási kötelezettségnek, nem igazoltam, hogy a kereset tárgyává tett tényállítások tartalma valós, ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött a jogsértés megállapításáról, az alkalmazott jogkövetkezményekről, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.

 

Az eljárt bíróságok ítélete az alábbiak miatt téves:

 

Amint arra a másodfokú ítélet helyesen hivatkozik, a per tárgyává tett alperesi kjelentések lényege, hogy a felperes az eszközalapok manipulálásával megkárosítja ügyfeleit, manipulál a hozamszámlálóval, az eszközalapok értékeivel, a vesztes eszközalapok vesztes múltjának eltüntetésével, manipulál nyereségre, veszteségre. A keresetlevél a)-k), m) valamint n) pontjairól van szó, melyekre felperes tényállításként hivatkozva állítja, hogy e kijelentések sértik jó hírnevét. E pontok közül különös figyelmet érdemel az m) pont, mely szerint:

 

„Az ING Biztosító az eszközalapok manipulálásával megkárosítja ügyfeleit. Többek között:

 

-manipulál a hozamszámlálóval,

-(manipulál) az eszközalapok értékeivel,

-manipulál veszteségre/nyereségre

valamint (manipulál) a vesztes eszközalapok vesztes múltjának az eltüntetésével.”

 

Nem lehet vitás, hogy a kereset ezen pontja magában foglalja a felperesi keresetben meghatározott valamennyi hivatkozott tényállítást, így abban az esetben, ha a félként engem terhelő bizonyítási kötelezettségemnek eleget téve bebizonyosodik, hogy e pontbani állítások valósak, úgy felperesi kereset elutasításának van helye.

 

Az ítélőtábla az ítélet 8. oldal 3. bekezdésben rámutat, hogy elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mennyiben értékelhetők bizonyítékként a szakvélemények, különösen dr. Ladó Judit szakvéleménye, aki a perben (felperesi) magánszakértőként és a bíróság által kirendelt szakértőként egyaránt eljárt.

 

Az ítélőtábla az ítélet 8. oldal utolsó- és 9. oldal első bekezdésébe foglalt okfejtése alapján arra a következtetésre jutott, hogy semmi akadálya annak, hogy felperes magánszakértőjeként eljárt dr. Ladó Judit szakértői véleményét a többi szakvéleménnyel és magánszakértői véleménnyel együtt értékelni kell abból a szempontból, hogy alkalmas-e az alperesi állítások igazolására.

 

Továbbra is fenntartom azon álláspontom, miszerint Ladó Judit magánszakértő perbeli szakértőként való kirendelése a Pp. 13.§ (1) bekezdés e) pontjába ütközik, így vele szemben kizárási ok áll fenn a Pp. 178. § (1) bekezdése alapján. Nevezett szakértő a perben korábban felperes érdekében magánszakértőként járt el, 2016. március 24. napján magánszakértői véleményt terjesztett elő, az ügy tárgyilagos megítélése tőle nem várható el. Az eljárás során utaltam a KGD 2005. 151 eseti döntésére, mely szerint bíróság nem rendelheti ki igazságügyi szakértőként a fél magánszakértőjét, aki ugyanabban a kérdéskörben már a perben magánszakértőként eljárt. A bíróságnak másik szakértő bevonásával kellett volna a bizonyítást felvennie. További körülményként hivatkozom arra hogy az igazságügyi szakértőként kirendelt magánszakértőn kívül további hat bejegyzett igazságügyi szakértő is rendelkezik a jelen perben –dr. Ladó Judit által szükségesként megjelölt- három szakterülettel: könyvszakértés, tőkepiac és pénzpiac. Az elsőfokú bíróság részére a 2016. november 10. napján kelt beadványom mellékleteként csatoltam e kirendelhető szakértők adatlapját (Markovics Zoltán, Stamler Jánosné, Horváth János, Smider Tünde Mária, Dr. Marton István, Alexi József). Az elsőfokú bíróság tehát e fenti hat szakértő közül is kiválaszthatta volna az eljáró igazságügyi szakértőt, mindezek ellenére a bíróság választása éppen a perben felperesi magánszakértőként korábban eljárt dr. Ladó Juditra esett, így tisztességes eljáráshoz való jogom sérült. Az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 178.§ (3) bekezdésébe foglalt azon rendelkezést, miszerint a bíróság hivatalból ügyel arra hogy az eljárásban kizárt szakértő ne vegyen részt.

 

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy felperes magánszakértőként alkalmazta dr. Ladó Juditot, melynek következményeként a felperes szakértője rendelésre, a felperes utasítása alapján készítette el szakértői véleményét. Nyilvánvaló, hogy a bírósághoz beadott magánszakértői vélemény előtt felperesnek lehetősége volt ezt megvizsgálni, és esetleges észrevételeit, javaslatait a szakértő figyelembe vette, míg ezzel szemben alperessel a szakértő soha nem létesített kapcsolatot, ekként a szakértő a felperes irányába elfogult. Mindez a tisztességhez eljáráshoz való jogom sérti, a szakértő nem egyenlő módon kezelte a peres feleket.

 

A per során a felperes által nyilvánosságra hozott eredeti, és bárki számára elérhető információk alapján szolgáltattam az adatokat. Képviselőm útján számtalan alkalommal indítványokat tettem, melyeket felperesi képviselő azzal kért elutasítani, hogy ezek nem képezik a per tárgyát. A per során felperes az alperesi állításokból kiragadott idézeteket, mikor azonban ezek valóságalapját kívántam bizonyítani, a bíróság indítványaim figyelmen kívül hagyta. Úgy vélem, hogy a per során nem volt esélyem sem az állításaim valóságtartalmának bizonyítására.

 

A KGD 2005. 151 eseti döntésből kitűnik, hogy „a szakértő személyét illetően objektív kizárási ok nem áll fenn, de a felperesekkel –felperesi jogi képviselővel- a megkötött megbízási szerződés alapján olyan bizalmi viszonyban állt, amely bizalmi viszony a perben a másik féllel szemben nem érvényesülhetett, így az ügyfélegyenlőség elve sérült. Mindezek alapján a magánszakvélemény készítésekor kétségkívül fennállt bizalmi viszonyból következő ügyfélegyenlőség sérelmének veszélyére tekintettel az elsőfokú bíróságnak másik szakértőt kellett volna a perben kirendelnie”.

 

Az ítélélőtábla levezetése szerint dr. Ladó Judittal szemben a fenti kizárási ok nem áll fenn, egyrészt, mert a szakértő felhívásra úgy nyilatkozott, hogy nem elfogult. E szakértő nyilatkozatát annak fényében kell értékelni, hogy felperessel megbízási viszonyban áll, magánszakértői munkájáért nyilvánvalóan díjazásban részesült, és vélhetően e megbízási viszonyt –és az ezzel járó díjazást- a jövőben is fenn kívánja tartani. Amint arra az elsőfokú eljárásban 2016. november 10. napján kelt beadványomban is utaltam, kétségtelen, hogy a Pp. és a szakirodalom –lsd. dr. Molnár Ambrus: A magánszakértői vélemény perjogi helyzete a polgári peres eljárásban- sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a perben korábban eljárt magánszakértőt a bíróság igazságügyi szakértőként rendelje ki a per későbbi szakaszában. Abban az esetben, ha a magánszakértő a perben már szakvéleményt adó –független- igazságügyi szakértő által adott vélemény felülvéleményezése érdekében nyújt be a fél megbízására magánszakértői véleményt és e magánszakértői vélemény aggályossá teszi az igazságügyi szakértői véleményt, akkor talán elfogadható a magánszakértő igazságügyi szakértőként történő kirendelése, hogy az egymással ütköző vélemények ezzel azonos perjogi státuszba kerüljenek. Szintén elfogadható a magánszakértő igazságügyi szakértőként való kirendelése abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre más, kellő szakértelemmel rendelkező igazságügyi szakértő a bíróság számára. Jelen perben azonban nem erről van szó, a bíróság a fenti hat szakértő közül választhatott volna, ehelyett a választás a felperesi magánszakértőre esett.

 

Az elsőfokú bíróság által korábban kirendelt igazságügyi szakértő –Gyulavári György- kizárólag pénzpiaci és tőkepiaci szakértelemmel rendelkezik, könyvszakértőivel nem, ebből tehát az következik, hogy az elsőfokú bíróság –dr. Ladó Judittal ellentétben- elegendőnek tartja, ha a perben eljáró szakértő kizárólag a pénzpiaci és tőkepiaci szakértelemmel rendelkezik. Az elsőfokú eljárás során 2016. november 10.-i beadványom mellékleteként csatolt kimutatás szerint az országban 16 szakértő rendelkezik pénzpiaci és tőkepiaci szakértelemmel, így az elsőfokú bíróság a korábban megjelölt 6 szakértőn túlmenően további 16 szakértő- azaz összesen 22 szakértő közül választhatott volna a kirendelés során, aggályos, hogy választása dr. Ladó Juditra esett.

 

Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemben előadtam, hogy dr. Ladó Judit szakértő elfogultságát jelzi az a körülmény is, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során a személyes meghallgatása során felperesi jogi képviselő kérdéseire pontos, adekvát válaszokat adott, ezzel szemben az alperesi oldalról érkezett kérdésekkel szemben sok esetben értelmezési problémái voltak. (lsd. Kecskeméti Törvényszék 8. P. 20.688/2015/57. sz. jkv. 3. old. 3-5 bek., 57. sz. jkv. 5. oldal utolsó három bekezdés, 57. sz. jkv. 7. old. utolsó három bekezdés, 57. sz. jkv. 8. old. 3. és 4. bek., valamint 5. és 6. bek., 57. sz. jkv. 9. old. első négy bekezdés). Sajnálatos, hogy a másodfokú bíróság ezen észrevételemre ítélete indoklásában ki sem tér.

 

Fentiek alapján kérem dr. Ladó Judit kirendelt igazságügyi szakértőként adott szakvéleményét, valamint személyes előadását a bizonyítékok köréből kizárni. Kérem a tényállás megállapítása során a Kúria legyen figyelemmel a perben igazságügyi szakértőként kirendelt Gyulavári György és magánszakértőként eljárt Dr. Bölönyi-Horváth László szakvéleményére, valamint a per során általam előadottakra, különös figyelemmel az elsőfokú eljárás során 2016. február 11.-i beadványban foglaltakra.

 

Az ítélőtábla az ítélet 11. oldal 4. bekezdésében kitér a Nyereségre-veszteségre manipulálás- Forintban és euróban vezetett eszközalapok eltérő eredményeivel kapcsolatos észrevételeimre.

 

Amint azt az elsőfokú eljárás során 2015. február 20. napján kelt beadványomban levezettem, felperesnek vannak euró alapú és forint alapú termékei, van azonban 6 olyan eszközalap, melyek forintban és euróban is nyilván vannak tartva, ezek a következők:

 

-Renta Fund Eurocredit (Európai Vállalati kötvény)

-Renta Fund Global High Yield (Globális Vállalati kötvény)

-Invest European Real Estate (Európai Ingatlancégek részvény)

-Invest Euro Equity (Európai részvény)

-Invest New Asia (Fejlődő Ázsiai részvény)

-Converging Europe Equity (Feltörekvő Európai részvény)

 

Felperes havonta hírlevelet jelentet meg mind az euróban, mind a forintban vezetett eszközalapokról, köztük természetesen a fenti hat alapról. Az elsőfokú eljárás során A/1/1 és A/1/2 alatt csatoltam a 2011. augusztus 31. és 2014. november 30.-a között megjelenő hírlevelek e hat eszközalapra vonatkozó oldalait mind az eurós (A/1/1), mind a forintos (A/1/2) hírlevelek esetén. A két iratanyag szó szerint egyezik, az adott eszközalapok kapcsán valamennyi információ szó szerint azonos, lsd ISIN kód, Bloomberg kód, Reuters kód stb. Ezen eszközalapok kapcsán felperes az eurós és forintos hírlevelekben külön-külön feltünteti az eszközalap nettó eszközértékét és a nettó eszközérték havi változását. Hangsúlyozom, hogy ezen adatokat felperes mind forintban, mind euróban közli. A/2 alatt hat darab táblázatot csatoltam, mely e hat eszközalap vonatkozásában az A oszlopban feltünteti a hírlevél kiadási időpontját, B és C oszlopban a forint alapú eszközalap nettó havi eszközértékét és annak havi változását. D oszlopban feltüntettem az eszközalap százalékos változását az előző hónaphoz képest, míg az E oszlopban a felperes által közölt hozaminformáció szerepel. A D és E oszlop a saját számításaimat tartalmazza a felperes által megadott információk alapján (B és C oszlop). A táblázatok G-J oszlopai ugyanezen információkat tartalmazzák, csak az euróban megadott hírlevelek alapján. Így a G és H oszlop az eurós eszközalapok nettó havi eszközértékét és azok változását tartalmazza, míg az I és J oszlopok az eszközérték százalékos változását az előző hónaphoz képest, valamint a hozaminformációt. Mint azt fentebb már említettem, a forintos és eurós eszközalapok kódjai szó szerint megegyeznek, azonban legnagyobb megdöbbenésemre azt tapasztaltam, hogy az eurós és forintos eszközalapok esetén az eszközértékek százalékos változása (D és I oszlopok) valamint a hozaminformáció (E és J oszlopok) legtöbb esetben jelentős eltérést mutatnak. Az A/2 alatti melléklethez hozzáfűztem a forintos és eurós hírlevelek vonatkozó oldalát, melyből a táblázatok B, C valamint G, H oszlopainak adatai származnak. Hangsúlyoznám, hogy az A/1/1 és A/1/2 alatt csatolt dokumentumok jelentős időráfordítást, szakértelmet nem igényelnek, jelentőségük csupán annyi, hogy az eurós és forintos eszközalapok kódjai, adatai teljesen azonosak. A jelentősége annak van, hogy jelentős időráfordítással kiszámoltam a felperes által megadott adatok alapján a havi százalékos változást és ezek teljesen különböznek.

 

Úgy gondolom, hogy a forintban és euróban vezetett eszközalapok eltérő eredményei kapcsán (mely a kereset m) pontja szerinti nyereségre/veszteségre manipulálás kérdéskörét érintik) bizonyítási kötelezettségemnek eleget tettem azzal, hogy csatoltam Bölönyi szakértő úr ezzel kapcsolatos álláspontját. E szakvélemény 13. oldal utolsó előtti bekezdése szerint meghatározott alapok (LU0546918664, LU0546918235, LU0095527585) adatainál az alapok forintban, illetve euróbán történő forgalmazási árfolyam adatai eltérést mutatnak, jóllehet ugyanazon ISIN azonosítóval rendelkező befektetési eszközökről van szó.

 

Sajnálatos módon az ítélőtábla csupán annyiban érinti e kérdéskört, hogy tényként rögzítésre kerül, miszerint „Az ítélőtábla egyetért a felperes álláspontjával, így az alperes fenti érvelése csupán annyiban vizsgálható, hogy az alkalmas-e annak alátámasztására, hogy a felperes manipulálta az eszközalapokat”.

 

Ami a Hozamszámlálóval történő manipulálás, Manipulálás az eszközalapok veszteséges múltjának eltüntetésével- Hírlevelekben közölt indulási dátumok különbözősége- tárgykörét illeti, sajnálatos módon az ítélőtábla a tények puszta felsorolását kívül indoklási kötelezettségével adós maradt.

 

Felperes az alábbi nyolc eszközalap vonatkozásában adta ki úgy hírleveleit, hogy az alapok indulási dátumait különböző időpontokban tüntette fel. E nyolc eszközalap a következő:

 

 

Eszközalap neve

 

Valódi indulási dátum

(2011. október 29.-i hírlevél)

Módosított indulási dátum

(2011. november 30.-i hírlevél)

Visszaállított dátum

(2012. augusztus 29.-i hírlevél)

Renta Fund Global High Yield (Globális Vállalati kötvény)

2001. május 21.

2011. április 29.

2001. május 21.

Renta Fund Euro

(Európai Államkötvény)

1997. március 10.

2011. április 29.

1997. március 26.

Renta Fund Eurocredit

(Európai Vállalati kötvény)

2001. január 15.

2011. április 29.

2001. január 15.

Renta Fund EMD –Emerging Markets Debt- Hard Currency (Fejlődő Kötvénypiacok)

1993. február 11.

2011. április 29.

1993. február 11.

Renta Fund Asian Debt Hard Currency

(Ázsia kötvény)

1996. november 18.

2011. április 29.

1996. november 27.

Invest Euro Equity

(Európai részvény)

1999. január 29.

2011. április 8.

1999. március 17.

Invest Prestige and Luxe

(Presztízs és Luxusmárkák részvény)

1998. január 12.

2011. április 8.

1998. január 26.

Invest Emerging Europe

(Fejlődő Európai régió részvény)

2000. március 21.

2011. április 8.

2000. március 27.

 

 

A/3 alatt mellékeltem a fenti táblázat szerinti eszközalapok hivatkozott hírleveleinek vonatkozó oldalát, azaz eszközalaponként a 2011. október 31.-i, 2011. november 30.-i és 2012. augusztus 29.-i hírlevelek első oldalát (három lap). Ezzel egybefűzötten csatoltam e hírlevelek fenti nyolc eszközalapra vonatkozó oldalait (hírlevelenként két oldal, a három hírlevélre figyelemmel eszközalaponként összesen hat). A jobb felső sarokban található a hírlevél megjelenésének dátuma, alatta az eszközalap ISIN (International Security Identification Number azaz Nemzetközi Biztonsági Azonosító Szám) azonosító kódjai, majd ez alatt kerül feltüntetésre az alap indulási dátuma, melyet a fenti táblázatban összesítettem. Úgy gondolom, hogy különösebb szakértelem nélkül megállapítható, hogy az indulási dátumok ilyen formában történő megváltoztatása a hozamszámlálóval történő manipulálásnak minősül.

 

E kérdéskörben utalnék Gyulavári György igazságügyi szakértő véleményének 12/13. oldalának 6. bekezdésére, mely szerint hogy a fenti 8 eszközalap indulási dátumának megmagyarázhatatlan változása lehetőséget ad arra, hogy megtévessze a befektetőket és ezzel kárt okozzon nekik. A szakvélemény 13/13 oldalán a szakértő megállapítja, hogy a hírlevelek és a hozamszámláló téves adatai hamis képet mutatnak az egyes befektetési alapok teljesítményéről, így ezek –mint megtévesztés- szintén okozhattak kárt a jóhiszemű befektetők részére.

 

A/4 alatt csatolt melléklet tartalmazza azon eszközalapokat, melyek esetében felperes az indulási dátumot megváltoztatta, így a honlapján található hozamszámláló a valóságosnál jóval kedvezőbb képet mutatott a lehetséges befektetőnek az adott eszközalapról. Az Európai állam elnevezésű eszközalap 2006. június 30.-án indult, és ezen időponttól 2012. október 12.-ig 2,95% hozamot ért el, a melléklet táblázat utáni első oldala ezt az információt tartalmazza. A következő lap tanúsága szerint a hozamszámláló használatánál a felhasználó nem tudta a kezdő időpontot 2011. október 11.-e előtti dátumra állítani, és emiatt teljesen más információt kapott az alapról, mert ez már 7.03%-os hozamot tüntetett fel az adott alapnál. A táblázat és a csatolt mellékletek alapján egyértelmű, hogy mindez a hozamszámlálóval történő manipulálásnak minősül.

 

Dr. Bölönyi-Horváth László szakértő úr a hírlevelekben közzétett indulási dátumok különbözősége kapcsán az alábbi megállapításokat teszi:

 

A szakvélemény 13. oldal 2. bekezdésében a szakértő megállapítja, hogy a luxemburgi alapkezelő 2011.-ben több alapot beolvasztott más hasonló profilú eszközalapba. Ezt követően a hírlevelekben egy rövid ideig ezen újonnan létrejött eszközalapok összeolvadási, indulási dátumát szerepeltette indulási dátumként, majd visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy az eredeti alap indulási dátumát szerepelteti. A 4. bekezdésben a szakértő megállapítja, hogy a biztosító a 2011. november 30-i hírlevélben tájékoztatást adott az alapok összeolvadásáról, az összeolvadás időpontjáról, az alapok összeolvadást megelőző teljesítményéről, az alapok múltbéli hozamáról. Ugyanakkor később nem található jelzés arra vonatkozóan, hogy 2012. szeptember 29-én milyen változás történt, amelynek hatására az alap eredeti (korábbi) indulási dátuma szerepel ismét. Tekintettel a hozamszámláló web-oldal működésének fentebb említett sajátosságára, a változtatás befolyásolta a számított hozam adatokat, így azon befektetők számára, akik nem kísérték napi szinten figyelemmel befektetéseik alakulását fel sem tűnhetett a hozamszámítás miatt valójában fontos változás.

 

A szakvélemény 20. oldal 4. bekezdése szerint eltértek a hozamalakulás vizsgálatakor lényeges dátumok. Ezen eltéréseket az ügyfelek számára nem dokumentálták megfelelően. Az eredeti indulási dátumok újbóli szerepeltetésének indokára, időpontjára vonatkozóan a befektetőket egyáltalán nem tájékoztatták.  A pénz és tőkepiaci jogszabályok figyelembevételével elképzelhetetlen bármely eszközalap (EU Részvény Eszközalap) hozamértékének egyik napról a másikra 68-szoros emelkedése az adatok manipulálása nélkül.  Hasonlóképpen, 9 hónappal később, mikor a felperes tudtára lett adva a hozamszámlálóval való manipulálásának észrevétele, egyik napról a másikra az eszközalap hozama, valamint az indulási dátuma vissza lett állítva eredeti (valós) 9 hónappal előbbi értékére.

 

A szakvélemény 20. oldal utolsó előtti bekezdésében a szakértő kitér a befektetési alapok átalakulás és beolvadására vonatkozó jogi szabályozásra. Rögzíti, hogy a Tőkepiacról szóló 2001. évi XCC. tv. –továbbiakban: Tpt.- 260-262 §-ai szabályozzák a befektetési alapok átalakulása, beolvadása során követendő előírásokat. A 260. § (1) bekezdése alapján átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. A megadott időszakban érvényben lévő szabályozás (260.§ (6) bek.) szerint az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni.

 

A jogszabály értelmében „Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.”

A 21. oldalon található táblázat szerinti 8 befektetési eszköz tekintetében a fentiek nem valósultak meg, így az alapkezelő jogszabályellenesen járt el, amennyiben átalakulás, illetve beolvadás valóban megtörtént.

A fenti 8 eszközalap hírlevelekben közzétett különböző indulási dátumai vonatkozásában a szakvélemény 21. oldalán található táblázatra utalva a szakértő megállapítja:

 

„Ezekben az esetekben az indulási dátum megváltoztatása miatt a honlapon található hozamszámláló a valóságosnál kedvezőbb képet mutatott. A Presztízs és Luxusmárkák részvény (Invest Prestige and Luxé) elnevezésű eszközalap 1998. január 12.-én indult, és ezen időponttól 2012. október 12.-ig 4,4% hozamot ért el. A 2011. április 08.-i kezdő időponttal 2012. október 12.-ig már 19.48%-os hozamot tüntetett fel a hozamszámláló az adott alapnál. Jelenleg a hozamszámláló alkalmazás e befektetési eszköz kezdő dátumaként 2006. 06. 30.-i időpontot jelez és 4,75% hozamot mutat. Ilyen frekvenciájú és amplitúdójú hozamváltozás a pénz-, és tőkepiacokon elképzelhetetlen és történetileg sem alátámasztható. A dátumok módosításának időpontjában nem volt olyan hazai, illetve nemzetközi tőkepiaci esemény, amely az ilyen mértékű, esetenként 400-500%-os változásra indokot szolgáltathatna.”

 

A szakvélemény 23. oldal utolsó bekezdésében a szakértő az alábbi megállapítást teszi:

 

„Fentiek alapján megállapítható, hogy a kérdéses időpontokban sem hazai, sem pedig nemzetközi tőkepiaci események nem indokolták a hozamok hozamszámláló által mutatott jelentős változását. Ebből következően megállapítható, hogy a hozamszámláló működése során nem a valós tőkepiaci eseményeknek megfelelő értékeket számította.”

 

A fentiekben ismertetett fellebbezési észrevételeim kapcsán ítélete 12.oldal első bekezdés utolsó két mondatában fogalmazza meg az ítélőtábla álláspontját, mely szerint: „A Bölönyi-féle szakvélemény sem tartalmaz konkrét megállapítást az eszközalapok manipulációját illetően, kizárólag arra utalt a szakértő, hogy a befektetők nem rendelkezhettek az összes szükséges információval. Lényeges ugyanakkor, hogy dr. Bölönyi Horváth László magánszakvéleménye és dr. Ladó Judit szakvéleménye közötti eltérések utóbb dr. Ladó Judit meghallgatása eredményeként tisztázhatók voltak, így nem volt következtetés levonható az eszközalapok manipulációjára vonatkozóan.”

 

A fenti érvelés számomra nem elfogadható, nincs alátámasztva, nem alkot logikai egységet.

 

Az ISIN kódok problematikája- Manipulálás az eszközalapok értékeivel – tárgykör kapcsán az ítélet 12. oldal utolsó előtti bekezdésében az ítélőtábla helytállónak tartja felperes álláspontját, mely szerint ezzel kapcsolatos kifogásaim a másodfokú eljárás során terjesztettem elő, így e hivatkozásnak a jogvita érdemi elbírálása szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben alkalmas az alperesi állítások valóságtartalmának igazolására.

 

Téves Dr. Ladó szakértő azon megállapítása, miszerint „A befektetési eszközalapoknak nincs ISIN kódja, mert nem értékpapír”.

 

Korábban már hivatkoztam a Szegedi Ítélőtábla előtti eljárásban becsatolt A/1/1 és A/1/2 mellékletekre, mely felperes havonta megjelentetett hírlevelek 6 –euróban és forintban vezetett- eszközalapra vonatkozó oldalait tartalmazza. Amennyiben ránézünk a legelső oldalra- ING (L) Renta Fund Eurocredit- úgy a jobb oldali sávban, „Az adatok keletkezése 31/08/2011” fejléc alatt az „Alapadatok” szó alatti felsorolás első része: „ISIN kód: LU0546918235”.

 

Hangsúlyozom, hogy ezen A/1/1 és A/1/2 mellékletekben hivatkozott hat eszközalap esetén felperes feltüntette a hírlevelekben az adott eszközalap ISIN kódját.

 

Így:

 

-Renta Fund Eurocredit (Európai Vállalati kötvény)- ISIN kód: LU0546918235

-Renta Fund Global High Yield (Globális Vállalati kötvény)- ISIN kód: LU0546918664

-Invest European Real Estate (Európai Ingatlancégek részvény)- ISIN kód: LU0119205192

-Invest Euro Equity (Európai részvény)- ISIN kód: LU0095527585

-Invest New Asia (Fejlődő Ázsiai részvény)- ISIN kód: LU0273690064

-Converging Europe Equity (Fejlődő Európai Régió részvény)]- ISIN kód: LU0345401284

 

Dr. Ladó az elsőfokú bíróságon 2016. október 13. napján megtartott tárgyaláson alperesi képviselő azon kérdésére, miszerint megvizsgálta-e a peranyaghoz csatolt alperesi beadványokat, azt a választ adta, hogy „A perben csatolt beadványokat olyan mértékben vizsgáltam meg, amilyen mértékben a feltett kérdések megválaszolásához arra szükség volt”.

 

Dr. Ladó elfogultságát jelzi, hogy meg sem vizsgálta az alperes által csatolt beadványokat és mellékleteket, hiszen ha megtette volna, úgy nem nyilatkozik akként, hogy az eszközalapoknak nincs ISIN azonosítója. 

 

Dr. Bölönyi-Horváth László igazságügyi szakértő szakvéleményében kifejti, miszerint a felperesi Általános Szerződési Feltételek 7/b. pontja, valamint az ISIN AZONOSÍTÓRÓL SZÓLÓ 35/2013. (XII. 16.) MNB RENDELET –re való hivatkozással az ING Biztosító által forgalmazott valamennyi eszközalapja egyedi ISIN azonosítóval ellátott értékpapír, de egy időben több, egymástól teljesen eltérő változata (hozama – eszközértéke – árfolyama, stb,) forgalmazott mikor az egyedi eszközalapok összes befektetési adatai (ISIN azonosító, befektetési politika, költségek, alap összes adatai, visszatekinthető hozamok, naptári éves hozamok, befektetési stílus, kimutatások, kockázati jellemzők, VAR, Eval, Piaci kockázat, Hitelezési kockázat, deviza kockázat, kamat kockázat, S&P besorolás, Országok szerinti megosztás, Kamatkitettség) 100%-ban azonosak.

 

Felperes a teljes eszközalapállományát (150 milliárd forintot meghaladó értékben) a törvényi jogszabályokkal ellentétesen, egyedi eszközalapokat azonos ISIN azonosítóval eltérő árfolyammal és eszközértékkel, különböző devizanemben forgalmazza.  E cselekedetével az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet valamennyi törvényi előírásait megszegi.

 

Az ISIN rendelet alapján a kibocsátó az alábbi esetekben köteles ISIN azonosítót igényelni:

  • új értékpapír-sorozat kibocsátásakor,
  • ha megváltozik a meglévő (korábban már beazonosított) értékpapír-sorozat
  • előállításának formája (pl. nyomdai —dematerializált)
  • névértéke vagy devizaneme (árfolyam, eszközérték, hozam)
  • kapcsolódó jogainak és kötelezettségeinek köre
  • ha az egy sorozaton belül eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok

átmenetileg nem azonos jogokat testesítenek meg (pl. törtosztalék), vagy

ha a tőzsdén már jegyzett értékpapírral azonos értékpapír-sorozatba tartozó értékpapírok forgalomba hozatala esetén a később forgalomba hozott értékpapírok ugyanazon tőzsdére történő bevezetésére nem a forgalomba hozatallal egy időben kerül sor.

  • Nem szükséges új ISIN azonosítót igényelni, ha:
  • a már beazonosított a sorozatba tartozó értékpapírok mennyisége megváltozik

(növelés vagy csökkentés),

  • a már beazonosított sorozat kibocsátójának adatai (pl. kibocsátó neve, székhelye,

cégjegyzékszáma stb.) megváltoznak.

A szakvélemény 15-18. oldalán a szakértő részletesen levezeti és ezzel alátámasztja azon ténymegállapítást, hogy nem lehetséges, hogy ugyanazon ISIN azonosító azonosítsa a forintban illetve euróban nominált befektetési eszközöket, e befektetési eszközök egymással nem kompatibilisek, nem konvertált megfelelői egymásnak. Külön nyomatékkal hivatkozom a szakvélemény 18.-20. oldalán található levezetésre, melynek konklúziójaként a szakértő megállapítja, hogy a felperes tájékoztatása nem felelt meg a jogi szabályozási környezetnek, jogszabályellenes volt:

 

„A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a 6-13 sorszámú 8 befektetési eszközből három eszközalap (EU Részvény, Fejlődő EU, Presztízs) mögöttes alapjainak változásáról nincs információ sem a magyar, sem a nemzetközi publikusan hozzáférhető adatok között. Továbbá, az is megállapítható, hogy ezen eszközalapok egyedi azonosító adatai (neve és ISIN azonosítója) nem változtak, így a két időpont vonatkozásában ugyanazon (változatlan összetételű) befektetési eszközökről beszélhetünk.A rendelkezésre álló dokumentumok alapján 2011.11.30-át megelőzően az eszközalapok összeolvadásáról, valamint az összeolvadás időpontjáról nem található publikus információ annak ellenére, hogy a biztosító képviselőjének állítása alapján az összeolvadás hét hónappal előbb 2011.04.29-én megtörtént. Ezen időszak alatt az eszközalapok évesített hozama a tájékoztatók szerint nem változott.

 

A kérdéses 8 befektetési eszköz 2012. augusztus 31-i tájékoztatóiban az eszközalapok összeolvadásáról, valamint az összeolvadás időpontjáról nincs említés, ugyanakkor már az alapok nem megfelelő indulási dátuma, és a hozaminformációja olvashatók. Egy hónappal később a 2012. szeptember 30-i tájékoztatókban az érintett eszközalapok indulási dátuma visszaállt eredeti (2011. október 31-i) értékére, valamint az eszközalapok előzőekben közölt évesített hozamára. A megváltoztatott indulási dátumok nem voltak a havi hírlevelekben feltüntetve.”

 

A szakvélemény 20. oldal. 3. bekezdésében a szakértő megállapítja, hogy a felperesi befektetési eszközök tájékoztatóiban alkalmazott árfolyamadatok nem minden esetben voltak azonosak ugyanazon ISIN-azonosítójú (de más devizanembem nominált) értékpapíroknál, az eltérés okát csak abban az esetben lehetne elfogadni, ha feltételezzük, hogy ezek a befektetési eszközök nem ugyanazon eszközök. Ebben az esetben viszont hibás, illetve jogszabályt sértő ugyanazon ISIN-

 

azonosító használata, mivel a megegyező azonosító azt jelenti a befektetők számára, hogy minden tekintetben ugyanazon befektetési eszközről van szó. Jelen esetben a szakértő megállapítja, hogy ez nem így volt.

 

A szakértő valószínűsíti, hogy megtörtént az ügyfelek nem teljes körű tájékoztatása, illetve néhány esetben a rendelkezésre álló publikus információk alapján valószínűsíthető, hogy több esetben jogszabályellenes az ISIN-azonosító feltüntetése, a fogyasztók nem kaptak megfelelő információkat a valóságos befektetési alternatíváikról, így nem tudtak a lehetőségek közül számukra megfelelő, objektív adatokkal alátámasztható döntéseket hozni. (szakvélemény 24. oldal 1. bekezdés).

 

Fellebbezésemben sérelmeztem, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére mellőzte Dr. Bölönyi-Horváth László szakértő úr személyes meghallgatását, hogy a 72 sorszámú végzés tartalma szerint 2017. január 3. napján a bíróság ezt még szükségesnek tartotta. Az ítélőtábla ítélete ezen előadásom kapcsán még utalást sem tartalmaz, jóllehet az ítélet 8. oldal utolsó bekezdés utolsó előtti mondata szerint az ítélőtábla szükségesnek tartja a magánszakértő és perbeli szakértő együttes meghallgatását, amennyiben véleményük között ellentmondás mutatkozik.

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Ptk. (1959. évi IV. tv.) 75.§ és 78.§ (1) és (2) bekezdései- a Pp. (1952. évi III. tv.) 206.§  téves értelmezése miatt az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 253.§ (2) bekezdésében valamint 252.§ (3-4) bekezdésében foglaltakat.

 

A felesleges ismétlést elkerülendő felülvizsgálati kérelmem vonatkozásában a jelen beadványomban túlmenően változatlanul hivatkozom az eljárás során előadottakra is. Az Itv. 39.§ (3) bek. d) pontjának második alpontja és 50.§ (1) bekezdés alapján 70.000,- Ft illeték a Kecskeméti Törvényszék 10032000-01012341 bankszámlájára átutalásra került, ennek igazolására az átutalási megbízást csatolom.

 

Szeged, 2018. január 12.

 

                                                            Tisztelettel:

 

PLACZ JÓZSEF

alperes

képv.:

------------------------------------------------------------

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra.

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu