Ítélet Gyimesi (11-16-11)

Címkék: ING (NN) BiztosítóKúriaGVHManipulálás nyereségre - veszteségre (LETILTVA), dr. Borza Gábor, Borzáné, dr. Okos Erika, Egyoldalú szerződésmódosítás, Placz József,

 

Előszó:

 

Az oldalakon több hivatkozás nem nyitható ki a "(LETILTVA)" megjegyzéssel, mert a jelenleg is folytatódó szakértői kivizsgálás ideje alatt a pénzintézet bírósági úton kérte, és megkapta (Ideiglenes Intézkedésazt a jogot, hogy a kérdéses tartalom ne legyen a fogyasztók részére elérhető.  "Jó hírnév (?) megsértése".  Ez természetesen nem változtat a bizonyítékokon és a tényeken, a valóságot nem tilthatják le.   (Jogi Nyilatkozat)

 

Köszönöm az olvasó megtisztelő figyelmét!  Bárki kérdésére, bárhol - bármikor szívesen a rendelkezésére állok!

 

Elérhetőségem KIVÉTEL NÉLKÜL minden általam írt bejegyzésen a valódi nevem, képem és telefonszámommal ellátva!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi L u/40·44.

1535. Bp. Pf.:887.

15.3.42.08712010/13.

(Letölthető PDF formátumban)

 

Magyar Köztársaság nevében!

 

A Fővárosi Bíróság a Dr. Zatik Zsuzsanna Ügyvédi lrodától (1024Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor út 1;) eljáró Dr. Zatik Zsuzsanna ügyvéd által képviselt Gyimesi Albert Tiborné (6000 Kecskemét, Gyenes Mihály tér 17) felperesnek, a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi lrodától (1126 Budapest Krestok K tér 8.) eljáró Dr. Csernusz Zoltán ügyvéd által képviselt ING Biztosító Zrt. (1068 Budapest. Dózsa György út 84/b ép.) alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

 

Ítéletet

 

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

 

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000.- Ft (azaz Egyszáz-huszonötezer) perköltséget.

 

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet 3 példányban ennél a bíróságnál kell benyújtani, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.  A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.  Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett megfizetésére vonatkozik a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.  A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen. benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.  Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.  A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálják el.

 

INDOKOLÁS

 

A felperes, mint biztosított és az alperes mint biztosító 2006 március 29. napján életbiztosítási szerződést kötöttek, mely egyben befektetési felhalmozási célú megtakarítási lehetőséget is jelentet a felperes számára.  Az euró alapú befektetéshez kötött biztosítás feltételeit általános szerződési feltételként az ING Biztosító Rt 027 jelû euró alap befektetéshez kötött biztosításának feltételei megnevezésû általános szerződési feltételek tartalmazta.  Ennek elválaszthatatlan részét képezte a Ptk. 205/A § (3) bekezdése szerint a ,,2. számú melléklet a 024 jelû € alap befektetéshez kötött biztosításhoz" melléklet, mely a biztosítás összes díjára és költségére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta.  A 2. sz. melléklet akként rendelkezett, hogy a melléklet a szabályzatban meghatározott a tartam során módosuló adatokat tartalmazza, módosult tételeket dőlt betûk és számok jelzik.

 

Az.alperes 2. sz. melléklet 2010 július 01 -ét követő biztosítási évfordulótól érvényesnek  kihirdetett, átváltási költség adatait, addigi díj maximálást akként változtatta meg, hogy: "minden további átváltás, ami ING Tele Centeren vagy az ING Internetes honlapján keresztül történik, az átváltott összeg 5 ezreléke minimum 1€", továbbá "minden további átváltást, ami faxon - levélben történik,  az átváltott összeg 5 ezreléke minimum 2;2€".

 

Az alperes 2010. március 29 - én egyoldalú szerződésmódosítással, megváltoztatta az átváltási díj mértékét, az elektronikus átváltási díj maximumát 11,8 €"ról 30 €-ra módosította.  A felperes a szerződésmódosítást tudomásul vette.

 

Az alperes 2010. március 15-én értesítette felperest írásban arról, hogy a 2010. július 02-ai módosításokkal a szerződések évfordulóját követően az ingyenes átváltások számát 4-re emelte, így a 4 átváltást költségmentesen lehet megtenni, ugyanakkor az 5, és 12. váltás között a díjat az alperes nem változtatta meg, azonban a 12 váltást követően minden átváltás költségét az átváltott összeg 0,5%-ában határozta meg.

 

A felperes az utóbbi a szerződésmódosítás ellen sem tiltakozott.

 

A felperes elsődleges kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes által a 027 Jelû € alap befektetéshez kötött biztosításhoz kapcsolódó az eszközalapok és azok éves kezelési díjak tekintetében 2010. július 01-jet követő időszakra kezdeményezett, díjmaximálás eltörlésére vonatkozó szerződésmódosítás nem vált a szerződés részévé a Ptk. 205/B § (1) es (2) bekezdésében foglaltak szerint.

 

A felperes másodlagos keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa. meg a díjmaximálás eltörlésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen szerződési feltételnek minősül a Ptk. 209.§ (1) bekezdése alapján, ezért Ptk. 209/A § (2) bekezdése szerint ezen .szerződési feltétel semmis, így a Ptk. 237. § (1) bekezdése szerint a bíróság kötelezze az alperest..az eredeti állapot helyreállítására a vitatott szerződési feltétel tekintetében.

 

A felperes az elsődleges kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a díjszabás módosítás hatálya 2011. Március 29-étol állt volna be.  Azonban az alperesi módosítási szándék bejelentését követően a felperes egyértelmûen jelezte Placz József meghatalmazottján keresztül írásban a biztosítását kezelő ügynöknek, hogy nem fogadja el a módosítást, mivel Placz Józsefnek magának is volt befektetési számlája az alperesnél.  Miután nyilvánvalóvá vált az alperesi elutasító magatartás, a felperes pert kezdeményezett 2010. Novemberében, mielőtt hatályba lépett volna a tervezett módosítás.

 

A felperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperessel a perbeli általános szerződési feltételt nem közölték, mert az a·lista,  amit a felperessel az alperes aláíratott a perbeli általános szerződési feltételt nem tartalmazta.  Az, hogy a későbbiekben az alperes 2007-ben az általános szerződési feltételeket az interneten közzétette relavanciával nem bírhat.

 

Mindezekre figyelemmel a felperes álláspontja szerint a GK37 pontra hivatkozással a szerződésmódosítás nem vált a szerződés részévé.

 

A felperes a másodlagos kereseti kérelme körében kifejtette, hogy az általános szerződés feltétel azért tisztességtelen többek között, mert a felperes nem tudná jogkövetkezmények nélkül felmondani a szerződést, mivel ebben az esetben az 1. számú mellékletben rögzített visszaváltási táblázat alapján meghatározott érték figyelembe vételével kerülne sor a felek között elszámolásra, melynek következtében a felperes veszteséget realizálna.  Ezért az alperes egyoldalú díjemelése ami lényegesen magasabb a szerződéskötéskori megállapodásnak, tisztességtelennek minősül.

 

Az alperessel szemben utalt arra, hogy az ellenkérelemben többször hivatkozott a PSZÁF 2546/4/2009 sz. levélre, mint kötelező·eIjárást meghatározóra az alperes alaptalanul hivatkozik, mivel 2009-ben a PSZÁF-nak jogszabályalkotó jogosítványa még nem volt, továbbá ez. a levél nem tekinthető kőrlevélnek, mert annak csupán tájékoztatás a célja.  Azért, hogy felhívja a figyelmet, egy olyan biztosításhoz kapcsolódó előre történő árazási technikára, mely a PSZÁF szerint kockázatot rejthet magában, mivel a befektető befektetési megbízásának megadásakor már ismeri az átváltási árfolyamot, amin a befektetési egységeinek átváltása meg fog történni.  Ezzel szemben a felperes állította, hogy az alperes nem alkalmazta és alkalmazza az előreárazás technikáját, ennek igazolására csatolta a felperes egy megbízásának alperes által történő lebonyolításának és visszaigazolásának krónikáját.

 

Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását, felperes perköltségben marasztalását.  Az ellenkérelem indokolásában elsődlegesen utalt arra, hogy a keresetlevélhez F/9 alatt csatolt melléklet tanúsága szerint a felperest 2006. március. 08-án aláírt nyilatkozattal elismerte, hogy a biztosítási ajánlatának megtétele előtt átvette a biztosítási ajánlatban megjelölt termék, vagyis a 027 jelû € alap befektetéshez kötött biztosítás szabályzatait, azaz az általános szerződési feltételeket.  Ezzel a·felperes kifejezetten elfogadta az egyoldalú módosítás lehetőségét is.  Minderre figyelemmel alaptalannak tartotta a felperest GK.37. sz. állásfoglalásra történő hivatkozását, hiszen ezen utóbbi olyan esetekre vonatkozik, amelyben az egyoldalú módosítás lehetősége nem került kikötésre az ÁSZF-ben.  Azonban a perbeli esetben az ÁSZF már tartalmazta az egyoldalú módosítás lehetőségét, így az nem minősül egy olyan GK.37.V. számú rendelkezés szerinti szerződést követően közölt új szerződésmódosítási ajánlatnak, amit a felperesnek jogában állna elfogadni, vagy elutasítani.  Ezért, ilyen esetben nincs szükség a szerződés konszenzus útján történő módosítására, mivel a szerződés megkötésekor a felek már egyeztettek az egyoldalú módosítás lehetőségében.

 

Az alperes a másodlagos kereseti kérelem elutasítását elsődlegesen a Ptk. 209. § (5) bekezdésére hivatkozással kérte, utalva a Fővárosi Ítélőtáblának hasonló ügyben hozott ítéletére, me!y az alperesi szolgáltató összes díjtételét ellenszolgáltatás fogalmi körébe sorolta, továbbá a Szegedi Ítélőtábla BDT.2009.20.83. sz. határozatára, amely még a szerződésszegés esetére illetve a fizetési késedelem esetére járó az ÁSZF szerint előírt kamat mértékét is az ellenszolgáltatás körébe utaIta.  Ezért az alperes álláspontja szerint a per tárgyát képező egyébként világosan és érthetően megfogalmazott kikötés egyértelmûen az ellenszolgáltatást határozza meg.  Ezért annak tisztességtelensége vizsgálata nem folytatható Ie.  Ezt meghaladóan az alperes utalt arra, hogy a keresetben megjelölt Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazása a jelen perben fogalmilag kizárt, mivel ha a támadott feltétel tisztességtelennek is minősülne, egy már kitörölt szerződési feltételt visszaállítani ez alapján nem lehet.  Az alperes továbbá utalt arra, hogy a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a szerződésmódosítás egyébként sem változtatta meg, mivel az első 4 átváltás költségmentessé vált, az 5 -12 közötti átváltások díja pedig változatlan maradt.  Hangsúlyozta, hogy az alperessel szerződő ügyfelek többsége évente legfeljebb 12-szer váltott, ugyanakkor az évente legalább 13-szor eszközalapot váltó ügyfelek aránya kevesebb, mint 1% volt.  Mindebből látszik, hogy a-szerződésmódosítás az alperesi ügyfelek több, mint 99%-a·számára előnyösebb volt.  Álláspontja szerint a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a teljes fogyasztói kör szempontjait figyelembe véve kell értékelni, ez alapján viszont meg lehet állapítani, hogy nem lehet tisztességtelen olyan szerződési feltétel, mely a fogyasztók több mint 99%-ának előnyösebb.

 

Az alperes mindezeken túl hivatkozott a Ptk. 209. § (6) alapján fennálló mentesülésére, melyet a PSZÁF által kiadott 2546/4/2009 számú vezetői levél tett lehetővé, melyet a biztosítottak kockázati közösségének védelme érdekében adtak ki, és melynek iránymutatása alapján módosította az alperes a perbeli általános szerződési feltételeket.

 

Az alperes hangsúlyozta, hogy az áltata kínált portfólióban. biztosított ügyfelek közösségként.kénytelenek elszenvedni azokat az extra veszteségeket, amelyeket az eszközalapokat hatalmas összegekkel nagyon gyakran váltogató ügyfelek, mint például a felperes is okoznak, az adott eszközalap elhagyásával ahol az árfolyamrontó hatás mellett megjelenik az eszközalap összértékének közvetett csökkenése is.  Az alperes kiemelte, hogy a felperes a szerződésbeli jogait visszaélésszerûen azért tudja gyakorolni, mivel különböző árfolyamon hajtja végre az eszközalapok kezelője, a vagyonkezelő az ügyfél rendelkezését, mint amivel a biztosító számol el az ügyféllel.  Az alperes hangsúlyozta, hogy a perbeli konstrució esetén nem egy egyszerû befektetési szolgáltató, hanem egy folyamatos helytállási kötelezettséggel terhelt biztosító, ahol a biztosított ügyfelek egész kockázati közösségéért felel, ezért kell ezen kockázati közösség érdekeit szem előtt tartania.

 

A felperessel szemben utalt arra, hogy a visszavásárlási értékrendszer nem lehet akadálya a felmondási jog gyakorlásának, mivel az ÁSZF 3. pontjának m,. n, o, alpontjainak rendelkezései szerinit a felperes az e!so két biztosítási évet követő időszakban általa befektetett összegeken vásárolt egységek aktuális vételi árának %-át visszakapja, továbbá ezen felül az első két év vonatkozásában is a minimum díj feletti összeqeken vásárolt egységek aktuális vételárának %-át kapja vissza visszavásárlás esetén.  Mindez a felperesnél· azt jelentené visszavásártás esetén, hogy az első két évre vonatkozó minimum díj, azaz 2,520 euró 27%-áról, azaz 680.- €- ról kellene mondania, mely a teljes befektetett összegnek a 0.57%-át jelenti, mely a felperesi 36.168:20 Ft befektetésnél 205,360 Ft összeget jelent.  Ezért ez a veszteség nem jelentheti komoly akadályát a szerződés felmondási szabadságának. 

 

A felperes keresete nem megalapozott.

 

A Ptk. 205/A §-a általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan a - másik fél közremûködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

 

A 205 § (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt. a másik fél kifejezetten, vagy ráutaló magatartásával elfogadta.

 

A bíróság a tényállást a Pp. 206 § (1) bekezdése szerint a peres felek előadása és a becsatolt okiratok alapján állapította meg.

 

A bíróság nem tudta elfogadni a felperes arra való hivatkozását, hogy a perbeli általános szerződési feltételeket a felperessel nem közölték, mivel a keresetlevélhez F/9. alatt  becsatolt 2006. Március 08-ai felperesi nyilatkozat szerint a felperes elismerte, hogy a felperes a biztosítási ajánlatának megtétele előtt átvette az 1/F/2 alatt becsatolt a felperes biztosítási ajánlatában megjelölt termék, vagyis a 027 jelû euró alap befektetéshez kötött biztosítás valamennyi szabályzatát.

 

A felperes elsődleges kereseti kérelme azért nem megalapozott, mert  a felperes maga sem vitatta, hogy személyesen nem utasította vissza az alperesi szerződésmódosítást,  illetve az ellen személyesen nem tiltakozott.  Ugyanakkor a felperes állításával ellentétben a felperest az alperesi biztosítóval szemben képviselő (12/F18) testvérének Placz Józsefnek a saját ügyében kiadott az alperesi szerződésmódosítást visszautasító nyilatkozatának hatálya, nem terjed ki az a felperesre.  A felperes ezen nyilatkozatot ugyanakkor az iratokhoz nem csatolta, azonban a bíróságnak a Placz József által az alperes ellen 15. G. 112/2011.szárnú eljárásból hivatalos tudomása van a felperes által hivatkozott nyilatkozat tartalmáról, melyből egyértelmûen megállapítható, hogy a nyilatkozatot Placz József kizárólag a saját nevében tette, ezért annak hatálya nem terjedhet ki a felperesre.  Továbbá a perbeli szerződésmódosítás a felperes álláspontjától eltérően azonnal hatályha lépett, mivel az egyoldalú szerződés módosítás lehetőségét az általános szerződési feltételek tartalmazták.  Ezért alaptalan a felperesnek arra való hivatkozása, hogy a 2011. július 02-át megelőzően 2010. novemberében benyújtott kereset egyben a szerződési feltétel el nem fogadását jelentette volna.

 

A felperes. másodlagos kereseti kérelme is alaptalan, mivel  az átváltási díjakra, illetve díjplafon eItörlésére vonatkozó általános szerződési feltétel a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésnek· minősül, így a Ptk. 209 § (5) bekezdése szerint a perbeli szerződési feltételekre nem alkalmazhatóak a tisztességtelen  szerződési feltétetekre vonatkozó rendelkezések;

 

A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a perköltség megfizetésére, mely az alperest képviselő ügyvédnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján megállapított az áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíjat, tartalmazza.

 

Budapest, 2011. november 16.

Írásba foglalásának a napja: 2011. November 16.

dr. Tóth Gyula s. k.

bíró

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

JOGI NYILATKOZAT:

 

A honlap teljes tartalmáért valamint az információk igazolásáért teljes jogi felelősséget vállalok.  Hitelesítve kijelentem, hogy a honlapomon említett és hivatkozott ÖSSZES INFORMÁCIÓ KIVÉTEL NÉLKÜL vagy az NN Biztosító (ING) által publikusan kiadott forrásból, vagy más, publikusan elérhető forrásokból erednek.

 

Az összes hivatkozást és igazolásokat bármikor, bárkivel, bárhol (beleértve a hatóság valamennyi szervezetét is) megosztom.

 

Engedélyezem, kérem és hozzájárulok ahhoz, hogy a honlap teljes vagy részleges tartalmát bárki, bárhol, bármilyen médián minden kérés és engedélyezés nélkül korlátlanul felhasználhatja és a legszélesebb kőrben terjessze és hozza nyilvánosságra. 

 

Placz József

(30)415-4919

E-mail: placz@t-email.hu

 

Videó – Az NN Biztosító (ING) hallgat és mindent tagad! – Megvan rá az oka! (Második rész) (LETILTVA)

 

http://biztositobank.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

AZ OLDAL ÁLLANDÓAN FELTÖLTÉS ALATT ÁLL!